Délmagyarország, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-10 / 34. szám

Csütörtök, 1949 február 10. DEUt AO Y A RORSZAG II szegeti! Tattománvegyeten professzorai igazságosnak tartiák a Mindszenty-biinperfcea hozott ítéletet Dr. Bognár Cecil bencés-profess2or és dr. Koch Sándor professzor levele a kender fonógyár munkásaihoz A Minds-enty-bünperben elhangzott igazságos ittlét nagy visszhangot és megnyugvást váltott ki Szeged dolgozóiból is. Az üzemekben Ut is, ott is tárgyalták és tárgyalják a bvnper egyes részleteit és még most is felháborodottan beszélnek a ha­zaáru'ó, ajxilutázó társaság bűneiről. A szegedi Kenderfonógyár dolgozói elhatározták, hogy megérdeklődik a szegedi értelmiség, elsősorban annak legfel­készültebb képviselőt: az egyetemi professzorok véleményét Mindszenty és társainak biinperével kapcsolatban. Levelet in­téztek ezért a szegedi Tudományegyetem professzoraihoz és felkérték őket, hogy válaszolfanák arra, meggyőzőnek tartják-e a Mindszenti; bűnösségéről közölt bizonyítékokat, szabálysze­rűnek és a demokratikus igazságszolgáltatásnak megfelelő volt-e szerintük a per lefolyása, továbbá vallási, vagy poli­tikai ügynek lekintik-e Mindszenty és társainak bűnügyét, vé­gül minek tulajdonítják a külföldi sajtó vádaskodását és mi a véleményük az Ítéletről. A szegedi egyetem pro fesz­izorainak legnagyobb része máris levéli re 11 válaszolt a Ken­derfonógyár munkásainak kér­déseire. Ez alkalommal dr. Bognár Cecil pszichológus pro­fesszor bencésrendi áldozópap és dr. Koch Sándor ásvány tan­professzor válaszát közöljük. • Folyó évi február 8-án kelt soraikra ezennel a következők­ben adom megválaszolnat: 1. A per kapcsán a sajtóban közölt bizonyítékokat meggyő­zöknek ta'álom. Ezen közlemé­nyek szerint az összes vádlottak magrik is elismerik a terhükre rótt büncsc'ekménvek elköveté­séi 2. A per lefolyását ugyanezen közlemények alapján szabólv­•zerünek tartom. Á vádlottak és védőik is elismerték ezt. 3. A vádlres-ériben és az íté­letben kirérólrg pol'tikai cse­lekményekről volt szó. A val­lás ügye nem szerepelt. 4. A külföldi sajló állás!fog­lal áré! kevéssé ismerem, mert külföldi lapot nem olvasok, rá­diót sem hallgatok. A haza! la­pokból értesültem róluk. A kül­földi lapok állásfoglalását bi­zonyára po'i likai szempontok irányítják. 5. Az a vé'eményem, hogy az ítélettel, amelvet a bírák bi­zonyára az ügy alapos ismerete és a tények mérlegelése alap ián hoztak, remélhetőleg lezárul ez a köznyugalmat veszélyeztető és megzavaró nagyon sajnálatos ügv, utána békesség és nyuga­lom következik, amelyben a nemzet dolgozói háborítatlanul vérezhetik munkájukat és élvez­hetik annak gyümölcsét.* Kiváló tiszteletlel: Bognár .C.ecil egyetemi tanár. • •Folyó hó 8-án hozzám in­tézett megtisztelő soraikra a legnagyobb készséggel állok az alabbiakhan rendelkezésre: 1. Tekintette] arra, hogy a per kapcsá u előkerült bizonyí­tékokat maguk a vádlottak, kő­aÖttük az elsőrendű vádlott, Mindszent y József ia meggyő­tőknek ismerték el, teljes ész. •zerütlen volna egy pillanatig is ez k meggyőző voltában ké­telkedni. 2 A per retojy tatása a per­rendtartás minden követeimé. uyének megfelelt, igy szabály­szerű és a demokratikus igaz. ság szolgál tatás nak teljes egé­szébea megfelelő volt. A vád­lottaknak megadatott a szabad ügyvédválasztás és az egész per lefolyása alatt a szabad véde­kezés minden joga és ezzel él­tek is. 3. A bűnügy a maga egészé­ben tisztán politikai ügy. A tárgyalást vezető elnök, úgy­szintén a vádat képviselő ál­lamügyész mindenkor élesen el­választották egymástól Mind­szenty Józsefnek, a politikus­nak és Mindszenty Józsefnek, a magyar katolikus egyház fe. jének a személyét. Nem érin­tette a vád soha egv szóval sem a vádlottnak utóbbi mi­nőségében kifejtett ténykedé­seit, igy nem ismertették pl. az iskolák államosítása idején a püspöki karhoz intézett és a a templomokban felolvasott pá sztorié vele ket sem. 4. A nyugati sajtó egy részé­nek a bűnüggyel kapcsolatos vádaskodása talaját egyre in­kább vesztő kapitalizmusnak gyűlölettől fűtött' támadása a magyar népi demokrácia el­len. Ez a gyűlölet minden al­kalmat megragad a népi demo­kráciáit rágalmazására, igy de­hogy mnfasztotta volna "el e pert is e célra felhasználni. 5. Az alkotmányosan, a nép védelme érdekében létrehozott magyar népbirósöfT a törvé­nyes formák betartásával, a vádlottak teljes beismerése alapján hozott Ítéletét, amelyet még a NOT-nak kell helybén. jjagynia, teljes egészében elfo­gadom. Igen remélem, hogy az iigj lezárása megnyugtató ha­tással lészen a magyar köz­véleményre is és az állam és egyház viszonyának megfelelő rendezése útjából immáron el­Iiárult a legfőbb akadály. Kérem Elnök Urat, fogadja igaz nagyrabecsülésemet. dr. Koch Sándor egyetemi ny. r. tanár.« fl szenecii Kisgazdapárt üdvözlöfávirafa az igazságiigyminiszierhez A Független Kisgazda Párt 3zegedi szervezete szerdai párt­napján a Mindszenty-bünperrel As a »Sárga Könyv« anyagával fogla'kozott. A pártnapról táv­iraiot intéztek dr. Ries István elvtárs, igazságügyminiszterhez a következő szöveggel: •A Mindszenty-bflnilgyet zá­ró igazságos ítélet után a Kis­gazdapárt nagyszegedi szer­vezete miniszter úron keresz­tül köszönti a kormányt és bizik abban, hogy az egyház és az állam közötti béke rö­videsen megvalósulhat.* A szegedi diáhsáp helyesli Mindszenty elítélésé! A szegedi középiskolák ifju­sáca szerdán mindenütt nagy­gyűlést tartott. Ezeken a gyü­leseken a Mindszenty-bünper­rel foglalkoztak és őrömmel ál­lapították meg, hogy a népbiró­ság igazságos Ítélettel sújtott le Miudszentyre é3 bűntársaira. A nagygyűlésekről leveleket is intéztek a belügyminiszterhez. Ezek>«n a levelekben hangoz­tatják, hogy Mindszenty bü­nössfpo a tárgyalás során tel­jesen nyilván valóvá vált és jo­gosnak találják a méltó bün­BEKE ES SZABADSAG Már két esztendeje annak, hogy 1947 február 10-én a ma­gyar országgyűlés bedkkelyez­te a magyar-szovjet békeszerző­dést. Ugyanezen a napon irták alá a szö-etséges országok kép­viselői a békeszerződést népi demokratikus országunkkal, va­lamint Bulgáriával, Romániával, Finnországgal és Olaszország­gal. Igen jelentős számunkra ez a nap. A szovjet-magyar barátság elmélyülésének ujabb és további lehetőségeit teremtette meg ez a békeszerződés, de számunkra a legfontosabb volt — amt ezzel összefügg —, hogy ettől kezd re kaptuk meg teljes függetlensé­günket, teljes felszabadulásun­kat. flz évszázados elnyomás alól is a Szovjetunió Vörös Hadsere­ge szabadított fel minket és nyomban kinyújtotta segítő kar­ját a dolgozó magyar nép felé. Elfelejtették nekünk még azt is, hogy Magyarország harcolt leg­tovább a fasiszták oldalán, fl szovjet nép azonban tudta, hogg a fasiszta háborút nem a dolgozó magyar tömegek akarják, hanem bűnös ural, lelkiismeretien ve­zetői kényszerítik bele. Ezért tá­mogatta, segítette az első perc­tői kezdve országunkat és né­pünket a nagy Szovjetunió. További nagylelkűségéről » felszabadulás utáni néhány esz­tendő alatt ls meggyőződhettünk Gondoljunk csak a Jóvátételi szerződésben történt hatalmas engedményre, a gazdasági és kulturális téren történt számta­lan segítségre, valamint a szov­jet-magyar gazdasági szerződés nagy lehetőségeire és legutóbb a kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának megalakítására, amelyben a magyar népi demo­krácia ugyancsak jelentős sze­rephez jut. Hálával és szeretettel fordu­lunk mindezekért a mai napon, a szoviet-magyar békeszerződés becikkelyezésének naoján a Szov­jetunió nagy vezetője, Sztálin elvtárs felé, akinek nemcsak sza­badságunkat köszönhetjük, de köszönhetjük azt ls, hogy újélet indulhatott re-^ad föHiinkön. tetést. Hisszük — írják —, hogy a magyar népi demokrá­cia végleg felszámolja a kleri­kális reakciót és ezután nyu­godtan építhet lük országunkat, békés uton haladhatunk a szebb, jobb, boldogabb: a szocializ­mus felé. Nyugaton is táifáh már: „Mindszenty pere nem vallás! per" fl francia nemzetgyűlés kedd esti ülésén Gau abbé MRP kép­viselő Interpellációt intézett Schuman külügyminiszterhez a Míndszcnty-üggyel kapcsolatban. Garaudy kommunista képvise­lő azonnal válaszolt Gau abbé felszólalására. — fl második vi­lágháború előtt — mondotta — Magyarország feudális ország volt. Ezrével vetették bőrtönbe a munkásokat. Élt ebben az idő­ben az országban egy Mindszen­ty nevű pap is, akinek egy szava sem volt mindehhez. Mindszen­ty ezután a régi Magyarország legnagyobb földbirtokosa lett és olyan szervezet élére élit, amely­nek célja idegen segitség Igény­bevételével a régi feudális osz­tály uralmának visszaállítása volt. El akarják hitetni velünk, hogy Mindszenty biboroö ön­kéntes vallomásait Isten tudja milyen machiavellisztikus módon érték el — folytatta felszólalá­sát Garaudy. — Kérdem, hogy Gestapo ért-e el eredményeket kínzásokkal azoknál a francia A Daily Mail vezércikke ki­fejti, kétségtelen, hogy Mind­szenty elejetői végig beismerte bünlajstromát. Az angol jog szerint is az ítélet a bizonyí­tékoktól függ. Semmi bizonyíték sincs nrra, hogy a bíborost megmérgez­ték vagy kínozták rolna. Min­den nyugati megfigyelő nzt jelenti, hogy jól bántak vele. A Maneke3ter Guardian meg­haz: f áknál, akik nem voltak haj- állapítja, hogy landók beszélni? Vájjon Dimit­rov vallott-e Lipcsében? fl bl­borosi talár nem védhet meg egy árulót — fejezte be beszédét Garaudy képviselő. Megbüntették, ahogyan megérdemelte »fl budapesti polgár helyes­li Mindszenty elitélését* — je­lenti Comert, a Francé Soir bu­dapesti tudósítója, flz újságíró kiemeli, hogy a Mindszenty ügy­ben hozott ítélet Budapesten nem keltett olyan mély benyomást, mint ahogy arra nyugaton szá­mítollak. Azzal fejezi be cikkét, hogy Budapesten senki sem hiszi, hogy Mindszenty kábítószerek hatása alatt tette volna meg beismeri vallomásait. fl sllumanlté« Idézi egy ma­gyar pap kijelentését, amely meg állapítja, hogy 7 még a középkori egyházjog is megengedi, hogy egy áru­lással vádolt pap laikus tör­vényszék elé kerüljön.« A Daily Mail kontinentális kl­kladása közli Bemard Shaw megállapítását: Képtelenség sík­ra szállni olyan felfogásért, amely felmenti a papokat és tudósokat a közősség törvényei­nek tiszteletben tartása alól. A belga Drapeau Rouge •Mindszenty pere nem vallási per* cimü cikkében a perből két tanulságot von le: fl vegyszer­mesék összeomlottak és a per egy pillanatig sem Irányult a vallás ellen. A csehszlovák Ruüe Pravo ki­emeli, hogy a Mindszenty-per a csehszlo­vák nép számára Is nagyje­lentőségű, mert a bíboros dicstelen távozása nagy csa­pást jelent a magyar revizio­nizmus híveinek maradvá­nyaira. Mindszenty ugyanis állandóan áskálódott, sót amerikai közbe, lépést is kért Csehszlovákia el­len. Az angol lapok szerdán majd­nem kivétel nélkül vezércikk­ben foglalkoztak a Mindszenty­perrel. A Daily Express ezt irja" Mindszenty alázatosan be­vallotta, hogy az ő személye és tevékenysége volt az egyház és állam közötti megegyezés akadálya. Az ítélettel kapcso­latban a lap meg ál Lapít ja, hogy Mindezentyt politikai bűn­cselekményekkel vádolták és ezeknek a valláshoz semmi közük sem volt. a Valikán tekintélyét igen megtépázták azok a bizonyí­tékok, amelyek rámutattak arra. hogy a prímás jobbol­dali politikai szerepet ját­szott. Mindszenty cselekede­tei nem a vértann tettei vol­tak, nem is viselkedett ugy, amint a vértanuk szoktak. Éppen ellenkezőleg alkudozni szeretett volna a bíróság elótt. Az Evening Standard azt ir. ja, hogy a per folyamán fény derült arra. hogv Mindszenty politikai céljai teljesen beillet­tek az angol-amerikai imperia­listák terveibe. Mindszenty soha sem vo't hős A Daily Worker közti tudó­sítója jelentését, amely szerint a bűnvádi eljárást a legmél­tányosabban és leglnlkiisme­retesebben folytatták le. Egyesekben felvetődött a kér­dés, miként lehetséges, hogy a •hős* egy csapásra gyáva em­berré válik. A válasz rendkívül egyszerű: A bíboros soha sem volt hős. Becsvágyó ember, akinek rög­eszméjévé vált, hogy 6 lesz al a történelmi alak, aki meg­koronázza a habsburgliáP uralkodót. flz MDP nagyszegedi politikai akadémiáján ma csütörtökön dá'u án 5 órai ke2delíe1 a városháza közgyűlési termében dr. RIES ISTVÁN e'víárs, igazságügymín'szfer tart előadást „AZ EGYESÜLT ÁLLAM0& IGAZi ARCA" c mme). j Beléptídlf nincs! Minden érdeklődő! sziraseu laíunk. Fűtött terem

Next

/
Oldalképek
Tartalom