Délmagyarország, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-06 / 31. szám

6 delmaötar0r3zas Vasárnap, 1949 február (t eíéii magas termésárt mun kent­T*RSBB(!LMI ES EGYEH1 GflZDBLKOUjJS 2"" ' A KOLHOZBAN Hogyan építi fel a kolhoz gazdaságát és hogyan biztosít­ja a kolhoz tagjainak a jó­módot és a kulturális életet? A kolhozban a parasztok kö­zösségben dolgoznak. Kőzős termelőeszközökkel gazdálkod­nak és a föld közösen megszer­vezett megművelésével. A föi­ilet a szovjet állam örökös használatba rnlta a kolhozok­nak A társadalmi kollektív gaz­daságon kívül a kolhoztagok kisebbfajta eoyéni gazdaság­gal i* rendelkeznek: kisebb telekkel 'véleményes és qyü­mölcsóskerVel), lakóházzal, tehenekkel, aprójószágyat. szárnyasokkal. stb. Ezeknek az állatoknak el­tartására a szövetkezet tagjai­| nak saját, házukhoz tartozó I építményeik vannak. A termelőszövetkezet gazda­sága a kolhoztagok munkájától függ. Minél eredményesebben dolgoznak ők a társadalmi gaz­daságban, annál nagyobb jólé­tet teremt a szövetkezet a koí­: hozélet száraára. A kolhozba tö­mörült közösség jövedelme, mi­után már eleget tettek aa állami és szövetkezet fenntartásával (vetési, biztositási, stb.) kap­csolatos kötelezettségeiknek, a kolhoz tagjai között kerül szét­osztásra, a munkanapok ará­nyában. A gépek könnyítik at emberek munkáját | A szovjet kormányzat és a Kommunista Párt megleremtet­Kék a kolhozok számára a szük­séges körülménveket. hogy év­ről-évre felvirágozzanak és egy­re ujabb és ujabb sikereket ér­hessenek el. A kolhoz földjein a legmodernebb gépeket al­kalmazzák; hatalmas trakto­rokat, kombájnokat és egyéb mezőgazdasági gépeket. A gép és a közösségi mun­ka megkönnyíti, sok esetben pe­stig megtakarítja az emberek munkáját: tehetővé teszi szá­mukra. hogy jót műveljék meg u földet, hogy kulturáltan, szak­értelemmel gazdálkodjanak és sikerrel küzdhessenek le vala­mennyi nehézséget. Nézzük meg például a krasznodarszki terü­letet (Kubán vidék) kolhozalt. Ez a terület a második világ­hdlmru alatt cgyidoig a német megszállás alatt volt. A hit­lerista rablök kifosztották, óri­ási károkat okoztak Itt. De alig telt el néhány év a liáboru győ­zelmes befejezés® óta, s a ku­Iváui kolhozok újból virágzás­nak indu'tak. Ebben az évben a krasznodarszki terület kol­hozaiban hatalmas termést arat­tak. A körülbelül egymillió hek­tárnyi területről hektáronként 20 vagy ennél is több mázsa téli fijuzát gyűjtöttek bo. Az élenjáró brigádok és tagok még ennél is magasabb termelést értek cl — hektáronként — 32 —34 mázsát. Jövedelemelosztás a Kolhozban A kolhoztagok csupán előleg­be vagyis az első kiosztás al­kalmával (a kolhoz jövedelmét véglegesen az év végén osztják szét) átlag 2—3 tonna gabonát toplak. A kolhoz tagok miliői évröí­évre egyre erősebben javítják a társadalmi gazdaságban ki­fejtett munkájuk eredményeit. Nemcsak niagvetemény- és technikai kultura magas eretí­; ményeit tartják szem előtt, ha­nem a társadalmi gazdálkodás i valamennyi ágának eredményeit ,is. A kolhoz ö'szes házába be­vezetik a vízvezetéket; két és féi kiló méteres utat aszfaltoztak bo; a t ej termék ek majorságába n 100 drb. kétholdas itatóvályut szeretnek fel. A /Május l.« kol­hoz akárcsak a sz veti.'óvsz ki vi­dék többi kolhoza, villamosítva van A litván köztársaság elgvaszki járásában van a »N*okotne» kol­hoz, amclv akárcsak az összes I L0JI107, amely akárcsak az ősz-! szcs kolhoz, szigorúan a parasz­tok szabad akaratából és sze­mélyes kérelmük alapján ala­kult. Az elmúlt évben a kolhoz hektáronként 15 mázsa gabo­nát gyűjtött be, de az egyes táblákon a 20 mázsát is elér­ték. A kolhozban szép fejlődés­nek indu't a közösségi állatte­nyésztés. Itt a kolhozlagok közölt min­den munkanap alán 7 kiló gabonát, 3 kiló burgonyát és egyéb terméket osztottak szil. Teodor LIenke kolhoztag (csa­ládjában három munkaképes személy van) a ledolgozott munkanapok alapján 50 mázsa gabonát, 20 má­zsa burgonyát é* sok más terméket, valamint pénzben 0100 rubelt topott. Ezenkivü/ pótjutalmat kapott ar. 30 mázsa gabonát kapott a szövetkezetben végzett munká­ja után Jan Ovel kolhoztag. Ilyen jövedelmük Lettország dolgozó parasztjainak — és nemcsak a napszámosoknak és szegényparasztoknak, de a kö­zépparasztoknak sem volt kol­hozba Jépésük előtt. Bármelyik kolhozt nézzük Is, ahot nz cinberek becsületesen, lelkiismeretesen dolgoznak, már aa is óriási mértékben növeli meg a társadalmi gazdálkodás­ból származó jövedelmeket, hogy saját egyéni gazdasággal ís rendelkeznek A Krasznojarszk-kerületl /Má­jus l.« kolhoz egyik tagjának Jakov Raputinnak családja az elmúlt évben a ledolgozott mun­kanapok alapján 8.8 tonna ga­bonát, 9.5 tonna főzelékfélét és burgonyát, 14 kiló finomított gyapjút és ötezer rubel kész­pénzt kapott. Mindez a jövede­lem a társadalmi gazdaságból származott. Azonban Raputin­nak, akárcsak a többá kolhoZ­tagnak, safát használatára van tehe­ne, baromfia, veteményes- és gyümölcskertje is. Á kolho tagok egyéni jövedel­me a kolhoz társadalmi gazda­ságának növekedésével párhu­zamosan emelkedik. A kolho­zokban az. egyéni é.s társadal­mi érdekek helyes összhangba­hozása biztosítja a Szovjetunió mezőgazdaságának töretlen, ha­ladó fejlődését, termelékenysé­gének és árutermelésének nó­vekedését, tehát egyúttal a szov­jet parasztság anyagi és kultu­rális éleiének emelkedését. ilf. Lomracsev Uj fermelssstivefkezeíek akkuinak szerte az országban Rt ősz folyamán dolgozó pa­rasztságunk önkéntes elhatáro­zásból szerte nz országban szá­mos termelőszövetkezeti csopor­tot alakított. Közösen szántottak, nz őszleket közösen vetették cl és közösen készítették elő a ta­lajt a tavasziak eli. De ennél egy döntő jelentőségű lépéssel tovább is mentek: R termelőszö­vetkezeti csoportba tömörült ta­gok közös vetéstervet ls készítet­tek. R közös munka és a közös tervezés ezeket a laza szervezeti egységben dolgozó csoportokat egyre jobbon megerősítette, fl tagok saját tapasztalataik alap­ján belátták, hogy a dolgozó parasztság felemelkedése és bol­dogulása csak a termelőszövet­kezeti csoportgazdálkodáz utján valósítható meg. fl lermelőszö­velkczeli mozgalom egyre na­gyobb népszerűségre tett szert és a dolgozó parasztság legjobb­jai az országnak minden köz­ségéből tömegesen Jelentik be termelőszövetkezeti csoportalakí­tás! szándékukat, fl földművelés­ügyi minisztérium támogatni kí­vánja a kezdeményezéseket és az uj alakulásokat előjegyzésbe veszi. — A NÉPSZÁMLÁLÁS előze­tes eredményei szerint Buda­pest lakossága 1,058.000 lélek. MNOSsr HÍREK Aa MNDSz felsővárosi cso­portja ma délután 4 órakor a Postás otthonban nőnapot tart úttörők közreműködésével. Mindenkit szeretettet várunk. Aa MNDSz felsővárosi cso­portja hétfőn délután 5 órakor vezetőségi gyűlést tart. Vezető­ség tagok megjelenése kötelező. — Kedden défutln 5 órakor tagok és vendégek számára is­meretterjesztő előadást tart központi előadóval MNDSz Rókus I. csoportja hétfőn délulán fél 5 órakor ve­zetőség! ülést, utána 6 órakor nőnapot tart a rókusi iskolá­ban Az MNDSz Rókus I. csoport­ja vasárnap délután 5 óra kor teádé'utánt tart Kossuth Lafos­susárut 26 szám alatt. Vendé­geket szívesen látnak. Az MNDSz postás csoportja 7-én délután 5 órakor a Postás­otlhonhan budapesti kiküldöt­tekkel rendkívüli nőnapot tart. A megjelenés kőtelező. Az Abmer-telepi MNDSz cso­portja kedden nőnapot tart. A gázgyárt MNDSz 8-án * órakor a rókusi iskolában nő­napot tart A fodortelepi csoport hétfő esti összejövetele elmarad, he­lyette szerdán este 6 órai kére (fettei tnüsoros lacgvülés. Elő­adók: Korocsa Istvánná ma­gyal titkár és MIson Nándor pénzügyi tanácsnok Volt OTB<\-1agok iüienkszéáe A volt OTP.A tagok 1949 fcfe­rnár 7-tól kezdve naponta 1® órától 12 óráig az OTI székhi­zában, Szentháromság-utca 1-, földszint 7. sz. alatt terjeszt­hetik elő kórházi beutalást és gyógyászati segédeszköz hinta lási igényüket. A tényleges szolgálatban lévőknek fel kell mutatni ai OTBA isnzoivánvt ós a munkáltatók által kiállított munkaadói igazolványt.. A nyugdíjasoknak (járadékosok­nak) az OTBA Igazolványt és a nyngdii (járadék) folyósitA­sát igazoló csekkszelvényt- kall felmutatni. Részlet JULIIJS FUCSIK: 0* Üzenet az élőknek c. művéből íré Julius Fucsik. a híres csehszlovák Író és vJsju •Üzenet az élőknek* a. müvében fasiszta üld. borzalmait irja la A« alábbi részlet-, melyben két ül­dözött, házaspárt mutat. i>e, ravvogó emléket állit a kommunisták áldozatvállalásáról. ízléses megbízható UTÓI Has? választékban oíetaáron részletre ta, Szenórényi <3zza os harsai cógnó?, Dugonícs-íér 11. Jelinekéknél kezdtem az áro­képsort. F&yszerii emberek, akikben rendes körülmények kö­zött nem láttál volna hősöket. Az el fogató s pillanatában egy­más mellett álltak, fejük fölé emelt kezekkel, * férfi sápad­tan, a nő tüdővészes rőzsálckal járomcsontján. Az asszonynak elhomályosult a szamo, amikor látja, mint változtatja a Ges­tapo öt pero leforgása alatt a lakás példás rendjét vigasztalan sivataggá. Aztán lassan férje felé fordítja fejét » megkér­di: »Te, mi lesz velünk most?* A férfi mindig szűkszavú volt, 'keresgélte a szavakat, a beszéd mindig nyugtalanította. Most J nyugodtan, erőfeszítés nélkül vá­laszolt: — Elmegyünk meghalni, MA­nya. At asszony nem sikoltott fel, nem is tántorodott meg, csupán szép mozdulattal leengedte kar­ját és az állandóan ráirányított oisztolycsövek előtt kezet adott férjének. Ezzel zúdította a fér­fira és magára az első arculcsa­pást Végigsimította megütött arcát &* némileg elcsodálkozva bámult a betolakodókra, majd szinte komikusan ható nyuga­lommal azt mondta: — Ilyen derék fiatalemberek, —< s felemelte hangját — ilyen derék fiatalemberek... és ... ilyen durvák. 'Ebben Igaza is volt Néhány órával később majdnem cszmé­letrenre \ervo hozták ki a ki­hallgató-biztos irodahelyiségé­bóL De nem csikartak ki sem­mit sem l/előle akkor, sem ké­sőbb. Nem tudom, mi minden tör­tént velük, miközben kihailga. t-ásra Alkalmatlan állapotban hevertem a zár Icában, De tu­dom, hogy az egész idő alatt nem mondtak el semmit sem. Vártak utasításaimra. Később még hányszor kötötték ki a férfit, hányszor verték é» pü­fölték, ám" uem beszélt mind­addig, amíg oda nem sughaL tam neki, vagy legalább tekin­tetemmel nem jelezhettem, mit vallhat meg, vagy hogyan kell vallania, hogy félrevezessük a nyomozást. Az asszony szinte szánandó, an érzékeny" volt. Ilyennek is­mertem elíogatAsuk előtt. A Gestapón töltött eg^sz idő alatt viszont egy könnyet sem láttam szamélren. Nagyon szerette la­kását. Ita a bajtársak kívül­ről felvidítására leüzenték, tud­ják, ki rabolta el bútorait, ami­ket száuiontartanak, ezt vála­szolta: — ördög vigye a bútorokat, — ezzel 07. tán ne is törődjenek. Pontosabb dolgokkal kell fog­lalkozniuk, mert hiszen raoet helyettünk it dolgoznak. Ai ei­ső dolog, ugyii egy alapos Ak­alakítás lesz." amit elvé>zzek éa magam, ha egyszer kiszaba­dulók innét. Egy szép napon mindkettő­jüket elvitték, a férfit ia, a nfc is, más hányban. Hiába kutat­tam nvomuknt. Hiszen a Gesta­pón nyom nélkül nuilnak el a/ emberek, ezer különböző te­mető felé szórva. Istenem, mi­lyen aratása lesz ennek ai isao­ayn vetésnek I Ai asszony utolsó reude'ke zésa ez volt: — Föriük ux, üzenje ki, Ma ki ne sajnáljon, pétaára senkit se félemlítsen meg. Megtettem amit a kötoleaség kívánt 6® « szerint is balok meg. Csak kis cseléd volt- Klasz szilru* műveltség híján nerc tudhatta, hogv envszer elmond. tAk már-

Next

/
Oldalképek
Tartalom