Délmagyarország, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-11 / 8. szám

A Jövedelemadó nagy kedve*­mén vekben rfezeeiti a dolgozó parasztságot Szegeden már ismerieíiéh ax a/ kollektív szerződést II. évi. 8. szám. Ara 60 fillér Szegeit, 1949 lanstár 11, Ha sikerekről számolhatunk be, ezeket annak köszönhetjük, hogy amipártunktanultaBolsevikPárttól Hétfőn délután kezdődött az JIDP naeybudapesti pártbizott­sága rendezésében a iBolacvik Párt utja« cimii előadássorozat a Városi Szinházl/an. Köböl József a * agylrudapesti pártbizottság nevéLon üdvözölte a megjelenteket. Mi Magyar­országon — mondotta — most kezdjük lerakni a szocializmus . alapjait és ebben igen nagy segítséget nyújtanak számunk, va testvérpártunk tapasztalatai. Ezután nagy taps közben Horváth Márton, a Szabad Nép felelős szerkesztője' emelkedett (zólásra, hogy megtartsa a so­rozat első előadását rilarc szo­ciáldemokrata munkáspárt lét. re hozásáért Oro?zországban« címmel. Mindenekelőtt hivatko­zott Rákosi Mátyásnak a 'Köz­ponti Vezetőség ülésén elmen, dott beszédére, amelyben kije­ientetto, hogy még mindig nem tanulmá­nyoztuk megfelelően Sztálin klasszikus müvét, a Szovjet­unió Kommunista (Bolsevik) Pártjának történetét. Mi az oka ánnak, liogy ilyen súlyt fektetünk a Szovjetunió KP-iának történetére, hegv egyik döntő kérdéssé tesszük ennek tanulmáavozását? — tette fel a kérdést. — Azért tesszük ezt, mert a Bolsevik Párt történetéből a munkásosztály gvő.cimének stratégiáját ismerjük meg. Ezután vitába szállt azokkal a polgári vonalon hangoztatott megállapításokkal, amelyek a Bolsevik Tártot és a Szovjet­uniót mint valami kísérletet sze­retik feltüntetni a szocializmus megvalósítására. Le kell szö­gezni — hangsúlyozta —, hogy itt uorn kísérletről van szó, ha­nem igenis a Szovjetunióban először tes­tesült meg a szocializmus mint társadalmi fonna az em­beriség történetében. Azért is tanulmányoznunk kell a Bolsevik Párt történetét, mert az MDP-nak éppúgy, mint a vi­lág bármely EP-jának példa­képe a Szovjetunió Bolsevik Vártja. Attól tanohi&k és ha eredményekről, sikerek­rőt, döntő győzelmekről szá­molhatunk lre, ekkor annak köszönhetjük, hogy a mi pár­tunk tanait a Bolsevik Párt­tál. A mi vezetőink tanullak a világ proie'áriálnsának nagy vezéreitőlt-Lenintől és Szlá­Unt öl- (Hosszantartó lelkes taps.)-"ft.í a ml munkásosztá­lyunknak tanulnia kell abból az eltökéltségből, határozott­ságból, mérhetetlen önfelál­dozásból, amit a Szovjetunió munkásosztálya mutat fel fi maga útja során. Ezek az alapvető kérdések, me­lyeket megismerhetünk! a Bolse­vik Párt történetéből, de meg­ismerhetjük azt is, hogy az el­lenség milyen uton és módon próbálja kiterjeszteni a maga befolyását míg a munkásosz­tályra. i Azok az ellenséges had­mozdulatok. amelyekkel ml találkozunk itt Magyarorszá­gon és a kapitalista orszá­gokban mindenütt, mind is­meretesek már számunkra a Bolsevista Párt történeté­ben. Ezek a tényezők együt­tesen adják annak okát, liogy ma már alapvelő mű­nek tekintjük és a munkás­mozgalom ideológusainak, nagy klasszikusaink müvei közé soroljuk a Bolsevik Párt történetét. Horváth Márton ezután is­mertei le az orosz munkás­mozgalom harcait 1883-tól 1901-ig. Ha mi azt akarjuk, hogy pártunk, az MDP mi­nél jobban hasonlítson min­taképéhez. a Bolsevik Párt­hoz, ha azt akarjuk, ho®­a magyar munkásosztály, amely már belekóstolt a sza­badságba. állandóan ura le gyen "saját sorsának, akkor ismernünk ko:I ezt a !6r képet, amclvuek segilségé­vel eljuthatunk a kijelöli célhoz. Pártunknak és mindenkinek egyéni magatartását ehhez a célhoz kell szabnia. A mi ulunk könnyebb lesz, mert azoknak, akikről ebben a könyvben szó van, nem volt kezükben ez a térkép. Az orosz proletfiríátus ég olyan zseniális vezetők, míart Lenin és Sztálin (hosszantartó laps) kellelt ahhoz, hogy megtalálják azt m utat, amelyet ő elöl­tük még fel ueni térképe­zel! senki. Mi már úttörők után hala­dunk és azzal az elégtétellel, hogy megvannak azok a ve­zetőink, akik tanultak és jó) tanultak a világ prolefáná­tusának nagy vezetőitől és Rákosi Mátyás elvtárs (hosz­szantartó taps) vezetésével mi is végig tudjuk járni ezt az utak Horváth" Márton előadását nagy lelkesedéssel fogadta a közönség. Béna! elvtárs isiepyítofla a tesfísflgteil minlsiHüsm kileres­fceifelmi faülolysiüát II Haladó Párt felszólította Tri hogy kezdjen tárgyalást a Szovj unióvá! Az amerikai tudósok szerint csak a Szov e;unióval vaié együttműködés bizfosühatja a békét A kereskedelem és szövet ke­zetügyi minisztériumban tanfo­lyam indul a minisztérium dol­gozói részére. A tanfolyam hét­fő déluíáni ünnepélyes megnyi­tásán Ilónai Sándor elvtárs, ke­reskedelem és szövet kezetügyi miniszter megnyitó beszédétjén kiemelte: marxista-leninista ide­ológia alapján kelt dolgozni. Egységesnek és töretlennek kell lenni az MDP munkatervének megvalósításában, a szocializ­mus építésében. A tanfolyam hallgatóinak és a minisztérium valamennyi dolgozójának kelet leié kell tekintenie, a nagy Szovjetunió felé? Valamennyi­ünknek tudással és meggyőző­déssel kell szolgálnunk a szo­cializmus építéséi. Minden jó­szánrléku embernek őszinte megbecsüléssel kell tekintenie az MDP-re és annak bölcs ve­zérére, Rákosi Mátyásra. (Szűn­ni nem akaró lelkes taps.) A miniszter beszéde után is­mertették a tanfolyam céljait. Az amerikai Haladó Párt vég. rehajtó bizottsága sajtóközle­ményben fordult Trumanhoz, hogy azt a kijelentését, amely szerint zmindánnvian békét akarunk*, vegye "komolyan és kezdjen tárgyalásokat a Szov­jetunióval minden vitás kérdés, ben. A Haladó Párt felhívja Trn­mant, ntaaitsa vissza Wnn­denberg és Forrestal terveit a nyagat-ntinnti katonai szö­vetségre és amerikai fegyveres erők külföldre küldésére vo­natkozóan. Követeli továbbá a párt a Tatft—Hartley- ée Wagner-tör vény eltörlését, és rámutat arra, hogy Truman tervezett sztrüjkmegelőzó intéz, kedései az úgynevezett kulcs­iparokban nem jelentenek mást, mint a Tafft—Hartley-törvény elnvomó intézkedéseinek foly­tatását. _ A Haladó Párttal hasonló vé­leményon vannak az amerikai kultura és tudomány képviselői is, akik március 25-én a New­yorkhan megnyitó értekezleten sikraszállnak a nemzetközi béke védelméért, a Szovjetunió és az Egyesült Államok kölcsönös megértésének és együttműködé­sének helyreállításáért. Az ér­tekezlet rendezőségéhez 200 neves amerikai tudós, mű­vész 6* iró intézett felhívást és ebben hangsúlyozza* hogy feltétlenül helyre kell állítani az együttműködést az Egye­sült, Államok ós a Szovjetunió között, mert csak ez biztosithatja a béke fenntartását Az imperialisták terjeszkedésre akarják kihasználni a kinai helyzetet vább nyomul olöro Hang­kau ellen. A várostól északra elfoglal­ták Macseng és Ilvajuen fon­tos vasúti csomópontokat. Tieacsinben a kormányhad­erő ellenállása egyre lankad1. Csang-Kai-Sek közvetlen környezetében egyre na­gyobb a zűrzavar és Sangliai jólőrtcsült kinai kórőkbeu élesen bírálták az amerikai kormányköröknek azt a legújabb kísérletét hogy a Kuomintang-Kina válságos helyzetét torjeszke­dé..i c''' 'a akariák' ki­használni. Az USA kinai képviselője uj követeléseket terjesztett a koalíciós kor­mány elé a további; amerikai segélv feltételeként. A követelések közölt sze­repe!, hogy nyissák meg a Jangceídang folyót az amerikai' kereskedelmi és hadihajók forgalmú szó­mára. Ez tulajdonképpen az ame­rikai katonai ellenőrzés be­vezetését jelenti a folyót környező területre. Egy má­sik amerikai követelés arra irányul, hogy Formoza szi­getén közös amerikai-kinai támaszpontot rendezzenek be, ez a sziget elszakadását jelentené Kínától. A Kumin­tang körök véleménye sze­rint ezeket a követeleseket a kormány nem teljesítheti A kinai néphadsereg el­foglalta Hwang-Csiaot, Nan­kingtól 130 kilométerre ke­letre. A város a'Jangce foiyó északi partján fekszik és el­foglalása súlyos csapást je­lent a Kuomintang-csapatok védelmi vonalának. A kinai néphadsereg rádiója közöl­te. hogy Tu-Ju-Ming tábor­nok körülbelül 130 ezer fő-, nvi bekerített hadsereget már egészen szük térre szo­rították össze. A Kuomin­tang-Kina kétségbeejtő hely­zetére jellemző, hogy no­vember 1. óta 4700 ember fagvolt meg Sanghal utcáin és COOO ember ti alt éhen Sanghaiban. Honrtlcia leié nyomnl a haugkaul körzetben ál­lomásozó 303.663 főnyi kormány haderők vezére kijelentette, hogy nem haj­landó részlvcnui Nanktng és Sanghal védelmében. A Reuter Iroda jelentése szerint Csang-Kal-Sek repü­lőgépét a kinai elnöki palota közvetlen közelében helyez­ték el és a kinai diktátor már csomagol. Egyiptom árucsere­forgalmi szerződést akar kötni Magyar­a kinai néphadsereg A londoni rádió nankingi jelenlése szerint a khial néphadsereg a Jangce környékénél lo­prsxáfj ja' Abdul Moaea egyiptomi agy­vivő árucsereforgalmi é» pénz. ügyi egyezmény megkötésére tett' javaslatot Rónai Sándor elvtárs, kereskedelemügyi mi­niszternek. Rónai miniszter ki. jelentette :A a maga, részéről a kereskedelem, és szövetkezet­iig yi minisztérium meg fogja tenni a szükségei lépéseket a két állata közötti kereskedelmi kapcsolatok szorosabbá tétel© érdekeljen. A német bányász oh liftahoxnah a Ruhr­vidék elrablása ellen Több mint 200.000 kelelné­melországi bányász képviselői, valamint a nyugaíuémetországi elsősorban a Rulir-vidél<i bá­nyászok képviselői vasárnap ér­tekezletre ültek össze Ilalteben, hogy együttesen foglaljanak ál­Sást a Ruhr-vidék erőszakos eL szakítása ellen és közős harcot indítsanak a Rubr-szabíly/aí megvalósítása ellen. Az éftelez­let szónokai hangsúlyozták, hogy a !Ruhr-vidék elszakítása a háború utáni idők legszégyen­teljesebb rablása, aminek követ­keztében a német nép elveszít iparának legjelentősebb rész't és annak lehetőségit, hogy <>z életszínvonalul emelje. Azok a nyugalnémet politikusok és szakszervezeti vezetők, akik hozzájárultak! a tervezethez, árulók. A munkásságnak el kei különítenie magát ezektől at árulóktól, hogy kivívhassák! a szakszervezeti egységet, a béka egységét és az egységes Német­országot. A Ruhr-vidéki bányív szóvivője elmondotta. hogy amíg Keletnémetországban gyárat Sllamosilottak, Nyagat­némelorszáffban egyetlen gyár sem ment köztulajdonba, sőt at amerikai övezetheti 11 essen tartományban a ívtár k&Jvfof­donba veit gyárakat amcrik.it jxirancsra vissza kcilrtt adni volt tulajdonosaiknak. Ezek * volt tulajdonosok nagyobbrészt hírhedt nácik, Amerika zsoldjJ.' ban ái:ó nagytőkések. Ax ifífperírxila'a pro­paganda nrm tud fa megtéveszteni a világ kii zréfe menyét A moszkvai rádió hírma­gyarázója megállapítja, a* angol-amerikai propaganda mindent meglett, hogy a vi­lág közvéleményét megté­vessze az atlanti szövetség igazi céljairól. A nyugati rá­dióállomások a szövetsége­sek békecéijaít hangsúlyoz­zák, ax előkészületekből azon­ban kiderült, hogy a Szov­jetunió és a népi demo­kráciák ellen Irányuló lá­madőjeRegü katonai szö­vetségről van sző. Az amerikai külügyminisz­térium ugyan nyilvánosan tagadja, hogy a* Egyesült Államok részt kívánnak ven­ni a nyugateurópai szövet­ségben, a tények azonban rácáfolnak erre az állítás­ra. A nyugati tömb az első támadó lépés volt. .második lépés nz atlanti szövetség az Egyesült Államok vezetésé­vel" és Kanada részvételével. Az Egyesült Államok részé­ről mindent megtesznek, hogy a skandináv államo­kat "is csatlakozásra bírják azonban a skandináv álla­mok haladó köreiben oz nagy ellenzékre talál. Az amerikai néptömegek ís bé­kére vágynak és a háborús légkör csak az uralkodó osztályoknak felel meg. 'Fwitimrb

Next

/
Oldalképek
Tartalom