Délmagyarország, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-06 / 31. szám

TftsüfflSjf, ÍM9 feTTriiSt f. jbucff ag t a rorszío TANULJUK MEG A MARXISTALENINISTA ELMÉLETET Nemcsnk pártunkon belül, de pártunkon kivül is egyre fokozottabb érdeklődés mutatkozik pártunk ideológiája, a marxizmus-leninizmus iránt. A fslszabadulás óta eltelt évek bebizonyították. hogy ennek az ideológiának segítségével érte el népi demokráciánk azokat az eredményeket, melyek óriási lépésekkel viszik előro országunkat a szocialista társadalom felé. A mi fejlődésünk o szocializmus felé csak formájában tér el attól aa úttól, amelyen a Szovietunió haladt, de tartatmálnn és lénvoeében nekünk is ezt aa utat kell megjárnunk. Ezért elengedhetetlenül szükséges nemcsak párttagságunk, hanem minden dolgozó számára, hogy megismerje a szocializmus utjának mindazon problémáit, melyeket a fejlődés nap mint nap felvet. Amikor arról van szó, hogy az ország számára uj alapo". Isat rakjunk le, akkor nemcsak a párt lenini.sztálini formúlása a feladatunk.ennél többről van szó: az egész dolgozó társadalmat át kell formálni, ujjá kell nevelni. Feladatni kell kitűzni, hogy a marxizmus-le. tfinizmust az általános nemzeti műveltség alapjává tegyük. A marxizmus-leninizmus tanulmány otá sálon megismerjük azokrab a harcoknak a történetét, melyeket a kommunisták vívtak és vívnak többek között a nemzetközi munkásmozgalom árulói, az opportunisták, revizionisták s a különböző elhajlások ellen. A marxizmus-leniiiitmus a nemzetközi munkás, znozcalom sokévtizedes tapasztalatait öleli fel, éppen ezért rem lehet közömbös számunkra annak a harcnak az ismerete, melyet a nemzetközi munkásmozgalom folytat az imperializmus ellen. Ismernünk kell ezt a harcot, mert ezeknek a har. coknak a tanulmányozása ad erőt munkánkhoz. A marxizmus-leninizmus tanulmányozása felvértez bennünket az osztályharc vezetésének tudományával, iránytű a munkásosztály barnában városon, falun egvuránt Az előttünk álló feladatok: a Folitikai Bizottság szeptember 2-i liatározatának hélycs végrehajtása, a falu szocialista alapjainak a megteremtése, a termelőszövetkezetek kifejlesztése, a középparasztság szövetségesnek való megnyerése, a kulákság befolyásának visszaszorítása, szocialista iparunk és elsősorban nehéziparunk fejlesztése, a munkaverseny fellendítésével a munkatermelékenység fokozása s nem utolsósorban az egyházi reakció visszaszorítása. Röviden kifc jezve: a szocializmus építésének növekvő feladatai, nz osztály, ellenség elleni kérlelhetetlen harc parancsolóan állítják elénk o harc elméleti alapjainak elsajátítását. Mivel a marxizmus-leninizmus elmélete iránytű a munkásosztály kezében a szocializmus megvalósítására, el kell sajátítanunk ezt az elméletet, mert néiküle nem tudjuk megvalósítani az elénk tűzött nagy politikai és gazdasági feladatokat. Ennek az elméletnek megismerését teszi lehetővé a Magyar Dolgozók Pártja, amikor a" pórtiskolák és szemináriumok százain neveli tagságát. De mint ahogy fentebb irtuk, most a tömegek ideológiai átformálásáról is szó van. Ennek érdekében el?5 láncszemként indítunk el rövidért,u egy Politikai Akadémiát, Ezen az akadémián párttagjaink és pártonkiviiliek egyaránt megismerhetik pártunk és nemzetközi munkásmozgalom dicsőséges harcát, melyeta belső és külső ellenség elíen vívott és vív. Megismerhetik a nagv Szovjetunió, a népi demokrú ciáak gazdasági és politikai perspektíváját. Meg vagyunk győződve, hogy czsk az előadások komoly érdeklődést váltanak ki Szeged dolgozói között. As előadások hozzájárulnak ahhos, hogy elméleti tudásukat kibővítsék. A tudás ösztönözni fogja őket a további tanulásra, pártunk elméletének minél nagyobb mértékben való elsajátítására. Pamuk István 0 szaptíi kisiparoson kérik az ipartestületek felszámolását A szegedi kisiparosok csütörtökön taggyűlést tartottak, amelyen az ipartestületek eddigi munkájával és szereplésével foglalkoztak. A kid párosok megállapították, hogy üt ipartestületek a múltban akadályozói voltak a kisiparosok egységének, reakciós törekvések melegágyai voltak, azonkívül érvényesülési lehetőséget nyújtott a különböző személyes törekvéseknek. A kisiparosok érdekvédelmét teljes mértékben ellátja a KIOSz, inlézi az anyageloszlást, munIcaszerzést, adóügyeket, ezért az ipartestületek fennállására további szükség nincs. A taggyűlés beadványban kérto az iparügy, valamint a belágymioiszlériumot, hogy számolja fel az ipartestüleleket. Március közepéig kijelölik a 195 tanyaközpontot Napirenden a tanyakérdés megoldása Lelkes közgyűlésen Iktatták be Szeged uj munkás és parasz városvezetőit Csala István és Bognár József a népi demokrácia államhatalmáról Szombat délelőtt a városháza közgyűlési termében díszközgyűlésen iktatták be hivatalukba a város u) polgármesterhelyettcsét és muukűstanácsnokalt. A városháza épületét és magát a közgyűlési termet is nemzett szinii és vörös lobogók díszítették. Az emelvény fölött Sztálin, Lenin és Rákosi elvtársak képek tekintettek le a közgyűlést termet zsúfolásig megtöltő lelkes közönségre. A képek alatt diszes felirat hirdette népi demokráciánk egyre inkább testet öltő Jelmondatát: fl népi köztársaságért. Minden arcon ott ragyogott a büszke öntudat és az öröm, amely minden szegedi dolgozót eltölt akkor, amikor látja, mtnt frissül fö! közigazgatásunk a nép fiaiból kinőtt vezetőkkel, akiku), felelősségteljes tisztségükben a dolgozó nép érdekeit szem előtt tartva végzik munkájukat népi demokráciánk felemelkedéséért. Ott szorongtak a padok között és fönn a karzaton az üzemek dolgozói, dolgozó parasztságunk képviselői, akik büszke örömmel tekintettek saját soraikból származó vezetőikre. fl magyar köztársaság kormánya kezdettől fogva gondos figyelemmel kiséri a tanyai lakosság súlyos helyzetét és mindent elkövet a kérdés megoldására, fl mult év tavaszán a Gazdasági Főtanács bizottságot rendelt ki a tanyák ügyének megvizsgálására. Ez a bizottság megvizsgálta a tanyás települések jelentős részét, felvette azok közigazgatási, szodális, kulturális és egészségügyi adatait és 195 tanyaközpont felállítását, valamint 900 km. hosszúságú keskenyvágányu vasút inegépitését hozta javaslatba. A bizottság munkálatainak tanulmányozása után megalakították a tanyai tanácsot azzal a feladattal, hogy a tanykérdést gyorsan oldja meg és a tanyaközpontokat mielőbb alakitsa meg. A tanyai tanács már meg ls kezdte működését, flz összes tanyaközpontokat márdus közepéig kijelölik és ezzel párhuzamosan a kormányzat minden ágában szorgos munka indul meg abból a célból, hogy a tanyaközpontokat megfelelő szervekkel és intézményekkel lássák el, amelyek lehetővé teszik a tanyaközpontoknak önálló és egészséges községi településsé való fejlődését. A Himnusz elhangzása után Gyánl Imre főispán üdvözölte a megjelenteket, Csala István földművelésügyi minisztert. Bognár Józsefet, Budapest polgármesterét, a pártok képviselőit és Szeged dolgozó népét. Ismertette ezután a belügyminiszter leiratát, amely szerint az uj polqármesterheíyettes és tanácsnokok személyében kisparaszt, illetve gyári munkás vezetők veszik át Szeged közigazgatásának irányításút. Négytagú küldöttség kíséretében vonullak be ezután az újonnan kinevezett városv zetők, hogy letegyék a fogadalmat. A közgyűlési termet zsúfolásig megtöltő közönség perceken őt tartó tapssal, felállva üdvözölte Tóth Antal polgármesterhelyettcst, aki párholdas kisparaszt, Havalecz Istvánné elvtársnöt, a népjóléti ügyosztály és Sallal Ferencné elvtársnöt, nz elnöki ügyosztály vezetőjét, akik eddig ralnt gyűri munkások dolgoztak népi demokrádűnkért, továbbá Kiss Mihály elvtárs, kutturtanácsnokot, gyufagyári munkást és Csurl Mihály elvtársat, a műszak! ügyosztály vezetőjét, akit a kőtnüveskalapács mellől állított a népL demokrácia fontos tisztségébe. iFogadom, hogy feladataimat mindenkor a nép érdekeinek szem előtt tartásával fogom teljesíteni <t — mondották az uj munkástanácsnokok fogadalomlételükben, majd utána elfoglalták helyűket az emelvényen. Gyánl Imre főispán üdvözlő beszédében hangoztatta, népi demokráciánk tette lehetővé, hogy mára. A népi demokrácia telte lehetővé, hogy kiemeljük őleet a munkások és kisparasztok sorából. A továbbiakban utalt arra, liogy mit vár a munkásság! és a parasztság az uj vezetőktől. Munkájukban mindenkor tartsák szemelőtt azt, hogy működésűket sok ember figyeli és tőlük várják a segítséget — mondotta. — Bognár József, Budapest polgármestere hangoztatta, hogy ez a beiktatás természetes következménye annak a folyamatnak, amellyel a nép birtokába veszi az államhatalmat. Ez a hatalom szilárd alapra, a munkás-paraszt szövetségre épül. A továbbiakban utalt arra, hogy a mullban is emelkedtek H vezetők a nép soraiból, de a mult rendszer Janicsárokat nevelt. Mi pedig azt akarjuk, liogy a nép vezetői munkások legyenek és maradjanak — fejezte bc beszédét Bognár József. Juhász János a törvényhatósági bizottság nevében üdvözölte ar. uj muukástanácsnokofcat. A ml felemelkedésünknek biztosítéka, hogy a nép vezető erői kerülnek a vezető tisztségekbe, — mondotta. A továbbiakban üdvözölte a Magyar Függetlenségi Népfrontot és annak elnökét. Rákosi Mátyás elvtársat. A jelenlévők nagy lelkesedéssel, felállva ünnepeib'k Rákosi Mátyás elvtársat. Ezután Tóth Antal pot •> mesterhelyoltes hnngsulyo/t , hogy kezdettől fogva a munkásparaszt szövetség megszilárdításán dolgozott. A kormány tettekben is bebizonyította, liogj ez a szövetség élő valóság. A munkástanácsnokok nevében Kiss Mihály elvtárs, htitturtanlcsnok mondott beszédet: örömmel töjt cl bennünket ap « tudat, hogy ml, a dolgozó nép soraibői származó munkások átvehetjük városunk közigazgatásának vc-.etésft — mondotta, A mi orszá gink a teltek országa. Népi demokráciánk lettekkel bizonyítja bc, hogy a hatatom a dolgozó népé. Sohasem fogjuk elfelejteni rég* munkahelyünkéi ÓS azon leszünk. hOgy céltudatosan haladva felépítsük a szocializmus Orszái/át —moa dotta befejezésül Kiss Mihály elvtárs. Ezután a díszközgyűlés táviratot intézett Rákosi Mátyáa elvtárshoz, a Magyar Függetlenségi Népfront elnökéhez. r>lqérjük, hogy teljes erőnkkel támogatni fogjuk nép* demokráciánkat abban a harcban, amelyet a szocializmus építéséért folytat — mondja többek közölt nz üdvözlő távirat. A lelkes közgyűlés a köztársasági induló és a Ilímnma eléneklésével ért véget. Mihály András elvtárs,- az MDP kultúrpolitikai akadémiáján »Bartók Béta és az utána a magyar mmikásság és dolgozó következő nemzedékt címmel parasztság képviselői ilyen fon- ' tartott előadást. A nép* demotos tisztségeket tölthetnek be. | krácia vezető osztálya a mvnDénes Leó elvtárs, polgármes- kásság — mondolfa — mind főtér rámutatott arra, hogy a mult kozatosabban kapcsolódik be a örökségeként a felszabadulás zenei éledbe. Felszabadulásunk utáni időkben városunk két fon- után zenei ételünk képe a zeneles feladat elött állott A mult- karok működésében és milsoráa mm zeneszerző feladata, liogy daüsgibi sisrlfse az uj Magyarország váüozatas, sz sies aiyagál mondotta Mihály András az MDP kultúrpolitikai akadémiáján jetunnió példáján néptgijckerá, hajlékonyan kezelt, rövidségükben is nagyvonalú dallamokat irn* — fejezte be előadását Mihály András. ban elhanyagolták városunk gyáriparának fejlesztését, amit most pótolnunk kell. A másik örökség, városunk reakciós hírneve. Ma már azonban megállapíthatjuk, hogy haladó gondolkodás tekintetében nem állunk más városok mögött. Az előttünk álló feladatok sikeres megoldásának biztosítéka, hogy ma már kilenc ügyosztályvezetője közül hét munkás. Szeged dolgozói nevében kívánom, hogy az u) miinkástanácsnokok munkája olyan eredményes legyen, mint azt tőlük a dolgozó nép elvárja — fejezte be beszédét Dénes Leó elvtárs, polgármester. Csala István földművelésügyi miniszter szó'ott a díszközgyűléshez. Most nemcsak a munkások és kisparasztok előléptetését ünnepeljük, hanem, cb e nap ban is lénycncsen megváltozott és biztató irányban halad. De még vannak hiányosságok és a legnagyobb baj az, hogy a modem magiiar zenének nincs kellő Icapcsnlrta u közönséggél. A mi zenénknek, ha azt ahirfa. hogy kapcsolnia legyen a közönséggel, kifejezőnek kell lennie, és olyan érzelmi világra kell utalnia, amely közős a köiönsé<gel. A mai magyar zeneszerző feladata, hogy dallamba sürit-se az uf, épülő Magyarország változatos, színes anyagát. .4 mi Számunkra a dallam, a hangszer vagy énekhang nem lehet más, mint a kifejezés természetes eszköze. Ar kell térnünk a tömegdal megvalósítására, de nem a németes Indulófajta vagy az amerikai dzsessz irányában, hanem a néj/dalok Al £&ESZ ORSZÁG TERÜIEIÉ* elelm'.szerret É5 jp.arcikkeu kqzpösi ünnep népi demokráciánk sz!á- s-.ellemib n. Tanuljunk aSzov- v k&.elskéatn alakuii yfmzeti vállalatok KŐ2P0NTJA: budapest v., sas u.fl