Délmagyarország, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-15 / 12. szám

gzotnhat, 1949 Január 15". DELM-IUÍ AROIUSZAG rsíágunk gazdasága, ipk^ ra az elmúlt esztendőkben hatalmasan fejlődött. Munkásosztályunk és parasztságunk érzi ezt a fejlődést A dolgozók széles tömegei saját háztartásukban, életkörülményeikben látják azt a nagy változást, amely hazánkban aránylag rövid idő alatt a dolgozók életében végbement. Erről a nagyarányú gazdasági fejlődésről győződhetünk meg, ha megnézzük a termelési eredményekel iparunk és mezőgazdaságiink majdnem minden területén. Az 194S-as második terv-év utolsó hónapjaiban megközelítettük a béke esztendő termelési eredményeit. Az ipar számos területén nem egyeseiben tul is hatadtuk a felszabadulás előtti teljesítményeket, mint pk a bányászaiban, a nehézipar számos területén, a villamosenergia termelésben, és könnyűipar egyes ágaiban. A magyar gazdasági élet, a magyar ipar ilyen nagyarányú fejlődéséi elsősorban annak köszönhetjük, hogy kivettük az ipar és a pén Tigyí gazdálkodás döntő többségét a kizsákmányoló kapitalisták, a bankárok kezéből. A statisztikai adatok szerint iparunk 82 százaléka többé nem kapitalista, hanem szocialista. a::az társadalmasított szektornak számit. A Tervhivatal legutóbbi jelenlésében külön aláhúzza annak a ténynek fontosságát. hogy munkásaink döntő többsége az Ipar társadalmasított szektorában dolgosuk és ezek száma 312881 vagyis a magyar iparban dolfüozók 81.7 százaléka. A magáninlajdonbmj lévő inari üzeme! ben pedig 69.575 dolgozó van. vagyis az ipáiban foglaltn/'alolt munkások 18.3 százaléka. Ezek n számok nemcsak azt mutálják, hogy százalékszerüen hogyan ál'unlr a gyáriparbon a tulajdonjoggal, hanem ezek a -számok egyben mutatják munkásosztályunknak, deaio' ráciánknak halalmas erősödését. mutatják a dolgozók vezetőrrejét, imv n gazdasági, min! a politikai éleiben. Dc tnu'abák azt is, hogy tervszerű gazdálkodásunk az elmúlt esztendők során mindenki előtt fcé" elfoghatóan bebizonyította fölénvét a kanitatistg gazdálkodással szemben. fiu'sgar demokráciának ilyen nagyarányú gazdasági megerősödését, fejlődétét az iparban azért értük el, mer! munkásosztályunk minden erejét mefeszitve dolgozik. érzi megnövekedett hátaimé' és tudja azt, hogy az üzeme.!:, gyárak, amelyek a dolgozók millióinak verejtékén épüllek fel. visszakerültek jogos tnlajdoaosaik kezébe, a nép kezébe, a dolgozók államának tulajdonába, és most így szolgálják az újjáépítést, a felemelkedést, a szor'aüzmus épüését, o. dolgozók ügyét. A magyar demokrácia ezt a nrinyaránvu fejlődést, amelyet eléri, elsősorban annak kösz.önheti, hogy a munkásosztály nagy forradalmi pártja vezetékével következetesen harcolt a reakció minden fajtája ellen, pzért értük el ezeket az eredményeket. mert Pártunk szorosan összeforrva a tömegekkel, olyan ha'almas erőtartalékokat hozott felszínre a munkásosztály kezdeményezése által, mely lehetővé tette, hogy tervszerűen gazdálkodjunk és egész politikánkat a marxizmus-leninizmus elvi és gyakorlati alkalmazásával folytassuk. Az elért eredményeket munkásosztályunk harc közben va'Vitotta meg. Harcban álllunk e lökéseid:cl, a B/abotálókkal, és a muakásosztály feielőssige idegen hatalmak ügynökeivel, a munkásegység ellenségeivel, a reakció és a régi rend összes hiveivel, vagyis dolgoztunk ás harcoltunk az elmúlt esztendők során és ma már nyugodtan mondhatjuk, hogy megteremtettük ngy a politikai, mint a gazdasági előfeltételeit a szocializmus építésének. Szétvertük a reakciós és népellencs erők uj részét. Azonban még nem mondhatjuk, hogy teljesen végeztünk velük, továbbra is szükség van a munkásosztály éberségére, éppen most, amikor a legravaszabb, legtapasztaltabb ellenséggel, az egyházi reakcióval vívjuk harcunkat. gazdasági és polílikaiered** ményeink között a legjelen'.ősebb atz a fejlődés, amelyet dolgozó népünk életszínvonalának emelése terén értünk eL Itt lul teljesilellük az előirányzatot és az 1938-as életszinvonalat minlegy 15—20 százalékkal tul is haladtuk. Vagyis nyugodtan mondhatjuk, hogy alapjában megváltoztak a viszonyok, politikailag és gazdaságilag és a 49-es esztendőre kitűzött feladatainkat egész más viszonyok közölt, jobb' feltételek közölt fogjuk megvalósítani. Ez természetesen megkönnyíti a munkánkat ahhoz, hogy most továbbmentünk egv lépéssel a szocializmus építése terén. Megváltoztak a termelési viszoszonvok Is, amelyek a szocializmus építéséhez elengedhetetlenül szükségesek. Tervszerűen termelünk, kitűzött feladattak elérésére tőkét, munkaerőt, nversnnyagot előre átgondol! számitások alapján használjuk fel, ami lehelővé teszi, hogy üzemeinkben és gyárainkban átszervezzük a munkát és a régebben anarchikusán termelő kapitalista územbőü átgondolt térvek alapján dolgozó szocialista üzemeket hozzunk létre. Iparunk átszervezése megválloztatta azokat a feltételeket, amelyek között munkásosztályunk dolgozik. Megváltoztak a munka körülménye', de megváltoztak munkásaink is. Az uj termelési viszonyok, az uj politikai és gazdasági viszonyok nagy változást idéztek elő munkásosztályunk magatartásában, felfogásában, a termeléshez va'ó viszonvában. Az államosított üzemekben, gyárakban, vállalatokban a munkásosztály a termelőeszközök birtokosa lett. Ez azt jelenti, hogy másképen gazdálkodik a termelőeszközökkel, más a felfogása a gépről, az üzemről, mini a kapitalista világban. Amilyen mértékben erősödött munkásosztályunk a hatalomban, olyan mértékben nőtt a munkásosztály felelőssége, de nőtt az egyes munkások felelőssége is. Éppen ezért a munka nálunk többé nem magánügy, hanem a szocializmus építésének azü gye. Mindannyiunk közös ügye. A munkához való uj viszonynak ez. a felismerése indította el az országos munkaverseriveket, ez a felismerés hatja át élmunkáIRFC: APRÓ ANTAL sainkat, munkabrfgádjainkat, amikor minden erejüket megfeszítve dolgoznak, hogy több és jobb munkával árubőséget hozzanak létre, hogy ezáltal egész dolgozó népünk további felemelkedését erősítsék. JS munkához való uj viszony felismerése hatja át tervezőinket, mérnökeinket, az ujitók ezreit, amikor minden tudásukkal azon dolgoznak, hogy minél jobb gépeket, munkaeszközöket, uj nyersanyagokat, iparunkban eddig ismeretlen újításokat vezessenek be. A megváltozott viszonyokra talán a legjellemzőbb, hogy a dolgozók ezrei és tízezrei azon munkálkodnak, hogyan lehel a nyersanyaggal takarékoskodni, hogyan lehet az. önköltséget csökkenteni, hogyan lehet a termelést fejleszteni. A dolgozóknak a munkához való uj viszonyt, a termelés fejlesztésére való tudatos törekvését, a munkaversenvek teljes egészében kimutatták. Az üzemek százaiban a munka jobb megszervezése emelte a termelékenységet, az újítók és feltalálók sok tiz millióval csökkentették a kiadásokat. Javult a nyersanyaggal való ellátás, a gépek jobb kihasználása. Az üzemek profilozása pedig ujabb és ujabb tartalékokat hozott elő. Joggal mondhatjuk, hogy egész iparunk nagy változáson ment át az elmúlt esztendőben, technikailag komoly fejlődés állott be és a nagyarányú változás dacára, amely a termelés mtnden területén kimutatható, nem változtak a normák, nem változtak a normaalapok. Az uj gépek beállításakor uj munkamódszerek bevezetésé vei, racionalizálások végrehajtásánál, az üzemek vezetői nem vettek irányt arra, hogy a technikai és munkaszervezési módszerek bevezetésével arányosan változtassák meg az elavult, túlhaladott normákat. A normák általános lazulását maguk a dolgozók látják és tudják azt, hogy a laza normák fenntartása akadályává váük a termelés további fejlesztésének, ha a laza normák továbbra is érvényben maradnak, nem tudjuk végrehajtani azt a célkitűzésűnket, hogy többet, jobbat, olcsóbban termeljünk, hogy ezáltal dolgozó népünk életszínvonalát tovább fejlesszük. SA z üzemek munkásai érzik azt a nagy történelmi felelősséget, amely a szocializmus építésénél reáiuk vár. Rákosi elvtárs rámutatott erre a felelősségre az MDP Központi Vezetőségi ülésén. A munkások niegértelték Rákosi elvtárs figyelmeztetését, utmutatását Száz számra tettek a munkások javaslatot normájuk fe'ü!&-s?álására és arra vonatkozóan, hogy állapítsák meg ü szabatos normákat. A szakszervezetek együtt az ipar vezetőivel figyelembevették ezeket a javaslatokat az 1919-es gazdasági esztendőre szóló kollektív szerződés elkészítésénél. Az uj kolA Szakmaköri Bizottság január 15-én, szombaton délután ö órai kezdeitel tartja meg természetliulományi szabadegyetemének első előadását, amelyen dr. Kalmár László egyetemi tanár fl v'ián keletkezése és a Isid tSriéisefe cím in cl tart előadást a szakszer vezell székház nagytermében. Vendégeket sziveson látunk, fűtött terem. lalja mindazokat a rendszabályokat, amelyeket a dolgozók széleskörű bevonásával megkell legyünk a szabatos normák megállapításáért. Az uj kollektív szerződés a nemzetgazdaság termelő erőinek tervszerű fejlesztéséért, a dolgozók anyagi és kulturális Jólétének fokozásáért, a hároméves államgazdasági terv két és fél év alatti végrehajtásáért elhatározták együtt az Ipari kormányzattal a normák általános felülvizsgálását és újra való megállapítását A kollektív" szerződés nyilvánosságra való hozatala óta az üzemekben, gyárakban legvitatato;tabb kérdés a normák rendezésének kérdése. A Szabad Nép és a Népszava naponta közli azoknak a munkabrigádoknak kérelmeit, javaslatait, amelyek normájuk újból való megállapítását határozták cl A dolgozók tudják, hogy igaza volt Rákosi elvtársnak, amikor azt mondotta, hogy a normák — még a legpontosabban megállapítottak is — a fejlődéssel változnak, minden ujitás, minden uj gép beállításával, vagy uj gyári ási rendszer bevezetésével együtt fejlődik a norma is. magyar iparban az elmúlt esztendők során sok százmillió befektetésével uj gépeket ál!itopunk be, uj műszaki eljárásokat vezettünk be, a régi gépeken számos ujitást, átépítést hajtottunk végre és m'n lezck együttvéve jelentős mértékben javították technikai felkészű'tségünk, gépi berendezésetek termelési kapacitását Ha összehasonlítjuk a felszabadulás előtti 1838-as termelési eredménveket az 1948-as termelési eredményekkel, akkor azt látjuk, hogy az egy főre eső termelékenység a szocializmus építésének idején még alatta van a kapitalista világban elért teljesümenyeknek és ezen változtatni kell. Nem nyugodhatunk bele abba, hogy munkásosztályunk, amikor saját magának épit országot, kevesebbet termeljen, mint amikor a kizsákmányoíóknak, az elnyomóknak, a kapitalistáknak dolgozott. A laza normák mindenütt azt mutatják, hogy a termelési költségek igen magasak. Ezeket le kell szállítani, nekünk olcsóbban kell, hogy termeljünk, mint ahogy a kapitalista rendszer termelt. Ma már látjuk, hogy a normák lazulása akadályává válik a termelés további fejlesztésének és krszélesitésénelc. A több, jobb és olcsóbb áru előállításának. A la/a normák akadályává leltek a dolgozók életszínvonal emelésének. Akadályozzák annak a tervünknek keresztülvitelét, hogy a termelés fejlesztésével arányosan fokozzuk a jólétet, javítsuk a dolgozókról való szociális és kulturális gondoskodást. Jelentős számban vannak olyan munkások, dolgozók, akik kihasználva az üzemvezetés gyengeségét, fondorlatos csalásokkal, félrevezetésekkel lazítják normájukat, 180—200, vagy ennél több százalékot mutatnak ki. Minden becsületes dolgozó tudja, hogy rendes munkával, szabatos normák mellett ilyen termelési s.áza'ékot elérni szinte lehetetlen. Az üzemek dolgozóinak, a szakszervezeteknek, az Üzemi Bizottságoknál:, de nem utolsó sorban a vállalat felelős vezetőjének meg kell akadályoztoia a norma lazításokat, a csalektiv szerződés magában fogIá sokat. A tudatos oormftlazitók jogtalan többietkereselhez jutnak a becsületes dolgozók rovására anélkül, hogy azért eL lenszolgáltatási adnának az országnak. A normalazitók llletőittelen hasznot vágnak zsebre a nemzeti jövedelemből az egész dolgozó nép rovására anélkül, hogy több árut, több szükségleti cikket termelnének. fl szakszervezetek AUáspontja a normák megállapításával kapcsolatban az, hogy törekedni kell a tudományos, a szabatos normák megállapítására, meri ez fele! meg legjobban a termelés érdeketeek, a dolgozók ügyének. »A szabató* norma nagy szabályozó erő, amely a termelésben a munkások széles tömegeit a munkásosztály élenjáró elemel körül csoportosítva szervezi mcg«, — moudja Sztálin elvtárs. Az uj kollektív szerződéi a normák rendezésére vonatkozó passzusában meghalározza azokat az időpontokat, amelyekben az elért átlagos teljesítmények figyelembevételével kell az uj normaalapokat megállapítani. Az üzemek öntudatos dolgozói már hónapokkal ezelőtt figyelme/letlék a vezeíőket a normalazitásokban rcilő veszélyekre. Számos javaslatot tettek a normák észszerű rendezésére. Számos üzemben meg ts történt a tudománvos normál: megállapítása, bevezetése. A tudományos normák bevezetéséhez az üzemekben hosszabb idö kell, erre még nem vagyunk kellően felkészülve, ezért a kol'ektiv szerződésekben meghatározott rendezést tartjuk az adott viszonyok között a legcélszerűbbnek. A normák felülvizsgálatát a kollektív keretszerződés aláírása után,.január 17-én kezdik meg az erre a célra kijelölt bizottságok a 80 legnagyobb üzemben Mtedert eyycs normát felül kell vizsgálni és a tényleges teljes'tménvnek megfelelő norma alapot ki kell alakítani M z üzemek dolgozóinak fcL adata, hogy elősegítsék a bizottságok munkáját, hogy a normák felülvizsgálása és megállapítása után teljes erővel hozzá fogiunk munkásosztályunk előtt álló nagy föladatok megvalósításához, hazánkban a szocializmus gyorsütemű építéséhez. A normák rendezéséhez, újból való megállapításához nagy segítség az az öntudatos kezdeményerés, amely az üzemekben megindult. Az utóbbi napokban többszáz azoknak a dolgozókjnak! a száma, akik az üzemvezetőségeknél, szakszervezeteknél kérték normájuk felülvizsgálását Ezek a dolgozók utat mutatnak a többi munkásoknak éa különös jelentősé.55gel bir az a körülmény, hogy ezek a kezdeményezések elsősorban a nagyüzemekben vannak. A Ganz Hajógyárban, a csepeli WMben, a Standard gyárban, a Hoffnerr és Schrantz kovácsmühelyébcn, a szegedi KenderLen és Jutagyárban, a M. acélban, a Láng-gyárban, a Textilipari és végyiipari üzemek egész sorában, az építőipar és a faipar egyes üzemeiben Ezek(ben a gyárakban a munkabrigádok állnak az élen a normák rendezéséért folytatott harcban. A szakszervezetek helyeslik és támogatják a dolgozóknak ezt az öntudatos kezdeményezését, a normák felülvizsgálását. Az uj kollektív szerződés január 15-ével lép életbe. Ez a szerződés a magyar munkásosztály, a magyar demokrácia szocializmust építő erejének ujabb bizonyítéka.