Délmagyarország, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-09 / 33. szám

2 DELMAOTARORSZAO Szeráa, 1949 február 9. t«, hogy tegyék félre a torzsal­kodást és tömörüljenek Habs­burg Ottó körül. Mindszenty hazatérve Ma­gyarországra, a legitimista ve­zetőknek beszámolt Zitával és Ottóvai folytatott tárgyalásai­ról. Mindszenty titkos tanácshozásai és ietentései 1917 októberében njra fel­vette a kapcsolatokat Habs­bnrg Ottóval. Chapin követ­tel megtárgyalta a magyar­országi politikai helyzetet és megkérdezte, mi a véleménye Chnpln-nnk a magyarországi legitimizmus kilátásairól. Chapin kedvező véleményt mon­dott Habsburg Ottóról és maga részéről lehetségesnek tartotta a királyság visszaállítását. Cha­Í nn Mindszenty rendszeres kör­eveleit nagyon hatásos politi­kai eszköznek ítélte. Egy ké­sőbbi találkozásnál Mindszenty elégedetlenségét fejezte ki Chapin-nek, hogy az Egyesült Államok nem elég erélyes politikát folytat ós beavatkozód sürgetett­Chapin ezen a találkozáson azt mondta, hogy fontos az iskolák államosítása elleni küzdelem folytatása. Mindszenty és Cha­pin abban állapodtak meg, hogy ezentúl titkáraik, Zakar és Ko­czak utján érintkeznek. Chapin konkrét adatokat kért a demokratikus pártokról, a Ma­gyarországon lévő szovjet csa­patokról. Mindszenty többek között ren­delkezésére bocsátotta a kö­vetnek a megszálló szovjet hadsereg 1946—47. évi költ­ségelőirányzatát. Később ls adott át bizalmas adatokat és feljegyzéseket. 19!18 májusában Koczak Rómába utazott és akkor Zakar körleve­leket adott át neki, valamint bi­zalmas tájékoztatót, továbbá a prímás jelentését a magyar po­litikai helyzetről, hogy azokat Rómába juttassa. Koczak leg­utoljára 1918 november 1-én, Za­kar őrizetbevételét megelőző éj­szakán járt Zakarnál, akitől át­vett egy nyilatkozatot, amelyet Mindszenty szándékozott közzé­tenni. amit azonban a kormány nem engedélyezett, Mindszenty negyedik találko­zását Chapinnal a jugoszláv események tették aktuálissá és itt az Egyesült Államok kö­zépeurópai szakértője is részt­vett a találkozón. Később Mind­szenty arra kérte Chapint, hogy külügyminisztériuma utján has­son oda. hogy a zsidókat Ma­gyarországon a közéletből szo­rítsák vissza és készítsék elő ki­vándorlásukat. Giezer forint a korona hazahozatalénak megakadályozáséra Mindszenty sorozatos lépése­ket tett a Magyar Szent Korona visszaszolgáltatásának megaka­dályozására is, minthogy a koro­nát biztosítani akarta Habsburg Ottó megkoronázásához. . Mindszenty 1917 augusztusá­ban Chapin követhez és a pá­pához Írott levelében kérte, hogy akadályozzák meg a Szent Ko­rona hazahozatalát. Ebben az ügyben Csáky Zoltán illegálisan kiszökve az országból Ausztriá­ba, Németországba és Olaszor­szágba, illetékes tényezőknél el­járt a korona hazahozatalának megakadályozása érdekében. Mindszentutől -ezért a tevékeny­tó éé t 5C00 forintot ka; ott. m jd iiieoális uton Ismét külföldre szökött. Mindszenty a magyar bel­ügyekbe való illetéktelen beavat­kozás érdekében az USA buda­pesti kövelén keresztül íí beadványok egész sorozatit intézte az Egyesült Államok kormányához. Tudatában volt annak, hogy amennyiben bizalmas Irattára a hatóságok birtokába jut, az il­legális tevékenységet bizonyító okiratok is a hatóságok kezére jutnak, ezért fémcsőbe forrasz­tatta a bizalmas adatokat és az érseki palota pincéjében ásatta el. Ezek az iratok a nyomozás során felszinre kerültek. Ax elásott iratok közül figyelemre méltó az a ta­nulmány, amelyet Hagyő-Kovács Gyula cHzte.cita jószágkormány­zó készített Mindszenty utasí­tására. Ebben azt fejtegeti, hogy a Horthy-rendszer földbirtok­megoszlása nem volt egészségte­len, ezzel szemben a demokrati­kus földreform rossz és helyte­len volt. Mindszenty külföldi utjai so­rán és külföldről lényeges valu­taösszeghez jutott. Ezeknek az összegeknek legnagyobb részét nem jelentette be. Részben a püspökök között osztotta szét ef­fektív valutában, részben zugár­folyamon, feketeáron hozta for­galomba. Juhos vafata-aífip zugárfolyamon Eszlerházy Pál vádlott a fel­szabadulást követően elvesztette 200.000 holdat meghaladó hit­bizományi birtokát, azonban a toldreform és az államosítás után ls maradt az 1949. é\i adóvallomása SZfGfO1 MOZ'N MÜ^OR"5 BELVÁROSI telef.: 025 4. •tórtef. Ma és a kővetkező napokon I STANésPiN legújabb vígjátéka Bocsánatai tré?fhfc... KÜR7.0 Telefon- b24 204. hérlef­Ma és mindennap Uj művészi Mmt SEJTELEM... SZÉCHÉNYI Telefon 490. 4Ü6/| kér cl. Ma őscrdeipankrációllzgalmas expedíció Nyugat-Afrikában! Lázad a dzsungel Előadások kezdete ,él 4, Pénztár d. e 11-12, ti. u • é'6, fél 8 3 érától. szerint hárommillió forintot meghaladó vagyona. Minthogy Ausztriában és Bajor­országban nagyobb földbirtoka van, fel akarta számolni magyar­országi vagyonát és dollár for­májában igyekezett annak érté­két külföldre kimenteni. Dollár­vásárlásokat eszközölt azokból a pénzekből, amelyeket Mindszen­ty hozott be külföldről. Ezeket o dollárö(szegeket a zugárfolyam­nál magasabb árfolyamon vásá­rolta és ezzel Mindszenty legi­timista mozgalmát kívánta tá­mogatni. Mihajlovics Zsigmond a múlt év nyarán külföldre szökött és előtte megbizta Nagy Miklóst a Váradi János jezsuita szerze­tesnél letétbe helyezett titkos va­lutaalap kezelésével. Nagy Mik­lós a valutát nem jelentette be és zugárfolyamon hozta forga­lomba. 1918 szeptemberében Ispánki vádlottnál a Szent Imre kollé­giumban megjelent egy Pomrelet nevű asszony és AUhajlovicsra hivatkozva láthatatlan ldst biztosító anyagokat bizott rá, továbbá 200 dollárt. Megbízta azzal, hogy katonai, gazdasági és poiitikai jellegű titkokat sze­rezzen be és azokat egy meg­adott római cimre futtassa. A vádlott ezt elvállalta és a le­bonyolításba beszervezte Tóth Lászlót ls. Ispánki vegytlntával, hamis feladóval nyolc alkalom­mal juttatott kl Ilyen híreket. Legitimista szervezkedés, kémkedés, valutázás Olti tanácselnök ezután rá­mutatott axra, hogv a külföldi imperialista sajtó és a belföldi reakció ezt a bűnügyet a ró­mai katolikus egyház elleni tá­madásnak és általában a vallás. ®zabadság sérelmének igyekezett feltüntetni. A világsajtó Jelenlétében meg­tartott főtárgyaláson kibon­takozott kép nem hagyott semmi kétséget az Irányban, hogy minden ilyen állítás tel­jesen alaptalan. A bíróság i egyetlen olyan tételt sem tett várt tárgyává a hét vádlott között levő őt római kato­likus pappal szemben, amely papi funkciójukkal, egvházi ténykedésükkel függne össze. A várt tárgyává tett cselek­ményeknek, rtemokráeincllenes legitimista szervezkedés, kém­kedés és valutavisszaélések, semmi közük nincsen a ró­mai katolikus egyházhoz íb a valláshoz. A népbirőságnak tudomása van arról, hogy Mindszenty szent­beszédeit, pásztorleveleit, kör­leveleit arra használ ja fel, hogy nvilt vagy burkolt támadást in­tézzen a demokratikus állam­rend és a köztársaság ellen. A népbiróság Mindszentynek ezeket az uszító pásztorleveleit teljesen figyelmen kívül hagyta, Mindszenty, a tudatos rágalmazó A vádlottak a főtárgyalás so­rán egyetlen alkalommal sem' nére leszögezi," hogy a perben hivatkoztak arra, hogy a jelen ^ szereplő büncselekméuveket kijelentették, hogy az ország­ban a legteljesebb vallássza­badság uralkodik ésvédenreik cselekményei a vallással Bsz­szefüggésb'e nem hozhatók. Hogy mennyire Mindszenty és társai engesztelhetetlen maga­tartás okozta, hogy a római katolikus egyház és a demo­kratikus állam között nem jött létre megegyezés, azt bizonyít­ja, hogy Mindszenty őrizethe­vétele után február 1 -én a köz­társaság évfordulóján, az or­szág minden római katolikus templomi tón a köztársaság üd­véért imádkoztak. Mindszenty tudatában van annak, hogy Magvaror-zágon a JIah3bnrg-re4nnráeiónak Semmiféle tömegbázisa nincs. Ezért igyekezett rágalmakkal a katolikus tömegeket szembe­állítani a demokráciával és őket a maga legitimista céljai szá­mára. megnyerni. Igy az ország ősszeB ellen­forradalmi erői Mindszrntvt tekintették vezetőjüknek, Mindszenty egyházfőből olyan politikai vezér lett. aki poli­tikájának tengelyéhe a köz­társaság megdöntését állí­totta. l E cél érdekében felhasználta ' egyházfői tekintélyét és igyeke­zett ugy beállítani a kérdése­ket, mintha reakciós elkénze­lóseit maga az egyház kívánná és támogatná és mintha az ül­dözött egyház védelme érdeké­ben ténykednék. A népbiróság mindezek elle­hüniigy tárgyalását a vallás­szabadság sérelmének tekinte­nék. Ellenkezően, • vádlottak védői Ismételten nem mint esztergomi biboros­érSek. hanem mint Mindszenty József magyar állampolgár cselekményeit bírálta el. Mindszenty a parasztság ellen Amikor a magyar nép végre visszanyerte szabadságát és füg­getlenségét, nem követhet el senki súlyosabb merényletet a nemzet ellen, mint azt, hogy a gyűlölt Habsburg-uralmat akar­ja visszahozni, ami a feudaliz­must, a százezer holdakat és a magyar nép rabságbaverését je­lenti. Mindszentynek ft földrefor­mot támadó magatartása nem kétséges, hiszen mellette ül Esterházy Pál, a magyar feu­dalizmus jellegzetes képvise­lője. aki -Mindszrntvtől re­mélte 200.000 hold földjének visszajuttatását. A Habsburgok restaurációja a macyar néptől tel jesen idegen gondolat. A magyar paraszt nem adja vissza földjét. Pe­dig Mindszenty ennek érdeké­ben sürgetett idegen segítsé­get és ezért állította előtérbe a zsidókérdést. Az Egyesült Ál­lamok a világ minden tá ján tá­mogatja a reakciós erőket és ezért remélte Mindszenty az Egyesült Államok támogatását. Nemzetközi vonalon azzal, hogy a köztársság megdöntését és a Hatiahnrg-monarChia feltá­masztását beleillesztették nz angolszász imperialista célok közé, a tömegbázissal hem rendel­ői „Pártmunkás" a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének lapja. Foglalkozik a párt- és or­szágépités minden alapvető kérdésével. Nélkülözhetetlen fegyvere és útmutatója a pártmunkások­nak és pártunk minden tag­iának. Megjelenik minden hő 10­én és 25-én, 20—21 oldalon. Előfizetési dija: negyedévre 3 forint, félévre 6 forint. Csekkszáma: 17511. kező Habsburg-politika jelen­tőséget kapott és komolv ve­szélyt jelentett a népi demo­kráciára. Mindszenty es Chapin között szoros kapcsolat volt. Chapin követnek komoly sze­repe volt abban, hogv Mind­szenty tevékenysége fokozódott. A követ még Mindszenty egy­házi funkcióiba i® beavatko­zott, amikor M|nd<zentv pász­torleveleiben a köztársaság el­len uszított. Chapin magatartásából Mind­szenty joggal merített reményt hogv az Egyesült Államok be­avatkozna í; Magyarország ügyei­be. Chapin felajánlotta Mind­szentynek, hogy megszökteti Magyarországról. Mindszenty pedig levélbén kért Chapintöl autót és repülőgépet. Mindszenty háborút ahart Bál a feudal-kapitalista erők már kétszer vitték bele a ma­gyar népet a háborús vérözön­bé, Mindszenty és társai céljaik elérétöre mégis a harmadik világháborút tartották a leg­atkalma lafcb eszköznek. Hírszerző és hírközlő tevékeny­ségükben Mindszenty és társai olyan híreket közöltek, amelyek, kel céljaik érdekében az "im­perialistáknak ferde képet fes­tettek. Ugy állították be az országot, hogy a nép szemben ­áll a kormánnyal, gazdasági helyzete elviselhetetlen és a há­borút vele szemben könnyűnek rajzolták. A népbiróság Mindszeatyné-1 enyhítő körülménynek értékel­te beismerő vallomását, meg­bánást tanúsító magatartását, azt a tényt, hogy távol állott a gyakorlati élettől. Terhére értékelte magas egy­házi méltóságát, mert ezzel a katolikus hivők között cselekmé­nyével azt a látszatot kelthette, hogy működése az egyház ér­dekében tö"térik. Bt nyal Jusz­tinnál enyhitö kö ülméaynek mér­legelte beismerő valtamását, sú­lyosbítanak még a főtárgyaláson is Habsburg-prop-gandát kifejtő magatartását. Zakar Andrásnál enyhitö körülménynek vette be­ismerő vallomását, megbánó ma­gatartását és azt, hogy főnöké­nek utasítására cselekedett. Hsz­terházynál enyhitö körülmény megbánó magatartása, sulyosbitó magas összegű folytatalagos va­lutázása. Nagy Miklósnál a fa­siszta Időkben egyes embertelen intézke 'é ekkel szembeni kiemel­kedő magatartását enyhitö kö­rülménynek vették, bűntetteinek nagy halmazát súlyosbítanak. Is­pónkinál a néohlróság enyfvtö körülményt nem talált. Tóth Lászlónál enyhítő kö-ülmény az őszinte beismerő vallomása, ne­héz anyagi helyzete, sulyosbitó cselekményeinek folytatóiigossó­ga. A nipugyéftz su'yosbiíásl hér Rz itélet részletes Indokolása után a népügyész az fspánkivn! szemben hozott ítéletet tudomá­sul vette, Mindszenty és többt társa szembeni itéftt ellen sú­lyosbítás végett semmiségi pa­naszt jelentett be. A védők vala­mennyien semmiségi panasszal éltek az ítélet ellen. Ezután az elnök megkérdezte Mindszentyt, csatlakozik-e a vé­dője által beterjesztett jogorvos­lathoz. — Igen — felelte Mindszenty halk hangon, — Klván-e a NOT-nál semmi­ségi panasszal élni? — kérdez­te az elnök. — Igen — felelte AMndszenty. Baranyai Jusztin, Nagy Mik­lós és Ispánki Béla bejelentették csatlakozásukat a védőik által tett előterjesztéshez. Zakar és Eszterházy megnyugodott az Íté­letben. Tóth László fellebbezést jelentett be. A tanácselnök bejelentette, hogy a semmiségi panaszokat felterjeszti a NOT-hoz. A népügyész indítványára a népbiróság ugy döntött, hogy a NOT által hozandó jogerős Íté­letig valamennyi vádlottat elő­zetes letartóztatásban tartja. Népbank házban Szeged, Károlyi-utca 2/b alatt ^ | volt Dermita cipóét heliisege azonnal K'adöJ alkattríssek m len leszállított áron Gramofonlemez újdonságok szervezeteknek engedménnyel DÉR Y, K ss atci 3. " ! .VOSÍRT || Szegedi telepe; fsza Liioí-klnit 39. t Mag (A melegvizkutnál.) Teleiont 3-97. /asUetesweli* dilv d&ki elosztó haW© Va®, zom ínceiléay, kályhák, tűzhelyek, Mztarlísl cikkek, vasalisak, mlszaki (vízvezeték szerelési) cikkek

Next

/
Oldalképek
Tartalom