Délmagyarország, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1949-02-20 / 43. szám
DELMAGTARORSZAO A íanyahérdés megoldása Vasárnap, 194Í február 20. Iv.k.ITA :•'».: {t événcK a küszöbén végre clkjutotlunk oda, hogy tanyáink kérdését a magyar parasztságnak ezt a különleges gondját és baját, megoldás útjára indítottuk. Elég sokat vizsgáltuk, vitattuk ezt n kérdést, amig most, mint népünk fejlődésének más döntő kérdéseiben is, megtaláltuk a megoldás módját és meg is tettük a döntő lépésekid a megvalósítás. felé. A régi rendszer is sokat foglalkozott a tanyakérdéssel. Inkább kerülgette azonban a kérdést, mintsem lényegét felismerte volna, vagy éppen a megoldást képes telt volna elősegíteni. Nagy szavakkal tellek nyilatkozatokat a tanyakérdé ben, különböző megoldási terveket vclcllek fel, mindezekből azonban soha nem lelt semmi. Tanyáink é'cle változatlaul ugy folyt, mini a megelőző időben, sőt a rendszertelen tanyai kitelepülés és annak öss'cs következményei egyre csak szaporodtak és növekedtek. Most végre megleltük a kénlés nyitját, megtaláltuk a megoldás ntját és nyomban hozzá is fogunk annak tervszerű végrehajtásához. Mig a régi rendszer évtizedek alatt is csupán beszélt a kérdésről és különböző megvalósíthatatlan javaslatokat vclett fel, addig felszabadulásunk első napjától kezdve mi már teltünk néhány lépést a tanyakérdés megoldására. Természetesen maga a nép, maga a tanyai lakosság lépeti fel kezdeményezőén! 1915 telétől kezdve, amikor Debrecenben megkezdte működését a demokrácia kormánya, uj meg uj tanyai küldöttségek keresték fel és előadták terveiket és kívánságaikat arra. liogv községtől és várostól távoleső tanyákból, tanyai községet alakítsunk. És mig a régi rendszer, ezeket a kérdésekot csaknem kivétel nélkül elutasította, addig mi egymásután tcljesílctlük a tanyaiak kivánságát. 19-15 óla több mini 40 tanyai községet alakítottunk s ezzel azokon a területeken már el is indítottuk a helyes fejlődés utján a szétszórt tanyai településeket. De más oldalon is előre vittük e kérdés megoldását. Hároméves tervünk beruházásai, amelyek a mezőgazdaság fejlesztését és a parasztság életszínvonalnak az emelkedését szolgálják, nem kis részben estek a tanyai vidékekre. Eddigi tcrvberuliáz.ásaink során igen sok tanyai intézmény létesült. Olyan helyekén építettünk fel iskolákat, közigazgatási épületeket, orvoslakásokat és rendelőket, óvodákat és napközi otthonokat, ahol ezt reménytelenül kérte a lakosság az elmúlt időkben. De éppen evek a megtett lépéseink sietették a teljes és végleges megoldást. A tanyai községek kialakítása felvetette azt a kérdést, hogy mit tegyünk azokon a területeken, ahol a tanyai községek kialakítása nehézségekbe ütközik. De előállt az a nehézség is, hogy a tervben előirányzott beruházásainkat nem tudtuk gazdaságosan elhelyezni, mivel nincsenek megállapítva azok a helyek, ahol a tanyai lakosság helyzetének a megjavítását célzó intézmények öss'etömöritve megtelepithctök. így juloKttnh el az egyedül lehetséges igazi megoldáshoz. a tanyaközpontok kialakításához. Fel kellett ismernünk at, hogy általában tanyai gazdálkodásunk és tanyai lakosságunk kérdését nem lehet másképpen megoldani, csak ugy, ha az alkalmas és szükséges helyeken tanyaközpontokat jelölünk ki és ezeken a helyeken egészséges községi fejlődésnek az alapjait rakjuk le. Igy jutottunk el oda, hogy végre két irányban is döntő lépéseket lehelünk. Egyik lépésünk a tanyai település és építkezés szabályozása, a másik pedig a tanyaközpontok kijelölése és azok fejlesztésének az elindítása. Hogv tanyaközpontjainkat megfelelő helyen jelölhessük ki és egészséges fejlődésünk feltélelei! biztosítsuk, annak elengedhetetlen elufcllélcle, hogy a további tanyai településeket és építkezéseket megállítsuk. Ezt a célt szolgálja az. a rendelet, amelyet a köztársaság kormánya kiadott. Ennek a rendeletnek egyik nagyjelentőségű rendelkezése az, amely kötelezi a városokat és községeket ari'a, hogy képviselőtestületük állal határozzák meg a belterületüket és vonják meg azt a határvonalat, amelyen kivül külterületnek számit a község, vagy a város határa. Fz az intézkedés kétszeresen is nagyjelentőségű. Az egyik oldalon megállapítja a kereteit az eljövendő városi és községi rendezésnek, az uj házhelyek helyes elhelyezésének és általában az egész város és község fejlesztésének. Másfelől pedig a külterületi részekre nézve megadja a kereteit a külterületi rendezésnek a tanyaközpontok kialakításának. Hogy azonl>an a tanyaközpontok kialakitósa biztosithaló Jegyen, szükségessé vált a rendelkezése. Az, hogy állandó lakás céljaira szolgáló épületeket a külterületeken általában építeni nem lehet és ilyenek építésére csak kijelölt tanyaközpontok területén lehet engedélyt adni. Ez az intézkedés elkerülhetetlenül szüksége® és teljes mértékben indokolt. Tudatában vagyunk annak, hogy a rendelkezés következtében nehéz kérdések jelentkeznek majd egy-egy községünk vagy városunk határában. Előreláthatóan számításba vettük ezeket a problémákat és mindezekre megtaláljuk a megoldást. Ez alkalommal egy kérdést akarok ezek közül kiemelni és nyomban a rendelet kiadása után megvilágítani. Ez pedig a földreform során juttatóit házhelyeknek a kérdése. A 45-ős földreform házhelyosztásai során többszáz községben és alföldi városban osztottak ki házhelyeket távot a községtől, vagy legalább is kívül a belterületeken. Ezek egyrészét már műszakilag is jóváhagyták, sőt egyik-másik házhelyen már az építkezés is megindult. Természetesen ezeket nem érinti a rendelet. Bár meg kell állapitanunk, liogy az ilyen liázhcfyosztások legtöbb esetben olyan rendszertelenül történlek, iiogy alkadú'yai mind a helyes község, vagy városfejlesztésnek, mind a külterület rendezésének, a tanyaközpontok kialakításának. Ennek ellenére a rendelet semmiféle változást nem jelent ezeknek a már helybenhagyott és részben beépült házhelyeknek a rendezésében. Célja azonban a rendeletnek az. hogy a még be nem fejezett házhelyosztásokat, valamint az ezeken való építkezést rendezze és további rendszertelen kitelepítéseknek elejét vegye. Természetesen meg van a mó lja annak, hogy az igy előálló nehéz helyzetekben segíteni tudunk. A tanyaközpontok kijelölése azt jelenti, bogy ott a szükséges számban gondoskodunk házhelyek céljaira való területről és ezekből a házhelyekből biztosítunk mindazoknak', akik a földreform során házhely iutta'ádian részesültek, házhelyükre azonban a rendelet intézkedései kövei kéziében nem építhetnek. A másik döntő lépés amelyet demokráciánk kormányzata megtelt, a tanyaközpontok kijelölésének a inog kezdése. Eddig 34 tanyaközpontot jelölt ki a Tanyai Tanács és dolgozó pamsztság i(éfzéJie hagyott jóvá a Gazdasági Főtanács. Olyan központok ezek, amelyek már részben önmaguktól is kialakultak és a jövőben arra lesz szükség, hogy a tanyaközpontok fejlesztését tervszerűen és körültekintően előre vigyük. Olyan távofi tanyai körzetek ezek, ahol többezer ember lakik és o tőbbezer tanyai lakosnak eddig nélkülöznie kellett a községi élet legelemibb segítségét és gondoskodását. A kijelölés munkáját olyan koraolyan megindítottuk:, hogy március végére az alföldi tanyai vidékek központjai mind ki lesznek jelölve. 150-200 között fog kialakulni a kijelölt tanyai központok száma, megannyi egészséges uj községi életnek az alapjai ezek. Azonban nemcsak a kijelölés halad előre ilyen erőteljes ütemben, hanem maga a ta' nyaközpontok kiépítése és fej! lesztése is erőteljesen megindul ebben aj esztendőben. Nagy munka en, amely bevonja és fooglafkoztatja az állami szervek legnagyobb részét. Az Építésügyi Minisztérium kidolgozza ezeknek a tanyaközpontoknak « rendezési tervét. A földművelésügyi zánlszter biztosítja a szükséges teriiletek csere és egyéb uton való megszerzését és a több! tárcák tervszerű, beruházási keretei között egymás után épitik fel azokat a közintézményeket, amelyek hatáskörükbe tartoznak. Tanyaközpontjaink építésével éa fejlesztésével az országépitésnek uj Szakasza kezdődik. Az ország legfélreesőbb és elmaradottabb tanyás vidékein is, ahol eddig még keveset éreztek a dpmokrácin épitőmunkájának az áldásaiból cm ujsag SZEGED KÖRNYÉKÉN ® 'Alsóközponton ma délelőtt fél 11 órakor rendezik meg a Földmüvesszüvetkezet és a Hangya egyesítő gyűlését. A szatymazi mezőgazdasági szakiskolában 32 dolgozó parasztember vesz részt az esti gazdasági tanfolyamon, fl tanfolyam résztvevői között több mintagazda is akad. fl gazdasági iskola mintagazdaságában már megkezdték a tavaszi szántásokat. Sándorfalva dolgozó parasztjai a községen keresztül kérelemmel fordultak az AVIRT-hoz, hogy a faluba az idén vezessék fce a villanyt, flz AVI RT a közeljövőben már meg is kezdi az az előkészületeket a község villamosítására. 8000 forint értékű gépi felszerelést kapott a sándorfalvi földmüvesszövetkezet a mezőgazdasági versenyben végzett jó munkájáért. A gépek már megérkeztek Szentesre. Pusztamérgesen az elmúlt napokban a kulákok engedély nélkül nagymennyiségű facsemetét termeltek k! s ezzel hatalmas károkat okoztak az erdőállományban. fl rendőrség a kulákoktól 10 vagon fát elkobozott és a szabotálók ellen megindították a legszigorúbb eljárást. öttömösőn a kulákok szabotálják a zslrbeszolgá Itatást Ugyanekkor a rendőrség több feketén vágott sertést foglalt le Kelebián, amelyek öttömösl kulákoktól származnak, flz ügyben folyik a nyomozás. 'A sándorfahi termelőszövetkezetben megkezdték a tavaszi munkákat, flz egyik tagban mér vetik a mákot, másutt már készítik a dinnye-ágyasokat. Fizess elö a OéimonvararszAqro X Tparosok figyelmébe! Folyó bó 22-én, kedden délutáni C ótakor a» ipartestület nagytermében a most először kivetésre kerülő általános jövedelemadóra vonatkozó rendeletről részletei ismertetést tartunk. Saját érdekében minden kisiparost elvárunk. KIOSz titkárság. MEGHÍVÓ A Szegedi Általános. Munkás Datojfyíst február 26-án este 8 órai kezdettel Jelmezes farsangi bálát rendez az ioarleattilel márványtermében, melyre minden dolgozót szeretettel ineghir és elvár a RENDEZŐSÉG. Elsőrendű zene, olcsá büHé, világposta. Jegyek elővételbea a Szakszervezet portásánál, as Ipartertületben és a dalosoknál kaphatók. I UliLUúi Figyelem! Figyelem l Február 28-án hétfőn nyiliií meg a CSEPEL Kerékpár, Varrógép, Malsr'terékpSr Értékesítő Nemzeti Vállalat szegedi fiókja (a volt Royal-kávéház helyiségében) Dolgozók 18 havi részletfizetésre vásárolhatnak kerékpárt, motorkerékpárt, varrógépet Msimum, kiskereskedők gyárt árban vásárolhatnak alkatrészt, kerékpárgo nít stfe.