Délmagyarország, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-13 / 37. szám

Feketevágókat fogtak Csengőién VI. évi. 37. szém. jum Ara 60 fillér Szeged, 19*9 Február 13, Vasárnap A Ml SZÍNHAZUNK írta: ANTALFFY GYÖRGY 54 szegedi Miami Nemzeti 'Sünház igazgatója sajtóértekez­leten számolt be a szirti évad közepéig végzett munkáról. Aki figyelemmel kiséri ezt a munkát, megállapíthatta, hogy az idén erősen csökkentőit anyagi lehetőségek melleit a szinház művészi és világnézeti színvona­la hatalmas fejlődésre mutat. A közeimül Ismeretes pazcrlásaival ellentétben az uj évad eddigi eredményei azt bizonyítják, hogy a színházban nemcsak miivészi, hanem minden vontdon tervsze­rű munka folyik. Pedig igen nagy nehézségekkel kellett meg­küzdeni a szinház nj, demokra­tikus vezetőségén- k. A tagság ismét etes összMét, le, igv a vá­ros és fygxes szervek indokolt bi­zalmatlansága, mind akadályo­kat jelentettek abban a munká­ban, melynek értelmet a szin­ház igazgatója a dolgozók kid­tursz&kségleielnek a /. lelcgiiésé­Icn jelölt meg. Természetesen az a bizalmat­lanság és kétely, ami a maliban jogos roll, ma éppen n szinház által elvégzett hatalmas munka és az uj vezetés alapján indo­kol ottan. A szegedi színházban, ondóin annak vezetését Both Béla elv­társ vei te át, komoly mordra fo­lyik Megindult a küzd elem a szinház ideológiai és művészi aj­jáalakításáért. Keresik, kutatják azokat a módokat, amelyek se­gítségével a szegedi színházat valóban szocialista-realista szín­házzá lehetne kialakítani. Min­den jel arra vall. hogv fá utón járnak. A szegedi színház dol­gozói, miivészi és technikai sze­mélyzete nem léleknétkiili, egy. szerű munkahelynek tekinti már­ts szinházat. ügyre inkább olyan jó kollektívát alakítanak ki, mely harci frontot képez n régi bur­zsoá álmiivészetlc! szemben, amely ki akar kerülni abból a szellemi és művészi hanyatlás­ból. amelybe n fasizmus kerget­te a magyar színházakat. A sze­gcdi szinház dolgozói a maguk őrhelyén az uf, > tartalmában szocialista és formájában nem­zeti kuliuraz kialakítását segítik elő, amelynek Lenin szerint gyö­kereivel igen mélyen kell a dol­gozók széles tömegeibe beha­tolnia. Es eriöl van sző »... Elkerül­hetetlenül szükséges, hogy fel­tárjuk és hozzáférhetővé (együk ti dolgozók számára n művészet összes kincseit, amelyek mun­káink kizsákmányolása révén ke­letkeztek és amelyek ezideig ki­zárólag a kizsákmányolók ren­delkezésére állottak.« Éppen ezért örvendetes, hogy a szegedi dolgozók, az a réteg, amely eddig nem vehette ki ré­szét a kuliura élvezetéből, mint­egy ösztönszerűen érzi: szüksége van az országot, szocializmust cpitő munkája közben arra, hogy megismerkedjék egyrészt a való embert ábrázoló klasszikusokkal, másrészt az nj étet, uj formáit visszaadó • szocialista-realista siimiiiirds maradandó alkotásai­val is. Ma már nemcsak a művé­szi és ideológiai kérdéseket ala­posan megismerő szegcdi mii­vészek látunk az általuk formált hősökben más, uj vonásokat, mint a riadtban, hanem maguk a szegedi szinhéalidogaió dolgo­zók is mind világosabban lát­ják, hogy a színház régi épüle­tében, Szegeden is megváltozott annak művészi iránya, értelme és rendeltetése. Egyre jobban is­merik ezt jel, de még mindig nem elegen. Bár kicserélő lőtt Szegeden is a s- iuIiAzliitogaló- közönség, még­is hiányoznak onnan jelentős üzemi dolgozórétegek, akikért el­sősorban íétcsii!t a több mint hárommilliós állami támogatás­sal ez a szinház. Fel kell tehát teljesen oldódnia még rt mcgicvö közönségnek is, amely esetleg előidézője lehet a szinház szá­mára nyújtóit állami támogatás megvonásának. Érezzék az ösz­szcs szegedi dolgozók, hogy ez a színház végre a mi színházunk. Támogassák és bírálják azt, mi­ként mi is rámutatunk építő bí­rálatainkban az esetleges hibák­ra, hiányosságokra. A szinház igazgatója is rávilágított erekre, nmikor in sajtóértekezleten a kö­zözönséggel való kapcsolat sokkal alaposabb elmélyítését, je­lölte meg feladatul és a kiküszö­bölendő hibák, hiányosságok kö­zé sorolta jel a rendező, a dra­maturg cs a díszlettervező Irányt, valamint azt, hogy nem sikerült még kialakítani a szegedi szin­ház egyéni profilját, még nem sikerült teljes mértékben a pol­gári színházból szocialista szín­házzá átalakítani e szegedi kid­tiiriatézményt. Megindullak azonban ezen az utón és minden szegedi dolgo­zónak kötelessége támogatni színházunkat, mert az hiiséges tttiiársunk akar tenni munkánk, pihenésünk közben. Hűséges úti­társunk akar lenni a szocializ­musért folytatott küzdelmünkben. Világ értelmisége! Ma alsfiíiS meg Szegeden a népfront ideiglenes bizottsága A Magyar Függetlenségi Népfront nagy/egedi ideiglenes IIÍZOUNU-.'I ina. vaséi-nap délben 12 órakor tartja ünnepélyes alakuló ülését a városháza tanácstermében. \z alakuló ülésen )•<•• zl vo«znok a pártok, szakszervezet. DEFOSz. MINS/. és az MN'D.V. vezetőségei is. valamint a város közéletének több veze­tője. A tömegek nyomására szahnd<* láb í a helyezték Reimann elvtársat Itc-iinuuiii, a német tv1' veze­tőjét az ormot megszálló ható­ságok szombaton kénytelenek volta'-- :x fouházból kiengedni. A hatóságok meghátráltak a nyugati és keleti övezetek mun­kásságának egyöntetű tiltakozó mozgalma előtt. A Mindszenty-ügy az imperializmus és a háborús usziíás legújabb lobogóm (x magyar értelmiség nemzeti b zoüsága üléséről te Ivvás intézett a világ haladó érte-miságóhez A magyar értelmiség nemzeti bizottsága szombaton déJuláu Dudapesten ülést tartott, hogy tiltakozzék az Imperialista, or­szágok sajtójában és rádiójá­ban a JVIiudszenty-perrel kap­csolatban Magyarországra szórt rágalmak ellen. Andies Erzsébet megnyitó be­szédében emlékeztetett arra, hogy a wroclavri világkongre.sz­szuá határozati értelmél/eii Ma­gyarországon is megalakult ér­télmiségi nemzeti bizottság lét­rejötte óta az imperialista és újfasiszta körök nemcsak hogy nem csökkentették a támadá­sokat a. demokrácia és a ha­ladás tényezői ellen, hanem a legnagyobb mértékben fokozták azokat. Az utóbbi napokban kü­lönösen ádáz dühvel fordultak a népi demokratikus Magyaror­szág elten. A magyar nép nagy többsége ti.-ztúban" volt már a per előtt is azzal, hogy az imperialista politikának sziiks-'gszerü fegy­vere a hazugság, érvényesülésé­nek előfeltétele a tömegek fél­revezetése. Tiltakozunk az ellen, hogy idegen imperialista batalúlnk l.e.ivalkuzzanak a mi bel­ügyeinkbe és vitássá tegyék a nép bíróságának azt a szu­verén jogát, liogy « lörvény telje* súlyával sújtson le a kémekre, iiz.érekro és haza­árulókra. Azért jöttünk össze, hogy erre a tiltakozásra felszólítsuk az egész magyar demokratikus ér­telmiségot, sőt «z egész világ haladó értelmiségét, inert a rá­galomhadjárat, nuiely jelenleg Lazánk ellen folyik, támadás az összes szabadságszerető né­pek ellen, tehát nemcsak ma­gyar ügy, hanem az egész ha­ladó emberiség ügye. Ezután Katona Jenő rámuta­tott arra, hogy a Alindszeuiy­iigy ürügyévei folytatott rága­lomhadjárat valójában a béke és a demokrácia ügye ellen folytatott hadjárat volt. Rágal­mazók azt mondják, hogv nz egyház, és vallásiildözés védel­méhen szólnak. Megkérdezhet, nénk a nyugati rágalomhadjá­rat megbízóit, szervezőit, veze­tőit, résztvevőit: iniótu a vallás ügye, mióta nz egyház ügye a hűtlenség, a kémkedés, valutázás beiga­zolt bűnei és mióta paran­csolja a vallás termelési ter­vek. katonai csapateilielyezé­sek és hasonlók dollárban fi­zetett kikémlelése? V rágalomhadjárat egyik fő oka az az általáuOS háborús uszítás, a hidegháborús had já­rni, amelynek amerikai és an­gol r-'-zrot a Mindszenty-ügyet ecvik szerve^ részévé avatták. A Minrlszenty-üqijet a reakciós körök a haladó katolicizmus kompromitlrilására akarják fel­használni. Nem Mindszentyn mú­lott, hogy a vezetésére bízott egyházat nem kergette végze­lcsen szembe a magyar néppel és ekként nála többet a magyar katiltcizmusnak senki sem ártott volna. A haladó katolikusokat igazolja Barankovicsnak az a su­nyi, gyáva és lapitó magatar­tása, amellyel a színvallás ide­jén Aliudszcntynck falazott és ugyanakkor a magyar demokrá­ciának képmutatóan hízelgett, de aztán a helytállás helyeit a ha­tárnak iramodott, sorsukra hagy­va a tőle megtévesztett embe­reket. fl magyar értelmiség nem­zeti bizottságán keresztül f gy?l­meztetjiik a világ értelmiségét, hogy ne engedje magát meg­téveszteni. Itt nem az egyház elleni harcról, nem a vallás ügyéről van szó, hanem a de­mokratikus emberi eszmények ügyéről, a szociális haladásról. V sszautasitiuk a rága'mak ösőnél Szabó Pál iró azzal kezdte be­szédét, liogu most lepleződött le igazán a AVindszciity-pcrrel kap­csolatos rágalomhadjáratnak, ér­telme és célja. Azért a MÍnd­szeulyért száll síkra az Impe­rialisták sajtója, aki a Habsburg királyságot, a népek elnyomásá­nak leggyalázatosabb és legszé­gyenteljesebb formáját akarja visszahozni a magyarság nyaká­ra. Azért a Mincíszentyért moz­dultak meg világraszóló lármá­val és dühödt rágalmazásokkal, aki a földreform ellen, a föld­hözjuttatott, a dolgozó paraszt­ság ellen szervezkedett. Mi magyar irók és művészek visszautusitjnk a rágalmak és hazugságok özön H, amelyet most Mindszenty védelmében a magyar nép ellen indítot­tak, mert ez a szabadság, az igazság, az alkotó munka és a nép jelemelkedése e'len irá­nyul. Az eqész viláq alkotó tudósaihoz fordulunk Csűrös Zoltán n eml rektor beszédében a természet­tudományi értelmiség nevében szólalt fel. Igazi értelmiségünk — mondotta — évek óta nem­csak figyeli, de látja ls a nagy munkát, óriási eredményeket, amiket demokráciánk elért. A fejlődésnek, a békés alkotó mun­kának nevében tiltakozunk újra és határozottan a nemzetünk el­len folyó hajsza ellen. Ezért fordulunk az egész vi­lág alkotó tudósaihoz, lássák meg a Mindszenty-ügy mögött az igazi imperialista okokat, a háborús uszítást, a békés al­kotó munka lehetősé vét fenye­gető roppant veszélyt cs kérjük, nc engedték maouktt meglé-cszteni és félr-'*zeriit az iinperíalirtáknak a bizonyítéko­kat és megcáfolhatatlan valósá­got Fcrnmibevevő lói. FeJJvváLstaa világ ha ad6 értelmiségéhez A magyar érte! niség nemzeti bizottsága ülésén a következő határozati javaslatot fogad­ták el: Hetek óta áll már Magyaror­szág az imperializmus és a nem­zetközi reakció egyre fokozódó támadásainak központjában. Az Egyesült Államok elnökétől és külügymini: terétől kezdve Be­vinen és Spaakon át, a doilárim­perializnuiitól fiiggö egyéb kor­rnányemberek, politikusok, új­ságírók és főpapok támadják és rágaimazzak hazánkat és népün­ket. Ebben az amerikai háborús uszítók által irányított hadjáratban tel­jes erővel résztvesznek Hitler, Mussolini, L'étain és Horthy cinkosai és levitézlett ügynö­kei. fl nemzetközi reakció rágatora­hadjáratának oka állítólag az, hogy a magyar népi demokrácia bíróság elé állított és clitclt egy Alindszenty József nevű köztár­| saságellenes összeesküvőt. Elitél­! le azt a .Mindszentig Józsefet, j aki a magyar köztársaság léte és . vívmányai ellen tör és egy har­j madik világháborúra spekulálva, gyarmati sorba akarta taszítani hazánkat. Elitélte azt a Mind­szenty Józsefet, aki vissza akarta hozni az átkosemlckü Habsburg­íir.ilmtit s a közönséges, minden kultúrállam köztörvényeí által üldözött bűncselekmények egész sorozatát követte el. Mindszenty a háborús usxifás legfontosabb aikaío'ema F.zt a hazaárulót, nz imperia­lizuuioiak e/t a közönséges ügynökét védi a magyar népi demokrácia ellen a nemzet­közi reakció széles egység­írout ju. Mindszenty József bűncselek­ményei az egész világ nyilvá­nossága előtt és a, minden jog­államban elfogadott perrendtar­tás mellett "lefolytatott bün­per során me j'-ifolhatathinul beigazolódtak. Ekként a Mind­szenty-ügy valójában nem oka­hanem ürügye a nemzetközi re­akció támadó hadjáratának. A Mind'zeuty-iigy az impe­rialista háborít/ uszítás egyik legfontosabb a!Ln telemévé vált. Az utóbbi Időben az imperia­listák a Mimlszcutty-ügy ürü­gyén folytatják légi hadjáratu­kat a Tüavryar népj-demokrácia és rajta keresztül az emberiség i.'kéje ós - demokratikus fejlő­dbe ellou. A Mindszenty-ügy harci ria­dójára sorakoznak most fel az amerikai imperialisták ve­zényszavára a béke és demo­krácia minden rendít és rangú ellenségei. V Mindszenty - ügy ürügyén akarják elterelni az egyetemes uberiség igazi és legnagyobb problémájáról, a béke "es a sza­idság védelméről a figyelmet. V magyar értelmiség nem­zeti bizottsága ünnepélyesen felemeli szavát az imperialis­ták merénylete elleu. 'tiltakozunk mint egy függet­len és szuverén nemzet értel­miség® a hazánk ügyeibe tör­ténő beavatkozások és a mi erőfeszítéseinkkel is felemelkedő országunkat gyalázó támadá­sok ellen. Megvédjük hazánk független­ségét az imperialista beavat

Next

/
Oldalképek
Tartalom