Délmagyarország, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-03 / 28. szám

l'süfcörtök, 1949 február 3. DELMAGTARORSZAQ 5 Aki egész életében csalt, lopott, a dolgozó parasztokat nyúzta Nagy Ferenc, a íeghtrhedtebb szegedi kulák oz utcára dobott egy kétgyermekes asszonyt Akármerre jár az ember a város szélén elterülő Rókusi Fe­kete-földeken, vagy Szatymazon, vagy akár a dorozsmai ha­tárban, Nagy Ferenc nevét mindenki ismeri. Ha a kulákok al­jasságáról esik szó a dolgozó parasztok kőzött, Nagy Ferenc­nek, a szegedi hegyközség volt kulák elnökének, Horthy vott kormánytanácsosának neve szilkokkal párosulva hagyja el az ajkukat. Aki csak ismeri a dolgozó parasztok közül a 70 hol­das kulákot, gyűlöli, mert életében akit csak tudott kiuzsorá­zo't és tönkretelt. A Kossuth I.ajos-sugárut 61. szám alatt lakó volt kormány­főtanácsos, a szegedi kulákok /va'dája* munka nélkül, a dol­gozók kiszioolvozásával gyűj­tötte holdjait és tanyáit, ame­lyek ott pöffeszkednek a sze­gedi, szalymazi és a dorozsmai halárban Nagy Ferenc külseje, mer,jelenése is olnan, hogy fes­teni sem lehet tökéletesebb kit­lákot. Hájas, pocakos, gőgös ember, s ha berúg, — amit gyakran meglesz, mert mások verejtékes munkájának haszná­ból könnyen futja, — szinte kiríslennek képzeli magát. Veiogépköfcsöntés — uzsoraáron Az elmúlt időkben egyre töb­bet ha'Ialolt macáról Szegeden. A vo't hegyközségben történtek sok dobozó parasztot keserítet­tek el. November elején is ki­mutatta foga fehérjét, amikor a Rókusi Feke'e-földeken alakult földbérlő csoport három tagjá­tól, Törfícsik Istvántól, Eper Mihálvtól és Kovács Istvántól rozoga vetőgénének két és fét órai kölcsönzéséért 30 forintos u sorabért követett. Nagy Ferenc egész csatádok éleiét lette tönkre, a véqkime­rn'ésig dolgoztatta alkalmazot­tait s a kialkudott bért eevszer sem fizette ki teljes egészében Mindig csalt, hazudott s az el­múlt három évben, amikor bé­resei már szembe merlek száí!­ni vele. a >kiskirállyal* s köve­tették az elmaradt béreket, a le­tagadott részt, akkor szidta demokráciát, amely jogokat adott, szidta a »szcmfe'en, bü­dös parasztokat.* Fét pyermeh a lagyos utcán Nagy Ferenc az elmúlt vasár­nap betetőzte eddisri /munká­ját*. A Rókusi feketeföldek 223. szá m alatt levő egyik ta­nyájáról minden indok nélkül, önkényeskedve az utcára tette a kétgyermekes Csinak .Lnjns­nét. Az asszonyt különböző ígér­getésekkel csalogatta el Szatv­mazról, ahol szintén a /kulák vaida« tanyáján dobozott. Csi­Í akiié a saját és két gvermeke osztjáért dobozott a tanyán, gondozta az állatokat abban a reményben, hogv tavasszal kap állandó munkát is. A baj az volt, hogy Csi­pakné férje kommunista és Nagy Ferenc, amint azt több­ször is hangoztatta, gvülöli a kommunistákat. Gvülöli őket, mert öntudatra ébresztették a dolgozókat s azokat nem lehet most már olvan egykönnyen ki­szipolyozni és becsapni. A kocsis megkönyörül Na^y Ferenc és felesége Csi­pakné néhány ki? butorkáját kidobálták a lakásból az ud­varra és az asszonyt hat- és tízéves gyermekével kizárták a fagyos utcára, A szerencsétlen asszony ismerősöknél töltötte az éjtszakát és másnap kétségbe­esetten tatkosott segitség után. Nagv Ferenc a tanyán lakó kocsisára is ráparancsolt, ne­hogy az asszonyt beengedje a tanyára, A kocsis félt, hogy elveszti állását, de estére mégis megengedte, hogy a jogtalanul kilakoltatott Család visszahord­ja bútorait a kis szobába. Kedden Nagy Ferenc is tu­domást szerzett erről a zpa­rancsszegésrők s hatalmas ve. szeked jst csapott. Csipakné el­szaladt az őrszobára, hogy se­gítséget hozzon. Mire a rend­őrök megérkeztek, a szegény asszony bútorai — egy ágy ki. vételével — ismét az udvaron voltak s a lakás ajtaján két uj lakat fénylett. A kegyetlen kulák még az ágyat is magá­nak szerette volna megtartani, ugy- mint a hegyközség beren­dezésének nagyrészét, amit ugyancsak ő lopott el a hegv. községnek a PÉFOSz-ba való beleolvadása előtt. Az ágyon kivül a /hurcolkodásnák Csi­paknénak 270 forintja is elve­szett, ami szintén a kulák lelkén szárad. Amire a Nagy Ferenc nem számit De nemcsak Csipaknét la­koltatja ki Nagy Ferenc, Ugyan abban a tanyájában lakik Szal­ma Mátyás sertéshizlaldái mun kás is, akit szintén az utcára akar tenni. Szalmával is csak az a baja van, hogy kommu­nista. Ebben az esetben azon­ban már nem mert önkénves­kedni, mert fél az erős férfitől. Szalmát bírósági uton perli s igy akarja kitúrni a lakásból. Nagy Ferenc azonban egyről megfeledkezett. El féle /'etle hogy már nem él az elmnll rendszerben, már nem kor­mánytanácsos ur s nem nyúz­hatja többé a dnlgO-ókat. Al általa sokat szidott demokrácia igazságot tesz ügyében, meri kuiák-gazságal eljutatlak az il­letékesekhez is, akik megvédik a nkulák-vajdától* a dolgozó pa­rasztokat. ép. «.) AZ ORVOSI HIVAT4S azokhoz a foglalkozási ágakhoz tariozik, amelyekben éjjel-nap­oai talpon ksli (enni, ha a szűk ség ugy kívánja. Az orvost es küje vagy fogadalma kötelezi arra, hogy mindig segítsen em bertársain, akit betegség, bal­eset ért. A somogyitelepi.és tápai sze­gény pro'etárcsaládok »orvosa:« Vámossy János azonban nem akar tudni erről. Kopottas ken­dőbe burkolt, a hidegtől piros­ra csípett arcú, fejkendős, mun­kásasszonv panaszkodó szavai­ból győződtünk meg erről. A szerkesztőségünkben mondta el dr. Vámossy János minösithetet­'en magatarlását. Az asszonynak: őzv. Szabó Sándorné Tápé, Rózsa-utca 139. szám alatti lakosnak két kisfia van. A nagyobbik 9 esztendős és a mutt bűneként! a jellegzetes orolibclegséget, a tüdőbajt vi­seli máris magában A kisebbik fia három esztendős. A napok­ban hirfe'en lázas, rosszul lett és orvoshoz kellett vinni. Sza­bóné ijedten vitte Vámossy dok­torhoz, hogy segítsen rajta. A rendelőben az orvos felesége fo­gadta: — Most nem ér rá az utam, — mondta zordonan és még idegesen hozzá'ette: /Színházba készül, öltözködik, hagyjanak most békét.* Szabóné hiába panaszkodott, hiába sirt, kesergett kisfia sorsa miatt, Vámosi orvos, — aki a szomszéd szobában jói hallhat­ta a beszélgetést, — nem jött elő és felesége is hajthatatlan maradt. A szerencsétlen öz­vegyasszonynak végül is éjjel 11 órakor, a veszedelmes hideg időben Tánéról gyalog kellett behoznia kisfiát a szegedi gyer­mekkórházba. A tds Szabó Pisti azóta ott részesül gondos ápolásban, de nem szabad, hogy Vámossy dok­tor ügye ezzel elin'ézett legyen. A gyermekkórház véleménye szerint nem kellett volna az anyának éjjel bejönnie Szeged­re és a megfá'áis veszélyének kifenni a kisfiút, ha az orvos odakint megvizsgálta volna. Vá­mossy doktornak azonban ked­vesebb volt a szórakozás, mint egy szegény munkásgyermek egészsége. Legjobb megoldás lenne, ha ezenlul nemcsak szinházbame­net, de egyáltalában nem fog­lalkozna az orvosi hivatás gya­korlásával. Erre a megoldásra külön, nyomatékosan is felhív­juk a szegedi Orvos Szakszerve­zet figyelmét és sürgős intézke­dését várjuk! 1 normák rendezése orszáps érdek ficíUtt {azitani a citnázó j^Z UjSZCgedi éí> i>zÁ\ÍiUéuí a yzrövo nozvnáját Keirterfly^rlisiW^ ? Az elmúlt belekben háromta­gú bizottság járt az Ujszegedi UKendergyárban: az iparügyi minisztérium, az OMB és a Ken­der és Lenipari Központ ki­küldöttei. Egy hétig tartózkod­tak a gyárban. Ezalatt az idó alatt a normairodával és az egyes üzemrészek dolgozóinak megbízót I aival felülvizsga Itá k, illetve megállapították az uj normákat. A normairodán már előre el­készítették a kimutatásokat a mutt év 41—48. bérhét alapján Az eredmény? Megállapították, hogy ezekben a hetekben a tel­jesítmények átlagszázaléka az összes üzemrészekben együtte­sen 107—108 százalék volt. Természetesen, ha egves üzem­részek szerint vizsgáljuk az át­lagszázalékot, egészen kirivó esetekkel találkozunk. Például az áru-kivarró átlagszázaléka 127 száza'ék volt, azonban egyénenként 150—160 százalé­kot is elérlek. Ez világosan nm­talja, hogy itt a normát szűkí­teni ke'le't. Ugv állapították meg a normát ebben az üzem­részben, hogy most körülbelül 105 százalék teljesítmény vár­ható átlagosan. Jó munka után — biza'om Az üzemi dolgozóknak a vfzs­gátat lefolytatása alatt a bizott­ság előadást tartott, tájé­koztatták a dolgozókat az uj normák megáliapi'ásáról. A dolgozók bizalommal és megnyugvással várják a jövő nett fizetést, amely már az uj normák alapján történik. Tisz­tában vannak a normarendezés fontosságával, megértik annak célját és jelentőségét. — Szük­séges és indokolt volt a normák átrendezése — ez a dolgozók általános véleménye. Ahol kellett — lazítottak A gyürüs cérnázó dolgozó női is régen • várták már az uj normákat. — Allandö és régóta tartó vi­tának ve'ett vénet a normaren­dezés — mondja Oláh Károlv­né cérnázőnő, amint éppen egy elszakadt szál után kutat. Eze­ken a gépeken sohasem lehetett elérni a százszázalékot. Legna­gyobb teljesítményünk 97—98 száza'ék volt. Ijízilani kelleti a normát, ami meg »« történt, ha lót emléks-em 12 százalékkal. Ugy gondo'om, most már sike­rül elérnem a 103 -101 százalé­kot. Persze m'ntannrtnn örü­lünk a naov változásnak, — mondja csillogó szemme' s már­is siet a másik géphez orsói cserélni, mert Oláh elvtársnő két gépet szolgát ki egvszerre. íme az eerik példa: szűk volt a norma, lazítani kelfelt Az el­lenkezője, a laza normák szű­kítése azonban sokkal gyako­ribb. Kiss elviárs újra feltornázta maaáf Kiss Sándor elvtárs példáid, aki a tömlő-szövőgépen dolgo­zik, több mint 130 százalékos teljesítményt ért el. — Nagyon helyén való a norma átrendezése — mondja. Én mindig azt tartom szem előli, hogy itl nem egyéni, ha" nem országos érdekről van szó. És ezt mindnyájan tudjuk. Uny gondo'om, hogy a normaszüki­lés ulán is sikerül maid elér­nem 110—112 százalékot. A normarendezés kérdése vi­lágos az Ujszegedi Kendergvár dolgozói előtt. Aldknck keve­sebb lesz majd a jövő héten a boriié kukban, ezt gondolják: Igy igazságos a munkabérünk s amivel kevesebb vnn, abból épü'ni fog az ors-ág. A hiány később ucvis pótlódik. Akik ,,. . ,, ... , .. , »-,, . - , u Nemes »A klerikális reakció el­meg többet ka-inak majd azok Magyarországon* ci­is beigazolva látják népi demo- ma Hkk(H Goldmann cikkét . IMGÍIELERIF a „Tirlón békésri" legújabb száma A /Tartós békéért, népi demo­kráciáért* cimü folyóirat feb­ruár elsejei száma mögjalent. A lap első hriven ismerteti Sztálin nyilatkozatát. Közli a Kölcsönös Gazdasági Segitség Tanácsa megalapításáról ki­adott közleményt. A vezércikk címe: A szocialista gazdaság építése a népi demokráciák or­szágaiban. Á lap ezután közli Fospelov beszámolóját /Tenin­Sztálin na.iy zászlaja alatt, a kommunizmus győzelme felé*, Eugen Szyr »A népi demokrá­ciák országai és a Szovjetunió­gazdasági együttműködése ci­mü cikkét, Tei-pesev cikkéi Bul­gária nemzetgazdasági fejlődé­sének tervéről, Duclos zFran­ciaország a Marshall-terv igá­jában*, Groteivoh! »Az amerikai imperialisták felélesztik a né. met militarizmust*, Oonstanti­neseu /Egy °v fontos változása a Román Népköztársaságban*, c I Fiértafpa szépség hibás B Nagy léll vásár SÖR BÉLÁNÁL Ktgyó-ulca 3. selyemharisnya 13*80 j Kötöttáruh, fehérnemöek Igen olcsó áron. kráciánk epvik jelmondatát: Egvenlő munkáért, egyenlő bért. a néni demokráciák tervgazdál­kodásának alapjairól és Jan Marék politikai jegyzetelt. Az ország valamennyi templomában imádkozta a Maqyar Köztársaságért Külföldön is megemlékezlek az évfordulóról Február I-én a Magyar Köz. társaság kikiáltásának harma­dik évfordulóján az ország va­lamennyi templomában isten­tiszteletet tartottak. A római katolikus templomokban az ün­nepi szentmisén mindenütt résztvettek a népi szervek he­lyi vezetői, valamint a kato­likus tanulóifjúság. A szent­mise végén mindenütt imát mondtak a Magyar Köztársa­ságért, a magyar nép békéjéért és szabadságáért. Az evangéli­kus és a református istentisz­teleteken — az igehirdetés ke­retében emlékeztek meg a nap jelentőségéről. • A magyar köztársaság kiki­áltásának harmadik évforduló, ján Bölötii György hágai ma­I' gvar követ fogadást rendezett, amelyen megjelentek a holland kormány, az államtanács, a nem. zetközi bíróság és a diplomá­ciai testület tagjai is. Horváth Imre követségi ta­nácsos, a berlini kereskedelmi képviselet vezetője szintén fo­gadást adott. Ezen jelen vol. tak a szovjet katonai kormány, zat képviselője és a népi de­mokráciák megbízottai, vala­mint a német demokratikus, pártok vezetői. Erős? János londoni magyao követ fogadásán jelen voltaki a Londonban tárgyaló magvai! bizottság tagjai, az angol tár­gyaló bizottság több tagja, a londoni diplomáciai kar, sok munkáspárti képviselő és az an­gol tudományos és gazdasági elet és a sajtó képviselői. Ae angol kormány részéről Isaacli munkaügyi miniszter és Noel Baker államtitkár Jelent meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom