Délmagyarország, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-16 / 13. szám

Uj ufaVon ? desz";! és kübd!<házl KISPARASZTOT Szabotáló átokháxl kulákokat tartóztattak la *L 6*1. 13. szőm. Ara 60 fillér Szagod, 1913 lanaár 13, Vasárnap UJ OLVASOKONYV fa- gy.) Budapestről jelentik, hogy a Szikra könyvkiadó vál­lalat kiadásában néhány napon belül megjelenik egy 650 olda­las marxista-leninista olvasó" könyv- A híradás szerint a könyv első része a marxizmus­leninizmus klasszikusainak mü­veiből, á második része a nem­zetközi és a magyar munkás­mozgalom vezetőinek Írásaiból, beszédeiből, vagy azok szemel­vényeiből áll A hír az első pillanatra nem látszik különösképpen rizgal­masn.vk<, vagy olyannak, ami vezércikket kívánna meg kom­mentálására. Mégis aki részt­vett a felszabad u'ást követő ok­tatási munkájában pártunknak, — akár mint hallgató, akár tn'n! előadó, — le tudja mérni e könyv megjelenésének nagy jeltniöségét. M ntlnyájan emlékszünk még •zokra a nehézségekre, ame­lyekkel meg kellett birkóznunk, amikor nem ál'ottak megfelelő mennyiségű és nívójú segéd­eszközök a ftnarxista-leninista forradalmi elmélet clsajátitásá­ra. Szívós és hosszú munka előzte meg ennek az uj tan­könyvnek a megjelenését, mely­nek anyagát pártunk központi vezetőségének oktatási osztálya válogatta ősszc annak az elv­nek figyelembevél elével, hogy a nemzetközi haladás és így a mi haladásunk elméletének megértése és megismerése móg­_/-|scsvk elsősorban a nagy klasz­szilusolc müveinele eredetiben való tanulmányozásával érhe­tő el A tapasztalat azt , mutatja, hogy a különböző fokú szemi­náriumok hallgatói azért nem mélyítették eléggé cl a marxiz­mus forradalmi elméletét és módszereit, mert csak vezérfo­nalakat, hosszabb-rövidebb ösz­szefoglalóknt használ tó k és csak ritkán, ajánlott olvasmány­ként foglalkoztak a munkásosz­tály győzelmének eredeti, klasz­jzikus müveivel Most, amikor népi demokrá­ciánk rálépott a szocializmus építésének győzelmes útjára, megálíapilhntjuk, hogy a sike­res fejlődésben nagy része van annak, hogy országunk vezető­ereje: a munkásosztály tanull 1848 és 1919 forradalmainak tragikus bukásából és már az újjáépítéssel egyidejűleg hozzá­látott ahhoz, hogy elméletileg is tisztázza a Vörös Hadsereg adta győzelem gazdasági, társa­dalmi és politikai követelmé­nyeit. Ezért láttak hozzá nemcsak a vezetők, hanem egyre jobban az élcsapat tagjai is" a tanulás­hoz, az elmélet elsafátilásához. Rövid időnek kellett eltelni ahhoz, hogy bebizonyosodjék: a marxizmus-leninizmus az egyetlen tudomány, amelynek segítségével feleletet kapunk a gazdaság, a politika és a filozó­fia minden kérdésére. Bebizo­nyosodott azonban az ís, hogy a marxizmus-leninizmus nem valamiféle minta, kitöltésre vá­ró keret, hanem éppen ellenke­zőleg, lényegéből az következik, hogy mindenütt a megváltozott valóságnak megfelelően, önál­lóan kell alkalmazni ezt a tudo­mányt. ( A szemináriumok, a pártis­kolák hallgatói és az egyénita­nulók nap, mint nap tapasztal­ták, a marxizmus-leninizmus el­sajátításával mintegy párhuza­mosan, hogy enneik a tudo­mánynak az alkalmazása, mi­ként általában is, ugy minden egyes nép számára is előfelté­tele az előrejutásnak, a hala­dásnak. A tanulási láz, amely nem­csak a milliós párttagságot ra­gadta magával, hanem magával ragadta a dolgozó nép széles, eddiíg a műveltségből, mint mo­nopóliumból kit asz í tolt rétegeit, megnyitotta a lehetőségét az igazi kultúra befogadására. Tanul a: Ország népe. A művészet, az irodalom, a szín­ház, a rádió is egyre közelebbi kapcsolatba kerül a néppel, inert a magyar népi demoktácia intézményesen is biztosítja a dolgozó emtarnelí a kultúrá­hoz, a műveltséghez való jo­gát, a szomorú múlttal szem ben, amely a kuUura alapjának a rabszolgaságot, az elnyomást tartotta és amelynek nem egy szellemi »kiválóságát« jellemezte az a mondás: »IIa a kultúra szót ii il om, revolveremhez kell nyúlni.« Magának a hároméves .ter­vünknek is kulturális jelentősé­ge van, mert hiszen az az uj emberek uj kultúrájúnak anyagi alapjait teremti és erősili meg. Az uj olvasókönyv ncpisokára kézlie kei-ül. Azok, akik előtt nem nyíltak meg az Iskolák ka­pui, vagy akiknek az Iskolában letagadták az Igazságot, kőny­nyebben a marxista műveknek eredetiben való olvasásával fog­nak megismerkedni a munkás­osztály vezető elméletével. Könnyebben fog menni ez­után a mindennapi munk'a Is, mert hisz nemcsák a munkához való viszony változott meg eb­ben az országban, hanem rövi­desen éppen az elmélet széles­körű elsajátításával fogják a dolgozók átlátni, átérteni mun­kájuk társsdalmt jelentőségét, annak belső és általános össze­függéseit Ys ezért fog rohamo­san épülni az uj világ, a szocia­lizmus világa- Igy az uj olvasó­könyv jelentős láncszem lesz ebben a harcos építőmunkában. a népi demokrácia néhány problémáiéról A Szabad Nép vasárnapi szá­ma közli Rákosi Mátyás elv­tára »A népi demokrácia né­hány problémájáról* cimfl cik­két. Ráköti Mátyás elvtárs cikké­ben a népi demokrácia államá­nak néhány alapvető kérdésé­vei foglalkozik. Megállapítja, hogy a népi demokrácia olyan állam, amelynek segítségével a Szovjetunió "győzelmének ered­ményeként ét a Szovjetunióra támaszkodva a dolgozó nép a munkásosztály vezetésével ha­lad * kapitalizmusból a szo­cializmus felé. A népi demokrácia funkció, jrtra nézve proletárdiktatúra szovjet forma nélkül. A marxista-leninista számára világos, hogy a legdemokratiku­sabb polgári kőztárso is dik. tatura a dolgozó néppel szem­ben. Mi történik azonban, ha egy demokratikus köztársaság vezetése a. dolgozó nép kezébe kerüli A dolgozó nép vezetess alatt illó demokratikus kos. társaság is diktatúra? A válass csak egy lehet: feltétlenül dik. tatural A lényeges különbség as, liogy minden eddigi osztályállam a kizsákmányoló kisebbség dik­tatúrája volt a kizsákmányolt többség felett, mig * prole­tariátus diktatúrája a kixrik­mányolt többség diktatúrája a kiBSákmányoló kisebbség felett, amint ezt Sztálin megállapí­totta. Mi a» oka annak, hogy a népi 'demokráciák a proletár, diktatúra szovjet formája nél­kül építhetik a szocializmust? A választ erre a kérdésre a Szovjetunió keletkezése adja. Egészen más a népi demokra­ciak keletkezés©. A népi demo­kráciák közül a magyar a leg. fiatalabb. Nálunk a kommu­nista pártnak két és féléri ke­mény munka után •ikeriilt maga mögé felsorakoztatni nemcsak dolgozó parasztság, a haladó dolgozó parasztságot, a haladó értelmiség és a kisemberek »5­mét. A küzdelem « szocializmus, a népi demokrácia javára dőlt el, de még liossrn esztendők neliéa munkája, a Szovjetunió és a népi demokráciák segítsége ée kölcstínö* mun­kája kell ahhoz, hogy A kivi. vott eredményeket végtag MEGSZILÁRDÍTUNK. A népi demokráciák a Szovjet­unió győzelmivel és a fasizmus vereségével kialakult nemzet­közi uj osztályerő viszonyok eredmények Ezek az erőviszo­nyok a "háború befejezése óra egyre inkább a szocializmus ja­vára tolódnak eL A gyarmaii népek szabodíágliaxoai, a kiesi dolgozó nép küszöbönálló győ­zelme, a görög kommunisták sikerei, a francia, az olasz kom­munista párt mögött szilárd®! felsorakozott munkásosztály c«­nek a mutatója. Egyben u) erő. forrásai annak a szocialista vi­lágot építő proletár nemse-t. köziségrek, amelynek gyöt*!, méért annyi vér é* verettél* hullott éa amelyet megválód* tani a ml "nemzedékünk törtAJ nelmi faladata- Rajta le*riiu5< hogy ezt a feladatot a mi be* zánkban a magyar dolgozó aAa üdvfra és felvirágoztatáséra karral é* becsülettel elvéga** tűk. ifossa István és ílpró Hofa! elvtársak aláirtát n u) kollektív kerefszerzid^sf, ci munkásosztály győzelmét mi okiratot Szombaton délelőtt ünnepélyes foglalkozott, külsőségek kőzött kötötték meg az uj kollektív szerződést. A* ünnepségen megjelentek Kossá István elvtárs, iparügyi mi­niszter és Earozag Imre elv­J. | társ, államtitkár, a szakszerve­' zelek országos tanácsa résziről Apró Antal elvtárs, főtitkár, I'iroí László é» Gác« László elvtársak, főtitkárhelyettesek, az iparigazga tósúgok vezetői, a gyáripari és bányászati szak­szervezetek főtitkárai, _ továbbá az or-htág 25 nagyüzemének kül­döttségében a brigádvezetők, élmunkások és bértitkárok. Az uj kollektív szerződés ali­írása előtt Apró Antal elvtárs meleg szavakkal üdvözölte a megjelenteket, majd besiőőóben az uj szerződés fontosságával Aa uj kollektív keretaze»0dáa alapul szolgál aa Iparié* bmA­raai, valamint az üzemi kol­lektív szerzédéwk mogiütü­póhea, A» uj szerződést a s»akszer­vezebek nagy körültekintéssel készítették elő. Bktosok va­gyünk abban, hogy et a szerződéi Jelentős mérték­ben hozzájárul a szodalUanus építésének meggyorrttásáhoa, a dolgozók életszínvonalának emeléséhez. A szerződést a szak­szervezetek országos tanácsé, nevében azzal a meggyőződés­sel írom alá, hogy á szerződés minden pontja a dolgozók éa az állam közös ügyét, a sso­cialismuJ építését rzolgálja. Barátod, harcostársak, ©!v?árs*sk kötik ffétfíSre összehlvlák a FlIcjcieáSeiiSiéoS Front előkéssifo bizottságát Január 17-re, hétlőre összehívták a Függetlenségi Front előkészítő bizottságát, ®mely az uj Függetlenségi Front prog­ramjának éa szervezel Ifelépitéséuek kidolgozásával van meg­bízva éa amely a három koalíciós párt és a SzakizerveietlTa­oics me^rhsottaiból álL A nagy tetszéssel fogadott I>eszéd után Ko^sa István elv­társ szólalt fel. Amikor a szakszervezeti ta­nács és a kormány nevében aláírjuk az uj kollektív szer­ződést, felvetődik a kérdés, mi­ért e nagy ünnepélyesség? Azért, mert es tyi első olyan kollektív ezerződéa, amelynek tárgyalá­sánál már nem érvényesül­nek tőkfa szempontok, ha­nem csak ©gy cél: szolgálni a dolgozók érdekelt. , Első olyan kollektív szerződés, amelynek megkötésénél nemei­ben, hanem barátok, harcos tár­sak, elvtársak. Ez a e-z«rző<K>s a megvár dol­gozók, a magyar mankáno**­tály grózelmét megörökítő ok­Irat­Ki koll hangsúlyozni aat ls, hogy az a tény, hogy a szak­szervezeti tanácj és a magyar dolgozók kormányának ipar­ügyi minisztériumi irja alá ezt a szerződést, azt is jelenti, hogy ma már a szakszer/esetek és a 'kormány között nincsenek el­lentétek, sőt ellenkezőleg a szak­szervezetek és a kormány kő­zött a legszorosabb egyiittmü­lenfelek állnak egymással szem- ködés van, A fíol'ökiív ©gyül?niüköd£3 ©fcménya hibák kijárt As uj szerződés a kollektív együttműködés ok­mánya is, mert előírja, hogy a vállalatvezető éa a mun­kásság köaósen tárg.vnlják uieg as üzem problémáit. közösen törekedjenek tií-ára. a nagy Sztálin vezetésével a dicsőséges vöröa hadsereg frt­8e»b«<Utott bennünket c»­ssl lehetővé vitt, hogy e ma­gvar BMOká-í osztály végre niaga vegye kesébe aorriinitk irányításit. Azonban a szabadsággal tudoí kell élni i*. A szabadság csak azok kezében értékes fegyver, akik liassnalnl tudják, fia as uí kollektív szerződért Jót 'fájt­juk végre — már pedig jól keli véerehajteaunk —, akkor bi*. tositjuk no ivek a raocísáist* alapelvnek » megvalóeitésáb, hogy: mindenkinek munkája sz-erinfc. Ezt os alapelvet raak a he­tyosen nvegállapított mnuke­norntakon Uerssv.tül biztosít­hatjuk ée ebbe a van n koU lektlv ezerrődés rgyik sarka­latos Intézkedéto. Alakuljon kl a kollektív ezer. zödé* végrehajtása körül is wub. kaverseny. amelynek m legvon a oólja, hegy a iaigyar ipari®* a tcrrcelékeny?éget, döntő m$­don fokoztuk.' A lieszédek e'harigaáaa ViíéM elsőnek Kossá Irtván irta alí a szerződést * kormány névé. ben, maid Apró Antal a szak* szervezeti tanács fa a megye* munkásság nevében. A klnal nágn^dAdrog BSVSNULÍÍ T'OHCS NB» Sanghajba érkezett jelciitéscH szerint a népi haderő bevonu­lása Tlencinbe teljes rendben fo­lyik. Erős egy-éíjek biztosít)ók a középületeket és már megkez­c v , .. , „... dődött a váz- és villamos erű­hogy ^ ffiíl^ASSE helgrcállitása. Megbírta­ben foglaljuk össze győzelmünk tó jelentésen szerint a hsaii,:. eredményeit, pogy ' lyok száma kb. 50.000 {imoiunigl

Next

/
Oldalképek
Tartalom