Délmagyarország, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-20 / 43. szám

DELMAGTARORSZAO A íanyahérdés megoldása Vasárnap, 194Í február 20. Iv.k.ITA :•'».: {t événcK a küszöbén végre clkjutotlunk oda, hogy tanyáink kérdését a magyar parasztságnak ezt a kü­lönleges gondját és baját, meg­oldás útjára indítottuk. Elég so­kat vizsgáltuk, vitattuk ezt n kérdést, amig most, mint né­pünk fejlődésének más döntő kérdéseiben is, megtaláltuk a megoldás módját és meg is tet­tük a döntő lépésekid a megva­lósítás. felé. A régi rendszer is sokat foglalkozott a tanya­kérdéssel. Inkább kerülgette azonban a kérdést, mintsem lé­nyegét felismerte volna, vagy éppen a megoldást képes telt volna elősegíteni. Nagy sza­vakkal tellek nyilatkozatokat a tanyakérdé ben, különböző meg­oldási terveket vclcllek fel, mindezekből azonban soha nem lelt semmi. Tanyáink é'cle vál­tozatlaul ugy folyt, mini a meg­előző időben, sőt a rendszer­telen tanyai kitelepülés és an­nak öss'cs következményei egy­re csak szaporodtak és növe­kedtek. Most végre megleltük a kénlés nyitját, megtaláltuk a megoldás ntját és nyomban hozzá is fogunk annak terv­szerű végrehajtásához. Mig a régi rendszer évtizedek alatt is csupán beszélt a kér­désről és különböző megvalósít­hatatlan javaslatokat vclett fel, addig felszabadulásunk első napjától kezdve mi már teltünk néhány lépést a tanyakérdés megoldására. Természetesen maga a nép, maga a tanyai lakosság lépeti fel kezdeményezőén! 1915 te­létől kezdve, amikor Debrecen­ben megkezdte működését a de­mokrácia kormánya, uj meg uj tanyai küldöttségek keresték fel és előadták terveiket és kíván­ságaikat arra. liogv községtől és várostól távoleső tanyákból, ta­nyai községet alakítsunk. És mig a régi rendszer, ezeket a kér­désekot csaknem kivétel nélkül elutasította, addig mi egymás­után tcljesílctlük a tanyaiak ki­vánságát. 19-15 óla több mini 40 tanyai községet alakítottunk s ezzel azokon a területeken már el is indítottuk a helyes fejlődés utján a szétszórt ta­nyai településeket. De más oldalon is előre vittük e kérdés megoldá­sát. Hároméves tervünk beru­házásai, amelyek a mezőgazda­ság fejlesztését és a parasztság életszínvonalnak az emelkedé­sét szolgálják, nem kis részben estek a tanyai vidékekre. Eddigi tcrvberuliáz.ásaink során igen sok tanyai intézmény létesült. Olyan helyekén építettünk fel iskolákat, közigazgatási épüle­teket, orvoslakásokat és rende­lőket, óvodákat és napközi ott­honokat, ahol ezt reménytele­nül kérte a lakosság az elmúlt időkben. De éppen evek a meg­tett lépéseink sietették a teljes és végleges megoldást. A ta­nyai községek kialakítása fel­vetette azt a kérdést, hogy mit tegyünk azokon a területeken, ahol a tanyai községek kialakí­tása nehézségekbe ütközik. De előállt az a nehézség is, hogy a tervben előirányzott beruházá­sainkat nem tudtuk gazdaságo­san elhelyezni, mivel nincsenek megállapítva azok a helyek, ahol a tanyai lakosság helyzeté­nek a megjavítását célzó intéz­mények öss'etömöritve megte­lepithctök. így juloKttnh el az egyedül lehetséges igazi meg­oldáshoz. a tanyaközpontok ki­alakításához. Fel kellett ismer­nünk at, hogy általában tanyai gazdálkodásunk és tanyai lakos­ságunk kérdését nem lehet más­képpen megoldani, csak ugy, ha az alkalmas és szükséges he­lyeken tanyaközpontokat jelö­lünk ki és ezeken a helyeken egészséges községi fejlődésnek az alapjait rakjuk le. Igy jutottunk el oda, hogy végre két irányban is döntő lépéseket lehelünk. Egyik lépé­sünk a tanyai település és épít­kezés szabályozása, a másik pe­dig a tanyaközpontok kijelölése és azok fejlesztésének az elin­dítása. Hogv tanyaközpontjainkat megfelelő helyen jelölhessük ki és egészséges fejlődésünk fel­télelei! biztosítsuk, annak elen­gedhetetlen elufcllélcle, hogy a további tanyai településeket és építkezéseket megállítsuk. Ezt a célt szolgálja az. a rendelet, amelyet a köztársaság kormá­nya kiadott. Ennek a rendelet­nek egyik nagyjelentőségű ren­delkezése az, amely kötelezi a városokat és községeket ari'a, hogy képviselőtestületük állal határozzák meg a belterületüket és vonják meg azt a határvo­nalat, amelyen kivül külterü­letnek számit a község, vagy a város határa. Fz az intézkedés kétszeresen is nagyjelentőségű. Az egyik oldalon megállapítja a kereteit az eljövendő városi és községi rendezésnek, az uj ház­helyek helyes elhelyezésének és általában az egész város és köz­ség fejlesztésének. Másfelől pe­dig a külterületi részekre nézve megadja a kereteit a külterü­leti rendezésnek a tanyaközpon­tok kialakításának. Hogy azonl>an a tanyaköz­pontok kialakitósa biztosithaló Jegyen, szükségessé vált a ren­delkezése. Az, hogy állandó la­kás céljaira szolgáló épületeket a külterületeken általában épí­teni nem lehet és ilyenek épí­tésére csak kijelölt tanyaköz­pontok területén lehet enge­délyt adni. Ez az intézkedés elkerülhetetlenül szüksége® és teljes mértékben indokolt. Tu­datában vagyunk annak, hogy a rendelkezés következtében ne­héz kérdések jelentkeznek majd egy-egy községünk vagy váro­sunk határában. Előrelátha­tóan számításba vettük ezeket a problémákat és mindezekre megtaláljuk a megoldást. Ez alkalommal egy kérdést aka­rok ezek közül kiemelni és nyomban a rendelet kiadása után megvilágítani. Ez pedig a földreform során juttatóit ház­helyeknek a kérdése. A 45-ős földreform házhely­osztásai során többszáz község­ben és alföldi városban osz­tottak ki házhelyeket távot a községtől, vagy legalább is kí­vül a belterületeken. Ezek egy­részét már műszakilag is jóvá­hagyták, sőt egyik-másik ház­helyen már az építkezés is megindult. Természetesen eze­ket nem érinti a rendelet. Bár meg kell állapitanunk, liogy az ilyen liázhcfyosztások legtöbb esetben olyan rendszertelenül történlek, iiogy alkadú'yai mind a helyes község, vagy városfej­lesztésnek, mind a külterület rendezésének, a tanyaközpontok kialakításának. Ennek ellenére a rendelet semmiféle változást nem jelent ezeknek a már hely­benhagyott és részben beépült házhelyeknek a rendezésében. Célja azonban a rendeletnek az. hogy a még be nem fejezett házhelyosztásokat, valamint az ezeken való építkezést rendezze és további rendszertelen kitele­pítéseknek elejét vegye. Természetesen meg van a mó lja annak, hogy az igy elő­álló nehéz helyzetekben segíteni tudunk. A tanyaközpontok kije­lölése azt jelenti, bogy ott a szükséges számban gondosko­dunk házhelyek céljaira való területről és ezekből a házhe­lyekből biztosítunk mindazok­nak', akik a földreform során házhely iutta'ádian részesültek, házhelyükre azonban a rende­let intézkedései kövei kéziében nem építhetnek. A másik döntő lépés amelyet demokráciánk kor­mányzata megtelt, a tanyaköz­pontok kijelölésének a inog kez­dése. Eddig 34 tanyaközpontot jelölt ki a Tanyai Tanács és dolgozó pamsztság i(éfzéJie hagyott jóvá a Gazdasági Főta­nács. Olyan központok ezek, amelyek már részben önmaguk­tól is kialakultak és a jövőben arra lesz szükség, hogy a ta­nyaközpontok fejlesztését terv­szerűen és körültekintően előre vigyük. Olyan távofi tanyai kör­zetek ezek, ahol többezer ember lakik és o tőbbezer tanyai la­kosnak eddig nélkülöznie kel­lett a községi élet legelemibb segítségét és gondoskodását. A kijelölés munkáját olyan koraolyan megindítottuk:, hogy március végére az alföldi tanyai vidékek központjai mind ki lesznek jelölve. 150-200 között fog kialakulni a kijelölt tanyai központok száma, megannyi egészséges uj községi életnek az alapjai ezek. Azonban nemcsak a kijelölés halad előre ilyen erőteljes ütemben, hanem maga a ta­' nyaközpontok kiépítése és fej­! lesztése is erőteljesen megindul ebben aj esztendőben. Nagy munka en, amely bevonja és fooglafkoztatja az állami szer­vek legnagyobb részét. Az Épí­tésügyi Minisztérium kidolgozza ezeknek a tanyaközpontoknak « rendezési tervét. A földművelés­ügyi zánlszter biztosítja a szük­séges teriiletek csere és egyéb uton való megszerzését és a több! tárcák tervszerű, beruhá­zási keretei között egymás után épitik fel azokat a közintézmé­nyeket, amelyek hatáskörükbe tartoznak. Tanyaközpontjaink építésével éa fejlesztésével az országépitésnek uj Szakasza kezdődik. Az ország legfélre­esőbb és elmaradottabb tanyás vidékein is, ahol eddig még ke­veset éreztek a dpmokrácin épi­tőmunkájának az áldásaiból cm ujsag SZEGED KÖRNYÉKÉN ® 'Alsóközponton ma délelőtt fél 11 órakor rendezik meg a Föld­müvesszüvetkezet és a Hangya egyesítő gyűlését. A szatymazi mezőgazdasági szakiskolában 32 dolgozó pa­rasztember vesz részt az esti gazdasági tanfolyamon, fl tan­folyam résztvevői között több mintagazda is akad. fl gazdasági iskola mintagazdaságában már megkezdték a tavaszi szántáso­kat. Sándorfalva dolgozó paraszt­jai a községen keresztül kére­lemmel fordultak az AVIRT-hoz, hogy a faluba az idén vezessék fce a villanyt, flz AVI RT a közel­jövőben már meg is kezdi az az előkészületeket a község vil­lamosítására. 8000 forint értékű gépi felsze­relést kapott a sándorfalvi föld­müvesszövetkezet a mezőgazda­sági versenyben végzett jó mun­kájáért. A gépek már megér­keztek Szentesre. Pusztamérgesen az elmúlt na­pokban a kulákok engedély nél­kül nagymennyiségű facsemetét termeltek k! s ezzel hatalmas károkat okoztak az erdőállo­mányban. fl rendőrség a kulá­koktól 10 vagon fát elkobozott és a szabotálók ellen megindítot­ták a legszigorúbb eljárást. öttömösőn a kulákok szabo­tálják a zslrbeszolgá Itatást Ugyanekkor a rendőrség több feketén vágott sertést foglalt le Kelebián, amelyek öttömösl ku­lákoktól származnak, flz ügyben folyik a nyomozás. 'A sándorfahi termelőszövet­kezetben megkezdték a tavaszi munkákat, flz egyik tagban mér vetik a mákot, másutt már ké­szítik a dinnye-ágyasokat. Fizess elö a OéimonvararszAqro X Tparosok figyelmébe! Folyó bó 22-én, kedden délutáni C óta­kor a» ipartestület nagytermé­ben a most először kivetésre ke­rülő általános jövedelemadóra vonatkozó rendeletről részletei ismertetést tartunk. Saját érde­kében minden kisiparost elvá­runk. KIOSz titkárság. MEGHÍVÓ A Szegedi Általános. Munkás Datojfyíst február 26-án este 8 órai kezdettel Jelmezes farsangi bálát rendez az ioarleattilel márványtermében, melyre minden dolgozót szeretettel ineghir és elvár a RENDEZŐSÉG. Elsőrendű zene, olcsá büHé, világposta. Jegyek elővételbea a Szakszervezet portásánál, as Ipartertületben és a dalo­soknál kaphatók. I UliLUúi Figyelem! Figyelem l Február 28-án hétfőn nyiliií meg a CSEPEL Kerékpár, Varrógép, Malsr'terékpSr Értékesítő Nemzeti Vállalat szegedi fiókja (a volt Royal-kávéház helyiségében) Dolgozók 18 havi részletfizetésre vásárolhatnak kerékpárt, motorkerékpárt, varrógépet Msimum, kiskereskedők gyárt árban vásárolhatnak alkatrészt, kerékpárgo nít stfe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom