Délmagyarország, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-01 / 26. szám

ELJITIA MAGYAR iCÖZTÁRSASÁG! VI. evt. 26. szám. Ara 60 fillér Szeged, 1949 Február 1, Kedd Sztálin elviárs ujabb békenyilatkozatot adott MRGYRR FÜGGETLENSE PFRONT Magyarország deinokrat ikus erői elhatározták, hogy megala. kitják a Magyar Függetlenségi Népfrontot, mely a változott viszonyoknak megfelelően folytatja és továbbfejleszti a német fasizmus ellen, a háború- alatt a magyar nemzeti ellenállás szervezésére megalakult Magyar Front és a belőle kifejlődői! Magyar Nemzeti Front munkáját. A Magyar Nemzeti Független*égi Front, mety a Magyar Kommunista Párt kezdeményezésére alakult, programját megváhjsitotla, a hazánkat felszabadító Szovjelun'ó segítségével kivezette a nemzetet a veszteti háború katasztrófájából, újjáteremtette a rosnbádőlt magvar Függetlenségi államiságot, biztosította az ország békéjét és függetlenségét, végrehajtotta az 1818—49-ben megkezdett és egy évszázadra féltjemaradt magyar demokratikus átalakulás feladatait: felosztotta a cíoTgozó parasztság között a nagybirtokosok földjét, megvalósította a magyar nép szabadságjogait, Iétrehőzta a köztársaságot. A külföldi imperialisták által támogatott nagy-birtokos és nagytőkés osztályok reakciós törekvései eben a fasizmus maradványainak megsemmisítéséért folytatott kemény harc közben a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front demokratikus erői gátat vetetlek a pusztító pénzromlásnak, újjáépítették az országot. A régi Függetlenségi Front letjes'fetfe hivatását A magyar demokrácia megszilárdítása, Villányainak biztosítása és továbbfejlesztése szükségessé és elkerülhetetlenné telte, hogy a magyar demokratikus erők túlhaladjanak a Mapy ar Nemzeti Függetlenségi Front programján. Döntően megváltoznak a nemzetközi és a belső viszonyok, amelyek annakidején a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot létrehozták. A német fasizmus örökébe az amerikai imperializmus és csatlósai léptek. Kiéleződött a harc a népi demokrácia és n polgári demokrácia jelszavával fellépő reakciós erők iközött, melynek során a reakciós erők túlnyomórészt kiszorultak a Magyar Nemzeti Függetlenségi Fronthót. A feudális maradványok felszámolásán tu' napirendre került a nagytőke elfeni harc a kapitalista kizsákmányolás korlátozásáért, a tőkés elemek fokozatos felszámolásáért Büszke elégtétellel állapíthatjuk meg, hogy gyengeségei és hibái ellenére a Magyar Nemzeh Függetlenségi Front teljesítette történelmi hivatását. De a változott viszonyok megkövetelik a magyar demokratikus erők összefogását uj alapon, uj feladatokra. Szükséges, íiogy közős erővel harcoljunk-a kizsákmányoló osztályok és maradványaik reakciós törekvései ellen, semmisítsük meg a nagybirtokos és nagytőkés, valamint a velük szövetkezett kulák és klerikális reakciót, közös erővel Védjük népi demokráciánk nagy vívmányait, népünk békéjét, hazánk függetlenségét az, imperialisták gyarmatosító háborús törekvéseivel szemben, közös erővel építsük fel a magyar dolgozó nép uj hazáját, az elnyomástól éa 'kizsákmányolási öl mentes nj társadalmat. A Magyar Függetlenségi Nép-J front, a magyar munMsosrMfp.J a dolgozó parasztság, a népet szolgáló értelmiség, a dolgozó kisemberek harct és építő szövetsége, a leghaladóbb, a leijcélhutatosabb és legkövetkezetesebb társadalmi osztály, a munkásosztály vezet ésévet. A Magyar Függetlenségi Népfrontba egyesült demokratikus erők a következő főcélokat tűzik maguk elé: SZAKASITS ARPAI) elvtárs, a magyar köztársaság elnöke A főcélok A magyar köztársaság . következetes kifejlesztését a dolgozó nép államává, népköztársasággá, a szó teljes értelmében. Ár államgépezet megtisztítását a reakciós maradványoktól és a bürokralir* mustól. A dolgozó nép egyre szélesebbkörü bevonását a hatatom gyakorlásába, a közigazgatásba, az állami szervek ellenőrzésébe, a nép politikai jogainak (általános, egyenlő, titkos választójog, gyülekezési és egyesülési szabadság, szólás és sajtószabadság, a munkához és művelődéshez való jog, stb.) biztosítását, a gyakorláshoz szükséges anyagi feltételek mind tökéletesebb meevalósitása utján. Uj népköztársasági alkotmány megteremtését, meíy a magyar nép nagy politikai és társadalmi vívmányait a népi demokrácia alaptörvényévé emeli A népért végzett közős munka alapján a demokratikus erők egyre szorosabb egységét a pártversengés helyeit. A demokratikus erők •zoros egységének és közös 2t. munkájának biztosítására a demokratikus szervezetek következetes megtisztítását a rcakciŐ3 elemektől, együttes munkát a Függetlenségi Népfront szerveiben, valamint az egyéb demokratikus tömegszervezetekben, a munkásság és a dolgozó parasztság -szövetségének tovább] elmélyítését a ,munkásosztálynak és pártjának vezetésével. I A magyar neinzelgazI daság felvirágoztatását, a tervgazdálkodás tökéletesítése és kiterjesztése, az állami ipar, közlekedés, árueloszlás erősítése, a szövetkezeti gazdálkodás fej teszt ése, a hároméves tervnek két év és öt hónap alatt való megvalósítása, az uj ötéves terv, tízéves villamosítási és öntözési terv utján. A nehéz és gépipar fejlesztését, a magyar föld mélyében rejlő nyersanyagkincsek és energiaforrások feltárását. A magyar mezőgazdaság évszázados elmaradottságának a megszüntetését, a technika és tudomány eredményeinek felhasználását a mezőgazdasági termelésben. fl mezőgazdaság gépesítését. elsősorban a mezőgazdasági gépállomások hálózatának kiépítésével, ilymódon a dolgozó parasztság felszabadítását a nehéz tesíimunka Igája alóL fl* aszály pusztításainak megfékezésére az öntözéses gazdálkodás kiterjesztését, az ország erdősítését. fl város és a falu közötti öröklött különbségek fokozatos felszámolását, a falvak villamositásával, közlekedési viszonyainak megjavilásával, kulturális és egészségügyi intézményeinek továbbfejlesztésével, tanyaközpontok létesítésével. 'A szövetkezeti gazdálkodás, különösen a termelőszövetkezetek támogatását és fejlesztését a mezőgazdaságban, mert csak a parasztgazdaságok szövetkezeti tömörülése teszi lehetővé a mezőgazdaság korszerűsítését, a rfolgoző parasztság felemelkedését, a falu elmaradottságának felszámolását. A parasztság szövetkezeti tömörítését, az önkéntesség elvének szigorú betartásával, meggyőzéssel, példaadással. A szövetkezeti mozgalom fokozatos fejlesztése mellett at egyéni gazdálkodást folytató dolgozó parasztság hat4. hatós állami támogatását és védelmét a kizsúkmángolókkal szemben. fl munkán alapuló önálló kisipar és kísktres kcdelem nemzetgazdaságilag hasznos szerepének elismerését és megbecsülését, szabad működésük biztosítását. A néphez hfl, a* ország gazdasági, kulturális felemelkedését szolgáló értelmiség számára méltó hely biztosítását a társadalomban, munkájának fokozott anyagi ellsme rését, 'A dolgozók életszinvo nalának állandó és terv. le: sxeiü emelfu déJt, a t. emelőerők fejlődése és a munka növekvő termelékenysége szerint. fl dolgozók egészségéről, üdüléséről való fokozott gondoskodást, a családvédelem rendszerének kifejlesztését, fokozott harcot a népbetegségek leküzdésére, a dolgozók lakásviszonyainak gyökeres megjavítását, a munkanélküliség teljes felszámolását, flz aggkori ellátás fokozatos kiterjesztését a dolgozó parasztságra, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése és az állam teherbiróképessége szerint. A dolgozó nép kultnrszlnvonalának, általá7. nos műveltségének és szakképzettségének emelését. Állami támogatást a munkásság, a dolgozó parasztság és az értelmiség gyermekei számára, hogy a közép* és felsőiskolákba egyre nagyobb arányban jussanak he. Uj népi értelmiség kinevelését, hogy kielégítjük az ország növekvő szükségleteit képzett és a demo krádához hü szakemberekben. A demokratikus és haladó kultúra: tudomány, irodalom, művészet felvirágoztatását, az alkotó és a népet szolgáló tudósok, irók és művészek messzemenő anyagi megsegítését. Harcot & kultura minden területén a dolgozó nép munkáját és önbizalmát aláásó, az imperialista rothadás mérget terjesztő, a jelen nagy kérdéseitől elforduló, a nép életétől elzárkózó irányzatokkal. fl társadalom és a természet fejlődésének törvényeivel foglalkozó igazi tudomány oktatását az állam iskoláiban, egyetemein. A vallásszabadság feltétlen blztos'tásdt, a* egyházakkal kötött megegyezés pontos megtartását, amennyibea az egyházak is teljesítik vállalt kötelezettségüket: a népi demokráda országépitő munkájának elismerését és támogatását. Ugyanakkor következetes harcot minden olyan törekvés ellen, amely bármely egyház szervezetét, szellemi befolyását is nemzetkőzi kapcsolatait arra használja fel, hogy a népi demokrácia belső és külső ellenségeinek támogatást nyújtson. Harcot a sovinizmus minden megnyilvánulása, és s. 9. maradványa ellen, népünk gondolkodásának átalakítását az igazi hazafiság szellemében, amelynek elválaszthatatlan része a dolgozó osztályok és szabad 'prk nemzetközi testvérisége, flz országban élő nemzetiségek számára a teljes egyenjogus ;n cs szabad kulturális fejlődés mi.