Délmagyarország, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-18 / 14. szám

LMAGYARORSZÁ unneüélyes kereted kozütt alakult meg a D£F0Sz szegsííl szervezete y. £»!. 14. SZ&.U. Ara 60 fillér 1949 Január 13, Kedl •• r IS MM TERVEV KÜSZÖBÉN A

Z ELMÚLT ÉV utolsó napján, "1948 december Rl-én fejezték be országosan, Szegeden is a hároméves terv Cgyik részletidőszakát, ar. ölliónapos részlettervet. Az öthóuaipos részleltervek megkezdése előtt dolgozóink vállalkoztak arra, hogy az augusztus 1-től december l-ig tarló öt hónap íilait az év elején nyújtott teljesítményüket növelik, öt hónap alatt hét hónap előirányzatát hajtják végre. Dolgozóink a vállalt kötelezettségeket kisebbnagyobb zökkenővel feljcsitették is. Az ölliónapos részlettervek végrehajtása, az olt elért eredmények ífiust azonban további feladat ólul vdnek fel, mely nek ielfesítése vagy nem teljesítése nemcsak eredményeink megtartására, hanem « -továbbiak biztosítására is kihat. U

J ÉV NAPJÁN- kezdtük meg hároméves tervünk uíolsó évét, amelyben az öthónapos részlettervhez hasonlóan nagyobb időszak feladatit kell végrehajtanunk. Iíz az év azonban nemcsak befejező, hanem előkészítő év is: ebben az évben már lerakjak az eddiginél sokkal nagyobb távlatokat nyújtó, tehát nagyobb erőfeszítést és önfeláldozást ' igénylő termelési rendszerünk arcát döntően megváltoztató ötéves tervünk alapjn'l is . A hároméves tervünk utolsó évében fokoznunk kell munkánk ütemét, ezzel párhuzamosan pedig biztosítanak kell — mégpedig a tervezettnél, előzetes számításoknál sokkal rövidebb időn belül — az ötéves terv beruházásaihoz Szükséges tőkét. Ezt pedig csak iparunk tcrmelékénységének döntő megjavításával lehet elérniA Z UJ TERVÉVHEZ, 1cliát az eddiginél sokká) nagyobb lendülettel és sokkai tervszerűbben kell hozzákezdenünk. »Gyilrkflzz János«, — szoktuk mondani egy-egy nagy munka előtt saját magunk, vagy társaink biztatására, xfíyürkőz: János — de nagy un* legyen n jelszó most gyárainkban, a szegedi huszonkét államosított üzemben is, inert nagy tét •nem kevesebb, mint a szocializmus építésének lehetősége forog kockán. A termelékenység megjavításának első cSzközr az uj kollektiv szerződés nortnarrndczésset foglalkozó pontfának végrehajtása. Ezt legnagyobb körüJlekln'éssel, felelősségtudatfal kell végeznünk a szegedi üzemekben is. Meg lcelt szüntetnünk a normakérdésben mutatkozó visszásságokat: azt. hogy az egyik szegedi tcxtilnagyüzetnben, a Szegedi Kenderben 102—10ii százalék teljesítményt, a másikban — mint a Magvar Kender szövőjében — 150-180 e bizottságok munkáját minden eszközzel támogassák A termelékenység Növelésével szorosan összefügg a helyes gyártási profil kialakítása is Azzal, hogy a legkönnyebben, legmegfelelőbben termelhető árucikkekre rendezkednek be üzemeink, csökkentik az önköltséget A helyes gyártási profilok ládomboritását ezévben jobban szemügyre kell venni a szegedi üzemekben más export szemszögből ls. A Z ELŐBBI KÉT üzemtan z v az elmúlt év utolsó heteiben komoly kezdeményezés történt ilyen irányban. A Magyar Kender Lru- és Jutaipar fonodáját, gépekkel ós nagyobb munkáslétszámmal áthelyezték a Szegedi Kenderbe. Ezzel sokrétegű, tehát bizonyosfokig szétfolyó termelést folytató újszeged! gyár megszabadult termelési profilját erősen eihomályo siló üzemrésztől, viszont a Szegedi Kender profilja jobban ki élesedett- A Szegedi Kender önköltsége a Magyar Kender fonóosztályától kisebb, úgyhogy a szegedi textiliparban a 'termelékenység az ilyen átcsoportosítás folytán nőtt. A többi, nem textilipari üzemeknek is körűt kellene nézni saját portáján, hogy a két textil nagyüzem példáját mennyiben követhetik. Szegeden több, cgyszakmába tartozó és vertikális üzem működik, tehát ilyen, vagy akár egy üzemen belüli adottságot megtalálhatók. A

TERMELÉKENYSÉG kérdésébo kapcsolódik az újítások és észszerűsitések'kérdése. Az elmúlt évben a szegedi üzemektan bevezetett uj munkamódszerek jelentős összegű megtakarításokat eredményezlek, ezért az üzemeknek az uj módszereknek kérdését szintén nagyon komolyan kell kezelniük. Az uj módszerek üzemekés munkások közötti kicserélésé nél jelentős szerepe és feladata lesz a Szakmaközi Bizottság mellett alakult Élmunkás Kör nch Az újítások és íszseriisitések kérdését is fokozott figye lemmel kell kezelni. A Magyar Kenderben működő ujitókör eddigi munkája szép eredményekkel biztat Egyre-másra jefen! kéznek ötleteikkel, elgondolásaikkal az üzemfenntartó és a többi osztályok munkásai. A: uj szegedi ujilőkör as utolsó tervévben nagyban segítheti a más fél ezres munkásté ts zám a üzemet a termelékenység fokozásáért v ivott harcában. A

Z IDÁIG FELSOROLT szempontok tehát nagyon fontosak az induló harmadik tervév régrehajtásánál. Eredmények, a siker függ figyelembevételüktől; cs betartásuktól. Ezért a szegedi ipari dolgozók százalék teljesítményt érjenek el se,ih£l: Mindenben az üzemek azonos gyakorlatú <4 képctlzé- ^/^s erveit a szempontok gü munkások. I . , ... ,, 1 gyakoriak megvalósításában. A SZEGEDI NAGYÜZE- : Nagy munkaközösség alakuljon a MEKBEN C héten már ki a* Tisza két partján elterülő Az uj magyar költségvetés SiaSaimas összegeket ferdít beruházásokra és ezen keresztül a dolgozók életszimuaIának emelésére Az országgyűlés megkezdte az u] kiM?ságv&íés tárgyalását AJ országgyűlés hétfőn nagy érdeklődés mellett kezdte tár. gvalni az 1949. évi állami költségvetést. A« ülésen Dobi István miniszterelnök és Rákosi Mátyás miniszbcrelnökhelyettes vezetésével megjelentek a" kor. mány tarjai. Vajda Imre (MDP) ismertette a költségvetést. Rámutatott orra, hogy a költségvetés jelleg, zetes vonása az egyenesadók, ml amint a fogvasr.tási és for. galmi adóbevételek jelentős nö. vokedése, A költségvetés mintegy 30 százalékát tisai ki a nemzeti jövedelemnek. Más országokban is eléri, sőt moghaladja. ai állami költeég. vetés a nemzeti jövedelem 30 százalékát, de ebben a kérdésben az a fontos, kinek a javára használják fel ozfc aj őszszeget-. Nagybritanniában például a nemzeti jövedelem 39 százaléka a költségvetés, de ennek ez összegnek több mint 10 százatékát adósság és kamatfizetés címén visszajuttatják a tőkéseknek. Az Egyesült Államokban ugyanilyen címen több mint 7 milliárd" dollárt juttatnak vissza a nagytőkéseknek. 1919-ben befejeződik a háborús károk haEyreálfiiása megkezdik munkájukat n norma felülvizsgáló bizottságok. Legyen ez útravaló ezeknek a bizottságoknak. Czeiheínk vezetőségei, az üzemi bizottságok, *zakszerve«U csoportok pedig úgy él. gyárakban és vállalatokban, oíyau munkaközösség, amely a hároméves terv utolsó éve feladatai megvalósításúval előbbre viszi a szocializmus építésének AB Egyesült Államokban a költségvetés 79 százaléka fegyverkezési kiadásokra jut, cz a hatalmas összeg is a nagytőkésekhez kerül. Ezzel szemben n magyar költségvetés bevételeit hatalmas arányú bertf. H ÁZÁSOKRA, A MEZŐGAZDASÁG fejte.VIVTERE é* ezen" keresztül a dolgozók életszínvonalának emelésére fordítják. A költségvetés karetélxrn három milliárd 320 millió forintot fordítanak beruházásokra, ennek több mint 40 százalékát ipari és villamosítási beruházásra, 700 millió forintot a rne. zőgazclaság fejlesztésére és az utóbbi összegből 200 milliót a mezőgazdaság ¥ gépesítésének fokozására. lOlO-ben, * hároméves terv utolsó esztendejében befejeződik a háborús károk helyreállítása. Nemzetgazdaságunk rohamos fejlődése éppen annak köszön, hető. hogy nem vettünk igénybe külföldi kölcsönt, A magyar nőpí demokrácia a mostani költségvetés keretében egyetlen hónapban több mezőgazdasági gépet juttat 3 magyar dolgozókuak, mint a Marshall-terv őt hónap alatt 1G országnak. Vajda Imro végül hangsúlyozta, hogy a költségvetés biztositja a gazdasági fejlődés hatalmas ütemét, az államháztartás egyensúlyát, pénzügyi rend. szerünk biztos alapját. Csökkenlek na árak, növekedett a forint értéke AJ úllatűnos vita első szónoka, Erdei Mihálv elvtárs vázolta P-Z oddig elért gtudasági eredményeket. AJ elmúlt mástél év nlatt ipari termelésünk több mint 50 százalékkal emelkedett, a mezőgazdasági termelés megk&zelitetto a békebeli szinvonalat. az általános életszínvonal általában túlhaladta a békebelit. A inull; évben az árszínvonal csökkent, ami a forint értekének növekedését jelenti. Ezek az eredmények lehetővé tették a hároméves tervnek két év és öt hónap alatti végrehajtását. államosított ipar egymilliárd forint, nyereséget fizet be az államkincstárba. Mindezek az eredmények annak köszönhetők, hogy a kapitalista nagyüzemeket az áTíam tulajdonába vette ás újjá aiarm te- "Most tovább kell fejleszteni a munkatermelékeoyséeefc, la kell szállítani HJ önkött. Béget bevezetni a legnagyobb takarf kos-ságot. Az ipar fejlesztése feltétele it mezőgazdaság fejlesztésének is. A mezőgazdaság szolgálatába a jövő évben SOOÖ-nél több trákLO-6, 2Ő00 trakroiekét; 12.000 lókapát, tőbbezer egyéb gépet állítanak. Sokmillió forintot fordítanak különféle más mezőgazdasági célokra. Mindez megveti az alapját a magyar mezőgazdaság korszerű fejtődé. sének. A dolgozó parasztság örömmel üdvözli, liogy a terhekeb fokozatosan a falu tehetős rétegeinek vállaira rakják ós kezdik elismerni, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésének egyetlen utjn a szövetkezet. Eonok a felismerésnek már mutatkoznak az eredményei. A maqysr áafam gazdája vág!eg a mig^ar nép lett A költségvetés hatalmas őszszegeket fordít a nép kulturszínvonalának emelésére i«. líg. után kiemelte, hogy a köiiségvetéjben előirányzott jelentős kiadásokat nem nj adópo-ós utján teremtik elő, hanem három bevételi forrásból: 1, & termelés és igy a forgalom je. lfiritős- emelkedéséből, 2. az adók jobb kimunkálásából, 3. az államosított vállalatok egy. re növekvő nyereségbef izétekéiből. A költségvetésben mutatkozó eredményeket köszönhetjük annak, hogy a magyar állom gazdája végleg a magyar dolgozó nép lett, hogv a munkásosztály és a dolgozó p'arasztság szövetsége még jobban megerősödött, hogy 0. belső ós külső ellenség cíleni harcot, olyan párt vezeti, mint az MDP, amely a magyar népi demokrácia eddigi győzelmeinek legfőbb tényezője, népünk boi. dog jövőjének legfőbb biztosítéka. A külpolitikában a cól változatlanul a tartós béke, nemzeti függetlenségünk és demokráciánk eredményeinek DÍJ tositása. Ezeket a* eredményeket nem érhettük volna el a Szovjetunió ós népünk nagy barátja, Sztálin generalisszimusz (ho-iszantArtó lelkes tap) barátsága ós támogatása nélkül. Végül hangsúlyozta, hogy foly. falui kell a harcot a reakció ellen. Ennek vezetője «ua a fekob® reakció. A kormány % magyar nép óhajának tett eleget, amikor őrizetbe vette Mind-szentyt. A magyar nép azt követeli, liogy Mindeaenty teleljen tetteiért és « fekete reakció r fi zd ál k od á sn i t. ©gy Srersm i n denkorra fékezzék meg, A magyar demokrácia aiinő'g békés megegyezésre törekedett a katolikus egyházzal és a meg. egyezés legnagyobb ellonségémdi eltávolítása csak megköunyithebi. a megbékélést, A megegyejés ma már elsősorban az agyház érdeke. Befejezésül hangsúlyozta, bogg a Függetlenségi Erónt ujja* szervezésével hatalmas lépési lesz előre népi demokráciánk. Aki a köztársaságai ak<arfa megdönten', a magyar néppel fceral szamba Gyöngyösi János .(kisgazda) beszédében hangsúlyozta, bogy a Kisgazdajwt" teljes bizalommai Viseltetik .1 kormány iránk. Rámutatott arm, hogy a mos. tani költségvetés a magyar nemzetgazdaság továbbtej!e»«tósének hatalmas távlatát uyii.ja merj. Szükség van a mezőgazdasági lermmés cgésJ szórkezetépek átállítására. meri csak így tudjuk megállni a versenyt a világpiacon. A magyar dolgozók a szövetkezés utján akarják nicgvnteeitani.a nagyBaoioi luezőgnzdatági rendszert. A MindszenLy-üggyrt kapcsolatiján hangsúlyozta, hogy a magyar nép, kiilöuösen a. inag.var paraszt, köztársasági feze! mii éi mindenki, aki a köz. társaságot meedönteni vagv vcSíóiyextotai akarja, elsősorban a magyar néppel kerül szembe. A munkásság és PAR.IS^F.HÍÍG szövetségéről és a í'üggsUen ségi Frontról szólva meg diapitolta, hogy ebben a szövetségben termápjelesen a niunkííeságot üleíl meg a vezető szerep és ezt a lényt ma már a parasztság széles" tömegei i« felismerték és belvCtik. A demokác-a éuités^nok elismeri vare!ö,o: ^á'iosi Uáfyáa A munkásság élenjáró párt'ja a Kommunista Párt volt, amely egyedül tudta világosan ás Vólri^H li/tf/U-loTdü T>.(1 / litikal nuittja, magasabbrendü politikai iskolázottsága, nenizetküzl tájékozottsága ós for, raáalmi kockázatvállalóra egyaránt vitathatatlanná teszik vezető szerepét. Közvcttcuül a felszabadul A Kommunísía Párt volt a j után a Kommunista Pírt v«lendltőkerék, az irányító, ve- j vetője. Rákod Mátyás volt ez, zető erő a népi demokrácia I aki i:írnu(atoft azokra, a naev lungralásitásában. Harcos po-j íilókckre, elsősorlau a magyar és félrserthetetlenül megbata. rozni, hogy hogyan és müven utón kell felszámol ni a kizsákmányolás rendszerit. // i