Délmagyarország, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-22 / 44. szám

A* iüiperialüla rágalomhadjárat ellen tiltakoztak Szeged dolgozót Szövitt möTíszek Tápéi Yl. évi. 44. szám. Ara 60 flIIAr Szagod, 1941 Február It, Kiéi ÜLLVIMflRBDT KULUKOK (B. P.) A környéken több he­lyen tartottak vasárnap szövet­kezeti egyesítő gyűléseket, — ahol világosan megmutatkozott a kisparasztság éles szembenál­lása a kulákokkul, de ezen lui megmutatkozott az, hogy a kö­íépparasztság egyre inkább fel­ismeri helyzetét, mondjuk ki — bsztályhelyzetét. Sok középpa­raszt is felszólalt a vasárnapi Igvüléseken és félreérthetetle­nül állást foglalt a dolgozó pa­rasztság egységes tábora mel­lett. Ezenkívül az újonnan meg­alakult falusi általános Szövet­leietek vezetőségiben minden­hol Szép számmal vannak kő­lópparasztok. A vasárnapi fti/iós gyűlése­ken elsősorban ezek a szem­pontok domborodtak ki. De ezek meltett még más, nem ke­vdsbbé jelentős mozzanalokat is tapasztalhattunk. Két jellemző esetet einliiüuk csak a sok kó­fcül, a ketlő is igen jól rávilá­gít arra a változásra, ami fa­lun az erőviszonyok terén be­következett. Az egyik — mondhatjuk hu­moros — eset Alsóközponton törlént. A Hangya és a Föld­műves Szövetkezet egyesítő közgyűlésén a nagytömegű kis­és középparaszt melleit — ott voltak a kulákok is (volt lían­gya tagok) igen szép számmal. Az első sorokban foglaltak he­lyet és a gyűlés kezdetekor peckesen várták, liogy írni is les- itt.* Egyesek magukbizlo­san eregettek a szürkéslila szi­varfüstöt. A gyűlés hangulatától a kis- és középparasztok eré­lyes hangjától, akik névsze­rint követelték a kulákok eltá­volítását a szövetkezetből — és ezek között a nevek közölt a jóléttőt és izgalomtól nehezen fujtató kulákok nevei is szere­peltek — a gyűlés folyamán ki­alakult helyzettől uncgszeró­pycdtekf az alsóközpontt pec­kes kulákok. Már nem üttek olyan egyenesen és a szivarjuk füstiét se fuj!Ak olyan optimista kari Icákba. Mikor a gyűlés vé­gén a termet teljesen betöltő tömeg az Internaclonálét éne­kelte, a kn'ákok vigyázz állás­ban hallgattak végig a dolgozók himnuszát — sőt egyesek szá­juk mozgatásával még az ének­lést is utánozták. Az Internacionálé után a ze-' nekar egy indulói játszott. A tömeg lassan húzódott ki a nagyteremből. A kulákok, akik az első sorokban voltak, az in­duló hangjai alatt is vigyázzban álltak, — mert nem látták) a há­tuk mögött kifelé húzódó tö­meget — és azt hitték, hogy ez is valami »o!yasmiféle« dal, aminél vigyázzba kell állni. Csak akkor indultak kifelé, mi­kor n hátuk mögött meghal­lották a töineg vidám kacagá­sát. Talán azt kellene mindebből megáitapitanunk, hogy a kulá­koknak rossz a zenei hallásuk? Lehet, de van ebben az eset­ben egy sokkal fontosabh kö­vetkeztetés is. Az, horp/ a kulá­kok most már félnél' a mun­kásság és a vele szövetséges dolgozó parasztság halaknál ól, elsősorban azért, meri ezt alla­taimat a safál bőrükön éreztél és tapasztalják. A másik eset rvuias-idan történt, egy nagyszabású — több ezjer résztvevővel megtartott — szövetkezeti fúziós gyűlésen. Mi­kor a jelenlevők közdjl valaki azt javasolta, hogy zárják kl a szövetkezeiből a feketéző, mun­kásait nyúzó Oláh Gergely ku­lákot, — a tömeg felháborodott tüntetésbe kezdett és a kulá­kot az emelvényre tuszkolta, ahol mindenki láthatta. Csak a karhatalom mcntelle meg Olá­hot attól, hogy a felháborodott parasztok öklökkel, zászlóru­dakkal rá ne rohanjanak. A gőgös kulák — egyébként vér­dus vöröses lilás arca hófehér­ré változott az ijedtségtől, amint a parasztok szemei előtt a pel­lengéren állott. Ez a két eset is mulatja, liogy falun az osztályharc éle­sedik —, de ezen túlmenően, azt is mutatja, hogy a falusi os&­tályharcban az erőviszonyok az utolsó hónapokban döntően a dolgozó parasztság javára to­lódlak el. Mert gondoljunk csak arra, hogy a kulákok — még nem is olyan régen — a dol­gozó parasztok gyűlésein igen sok esetben hangoskodva, kihí­vóan viselkedtek és gyakran megtörtént az is, hogy szerve­zett akciókat indítottak a kis­és középparasztok törekvései­nek elgáncsolására. A falusi osztályharcban ko­moly eredmények mutatkoznak — cz a harc azonban még nem dőlt eh Az eddigi eredménye­ket meg kelt őriznünk és a har­cot tovább (kell vinnünk. Dt hogy ezt a harcot f&l viyyák a falu kizsákmányoló!, a kulákok ellen, meg kell vizsgálnunk az eddig elért jő eredmények okait. At okok kőzött elsőnek kell említenünk azt, liogy a munkás paraszt szövetség megerősö­dött, hogy a dolgozó parasztok a falu kommunistáinak a veze­tésével egyre nagyobb tömeg­ben csatlakoznak ehhez az erős és szétszakilhalatlan szövetség­hez. Ez az. egyre inkább öntu­datosodó, a saját érdekeit tisz­tán látó parasztság most ala­kítja meg hatalmas szervezetét, a DÉFOSz-t, most tisztítja meg szövetkezeteit a kulákoklóí, most alakítja meg a Népfront falusi Népi Bizottságait. — Ezek az akciók nemcsak egyszerűen 'gyűlésekből, beszédekből és üd­vözlő táviratokból állanak, ha­nem harci kérdések, harci te­rep, ahol a dolgozó parasztságJ fegyverei egyre élesednek. Hogy most megállapíthatjuk a falusi — szeged kör nyéki osztályharc komoly lendületét és sikereit — cz annak a következménye, hogy dolgozó parasztságunk, a munkásság és annak pártja, a Magyar Dolgozók Pár/fa veze­tésével gyakorlatot, tapasztala­tokat s-erzelt a falusi tőkések­kel, a kulákokkat való harcban. Tehát nem véletlen az, hogy a Szeged környéki dolgozó pa­rasztság osztályharcának ered­ményei, sikerei éppen a furiós gyűléseken, a DÉFOSz gyűlése­ken mutatkoznak, mert a szö­vetkezeteket, a DÉFOSz-t, — ezeket a kis- és kózépparasz.t­ság érdekeit szolgá'ó szerveket — a kulákok támadásának per­gőtüzében keltett létrehozni. Ezek most a falusi osztályharc csom ómon tilt. Hz u| üzemi bizottság szerepe az, hogy elősegítse a termelést, az üzemi gazdálkodás ügyét Március 7-én újjáválasztják az üzemi bizottságod aS A Szakszervezett Tanács feljes ülése fl Szakszervezetek Országos Tanácsa vasárnap reggel kezdte meg második teljes ülését. Harustgák József elnöki meg­nyitója után flpró flntal mondot­ta el főtitkárt beszámolóját. fl szakszervezetek problémái­val foglalkozva rámutatott arra, hogy a feladat most a munka­versenyeket még szervezettebbé tenni. Üdvözölt* Diósgyőr mun­kaversenyfelliivását és kért*, hogy a Szaktanács ezt Ismételje meg. Bejelentette, hogy a nagy Iparágak kollektív szerződéseit még a heten aláirják. flz u) nor­mákról szólva megállapította, hogy a termelés emelkedésében máris érezhető a hatása. Java­solta, hogy az üzemi bizottsági választásokat az Országos Ta­nács március 7-ére rendelje el. Ezzel egyidejűleg megválasztják as ellenőrző bizottságokat s • száz főt meghaladó üzemekhez a mülielyblzottságokat 3—11 tagig fl nagy tetszéssel fogadott be­széd után Piros László főtitkár­helyettes bejelentette, hogy « VAOSz kérésére a közüzemeknél a státusrendszerről áttérnek • kollektív szerződések rendsze­rére. Időszerűtlenné válí az üzemi bizottságok régi feladatainak döntő része i a tőkések ellenőrzése Ezután Gács László főtitkárhe­lyettes tartotta meg beszámoló­ját az üzemi bizottságok műkö­dési szabályzatáról és választá­sáról, Megállapította, hegy az álla­mosított üzemekben Időszerűtlen­né vált az üzemi bizottságok régi feladatainak döntő része, a tő­kések ellenőrzése, flz uj üzemi bizottságoknak 'őrködniük kell afelett, hogy a vállalatvezetőség mindent megtegyen az üzemi terv teljesítéséért, hogy takarékosan gazdálkodjék. flz üzemi bizottság minden szakszervezeti tevékenység Irá­nyítója. Feladatai is igen sokban különböznek a régiek feladatai­tól. Meg kell teremteni as üze­mekben a szakszervezetek üze­mi szervezetét, amely mint har­ci egység alkalmas a megálla­pított feladatok megvalósítására. Gács László a továbbiakban az üzemi bizottságok működési szabályzatának tervezetével fog­lalkozott. Eszerint minden olyan üzemben, ahol legalább 30 szer­vezett dolgozó van, létre kell hozni a szakszervezetek üzemi szervezetét, flz üzemt szervezet vezetője az üzemi bizottság. Minden száz dolgozónál töb­bet foglalkoztató műhelyben mü helybizottságot választanak, fl közeli hetekben lezajló választá­sokon körülbelül 100.000 üzemi funkcionáriust választanak meg. fl választás a legszélesebbkőrü demokratikus módszerek szerint történik. fl választásokon csak szerve­zett dolgozók vesznek részt, ez kifejezésre fogja juttatni, hogy a szakszervezethez való tartozás nemcsak anyagi áldozatot Jelent, hanem megbecsülést is. fl Szakszervezetek Országos Tanácsának második ülése hétfőn reggel felszólalásokkal folytató­dott. Drahos Lajos, a WM-gyúr üzemi bizottsági elnöke megál­lapította, hogy a megváltozott viszonyok között szükséges az uj üzemi bizottság! szabályzat, Sásdi Nándor, a Munkaerő­gazdálkodás! Hivatal főtitkára megállapította, hogy a munka­erőgazdálkodás legfontosabb fel­adata a tervgazdálkodás szük­ségleteit kielégíteni a jólképzctt munkások terén. Ezirányban tet­tek jelentős lépést, amikor 1600 üzem adatalt összegyűjtötték és ennek alapján állítják majd fel az uj munkaerőkatasztert. Seprényl Sándor, a VflOSi fó­lllkára örömmel szegezte te, hogy a kollektív szerződést rövidesei a közüzemek dolgozóira ls kiter­jesztik, Az ui üzemi bizottságok működési szabályzata A Szakszervezetek Országos Tanácsának második teljes üté­sén beterjesztették a szakszervezetek üzemi szervezeteinek é» «» tlzemí bizottságok működést Szabályzatát. a tervezet ki­mondja. liogy a szakszervezetek munkájukat a Magyar Dol­gozók Párljáiiak. a mnnká«osz(ál,r élcsapatának vezetésévet végzik. A szakszervezeteknek faladata, hogy • dolgozók mil­lióit felsorakoztassák a párt politikája mögé, a szocializ­musért vívott küzdelemben. Ezeket » feladatokat s szakszer­vezetek csak a szervezeti formáik megfelelő megváltoztatási­val oldhatják meg. Ezért mondotta kl • szakszervezetek XVII. kongresszusa, hogy a szakma! szervezeteket Ipart szer. rezetekké kell átalakítani és létre kell hozni * szakszerveze­tek üzemi szervezeteit. A Szakszervezetek Országon Tanácta most elrendelt, hogy minden üzemben, ahol legalább harrulno szervezett dolgozó van, létra kell hozni a szakszervezetek üzemi szervezetét. A szak­szervezetek üzemi szervezeteinek megalakítása megteremti az üzemi szakszervezeti mnnka Szervesett alapját, egységes veze­tésének fettételét és megteremti annak Szervezeti feltételeit, hogy a párt vezető szerepe nz fizom! szakszervezeti munka minden részében egységesen érvényesüljön. A» üzem! szerve­zet Szilárd egységbe kovácsolja a dolgozókat és a* eddiginél sokkal szélesebb lehetőséget biztosit a dolgozók marxista­leninista szellemben való nevelésére, szociális tevékenységére éi * kultnrmozgalmak kibontakozására. Az üzemi hizoltság a szervezett dolgozókat képviseli a szakszervezet vezető szerveinél, de a« üzem dolgozóit képvi­seli minden egyéb szervnél. Legfontosabb feladata n terme­lés tudatos előmozdítása fe fejlesztése. a» üzemi bizottság őrködik a munkaviszonyt szabályozó rendeletek, (örvények, » kollektív Szerződés és a szakszervezetek által kötött meg­állapodások betartása felett. Aj üzenj bizottság szervezi éa irányítja az üzent knltur- é» sportmozgalmát, előkészíti a mü­helyblzottságok és bizalmiak megválasztását, hathatósan tá­mogatja az üzemt ifjúsági és nőu.ozgalnint. Az üzemi bizott­ság munkájút « vállalufvez£tősé.ggel szoros Összhangban éa együttműködésben végzi, a vállalatvezető munkáját elő e<r1tL Amennyiben a vállalatvezelőség egyM intézkedéseit « dolgo­zók, illetve az üzemgazdálkodás Szempontjából hibásnak én ká­rosnak tartja és azokkal nem ért egyet, kötetes erről a fe­lettes szakszervezeti szervnek jelentést tenni. Olyan üzemben, ahol a szak=zervez,cti tagok száma az öt­venet nein haladja meg, öttagú üzend b!zott*ág választandó, ötventől százig héttagú, száztői Ötszázig 11 tagú, ötszáztól kétezerig 15 tagu. kétezren felüt 19 taga. A* üzemi bízott, íág köteles negyedévenkint üzemi közcyülést összehívni. Olyan mUltelyekbpn vagy üzemrészekben, ahol a szakszervezeti ta­gok száma a száza( meghaladja, niűhelybizottságot kell vá­laszústul. Minden üzemrészben 20-30 szervezett dolgozó után bizalmit, kell választani. A közgyűlés választja meg a fegyelmi bizottság három tagját. A fegyelmi bizottság olyan döntést, amely a termetei ügyét érinti (elbocsátás, áthelyezés, leminősités) csak a válla­latvezetőségget egyetértésben ho/.haf. És mikor azt mondjuk, hogy a dolgozó parasztság ezeket a fontos szervezeteit harc közben alakította lat — azt isi hozzá kell tennünk, hoyy a Magyar Dolgo­zók Pártja útmutatásával ezek aj eredmények rá ezek a szer­vezetek lesznek 1 falu dolgozó uépo további győzedelmes har­cának alapjai, a dolgozó pa­rasztiig anyagi és kulturális fel­emelkedésének biztosítékai. Ér­ért kell Ügyelni a szövetkezelek tisztaságára, a DÉFOSz most megirutuló fontos munkájának zavartalan*tiaái'<i és lendületé­re, a Függetlenségi Népfrontra, amely a munkái ét pasai, t­szőuetségi erősítésével U segití a falu dolgozóit a kizsákmányo­ló kulákok gyengülő, — de még mindig meglévő hatalmának át erejének teljes magsemmisilé­sére. row!ti m

Next

/
Oldalképek
Tartalom