Délmagyarország, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-23 / 45. szám

,.,, .... ,,, ^ . ,.. ^ Ma Szöged dolgozói a Vörös Hadsereget ünnepük VI. Évi. 45. szám. Ara 60 fillér Szeged, 1919 Február 23, Szer de \ béke és szabadság katonái 31 esztendővel ezelőtt, 1918 február 23-án a német imperia­lista rabló elleni harcban szü lelett meg, a minden harcát győ­zelemmel befejező dicsőséges Szovjet Hadsereg. 31 esztendővel ezelőtt ezen a napon aratta első győzelmét a Szovjet Hadsereg Pszkovnál és Narvánál az idegen elnyomók, a felszabadult nép függetlensé­gére törő intervenciós csapatok ellen. Ezen a napon született tneg a világ legerősebb, legnagy­szerűbb hadserege, amely táma sza azóta is a nép vívmányainak, mintahogy »a népi szabadság Igazi támasza, csak a felfegy­verzett nép lehet?. A Szovjet Hadsereg eddigi küzdelmei nem­csak a szovjet nép nemzeti és függetlenségi harcaira korláto­zódott. Küzdelmei mindenütt a dolgozó emberek milliói számá­ra a példamutatást, a reményt, a segítséget és az erőt jelentik. Igy a felfegyverzett munkások és parasztok sziklaszilárd had seregére tekint most a világ va­lamennyi szabadságszerető népe. fl Szovjet Hadsereg élő példájá­ból merítenek erőt a világ ed­dig elnyomott szabadságharcosai, akik népeiket az állandó rette­gésből éppen a sztálini sztra­tégia segítségével akarják fel­szabadítani a mohó imperializ­mus karjaiból. Minden szem kü­lönösen a mai napon a Szovjet Hadseregre tekint. Magyarország földjét is a Szovjet Hadsereg szabadította fel 8 Hiller-fasizmustól, a kizsákmá­nyoló nagytőke és nagybirtok uralmától, fl Szovjet Hadsereg legyözheteílensége tette lehelövé, hogy ma Magyarországon a dol­gozó nép van hatalmon, hogy a mi országunkban is, miként egész sor más országban a népi de­mokrácián keresztül mór a szo­cializmust építhetjük. fl magyar dolgozók hálával gondolnak mindenütt az ország­ban a szovjet nép katonáira, akik valóban a béke és a sza­badság katonái, akik bebizonyí­tották a második világháborúban, hogy csak az a hadsereg tud­ja küldetését teljesileni, amelyet olyan világnézet vezet, mint a marxizmus-leninizmus, hogy csak az a hadsereg képez döntő erőt, melynek katonái nem a kizsák­mányoló osztályok öntudatlan filrevezelcltjei ,hanem a saját hazájukat építő és megvédő, a dolgozó embereket felszabadító nép fiai. Éppen ezért tekinti fiatal nép­hadseregünk példaképének a Szovjet Hadsereget, fl Szovjet Hadsereg győzelme tette lehető^ vé, hogy ma Magyarországon a 'Magyar Dolgozók Pártjának ve­zetésével .a szocializmus építé­sének útjára léphettünk. Ma már ott tartunk, hogy »Az újjáépülő és demokratikus magyar honvéd­ség büszke rá, hogy a béke és szabadság szolgálatában fegyver­társa tehet annak a hadsereg­nek, amely a Nagy Honvédő Há­borúban n népek igaz ügyéért sikraszállva, megmentelte az em­beriséget a fasiszta barbárságtól, amely sok leigázott nemzet, köz­tük a magyar nemzet számára is megnyitotta a fejlődés útját és amelynek étén a lángeszű hadvezér, a magyar nép nagy barátja, Sztálin generalisszimusz áll.* De a Szovjet Hadsereg szü­lelésnapja nem jelent örömün­nepet azon keveseknek táborá­ban, akik nem akarnak bele­nyugodni a fasizmus bukásába, akik mjndenáron ujabb véres há­borút akarnak zúdítani az em­beriségre. fl német imperialisták öröké be lépő amerikai imperlalistá kat rossz érzéssel tölti el i Szovjet Hadsereg léte, amely már szüietése óta ellenérzést, gyűlö­letet váltott ki a minden igaz­tól, jótól, emberiességtől irtózó sölét egyéni harácsoló érdekeket képviselőkből. Nem tetszik az im­perialistáknak, hogy vari egy olyan őre a világbékének, amely legyőzhetetlen. Rettegnek, meri van ma a világon egy olyan erő, amely biztosítéka annak, hogy nem támadhat fel sötét odúiból újból a nácizmus szelleme, hogy van egy hadsereg, amely azért harcolt, hogy egy ország se ter­peszkedhessen rá a másikra nagytőkéseinek harácsoló érde­kelért. fl Szovjet Hadsereg azért harcolt, hogy egyetlen ország sem zsákmányolhassa kl a többi országokat. Nyilvánvaló, hogy p Szovjet Hadsereg minden dol­gozóért küzd. flz is egyre világosabbá válik hogy a trösztök és a konszernek ural már csak háborús uszítás sal tudják meghosszabbítani a dolgozó emberek kizsákmányoló sából eredő ideig-óráig tartó uralmukat. Ma már egyre nyit vűnvalóbb, hogy a szocializmus teljes meg valósi! ásához, a kom­munizmus építéséhez békére van szükség, a népek békéjére és szabadságára. Ezt őrzi és védel­mezi a Szovjet Hadsereg. Ezt akarja a magyar népi demokrá­cia ls, amely erős támasza akar lenni a népek megbonthatatlan, szilárd táborának és amely ép­pen ezért reménységekkel teli sziwel köszönti a nép hadsere­gét, amelyre Igazán áll a sztá­lini mondás: »Minden eddig lé­tezett hadsereg, akármilyen volt is az összetétele, mindmáig olyan hadsereg volt, amely a tőke ha­talmát erősítette. Valamennyi a tőke uralmának hadserege volt és maradt.,. Nálunk a nép és a hadsereg egységes egész, egyetlen család.., Ennek a had­seregnek a legerősebb hátorszá­ga lesz, ez a hadsereg legyőz­•hetetlen.* Szege I dolgozói ls jól tudják, hogy a 25 éves véres ellenforra­dalomtól a nagyszerű szovjet ha­zafiak szabadítottak meg. Jól megjegyezték maguknak, hogy a Szeged földjét is vérrel öntöző szovjet katonáknak köszönhetik, hogy ma Szegeden is a vezetés a munkásosztály kezében van, mely szövetségben a dolgozó pa­rasztsággal és a többi dolgozó rétegekkel éberen őrködik a vá­ros dolgozóinak jóléte, békéje és szabadsága felett. Anialffy György Vas Zoltán elvtárs nemzetgazdaságunk helyzetéről és fejlüéséri beszélt a Szaktanács ülésén fl Szakszervezetek Országos Tanácsa ülésének második nap­ján Vas Zoltán elvtárs, a Gaz­dasági Főtanács főtitkára tartott beszámolót nemzetgazdaságunk helyzetéről és fejlődéséről. Meg­állapította, hogy az elmúlt év gazdaságpolitikánknak is forduló éve volt. Rátérhettünk a tervsze­rű szocialista gazdálkodás alap­jainak céltudatos lefektetésére. Miután termelésünk elérte a há­ború előtti szinvonalat, megnyílt a lehetősége az eddiginél sokkal szélelebb alapokon nyugvó, nagyvonalú szocialista országépi­tésnek. Vas elvtárs ezután kiemelte, hogy az első tervévben 38.9 szá­zalékkal túlteljesítettük a beru­házásokat. Ennek a tervévnek beruházási előirányzata 4.300 mil­lió forint, ami 300 millióval több, mint az elmúlt tizenhét hónap összes beruházása. Az első terv­év havi állagbertiházása 208 mil­lió forint volt. Most a beruházás havi 360 millió forint. A kom­munista tervezés és méginkább a kommunista végrehajtás dia­dala ez. fl gyáripar munkahely­kapacitása i műit év végén 17.1 százalékkal volt nagyobb, mint a háború előtt. Mindez azt jelen­ti, hogy ipari termelésünk ja­nuár 1-én nemcsak elérte, hanem egyes iparágaknál lényegcsen fe­lülmúlta a háború előtti terme­lési szinvonalat. fl hároméves terv utolsó évé­nek végrehajtásával egyidejűleg most bontakoznak kl az uj öt­éves terv körvonalai. Az ötéves terv beruházásai jóval megha­ladják a 25 milliárd forintot, fl beruházások ilyen hatalmas nö­velése jelentős erőfeszítést Igé­nyel, érdekében mozgósítanunk kell közgazdaságunk minden erő­tartalékát. Pártunk nyugodtan és a teljes siker reményében kezde­ményezi a nagy feladatot. To­vábbi gazdasági sikereink attól függnek, hogy népünk milyen eredménnyel folytatja harcát az imperialista reakció külső és bel­ső erőivel szemben. Minden dol­gozó tudja, hogy gazdasági té­ren elért eredményeinket csakis politikai sikereink tették eredmé­nyessé és fordítva, gazdasági erőfeszítéseink mindig uj poli­tikai fejlődésnek nyitották meg az útját. A szociaiÍ7mus épülésének kulcskérdés® 'a szocializmus építésének kulcskérdése nehéziparunk fej­lesztése. E nélkül nem képzelhe­tő el az Ipar fejlesztése, a mező­gazdaság szövetkezeti átszerve­zése, gépesítése és az általános életszínvonal emelése. A kohá­szat, a vas-, fém- és gépipar együttes termelése már 45 szá­zalékkal haladta meg az 1938-as termelést, nehéziparunk minden gyára többet termel, mint a há­ború előtt. Vas Zoltán elvtárs ezután fog­lalkozott a még meglévő hibák­kal. Megállapította, hogy a mun­ka termelékenységének fokozá­sa terén komoly eredményeket értünk el, de az igazi feladut, a kapitalista termelékenység túl­szárnyalása még hátra van. Az alacsony termelékenységgel szem­ben a reálbérszínvonal jelentő­sen meghaladja a békebelit, fl reálbér számításoknál tekintetbe kell venni a béren kívüli juttatá­sokat is, ami egy munkásnál ha­vi átlagban 238 forint, vagyis az átlagos reálbér 38 százaléka. Ala­csony termelékenység mellett a magasabb reálbérszínvonal azzal a következménnyel jár, hogy az egy árucikkre eső munkabérkölt­smlnt a háború előtt. Mindez élén­ken rávilágít az önköltségcsök­kentés költségére és egyben Iga­zolja a most végrehajtott nor­marendezés parancsoló szükségét. fl szocialista állam bérpoliti­kájának alapvető tétele, hogy csak olyan reálbér jogos, amely­nek alapjául megfelelően kimun­kált, tényleges teljesítmény szol­gál, Alacsonyabb reálteljesít­ményért magasabb reálbért fi­zetni gazdasági képtelenség és akadályává válik minden továb­bi gazdasági fejlődésnek, A normákról flz önköltségcsökkentés, a nor­marendezés a munkateljesítmé­nyek fokozását tiizi kl célul. Ma­gasabb munkateljesítmény és ter­melékenység esetén a reálbérek­nek a reálteljesítményekhez való viszonya megjavul. Ha azt akar­juk, hogy az általános életszin­vonalnövekedés tartós legyen. 8 reálbérszínvonalat csak akkot szabad emelni, amikor a terme­lékenység fokozásával kialakult a reálbérek és a reálteljesítmé­nyek helyes összhangja, fl legpontosabban megállapí­tott normák ls változnak a fej­lődéssel, Az uj normák megál­lapítása lökést ad előbb a ter­melés és később az életszínvonal további fellendítéséhez. Rövid 145 kérdése, hogy a mostani norma­rendezés meghozza a termelés ujabb, erőteljes fellendülését. Mezőgazdasági lerínefoüünk magas költségei Vas elvtárs ezután beszámolt arról, hogy a mezőgazdasági ter­melés is aránytalanul magas költ­ségek mellett folyik és ennek fő­oka az elaprózott paraszti birto­kokon történő termo lés. Mező­gazdaságunk keveset is termel és igy az alacsony kivitel káros következménnyel van ipari ter­melésünkre is. fl kibontakozás utja a modern nagyüzemi ter­melőeszközök szolgálatba állítá­sa. Ennek azonban komoly aka­ttálya a sok apró egyéni kisgaz­daság és ezért feltétlenül elő kell mozdítani a jőld társas meg­munkálására való fokozatos átté­rést. A mezőgazdaság fejlesz­tése és újjászervezése érdekébea a demokrácia eddig !• sulyoa áldozatokat hozott, flz első terv­évben 688 millió forintot fordí­tottak mezőgazdasági beruházá­sokra, az idén 290 millió forintot adunk mezőgazdasági gépállomá­sokra. Ezeknek száma ebben az évben 180 lett és az Idén nz ujabb 2254 traktor kerül mun­kába, A kereskedelem problémái fl kereskedelem problémáiról szólva megállapította Vas Zol­tán: az állami nagykereskedel mi hálózatot olyanná kell fejlesz­teni, hogy képes legyen az ál­lami vállalatok által termeitáruk nagybani forgalmának csaknem teljes lebonyolítására. Az állami nagykereskedelemnek 1949-ben ségek ma lényegesen nagyobbak, több mint 10 m lldrd forint for­Az MDP na$yszsgeéi potilíha! ahademwian csütörtökön iff.Komócsin Mihály elviársbeszéí A Mag ynr Dolgozók Pártja Nngyszegcdi Pártbizottságának politikai akadémiáján csütörtökön délután 5 órakor rendkí­vül érdekes ós nagyjelentőségű előadásba kerül sor. »A népi demokrácia harca az egyházi reakció ellen* ciminel ifj. Ko­mócsin Mihály elvtárs, az MDP Xaeyszegrdi Pártbizottságának titkára tart előadást. Felhívjak minden szegcdi dolgozó figyel­mét erre nz előadásra, amelynek klilöiiö' időszerűségét u nemrég lerajlott. Minds/enty-per ml ja meg. Az előadás a város­háza közgyűlési termében lesz. Deíépődil nincs, minden érdek­lődőt szívesen látnak. galmnt kell lebonyolítania. Pénzgazdálkodásunkról szólva megállapította, hogy az Idei költ­ségvetés komoly lépés a szoda­liíta állrai egységes nemzeti költ­ségvetése felé. fl költségvetésben 1.030 millió forinttal szerepel ai állami vállalatok nyereségrésze­sedése, de bizonyos, hogy ezt legalább 50 százalékkal túlha­ladjuk. Pénzügyi előirányzataink megvalósítását elsősorban a terv­szerű gazdálkodás teszi lehetővé, de legfőbb jegy verünk a szocia­lista munkaerkölcs is munkafe­gyelem. Szélesednek a mog­oldandó kérdések fl szocialista beruházási poli­tika következtében a gyáriparban dolgozók száma ma már 20 szá­zalékkal nagyobb, mint a háború előtt, fl bényászat és vaskohá­szat 50 százalékkal több fi/í' I munkavállalónak ad kenyeret { i <s//

Next

/
Oldalképek
Tartalom