Délmagyarország, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1949-02-24 / 46. szám
Csütörtök, 1949 február 24. DELMAGJARORSZAQ KERESZTURIÉK ÚJSÁGJA A tizenkettes utca sarkán röv írY megbeszélést tartottak a fatii árók. Beosztották egymás Között a feliérre meszelt házakat, azután elindullak. Mindegyikük kezében ott simult a Szabad Föld legújabb száma. Kelemen Mártonék nem hiába zörgettek Keresztúri Sándor liazának zsindelyes tetejű kapuján. Borozdás-bársonvkendős parasztasszony nyitott nekik ajtót. Először kissé bizalmattanul tekintett a jövevényekre, kék szemében meglepetés és várakozás ült, de azután bátran betessékelte a vendégeket. Kissé nehezen indult a társalgás. A falujárók kint úlflak a verendón a konyhaajtóban, Kereszturiné pedig a kemencé. vei bajlódott. A beszélgetés során kiderült, hogy a gazda nincs otthon. Elment a gyűlésre — mondta az asszony. Rozsos Béla, a másik falujáró, aki eddi^g alig mondott egy-két szót, megkérdezte, milyen gyűlést is tartanak a faluban. Kereszturiné szép sorjában elmondta miről vau szó. Most alakul meg a faluban a DÉFOSz. A falujárók fargatták, kérdezgették mi is az a DÉFOSz, mi — Az uram ért az ilyesmihez, ő szokott olvasgatni, — mondta, miközben topva az újságra tekintett. Hát maga nem szokott dolgozni a földben? — kérdezte Kelemen Márton. Az asszony kissé sértődötten válaszolt: — Már hogyne dolgoznék! Nem szoktam én lopni a napot. — A falujárók összemosolyogtak, most már biztosak voltak a dolgukban. Nézze csak — mondta Kelemen Márton, miközben odaintette magához az asszonyt. — Tudja miről ir ez az újság? Csupa olyan dologról, ami magát is érdekli. Itt van például a DEFOSz. Ma alakul meg itt a faluban. Ez az újság egy egész oldaít ir róla. Aztán itt van a szerződéses termetes. Maguk kötöttek-e szerződést? — Épen most gondolkodik rajta az uram, mert mindenki azt mondja a faluban, hogy nagyon jói fizet. Na látja — szólt közbe Rozsos Béla. — Ebből azi újságból már régen megtudhatták volna, hogy bizony hasznos dolog az ilyesmi. Akkor nem is kellene ennyit gondolkodni rajta... Hát az biztos — vetette közbe ís annak a célja. Mindenben egyetértettek, csak éppen a tagsági díj körül alakult ki egy kis vita. Két forint egy hónapban ... bizony elég sok az nekünk — mondta az asszony. Amikorra sikerült meggyőzni, hogy nem Is sok az a két forintos tagsági dij, hiszen a DÉFOSz annyi kedvezményt nyújt a dolgozó parasztoknak, hogy az százszorosan visszatérül. — a két falujáró már ott ült benn a szobában s mosolyogva figyelték a három gyermeket, akik félénken meghúzódtak a sarokban. Milyen újságot szoktak olvosni? — kérdezte Kelemen Márton. — Nem igen olvasunk mi újságot — válaszolta az aszszony. Leginkább csak vasárnap. Kevés a pénzünk, nem telik még arra is. A beszélgetés tovább! során kiderült, hogy Keresztúri ötholdas ujgazda. A múltban két lánccal bajlódott, meg dolgozott ott, ahol éppen munkaalkalom kínálkozott. ' Azután megint csak az uj•ágra terelődött a szó, de most már olyanformán, hogy Rozsos Béla szépen megmutatta az aszszonynak a lapot. az asszony. Lassanként a gyermekek is odalopakodtak az asztalhoz, fölguggoltak a székre s ugy nézegették a szép képeket. A legnagyobbik bátran olvasni kezdett: Raj-zol-junkgyc? re-kek... Kelemen Márton most egy szép pirosbetüs füzetet mutatott az asszonynak. Kereszturiné be'e-bele lapozgatott, elolvasott egy-két címet: Április 30-ig elvetendő növények... Tavaszi tennivalók... Ápoljuk a vetéseket... Meddig, vethetjük et a kukoricát?... Ez biztosan érdekelné az ura. mat. Nem lehetne ezt itthagyni nekünk? — kérdezte. — Dehogy nem. Maguknak hoztuk, hogy tanuljanak belőle, tudják mij hogyan kell csinálni most tavasszal — mondta Kelemen Márton. Aztán mibe kerül ? — kérdezte az asszony. Hatvan fillér az újsággal együtt — válaszolta Rozsos Béta. Mire az asszony előkotorta a pénzt, megjött az ember is. Az asszony szépen elmondta mindazt, amit a falujáróktól hallott. Megmutatta az újságot, meg a pirosbetűs könyvet. A gyermekek odaszaladtak az apjukhoz, odahuzták a sarokba s megmutatták neki a képet. Kelemen Márton arra gondolt, még egy íépés van hátra s aztán teljes sikerrel jár látogatásuk. , Egyszerű szavakkal, meggyőzően magyarázta Keresztúrinak, az őtholdas ujgazdának, miért keli olvasnia a Szabad Földet. Keresztúri helyeslően bólogatott s a végén megjegyezte: A gyűlésen is ugyanezeket mondták. Azt is, hogy' fizessünk elő a Szabad Földre. Egy kis vita alakult kl a pénz körűi. Az asszony sokalta egy kissé az előfizetést dijat, inert sok mindenre keli a pénz. Mindketten kikísérték a fafujárókat a kapuba. Az asszony azzal köszönt el, hogy utánanéz az el>édnek, az ember meg arra hivatkozott, hogy átnézi az újságot, meg a füzetet. A két falujáró boldogan sietett a következő házba. Zsebükben ott lapult a frissen ki-, töltött előfizetési nyugta. Arra gondoltak, hogy a Keresztúri csatád életében uj szakasz kezdődött a mai nappal. Minden héten eljön majd hozzájuk a póstás, elhozza nekik a Szabad Földet s az ötholdas ujgazda, a felesége, incg a gyermekek ls napról-napra többet tudnak, világosabban látnak majd. Mindjobban megismerik az uj világot, a szabad földet, amely általuk és érettük termi meg a munka gyümölcsét. Faragó lenó Felvételek a Népfront kötelékébe A Magyar Függetlenségi Népfront ideiglenes elnöksége fo. lyó hó 23-án összeült, hogy állást foglaljon a Független Magyar Demokrata (Balogh) Tártnak és a Radikális Demokrata Pártszövetségnek a Magyar Függetlenségi Népfrontba való felvételi kérelmében. Az ideiglenes elnökségi ülésen résztvettek az elnökség tagjain kivül Balogh István pártelnök, országgyűlési képviselő, a Radikális Demokrata Pártszövet, iég képviseletében dr. Harrer Ferenc, a pártszövetség elnöke. Az ideiglenes elnökség tudomásul vette, hogy mindkét párt u.u xx-. J'Ll-'—"1 fogadta alt: egyhangúan egyhangú határozattal maradéktalanul elfogadta'a Magyar Füg getlenségi Népfront programját és hogy egyhangúan elhatároz, ta a Függetlenségi Népfronthoz való csatlakozását. Az ideiglenes elnökség a lcét párt felvételi kérelméhez hozzájárult, a két párt pedig vállalta, azoknak a politikai és szervezeti rendszabályoknak a foganatosítását, melyek a Népfrontba való tartozás szempontjából szükségesek. Magasabb árat fizetnek a szerződéses konyhakerti magvakért A minőségi magtermeltető nemzeti vállalat előnyös áron veszi át a magot azoktól a parasztoktól, akik termelési szerződést kötnek, fl termelőknek kiváló vetőmagot is adnak, amelget 20 százalék többlettel a termésből fizetnek vissza. Minden növénynek megfelelő műtrágyát kamatmentesen hitelbead a szerződéses termelőknek a nemzeti vállalat, ezen felül 150—200 forint termelési előleget katasztrális holdankint. fl szerződéses árak sokkal magasabbak, mint a múltban. Sárgarépa magért 900 — 1300, petrezselyem magért 650, paradicsom magért 3000, hagyma magért 800-1400, cékla magért 650, saláta magért 500-1500 forintot fizetnek mázsánkint fajták szerint. Párthírek A® MDP törvényhatósági csoportja 21-én, csütörtökön délután 4 órakor a városháza közgyűlési termében ülést tart," amelyre pontos megjelenést kér a vezetőség. A /Bolsevik Párt« egyéves egyéni tanuló konzultációja nem csütörtökön, hanem hétfőn, 28án lesz. Szombaton délután negyed 4 órakor a szakszervezeti székház nagytermében összevont falujáró értekezletet tartunk. A falit járófelelős elvtársak gondoskodjanak, hogy minden falujáró ott legyen. Felsőváros I. szervezetében csütörtökön este 7 órakor Pártmunkásértekezlelet tartunk. Megjelenés kötelező. Ker. vezetőség. Ma délután 6 órakor kerületi kulturfelelősök értekezlete a Pártbizottság kulturosztályán, Batthyány-utca 4. szám. Felhívjuk az összes népnevelőfeletős elvtársak figyelmét, hogy a Pártbizottság határozata értelmében minden népnevelőnek szemináriumot kell hallgatnia. Ezért a népnevelöfelelős elvtársak írják össze az összes népnevelő elvtársakat, hogy részükre a tömegszemináriumokat meg tudjuk indítani, flz összeállított névsort küldjék be a propagandaosztáiyrta s a névsoron tüntessék fel, hogy az elvtárs melyik kerülethez tartozik. Közel 20 százalékkal kalailja mai 1943-ben pasniilszövat termelésünk a bábéra elöllii A háború folyamán textiliparunk olyan nagy bárokat Szenvedett, hogy nagy erőfeszítéseink ellenére sem érte el egyetlen ágazat sem a háború előtti szinvonalat az első tervévben, A textilipar egyik legfonto<abh ága a pamntipar. Pamutiparnnk teljesítőképességét a rendelkezésre álló orsók szá. ma határozza meg. A háború előtt a magyar pamntipar rendelkezésére 360.000 orsó állott, a háború pusztítása következtében ebből csak 210.000 orsó maradt meg. A fonóórsóink száma még a 3 éves terv indnlásakor sem érte el a békebeli mcuynyiség kétharmad részét. Ilyen körülmények között biztató volt a pamntipar első tervévi eredménye, amely a háború előtttl 185 millió méter pamutszövettel "szemben" 1 IS millió méter teljesítményt tudott felmutatni. Ha számításba vesszük hogy a 185 millió méteres teljesítménynek jelentős része, mintegy 35 millió méter bérmunka volt, akkor az első terv. év termelése az 1938-asnak több inint 95 százuléka. A 3 éves terv utolsó esztendejében 1949-ben pamntiparnnknak 189 millió méter termelést irányoztunk elő. Ez az előirányzat azért reális, mert fonóórsóink számát sikerült már a bábom előtti színvonalra emelni. Ugyanolyan mennyiségű orsóval azonuan nagyobb teljesítményt tudunk elérni, mint n háborn előtt, azért mert az államosítások éta pamutfonódáinfe és pamntszövődéink termelékenysége állandóan emelkedést mutat. Ha 1938-as panuitszövct termelésből levonjuk a bérmunkát, akkor megkapjuk a valódi arányt, az akkori és a 8 éves terv utolsó esztendejének termelése között. Ez az arány pedig azt mntatja, hogy az 1938-as 185 millió méteres termeléssel szemben, nz 1919-es 189 milliós termelés áll, vagy is közel 20 százalékkal múlja felül azt. A magyar pamntipar termelése azonban továbbra is emelkedni fog. A Szovjetuniótól 30.000 fonóorsót kapnnk, amelyeket ez év őszén kezdenek leszállítani, tehát csak a következő esztendőben éreztetik majd termelésnövelő hatásukat. A fonóoríókat eddig külföldről, Angliából és Svájcból kellett behoznunk, ebben uz esztendőben azonban lerakjuk már a magyar textilipari gépek gyártásának alapjait, úgyhogy a következő e=ztendőben már ezen a téren is szép eredményeket érhetünk el, ami megint csak kedvezően befolyásolja termelésünket. H ^a, csütörtökön délután 5 Érakor a város'iáza köznyütösl formákén ax MDP naqysxegedl Polilikai Akadémiája kerelében Uf. KOMÓCSIN MIHÁLY elvtárs iart előadást „A népi demokrácia harca az egyházi reakció ellen" címmel ' Itelépődij nincs. Minden érdeklődőt szívesen látnak. a