Délmagyarország, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-16 / 13. szám

TlűSrnap, 1949 január 1«.' MJWMP I > ÍZI I.IIIU—• DELMAGTAEORSZI0 Párfusk jövőjéről eSöafűiifr A Polilikai Bizottság szeptember 2-iki határozatának az a célja, hogy pártunkat erősítse, eltávolítva soraink közül azokat, akik idegenek a párttól, a dolgozók osztályétól gondo'ko/ásukban és cselekedeteikben egyaránt. A tagrevizió során a selejtet elválasztjuk a p rttól — de ugyanakkor felkutatjuk az eddig ismeretlenül dolgozó, szerény, de tehet- éres párttagjainkat és képes: égeiknek megfelelő beosztásba helyezzük őket. A határozat óta négy és fél hónap telt el. Ez Idő alatt a határozat szellemében végeztük az előttünk álló feladatot, pártunk élcsapat fellegének fokozott megszilárdítását. Fordultak elő hibák, ezeket azonban menet közben kijavítottuk és munkánk folytatásában felhasználtuk a szerzett tapasztalatokat. Bátran elmondhatjuk, hogy ez a négy és fél hónap nagyszegedi pártszervezeteink feflődésében komolv — egyes halyektyi döntő változásokat eredményezett. A fejlődés a pártélet minden vonalán mutatkozik. Soha még Ilyen érdeklődés nem nyilvánult meg például a szemináriumok Iránt, de ami még ennél ls Jelentősebb, soha ilyen fegyelmezett, öntudatos és céltudatos hallgatóság nem látogatta a. szemináriumokat. A pártsajtót egyre többen olvassák, a Szabad Nép baráti körökön — az olvasáson tul — megvitatják pártunk központi lapjának cikkeit. Ezek — és még; sok más jelenség — is világosan visszatükrözik a Politikai Bizottság határozatának pártéletünk fejlődésére gyakorolt komoly hatását. De a legvilágosabban mégis a most már hetenklnt tartott taggyűléseink mutatják párttagságunk, alapszervezeteink fejlődését. Ezek a taggyűlések — mint valami finom műszer — hétről-hétre Jelzik azt a fokot, amelyet tagságunk elért a pártszerü magatartás terén — és hétről-hétre mutatják a tagságot összefogó alapszervezetek erősödését. A taggyűlések fejlődését nemcsak abban kell lemérnünk és meglátnunk, hogy a résztvevők száma megnövekedett — egyes helyeken nyolc-tízszeresére emelkedett a Politikai Bizottság határozata előtti időkhöz viszonyítva. Bár fontos jelenség, mert a tagság aktivitásának növekedését ez is mutatja. De az Igazi aktivitást azok a felszólalások mutatják, amelyek a felülvizsgáló bizottságok favaslataival kapcsolatban hangzanak el. Mig egy félévvel ezelőtt volt alapszervezet, ahol csak itt-ott hangzott el hozzászólás, addig most sok pártszervezetünkben — mikor a gyűlést vezető párttitkár megnyitja a vitát a bizottság javaslata felett — egyszerre tíztizenöt kar emelkedik fel. Atlt Jelent ez? Azt, hogy tagságunk mindig nafjgobb százaléka érzi és látja, hogy a párt ügye az B ügye ls — és neki ls — nemcsak joga, hanem kötelessége véleményt nyilvánítani a párt kérdéseiben. És a legdöntőbb kérdésben is, — amiről a mostani taggyűléseken szó van: a párt fű vő jé nek kérdésében. A taggyűlések megnövekedett súlya már a külsőségekben is megnyilvánul. A párthelybégeket az utóbbi gyűlésekre különös gonddal feldíszítették. Ez ls érzékeltette, hogy ott nem kis dolgokról lesz szó. A tagság felülvizsgálása — ez a sokoldalú és nehéz munka —, tnlnt már többször megírtuk, Bem korlátozódik kizárólag abtMttsigok hatáskörire. Ebben a munkában résztvesz az egész tagság — elsősorban és legintenzívebben a taggyűléseken. Általában az eddigi taggyűlések — hiányosságaik mellett is — azt mutatják, hogy tagjaink nagyrésze tudja, miről van szó, tudják azt, hogy a felülvizsgálat harci kérdés, ÉS ahol még hibák vannak, — ott éppen a felülvizsgálatnak ez a harci jellege nem tisztázódott kellőképpen. Nem látják tisztán a kizárások és visszaminősítések jelentőségét. Egyik üzemi pártszervezetünk faggyúié én a titkár gynszbeszédhez illő hangnemben jelentelte he két tag kizárását. Az indo? kolás felolvasásán kívül nem fűzött megjegyzést a kizárási javaslatokhoz. Egy másik kerületi szervezetünkben a taggyűlést vezető elvtárs a kizárási javaslatot ugy vitte a tagság elé, hogy a kizárás okát, mellesleg, mint valami másodrangú kérdést emiitette. Annál inkább biztositolta a kizárásra javasoltakat — kőztük három kimondottan osztályellenséget — a pártszervezet további jóindulatáról és támogatásáról. Az elsőnek emiitett pártszervezet taggyűlésén a "gyászbeszéd* hatására a tagság egyrésze sajnálni kezdte a két kizárásra javasoltat, a kerületi szervezetben pedig a titkár "Jóindulatú* biztatása és az egytk nagykereskedő tag "önkritikája* után egyesek szemétion szinte megnőtt a kizártak tekintélye. "A hiba mindkét taggyűlésen elsősorban a titkár elvtársakban volt, — ők nem látták tisztán azt, hogy a tagfelül vizsgálat harci kérdés. Nem mutattak rá a gyűlésen a kizárás okára, nem világították meg, hogy abban a pártban, amelyik a kizsákmányolás ellen küzd, nlncst'hclyük a klzsákmányolóknak. De a munkásosztály élenjáró pártjában nincs helyük az ingadozóknak, a kispolgároknak Sem. ÉS főleg nem magyarázták meg a tagságnak, hogy az ilyen és hasonló elemeknek azért nincs helyük pártunkban, m rl bomlasztják so rainkat. Végül azt sem emelték kl, hogy pártunk előtt komoly feladatok állanak, amelyeket csak agy oldhatunk meg — a dolgozók érdekében és javára. —, ha soraink egységesek, szilárdak. Az emiitett két esethez hasonló hibákkal eddig még nem találkoztunk máshol. Azért emiitettük meg mégis, mert az eheti taggyűléseken sokkal több kizárási és visszaminősítést Javaslat felett dönt a tagság, mint a múltkoriakon, most még fokozottabban szem előtt kell tartaniok a Politikát Bizottság határozatának szempontjait. Tanulni kell az eddigi munka tapasztalataiból, kl kell küszöbölni a Libákat, ha azok szórványosan mutatkoznak is. A nagyszegedi pártszervezetek minden tagfának — a vezetőségtől az egyszerű tagokig fokozott mértékben kell tanulmányozni a Politikai Bizottság szeptember 2-1 történelmi jelentőségű határozatát, hogy a taggyűlésen a határozat szellemében döntsön a favaslatok felett. Minden tagnak tudnia kell, hogy döntésével ö ls hozzájárul a párt, a dolgozók osztálya, de a saját sorsának eldöntéséhez is. — Magyarország éa Csehszlovákia asztalitenisz mérkőzésének eredménye 5:2. Ezzel a győzelemmel Magyarország ' meg. njarfcn * Dun»-K«péfe Rendet teremtettek a gyálaí ssegényparasztok cs szövetkezei házaíáiám a reakció nem Ülhet a dolgozó nép nyakára r A Qyá at | dolgozó parasztok a íöidmüvesszövetkezot ezévi közgyűlésén nagy harc után megtisztították soraikat a reakciós, fejlődést gátló elemektől. A gyűlés a gyálai MDP szerveret nagytermében játszódott le, mindvégig izgalmas, feszült légkörben. | Ar ujgazdák,\ a kisparasztok a falu demokratikus erői összefogtak és igy sikeresen felvették a harcot' a kupeckedö, kizsákmányoló Németh Imre és kuláktársm ellen, úgyhogy a föl dm üvesszővé tkezot — megszabadulva a Nagy Fereno ide. léből ittmaradt "kisgazdáktól* — végre-valahára a dolgozó parasztság kezére került. De beszéljen az a levél, melyet a szövetkezet nj vezetőségé küldött be a Délmagyarországnak. A gydlarétl főldmüvesszövetkezet ezévl közgyűlése alkalmat adott nekünk arra, hogy a szövetkezetünkbe befurakodott Németh Imre ügyvezetőt is cimborált eitá volitsuk sorainkból. Németh Imre az állam által hlbocsáftott 75 forintos árpát 85 forintért árusította. Makón pedig azt jelentette, hogy mini a 15 mázsát rendes áron adta el a szövetkezeti tagoknak. A volt ügyvezető at ínségeseknek kiutalt vetőmagot 3 forint 80 fillérrel megdrágította, a magtisztitásirt pedig 5 forintot kért mázsánként. Ennek ellenére egy hatgyermekes szegényparasztnak egy zsák buza után 10 kiló szemetei számított föl. De eladta a szövetkezet összes ócskavasát is. A pénzel természetesen nem számolt el. Amikor felelősségre vontuk azt felelte: sNem parancsol nekem egy igazgatóság sem, mert senkinek nem vagyok felelős.« Ezenkívül makói összeköttetéseire hivatkozott és fenyegetőzött. Felhívjuk tehát a makói kirendeltség figyelmét, hogy a Németh Imrékhez hasonló korrupt elemeket a fö vőben ne üttessék a dolgozó parasztság nyakára, mert a demokratikus nép nem tűri meg sorai kőzött ezeket az elemeket. | A irvéTj~\ amelyet a gyálaréti föidmüvesszövetkezct uj vezetősége irt, ft napnál fényesebben bizonyítja, hogy a falun kíméletlen erővel folyik az osztályharc. A kapitalista erők lépten-nyomon összeütköznek * dolgozókkal. | De azt ITT bizonyítja, hogy a szegényparasztok arcvonalát semmilyen reakciós támadás nem bolygatja meg, mert a falvak dolgozó nípo a jól megszervezett földművcszövetbozotohen keresztül a Vnpecek, a kulákok minden támadását visszaveri és szétszórja a kizsákmányolók táborát. A mar a humanizmus ma! lármáim A szegedi Szabadművelődési Tanács pénteken este igen nagyszámú érdeklődő közönség jelenlétében kezdte meg a köz. ponti egyetem aulájában sza. badegyetemi előadássorozatát. Seres József szabadművelődési felügyelő köszöntötbe a megjelenteket, majd dr. Antalft'y György elvtárs, a" üélmagyarország felelős szerkesztője a Magyar Dolgozók Tártja nagysze. gédi pártbizottsága nevében üdvözölte a szabadegyetemet.. Han. goztatta, hogy a Rákosi elvtárs beszédében megszabott vonalon kell haladnia kultúrpolitikánknak é« ezen a téren is küzdeni kell a nyugati burzsoá befolyás ellen. __DruXrencainyi ÖValdapfel lmre elvtárs, egyetemi tanár tartotta meg ezután előadását •Humanizmus és marxizmus* címmel. Rámutatott arra, hogy a reakciós magyarázatok sze"rint a humanista visszavonul minden harctól, könyvekkel bástyázza el mayát. Ezzel szemben a humanizmus valójában éppen azt jelenti, hogy az env bérnek formálnia keil a termé, szetet az emberiség számára, d3 e mellett formálnia kell sa. játmagát i®, mint természeti lényt » vele az egész endreii. séget. A humanizmus az embernek legtökéletesebb lénnyí formálását, vagyis aktiv, cs*. lekvő munkát jólent A humn. nizmus mai legfejlettebb formája tehát a marxizmus. Trencsényi Waldcpfe! pro fos*-' szór számos történeti adattal világította meg értékos előadi. sát, amelyet a közönség nagy tapssal fogadott. Helyfs'sii szervezés és a rassz eloszlás miatt sok ámikh eltűnt a iososzlif A Borba cimü belgrádi lap egyik cikkében azt hja^ hogy Jugoszlávia egyes vidékein máx hosszabb ideje' nem lehet hoszújutni olyan fontos cikkek, hez, mint pL fésű, kefe, tű, szög, kilincs, olló, cipőkrém, osrtizft, vatta, füzet, stb. Ennek több oka van. As egyes árucikkek gyártását nem vetták be a tervire, vagy aa előiráay. zott mennyiség nem fedi a tok gyasztók szükségleteit. A keres, kodelml szervezet sem végectt helyesen munkáját A hiányoknak másik oka rossz eloz*. tásban keresenl Mindszenty politikai küzdelmet vivőit A magyarországi protestáns és szabad egyházak vezetőinek nytSafkoxafa A magyarországi protestáns és szabad egyházak vezetői a kővetkező nyilatkozatot adták ki: A magyarországi református ogyház nem maradhatott néma azokban az egyházi kérdésekben, amelyeket a »Mindszcntyügyt idézett fel Ebben a kérdésben már elhangzott Bereczky Albert püspök rádióelőadása, amellyel magunkat azonosítjuk és megállapításait magunkévá tesszük. Három irányban érezzük kötelességünknek a rádiónyilatkozat megállapításaiból a következtetéseket levonni. A világ keresztyén közvéleménye felé nyomatékosan kiemeljük az említett rádiőclőadűsból: »Az őszinte békességre igyekvés vezetett minket arra, hogy az újjáépülő országban az Istentől rendelt felsőbbséget elismerjük és vele a vallásszabadságot és az egyházi munka szabadságát biztosító egyezményt kössünk.« A nyugati keresztyénség bennünket sűrűn meglátogató képviselői maguk álapitot\ák meg, hogy egyházainknak az evangélium szolgálatára belső és külső szabadasuk egyaránt megvan. Ezért hangsúlyoztuk többször, hogy ax esztergomi érsek néma vallds szabadságáért harcolt, mert ilyen harcra nem is volt szükség, hanem politikai küzdelmei vívott- Bármi legyen erről a politikai küzdelemről az emberek és ax egyházak véleménye, a gyászosemléktt Habsburg-uralom és a vde összefüggő feudális rendszer minden restaurációs kísérletét eleve elutasítjuk. IHgyjék el a külföldi egyházak vezetői és tagjai, hogy az egyház Magyarországon való ügyének akkor tcSzik a legfőbb szolgálatot, ha segítenek a »Mihdsztnly-ügycti az egyház ügyétől elválasztani- A hazai hivő keresztyéneket és egyházakat arra kérjük: tegyünk meg közös jóakarattal mindent,hogy az egyház ügye teljesen elválasztódjék a politikai kísérletektől. Ez mostani helyzetünkben az Isten által rendelt fetsőbbséggcl, a magyar köztársaságai való megbékélés is jelenti. Végül szükségesnek tartjuk a magyar kormányt) kérni, hogy az egyházai é* az evangélium szolgálatál mint eddig, ezut&A se azonosítsa akármilyen egy. házi látszatban jelentkező politikai akcióval, tehát a jelenlegivel sem. A nyilatkozatot Balogh Jenő, oz egj'etemaa konvent világi elnőké, Révősi Imre püspök, ex egyetemes konvent íilkészi el. aüke, továbbá a szabad egyházak vezetői irták alá. KALÁFEOH a népszámlálás eiien Szombaton délelőtt szegedi kapitányság rendőrbirája három zákányi kulákot — Doi ó Dajo«t, Dobó Józsefet éa Do>>4 Imrét — itélt el, mert hamis híreket terjesztettek a nép. számlálásról. Azzal a mesével vezették félre a zákányi tanya, világ lakosságát, hogy az ősz. szeirdsok során a jószágállo. mány felét t>e kell szolgáltatni. Sajátmagukat is elbolonditóttá! és a népszómlálókat. félrevezetve, vagyonuk felét nem vezdf. ték bo az ivekre. A tárgyaltason bevallották bünös3égüfcöw Dobó Lajost háromhónapi, l>obó Imrét é» Dobó Józsefet pedig k'tt-kót hónapi fogház:* itéltik. i