Délmagyarország, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-01 / 26. szám

Kedd 1949 február £, DELMAGYARORSZAl? SZEGEDEN JÍRT EZER PAR&SZTFIATAL A SzIT nagyszetsedi ifjúmunkásai vendégül látták o környékbeli EPOSz legjobb iáit Hangos énekszó, vidám fiatalok hangja verte fel vasárnap már korán reggel a RoosCwelt-tér környékét. A szeged_ környéki tanyákból a kisvasai hatalmas tömegben hozta be az EPOSz paras-tftataijait. A kisvasút nemzetiszínű és vörös zászlókkal, valamint az EPOSz és SzIT jelvényével feldíszített állomásán ifjúmunkások várták falusi, tanyai barátaikat. Az if/umiinnkds fiuk, lányok kabátján a SzIT vöröscsillagos jelvénye diszlclt. A SzIT nagyszegedi szervezete a munkás-paraszt szövetség jegyében EPOSz na«vtt ren dezett, hogy a parasztfiatalságot megismertesse munkájával és minél szorosabb kapcsolatot teremtsen a két nagy ifjúsági szervezet között. Nemcsak a kisvasullal jött a parasztifjuság, de a tiszántúli községekből, va lamiut Sándorfalva, Dorozsma körn-takéről is sűrű csoportban jöttek a kucsmás, csizmás dolgozó parasztfiata.'ok és feiken dős paras: t'ánvok A Sz!T ifjúmunkásai valamennyiüket nagy szeretettel fo adták és elvezették őlcel a SzIT szervezetek otthonaiba. a népi kollégiumokba, ahol nyomban meleg burátság alakult ki közöltük a lelkes daíoiásban, népi táncban, beszélgetésben. Szó került mindenről. Beszélgettek a munkaversen.vekről, a falusi és városi dolgozók problémáiról egy aránt, de különösen a szövet kezetek kérdéséről fonódott hosszan a beszélgetés fonala — Mi már tudjuk, hogy nekünk csak a szövetkezet hoz boldog jövőt. — mon lta az egyik parasztifju az Apáfhy-kollégiuiriban — Rajtunk is midik, hogy valóban jó legyen. Ami' ben hidunk Se itséget nyújtunk Qz öregeknek. A kollégiumokból egy kis városnézésre indultak. A hideg januári levegő pirosra csipte az arcokat, de azért csi'logó szemmel nézték a dus kirakatokat, az újjáépítés eredménveit, aTitza felelt pirosan iveiő uj hidat. — Ezt Rákosi Mátyásról nevezzük el, — magvarázta egvik SzIT fialat. _ Mert neki köszönhetjük, hogy a hídmunká. sok megfeszített munkája sikerre vezeti/. A parasztfiatalok helyeslően bólintottak rá. A nézelődő csoportok liz óra tájban a Belvárosi Mozi felé indullak, hogy résztvegyenek a SzIT és EPOSz. közős nagygyü lésén. A z*u ofásiet megtöltött moziSerenihen munkásindulókat, népdalokat éneke tek, majd együtt énekelték él a Himnuszt. Ladányi Benedek a MINSz nagyszegedi litkára nyitotta meg a gyűlést. Szarai után Gosztonyi János orszázgvülési képviselő, az EPOSz főtitkára szólt a megjelentekhez. — A parasztif;uságnak sem szabad iávollarlania magát a mozgalmi munkától, a politizálástól, mint eddig, — hangoztatta — hanem fiuknak, lányoknak egyaránt be kell kapcsolód niok a munkásifjusághoz hasonlóan jövőnk építésébe. Szembe kell száílniok a falusi rémliirterjesztőkkel, a falu k.1zsákmányolóival: a kulákokkal, harco'niok kell a klerikális reakció ellen és el kell indulniuk a szövetkezeti fejlődés, a mezőgazdasági nagyüzemi gazdálkodás egyedül hasznos utján. Dörgő Taps fogadta Gosztonyi János beszédít, amelyet többszór is megszakított az ifjúság éljenzése. Hosszan, felállva éltetlek Rákosi elvtársat, a Magyar Dolgozók Pártját és nagy barátunkat a Szovjetuniót. A »Talpalatnyi föld® cimü kitűnő magyar film előadását nézték ezután meg. Az előadás előtt Sziríes Ádám a film főszereplője • szóit a fiatalokhoz. Elmondotta, hogy ő maga is szegény parasztfiú volt és a népi demokráciának köszönhe'i, hogy tanulhat, szerepelhet. A filmet nagy étyc cttel nézték végig a fiatalok. Saját sorsukat, a dolgozó parasztság sorsát látták megelevenedni a mozivásznon. A mozielőadás után a Szabadságharcos Szövetség motoros bemutatójára mentek, dét- . után pedig a Szegedi Nemzeti p"r!l{' és vezetője, Rákosi M'. Szinház díszelőadásán vetlek l'já* tránt' részt. Itt Szotovjev: »A csend-} — Éljen Rákosi! — hangzott háborító® cimü vígjátékát tekin- j fel a zugő éljenzés és szűnni tették meg. Előadás előtt az j nem akaró taps, amely az MDP említésekor többször is megszaa fel világosit ő munkát. Példaképül odaállítjuk a Szovjetuniót, amelyben a dolgozó parasztság helyzete azt bizonyltja, hogy helyes az az ut, amelyre a magyar falu dolgozói is léptek. — A parasztság és a parasztifjuság előtt álló közvetlen feladat most az, hogy teljesítsék a tavaszi vetéstervet. Ezzel elősegítik iparunk fejlődését is, amely igy még több gépel tud adni a mezőgazdaságnak. Komócsin elvtárs a következő szavakkal fejezte be beszédét: — Az EPÓSz épitő munkára nevelje a parasztfiatalságot és harcra, gyűlöletre a parasztság elnyomóival, a kulákokkal szemben, a népünk szabadságára törő, külföldi reakciósok magyarországi ügynökeivel szemben, de ugyanakkor nevelje szeretetre a magyar dolgozó nép iránt, amely sarlóval és kalapáccsal épít boldog jövőt. Nevelje szeretetre ennek az építőmunkának irányitója: a Magyar Dolgozók MDP nagyszegedi pártbizottságának titkára ifi. Komócsin Mihály elvtárs üdvözölte őket — Huszonöt év félreneveléséve! kell megküzdenünk, — mondotta. — Meg kell magvaráznunk a dolgozó parasztságnak, hogy melyes az az ut, amelyen a népi demokrácia vezeti őket. Bizfosifiuk a tanulás anyagi lehetőségeit is kitotta Komócsin elvtárs üdvözlő beszédét. Kobtenz István a SzIT országos főtitkárhelyettese szólt még a közönséghez és büszkeséggel emlékezett meg a 3M élmunkás SzIT-esröl és az 50 EPOSz-os uj minla-azdáról. A paraszt- és munkásfiatalok ezután nagy élvezettel nézték véMég nagyobb erővcí folytatjuk gig a díszelőadást. Népi demokráciánk művelődéspolitikájának egyik legfonto ahb célkitűzése, bogy a munkások és parasztok gyermekei számára a legmesszebbmenőkig biztosítsa a tanulás, a magasabb iskolai képzettség lehetőségét. A Magyar Dolgozók Pártja programnyilatkozata világosan megszabja a követendő utat, amikor ezt mondja: JAZ általános műveltség, a szaktudás a haladó nem-éh és emberi knlfura kincseit hozzáférhetővé kell fenn' a dolgozó nép legszéle. sebb rétegei számára, megszüntetve a vagyonos osztályok műveltségi monopóliumát.« A programnvilatkozat szellemében népi demokráciánk az MDP vezetésével minden lehetőt elkövet, hogy a felsőbb ok. 'alásban is valóban a dolgozók gyermekei vegyenek részt túlnyomó többségben. Népi demokráciánk a tanulás teljes szabadságát bizton ja, de ez még kevés lennne, ha nem biztositani a tanulás lehetőségét is, vagyis annak anyagi lehetőségeit. A tanulás szabadsága ugyanis csak akkor tehet vató!wn szabadság a széles néprétegek számára, ha anyagitag is megteremti a lehetőséget annak, hogy a szűkösebb körülmények között élő dolgozók gyermekei isko'ába, egyetemre járhassanak, nyugodt körülmények közölt tanuljanak. Hároméves tervünk keretében máris hatalmas lehetősége nyílott annak, hogy a dolgozók ar. ra rászoruló fiait, lányalt pénzbeli jultalásoklál is minél nagyobb mértékben támogassák. Az idei költségvetésben diákszociális segélyekre a kultuszminisztérium 7 millió 300 ezer forintot fordít, ős-töndijakat még soha ilyen nagy mértéle ben nem nyujtotiak az arra érdemesek számára, mini éppen most. Csak példaként említjük meg, hogy például az egyetemeken havi 400 forintos ösztöndijat Is adnak az arra érdemeseknek. Az ösztöndijak öszszege általában havi 60 forinttót 250 forintig változik. Szegeden februártól kezdve közel 150 egyetemi és főiskolai hallgrdö részesül ham G0, 100, illetve 200 forintos ösztöndíjban. Mindezekhez számítsuk még hozzá, hogy a népi és állami kollégiumokban legnagyobbrészt díjmentes, vagy alig néhány forintos díjért lakást, teljes ellátást is biztosítanak a dolgozók gyermekeinek. Azok számára is, akik nem laknak benn kollégiumokban, az egyetemi menza gondoskodik egészen olcsó, indokolt esetlzcn díjmentes étkezésről. Ezek a szociális támogatások tervgazdálkodásunk során egyre nagyobbak és nagyobbak lesznek. Mind több ösztöndíj kiosztása válílc lehetőid és művelődéspolitikánk gondoskodik a knlléniuml rendszer szélesebb kiépítéséről is. A dolgozóknak különösen az ipari munkásságnak, de a dolgozó parasztság és a haladó értelmiség nagy tömegeinek nem kell félnie attól, hogy gvermekét nem tudja taníttatni. Senki ne tartsa vissza fiát, vagy lányát az egyetemtől, főiskolától, azért, mert esetleg anyagi lehetőségei hiánvzanak hozzá. Nép1 demokrác'jgtkban minden dolgozó gyermekének biztosítják az anyagi lehetőséget a továbhta. nu'.áshou Fel kell frissítenünk végre egyetemeinket elsősorban az ipari munkásság gyermekeivel, kl keli alakitanunk, az uj- , szellemű értelmiséget, amely valóban a népet szolgálja tudásával, műveltségével. S ünii* & bé«es6kás Á dübörgő traktor nyomán uj szellem bontakozik Deszken Rádió', villanyt, csillárt, berendezést, késrűlékel, ücemnatornVat, uweKs* lést anvafel és fi(iA deszki gépállomás kis irodájában a kemény fagy nem állította meg az életet Munka akad ugyan annyi, mint a mezőgazdasági idényben. Csak a traktorok pufogása hiányzik. A többezer holdat felszántott masinák ott pihennek a fészerekben. Nagy részük szétszedve, nemesebb »szerveitől», motorjától megfosztva várja a tavaszt Több lesz a traktor A trakforisták, a lakatosok <és a gépállomás többi munkása ott sürgölődik a műhelyekben. A legkisebb hibát ls megjavítják, a legkisebb meglazult csavart is megerősítik a gépeken. Amint felenged a fagy, azonnal meg kell indulni a gépekkel, mert megrendelés van annyi, hogy elég lesz győzni. Somogyi elvtara Örömmel meséli, hogy ebben az évben nyolc traktorral erösitik az állomást, de ezeknek is jut szántás és egyéb munka is rogyásig. A kulák •robotos* igája nem kell már Deszken senkinek. Nem bolondok dupláját fizetni a fele anynyit érő szántásért. A traktorosok szívesen vég. zik a munkát, de bizony néha vakarják a fejüket ott is, ahol nem viszket — amint Somogyi elvtárs mondja —, ha a nadrágszijföldekre gondolnak. Nehéz ott a munka, de hzérfc az idén mégis könnyebb és megvan, a biztos remény arra is, hogy jövőre még könnyebb lesz, mert megalakult Deszken a termelőszövetkezet s annak eredparasztot is meggyőzik a közös laknak családok a hosszú háztermelés előnyéről. A javítások mellett a gépállomás gyarapszik is jócskán. Kitűnő kalapácsos darálót kaptak a napokban s azzal nem 10 százab-kért, mint a malomban, hanem 8 százalékért darálnak a dolgoző parasztoknak. A legnagyobb örömük azonban a pártház. A gépállomás pártszervezete ugyanis pártházat rendezett be az állomás mögött húzódó volt béreslakások egyikében. Racsa József elvtárs a párttitkár itt tartja délutánonként a szemináriumokat. Berendezés még alig van. Asztal és néhány pad a bútorzat, de ami a legfontosabb, a pártházba osztályharcos, jó kommunisták járnak és nem is kevesen. Építik a jobb jövőt, dübörgő traktoraikkal biztosítják a dolgozó parasztság jobb megélhetését s ami talán a legfontosabb, elhozzák a tudást is, az uj idők uj szelét, ök segitik felvirágozni a termelőszövetkezetet s megértetik minden kétkedővel, hogy csak az uj magasabbrendü termelési forma, a közös, a nagyüzemi termelés hozza meg a boldog, jó életetEgy konyhában négy család Az ő munkájuk eredménye lesz az is, hogy eltűnnek végleg az olyan béreslnkások, mint amilventó a pártházat is berendezték. Most megjárja maga az épület is, különösen a pártház, amely a béreslakásból csak a falakat vette át. De a ménjei majd a többi dolgozó pártház mellett még most ls ham Az ajtó egy hosszúkás kicsi konyhába vezet, amelyben két kormos, nyitott kéményü buboskemence tátja a torkát. Egyegy kemence két kis szobát, két béreslakárt fűtött, már ha volt mivel. Négy család, őregek, meglett emberek, fiatalok és gyerekek használták a közös konyhát 3 boldogok voltak, ha akadt benne főzni való. R£cssi M'rtokos „szeríny" nyolc szobája De bezzeg Gerliczy báró, a régi uraság, aki sosem dolgozott életétón, hatalmas kastélyaiban dőzsölt. De nem maradt el sokban mögötte Bécséi Tibor, az utóda sem. Neki kevesebb volt ugyan a földje, a kastélya sem volt 40—50 szobás. rSzerény* ember létére megelégedett a deszki templommal szemben meghúzódó nyolcszobás »viskóval«- És Eécsei, a többszázholdas nagybirtokos, akinek, ha saját munkájából kellene megélnie éhenveszne, még most is »kis* lakásában lakik és a dolgozók, akik véres verejtékkel küzdöttek meg a mindennapiért, még ma is laknak a Gériiczy—Bécséi.féle béreslaküsoklian. A deszki és #z ország minden egyes gépállomásának dolgozói, majd tesznek róla, munkájukkal hozzásegítenek, hogy hasonló oduktón ne lakjanak dolgozók és nyolcszobás lakásokban ne basáskodhassanak a munkakerülők. (p.) lámjrif ilosnerüé! szerezze be. RészVtizrtésra Is I SZEGED, KAHÁSZU. 13. Telefonszám: 4—59. Hasznos aiándenot lakodalomra az ADLER Edénycsarnokb*n vásároljon Tisza Lajos-körul 33. Rizling 4'20 Sajáttermésü fajborok literenkénti kimérése SágváriE.ulca 8. amtyamsi-u.) (délután J -7-ig) Nyilltér * Alulírott Tari Józsefné, Tápé, Kossuth-utea 81. szám alatti lakos bocsánatot kérek Krajkó András tömörkényi vezetőjegy. zőtől és Némethy Gyula volt rendőrfőhadnagyról, mert őket téves információk alapján becsületükben megsértettem és megrágalmaztam. Elismerem, hogy hivatali ténykedésükben1 önzetlenül és részrehajlás nélkül jártak el. Tarl Józsefné. (• E rovatban Közöltekért sem a szerkesztőség, sem a kladóiiivelaj felelősséget nem vaüai