Délmagyarország, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-01 / 26. szám

Kedd 1949 február £, DELMAGYARORSZAl? SZEGEDEN JÍRT EZER PAR&SZTFIATAL A SzIT nagyszetsedi ifjúmunkásai vendégül látták o környékbeli EPOSz legjobb iáit Hangos énekszó, vidám fiatalok hangja verte fel vasár­nap már korán reggel a RoosCwelt-tér környékét. A szeged_ környéki tanyákból a kisvasai hatalmas tömegben hozta be az EPOSz paras-tftataijait. A kisvasút nemzetiszínű és vörös zászlókkal, valamint az EPOSz és SzIT jelvényével feldíszí­tett állomásán ifjúmunkások várták falusi, tanyai barátaikat. Az if/umiinnkds fiuk, lányok kabátján a SzIT vöröscsillagos jelvénye diszlclt. A SzIT nagyszegedi szerve­zete a munkás-paraszt szövet­ség jegyében EPOSz na«vtt ren dezett, hogy a parasztfiatalsá­got megismertesse munkájával és minél szorosabb kapcsolatot teremtsen a két nagy ifjúsági szervezet között. Nemcsak a kisvasullal jött a parasztifjuság, de a tiszántúli községekből, va lamiut Sándorfalva, Dorozsma körn-takéről is sűrű csoportban jöttek a kucsmás, csizmás dol­gozó parasztfiata.'ok és feiken dős paras: t'ánvok A Sz!T ifjú­munkásai valamennyiüket nagy szeretettel fo adták és elvezet­ték őlcel a SzIT szervezetek ott­honaiba. a népi kollégiumok­ba, ahol nyomban meleg bu­rátság alakult ki közöltük a lel­kes daíoiásban, népi táncban, beszélgetésben. Szó került min­denről. Beszélgettek a munka­versen.vekről, a falusi és városi dolgozók problémáiról egy aránt, de különösen a szövet kezetek kérdéséről fonódott hosszan a beszélgetés fonala — Mi már tudjuk, hogy ne­künk csak a szövetkezet hoz boldog jövőt. — mon lta az egyik parasztifju az Apáfhy-kol­légiuiriban — Rajtunk is midik, hogy valóban jó legyen. Ami' ben hidunk Se itséget nyújtunk Qz öregeknek. A kollégiumokból egy kis vá­rosnézésre indultak. A hideg ja­nuári levegő pirosra csipte az arcokat, de azért csi'logó szem­mel nézték a dus kirakatokat, az újjáépítés eredménveit, aTi­tza felelt pirosan iveiő uj hi­dat. — Ezt Rákosi Mátyásról ne­vezzük el, — magvarázta egvik SzIT fialat. _ Mert neki kö­szönhetjük, hogy a hídmunká. sok megfeszített munkája si­kerre vezeti/. A parasztfiatalok helyeslően bólintottak rá. A nézelődő cso­portok liz óra tájban a Belvá­rosi Mozi felé indullak, hogy résztvegyenek a SzIT és EPOSz. közős nagygyü lésén. A z*u ofásiet meg­töltött moziSerenihen munkásindulókat, népdalokat éneke tek, majd együtt énekel­ték él a Himnuszt. Ladányi Be­nedek a MINSz nagyszegedi lit­kára nyitotta meg a gyűlést. Szarai után Gosztonyi János or­százgvülési képviselő, az EPOSz főtitkára szólt a megjelentek­hez. — A parasztif;uságnak sem szabad iávollarlania magát a mozgalmi munkától, a politizá­lástól, mint eddig, — hangoz­tatta — hanem fiuknak, lányok­nak egyaránt be kell kapcso­lód niok a munkásifjusághoz ha­sonlóan jövőnk építésébe. Szembe kell száílniok a falusi rémliirterjesztőkkel, a falu k.1­zsákmányolóival: a kulákokkal, harco'niok kell a klerikális re­akció ellen és el kell indulniuk a szövetkezeti fejlődés, a me­zőgazdasági nagyüzemi gazdál­kodás egyedül hasznos utján. Dörgő Taps fogadta Goszto­nyi János beszédít, amelyet többszór is megszakított az if­júság éljenzése. Hosszan, felállva éltetlek Rákosi elvtársat, a Magyar Dolgozók Pártját és nagy barátunkat a Szovjetuniót. A »Talpalatnyi föld® cimü ki­tűnő magyar film előadását néz­ték ezután meg. Az előadás előtt Sziríes Ádám a film fősze­replője • szóit a fiatalokhoz. El­mondotta, hogy ő maga is sze­gény parasztfiú volt és a népi demokráciának köszönhe'i, hogy tanulhat, szerepelhet. A filmet nagy étyc cttel nézték végig a fiatalok. Saját sorsukat, a dol­gozó parasztság sorsát látták megelevenedni a mozivásznon. A mozielőadás után a Sza­badságharcos Szövetség moto­ros bemutatójára mentek, dét- . után pedig a Szegedi Nemzeti p"r!l{' és vezetője, Rákosi M'. Szinház díszelőadásán vetlek l'já* tránt' részt. Itt Szotovjev: »A csend-} — Éljen Rákosi! — hangzott háborító® cimü vígjátékát tekin- j fel a zugő éljenzés és szűnni tették meg. Előadás előtt az j nem akaró taps, amely az MDP említésekor többször is megsza­a fel világosit ő munkát. Példaké­pül odaállítjuk a Szovjetuniót, amelyben a dolgozó parasztság helyzete azt bizonyltja, hogy helyes az az ut, amelyre a ma­gyar falu dolgozói is léptek. — A parasztság és a paraszt­ifjuság előtt álló közvetlen fel­adat most az, hogy teljesítsék a tavaszi vetéstervet. Ezzel elő­segítik iparunk fejlődését is, amely igy még több gépel tud adni a mezőgazdaságnak. Komócsin elvtárs a következő szavakkal fejezte be beszédét: — Az EPÓSz épitő munkára nevelje a parasztfiatalságot és harcra, gyűlöletre a parasztság elnyomóival, a kulákokkal szemben, a népünk szabadsá­gára törő, külföldi reakciósok magyarországi ügynökeivel szemben, de ugyanakkor nevel­je szeretetre a magyar dolgozó nép iránt, amely sarlóval és kalapáccsal épít boldog jövőt. Nevelje szeretet­re ennek az építőmunkának irá­nyitója: a Magyar Dolgozók MDP nagyszegedi pártbizottsá­gának titkára ifi. Komócsin Mihály elvtárs üdvözölte őket — Huszonöt év félrenevelésé­ve! kell megküzdenünk, — mon­dotta. — Meg kell magvaráz­nunk a dolgozó parasztságnak, hogy melyes az az ut, amelyen a népi demokrácia vezeti őket. Bizfosifiuk a tanulás anyagi lehetőségeit is kitotta Komócsin elvtárs üdvöz­lő beszédét. Kobtenz István a SzIT or­szágos főtitkárhelyettese szólt még a közönséghez és büszke­séggel emlékezett meg a 3M élmunkás SzIT-esröl és az 50 EPOSz-os uj minla-azdáról. A paraszt- és munkásfiatalok ez­után nagy élvezettel nézték vé­Még nagyobb erővcí folytatjuk gig a díszelőadást. Népi demokráciánk művelő­déspolitikájának egyik legfonto ahb célkitűzése, bogy a mun­kások és parasztok gyermekei számára a legmesszebbmenőkig biztosítsa a tanulás, a magasabb iskolai képzettség lehetőségét. A Magyar Dolgozók Pártja programnyilatkozata világosan megszabja a követendő utat, amikor ezt mondja: JAZ általá­nos műveltség, a szaktudás a haladó nem-éh és emberi knl­fura kincseit hozzáférhetővé kell fenn' a dolgozó nép legszéle. sebb rétegei számára, meg­szüntetve a vagyonos osztályok műveltségi monopóliumát.« A programnvilatkozat szelle­mében népi demokráciánk az MDP vezetésével minden lehe­tőt elkövet, hogy a felsőbb ok. 'alásban is valóban a dolgozók gyermekei vegyenek részt túl­nyomó többségben. Népi demo­kráciánk a tanulás teljes sza­badságát bizton ja, de ez még kevés lennne, ha nem biztosi­tani a tanulás lehetőségét is, vagyis annak anyagi lehetősé­geit. A tanulás szabadsága ugyanis csak akkor tehet vató­!wn szabadság a széles népréte­gek számára, ha anyagitag is megteremti a lehetőséget annak, hogy a szűkösebb körülmények között élő dolgozók gyermekei isko'ába, egyetemre járhassa­nak, nyugodt körülmények kö­zölt tanuljanak. Hároméves tervünk keretében máris hatalmas lehetősége nyí­lott annak, hogy a dolgozók ar. ra rászoruló fiait, lányalt pénz­beli jultalásoklál is minél na­gyobb mértékben támogassák. Az idei költségvetésben diák­szociális segélyekre a kultusz­minisztérium 7 millió 300 ezer forintot fordít, ős-töndijakat még soha ilyen nagy mértéle ben nem nyujtotiak az arra ér­demesek számára, mini éppen most. Csak példaként említjük meg, hogy például az egyete­meken havi 400 forintos ösz­töndijat Is adnak az arra ér­demeseknek. Az ösztöndijak ösz­szege általában havi 60 forint­tót 250 forintig változik. Szege­den februártól kezdve közel 150 egyetemi és főiskolai hallgrdö részesül ham G0, 100, illetve 200 forintos ösztöndíjban. Mindezekhez számítsuk még hozzá, hogy a népi és állami kollégiumokban legnagyobbrészt díjmentes, vagy alig néhány fo­rintos díjért lakást, teljes ellá­tást is biztosítanak a dolgozók gyermekeinek. Azok számára is, akik nem laknak benn kollé­giumokban, az egyetemi menza gondoskodik egészen olcsó, in­dokolt esetlzcn díjmentes étke­zésről. Ezek a szociális támogatá­sok tervgazdálkodásunk során egyre nagyobbak és nagyob­bak lesznek. Mind több ösz­töndíj kiosztása válílc lehetőid és művelődéspolitikánk gondos­kodik a knlléniuml rendszer szé­lesebb kiépítéséről is. A dol­gozóknak különösen az ipari munkásságnak, de a dolgozó parasztság és a haladó értelmi­ség nagy tömegeinek nem kell félnie attól, hogy gvermekét nem tudja taníttatni. Senki ne tartsa vissza fiát, vagy lányát az egyetemtől, főiskolától, azért, mert esetleg anyagi lehetősé­gei hiánvzanak hozzá. Nép1 de­mokrác'jgtkban minden dolgo­zó gyermekének biztosítják az anyagi lehetőséget a továbhta. nu'.áshou Fel kell frissítenünk végre egyetemeinket elsősorban az ipari munkásság gyermekei­vel, kl keli alakitanunk, az uj- , szellemű értelmiséget, amely va­lóban a népet szolgálja tudá­sával, műveltségével. S ünii* & bé«es6kás Á dübörgő traktor nyomán uj szellem bontakozik Deszken Rádió', villanyt, csillárt, berendezést, késrűlékel, ücemnatornVat, uwe­Ks* lést anvafel és fi(i­A deszki gépállomás kis iro­dájában a kemény fagy nem ál­lította meg az életet Munka akad ugyan annyi, mint a me­zőgazdasági idényben. Csak a traktorok pufogása hiányzik. A többezer holdat felszántott ma­sinák ott pihennek a fészerek­ben. Nagy részük szétszedve, nemesebb »szerveitől», motorjá­tól megfosztva várja a tavaszt Több lesz a traktor A trakforisták, a lakatosok <és a gépállomás többi munkása ott sürgölődik a műhelyekben. A legkisebb hibát ls megjavít­ják, a legkisebb meglazult csa­vart is megerősítik a gépeken. Amint felenged a fagy, azonnal meg kell indulni a gépekkel, mert megrendelés van annyi, hogy elég lesz győzni. Somogyi elvtara Örömmel meséli, hogy ebben az évben nyolc traktor­ral erösitik az állomást, de ezeknek is jut szántás és egyéb munka is rogyásig. A kulák •robotos* igája nem kell már Deszken senkinek. Nem bolon­dok dupláját fizetni a fele any­nyit érő szántásért. A traktorosok szívesen vég. zik a munkát, de bizony néha vakarják a fejüket ott is, ahol nem viszket — amint Somogyi elvtárs mondja —, ha a nad­rágszijföldekre gondolnak. Ne­héz ott a munka, de hzérfc az idén mégis könnyebb és megvan, a biztos remény arra is, hogy jövőre még könnyebb lesz, mert megalakult Deszken a ter­melőszövetkezet s annak ered­parasztot is meggyőzik a közös laknak családok a hosszú ház­termelés előnyéről. A javítások mellett a gépál­lomás gyarapszik is jócskán. Kitűnő kalapácsos darálót kap­tak a napokban s azzal nem 10 százab-kért, mint a malom­ban, hanem 8 százalékért darál­nak a dolgoző parasztoknak. A legnagyobb örömük azonban a pártház. A gépállomás párt­szervezete ugyanis pártházat rendezett be az állomás mögött húzódó volt béreslakások egyi­kében. Racsa József elvtárs a párttitkár itt tartja délutánon­ként a szemináriumokat. Be­rendezés még alig van. Asztal és néhány pad a bútorzat, de ami a legfontosabb, a párt­házba osztályharcos, jó kom­munisták járnak és nem is ke­vesen. Építik a jobb jövőt, dübörgő traktoraikkal biztosítják a dol­gozó parasztság jobb megélhe­tését s ami talán a legfonto­sabb, elhozzák a tudást is, az uj idők uj szelét, ök segitik fel­virágozni a termelőszövetkeze­tet s megértetik minden két­kedővel, hogy csak az uj ma­gasabbrendü termelési forma, a közös, a nagyüzemi termelés hozza meg a boldog, jó életet­Egy konyhában négy család Az ő munkájuk eredménye lesz az is, hogy eltűnnek vég­leg az olyan béreslnkások, mint amilventó a pártházat is be­rendezték. Most megjárja ma­ga az épület is, különösen a pártház, amely a béreslakásból csak a falakat vette át. De a ménjei majd a többi dolgozó pártház mellett még most ls ham Az ajtó egy hosszúkás kicsi konyhába vezet, amelyben két kormos, nyitott kéményü bu­boskemence tátja a torkát. Egy­egy kemence két kis szobát, két béreslakárt fűtött, már ha volt mivel. Négy család, őre­gek, meglett emberek, fiatalok és gyerekek használták a kö­zös konyhát 3 boldogok voltak, ha akadt benne főzni való. R£cssi M'rtokos „szeríny" nyolc szobája De bezzeg Gerliczy báró, a régi uraság, aki sosem dolgo­zott életétón, hatalmas kas­télyaiban dőzsölt. De nem ma­radt el sokban mögötte Bécséi Tibor, az utóda sem. Neki ke­vesebb volt ugyan a földje, a kastélya sem volt 40—50 szo­bás. rSzerény* ember létére megelégedett a deszki templom­mal szemben meghúzódó nyolc­szobás »viskóval«- És Eécsei, a többszázholdas nagybirtokos, akinek, ha saját munkájából kellene megélnie éhenveszne, még most is »kis* lakásában la­kik és a dolgozók, akik véres verejtékkel küzdöttek meg a mindennapiért, még ma is lak­nak a Gériiczy—Bécséi.féle bé­reslaküsoklian. A deszki és #z ország minden egyes gépállomásának dolgozói, majd tesznek róla, munkájukkal hozzásegítenek, hogy hasonló oduktón ne lakjanak dolgozók és nyolcszobás lakásokban ne basáskodhassanak a munkake­rülők. (p.) lámjrif ilosnerüé! szerezze be. RészVtizrtésra Is I SZEGED, KAHÁSZU. 13. Telefonszám: 4—59. Hasznos aiándenot lakodalomra az ADLER Edénycsarnok­b*n vásároljon Tisza Lajos-körul 33. Rizling 4'20 Sajáttermésü fajborok literenkénti kimérése SágváriE.ulca 8. amtyamsi-u.) (délután J -7-ig) Nyilltér * Alulírott Tari Józsefné, Tápé, Kossuth-utea 81. szám alatti lakos bocsánatot kérek Krajkó András tömörkényi vezetőjegy. zőtől és Némethy Gyula volt rendőrfőhadnagyról, mert őket téves információk alapján be­csületükben megsértettem és megrágalmaztam. Elismerem, hogy hivatali ténykedésükben1 önzetlenül és részrehajlás nél­kül jártak el. Tarl Józsefné. (• E rovatban Közöltekért sem a szerkesztőség, sem a kl­adóiiivelaj felelősséget nem vaüai

Next

/
Oldalképek
Tartalom