Délmagyarország, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-09 / 7. szám

DELMAGYAKORSZAG Vasárnap, 1919 január 9. ——II Hl mm llll— EZ NÁLUNK TEl^MÉ5ZETES...lMiveksz^ sM™« Lenin beszélgetése Clara Zetkinne' | Néhanv be.r, | hogy a rókusi villamoson utaztam, let tem figyelmes a következő párbeszédre: x.Vit szól a törvényhez1* — kérdezte az egyik. »Mit szó'nck hozzá — igy a másik — leszen csak természetes hogy végre mindenben egyenjogúak vagyunk?/ Vagy nem dolgo~om én talán 15 éves korom óin ugyanúgy, mint akárir.elyih férfit< | „Hát ez igaz | _ hagyta helyben az első — 3G-ban hét hónapig hordlam a maltert a kőműveseknek, szerettem volna kitanulni a mesterséget, de a-t mondta a mester, hogy csaknem nevetteh ki magát lány inassal- Meg hogy ugy Sem egyezne bele az ipartestütel: Azért, hogy a mailért csupa nő hordta neki, senki sem nevette ki, de az ipartestület sem tiltnko'ott ellene.« | „Hooy a ré~\ rendszerben nem csináltak ilyen törvényi azt értem — szólt ismét a málék — hiszen a több szakmunkás csak a munkanélküliségei növelte volna, de nem megy a fejembe, hogy a felszabadulás után miért csak most kerül erre sor.* [Ezenannoonj _ m8 n0[,em_ ber 20-án szavazták meg a parlamentben a nők egyenjogúsításáról szóló törvényi. A villamost asszonyoknak valóban igazuk volt. Természetes, hogy végre teljesen egyenjogúak a nők nálunk. Termés-etcs. hogy minden pálya nyílva áll előttük I asszony a villamoson azonban egy kérdést is felvetett.- »...•<! felszabadulás óta miért csak most került erre a törvényre sorU Mielőtt erre és a nőlcérdéssei kapcso'a'os egyéb problémákra válas-olnánk, nézzük meg mit mond Lenin ezekről a kérdésekről Clara Zetkinnei —f a német és a nem-etkőzi munkásmozgalom nagy alakjával — folytatott beszélgetésében. EE a beszéltjeién | ]Q20-ban folyt le és középpontjában elsősorban az akkori német nőmozgalom állt. Lenin megállapításai azon/Hm általános érvényűek, s feleletet adnak a nálunk ma — 1949-ben — felmerülő prob éinákra is. Nézzük h it mit mond Lenin: »Az irányelveknek hangsnlyozníok kell, hogv a nók ign«1 febzulindulását csak a kommunizmus hozhntjg meg. A nő szociális és emberi helywténck és a termelőeszközifc magántulajdonának szétválaszthatatlan összefüggését erősen ki kell domborítani. Eazol élesen elhatároljuk magnókat a feminizmustól*. Miért nem léptette tehát népi demokráciánk eddig életbe a •ők egyenjogúsításáról szóló tőrvényt? Azért, mert mindezídetg ilyen törvény csak papíron lehelet! volna meg. Addig, a mig demokráciánk gazdasági éleiében a kapitalista szektor volt döntő súlyban, nem volt meg a kettő gazdasági alapja a nők felszabaditásánák. Addig, mig nem volt hároméves tervünk, nem volt biztositék a nagyszámú uj szakember — jelen eselben nők — elhelyezésére. A hároméves terv folyamán azlán az ipari termelésben fo kozalosan hódított tért a szocialista sze tor. Mezőgazdaságunkban egyre nagyobb szerephez jutnak a szövetkezetek, ami jelenti mezőgazdaságunk gépesítését is. Megvannak tehát az egyenjogúsításnak — városon és falun egyaránt — a gazdasági feltételei. Nézzük most a politikai fellételeket A 45-ös választások után a reakció egyetlen frontba löm">rül! a Kisgazdapártba. Nem volt egységes munkáspárt, éppen ezért nem lehetett ütőképes munkás-paraszt szövetség sem. Nem vol'ak tehát egységesek azok az erők, melyek pollitikailag biztosították volna a nők egyenjogúsítását. Miután egymásután mértük a döntő csapásokat a reakcióra — mind a gazdasági, mindpedig a politikai vonalon — a népi demokrácia (örvénybe iktathatta a nők egyenjogúsítását, mert megvannak a lehetőségei arra, hogy az uj törvénynek érvényt is szerezzen. »A jojok és a szociális intézkenések., melyeket mi a polgári társadalomtól nz aszszonyok Számára követelünk bizonyítják, hogy megértjük az asszonyok helyzetét és érdekeit, mint ahogy a proletárdiktatúra alatt is lesz gondunk reájuk. Per-ze nem elringató ée gyámkodó reformisták módjára. ITauein mint forradalmárok, akik felszólítják az asszonyokat, hogv mint egyenjogúak dolgozzanak a közgazdaság és az ideolágiai felépítmény forradalmi átalakításán^ Azt mondottuk, valóban természetes, hogy megjelent a törvény. De nálunk ma már az is természetes, hogy csecsemő és napköziotthonok tömege, üzemi és szakszervezeti étkezdék, stb. lehetővé is leszik a nőnek, hogy éljen jogaival. Persze az egyenlő joggal kötelességek is járnak. A népi demokrácia asszonyainak a férfiakkal egy sorban kell harcolniuk a mutt minden burzsoá maradványa ellen. A nők szempontjából ez a harc már nem jogaikért, hanem a demokrácia adta jogaik megvédéséért folyikA tapasztalat azt mutatja, hogy a nők nagy része megértette ezt. Most mig a 45-ös válaszfásokon a női tömegek voltak a reakció legfőbb erősségei, addig most a női tömegek a béke védelmében mozdultak meg. A magyar dolgozó nők már elég szervezeitek voltak ahhoz, hogy a világkongreszszust Magyarországon rendezhessék. Az MNDSz egyre szélesebb tömegeket mozgat meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezen a téren már nincs (ennivaló A felvilágosító munkába kelt fokozatosan több és több női Iádért bevonni. ' Ezzel kapcsolatban felteszi Lenin a kérdési; vDe hogy állnak az elvtársak ós az elvCsepel Nerrzeti Vaiiaiat varrógépben1 uía'ója és himzötanfo yama anuár 10-én TTfe gépüzletben megkezdődik MJrQLZMTjy K SS U. 3. (érllk reuge' 9 órakor a meoh nrire1 ertfcsfti társnők az elvi világosság és iskolázottság dolgában? Ennek alapvető fontossága van a tömegek közötti munkában.« Ez azt jelenti, hogy a női tömegszervezet káderei elméleti képzettség szempontjából sem maradhatnak le a férfiak mögött Ez nemcsak az eredményes nevelő munka előfeltétele, hanem előfeltétele egyben annak- is, hogy a tömegszervezet minden egyes tagja megszerezze a harchoz szükséges elméleti alapot. »A nemi élet zaholátlnnsága polgári és bomlási jelenség. A proletariátus feltörekvő osztály. Nincs szüksége mámorra. amely eltompítja, vagy felélénkíti. Nenii tnlhaj-zolás. ra éppoly kevéssé, mint alkoholra. A proletariátus nem keres önfcledést, a proletariátus nem akarja elfelejteni a kapitalizmus ocsmányságát, piszkát, barbarizmusát. A legerősebb ösztönzést a harcra a saját osztálvhelyzetéből, a kommunista ideáltól kapja. Világosság és újra csak világosság; erre van a proletariátusnak szliksfge.« Mi van hát a a szabadszerelem a-mel? Ez a kérdés már nemcsak a nőkre, hanem az ifjúságra általában is tar tozik. Az, amit a polgári frazeológiában ezalatt értenek: kicsapongás, a nemi kérdések állandó felszínen tartása, felelőtlenség, > pohár vizs elmélet, tipikusan polgári jelenségek. nMindennek a szeretem szabadságához, ahogyan mi kommunisták azt elképzeljük, semmi kögc.s — mondja Lenin. Majd: »A szerelemhez kettő kelt és egy harmadik, egy uj élet jöhet létre. S ez a tényállás nrár társadalmi érdeket, az összesség iránti kötelességet jelent.* Mi már jó ulon haladunk a szerelem igazi szabadsága fe'é. Nálunk ma mái nem kényszerítheti akarata ellenére férjhez a lányt a család. Azzal, hogy a nők lehetőséget kapnak a munkára, elértük, hogy a nők nem kénytelenek férjhez eladni magukat. Nincsenek érdekházasságra kényszerítve. Végleges eredmcnvl ebben a kérdésijén is természetesen csak a szocialista és a kommunista társadalmi rendszerek hozhatnak. Az osztálykülönbségek teljes eltüntetése, a munkához való jog biztosítása — ami egyet jelent a munkanélküliség teljes felszámolásával — hozza meg minden elnyomott végérvényes szabadságát, igy a nőkét is. Ez tudatosodott a Szovjetunió hős asszonyaiban és leányaiban, akiK a nagy honvédő háború idején fegyverrel a kezükben védték hazájukat és ezzel minden dolgozó emberi jogát — igy a nőkét is —; ez tudatosodott azokban a görög nőkben, a Szabad Kina, India és Indonézia asszonyaiban, akik ma is fegyverrel harcolnak az imperaliz/ mus ellen a békéért, ezt Láttán világosan az orosz profetárnők a Nagy Szocialista Forradalom idején: az illegális kommunista pártok női tagjai és a kapitalista országok kommunista női. akik ételüket kockára téve küzdőitek — és küzdenek még ma is — minden elnyomott szabadságáért; és ez kelt, hogy tuda'osod;on minden magyar dolgozó nőben. Az ő harcuk előzte meg és segítette elő art, ami ma nálunk már természetes: a nők egyenjogúságát. ' . •• Bódai Livia Lengyelországban EGYRE TÖBB várost és falut kapcsolnak be Lengyelország rádióhallgató rendszerélje. A csöves és detektoros készülékekkel, vagy a müsorközvetitő szolgálat házi hangszóróival rendelkező előfizetők száma évről-évre nő. A grafikon a lengyel, országi városok és falvak rádióelőfizetői számának növekedé. sét ábrázolja 1945-től 1948 első feléig. Távolsági távbeszélésünk elérte, sőt túlhaladta a békebeli! Távbeszélőforgalmunk 1945 elején szinte semmivé zsugorodott össze. Az újjáépítés hatalmas munkája eredményeként a magyar posta a távbeszélőhálózatot nemcsak helyreállította, hanem a műszaki berendezéseket is korszerűsítette. A technika mui fejlődése mellett ugyanazon a vezetéken egyidőben több beszélgetés is lebonyolítható. Ez a többszöri kihasználás jelentős mértékben bővítette távbeszélőhálózatunkat és ezt a lehetőséget a magyar posta teljesen ki is használta. Az első tervév végéig közel négyezer kilométernyi tóviróvonalon alkalmaztak olyan berendezést, amely egy vezetékpáron; 3—4 beszélgetést továbbított, j A távbeszélőliálózat fejlődése eredményezte, hogy a távbeszélűforgolom már mintegy 20 szú. | zalékkai haladta meg a békeI bélit- Nemrég vezették be az úgynevezett gyorsforgalmi táv. beszélőszolgálatot, amelynek ke. i retében bárki várakozási idő ; nélkül azonnal beszélhet aa egyes fontosabb vidéki gócpontokkal, például Debrecennel,; Szegeddel, Miskolccal, Komá. ' rommal, Nyíregyházával és több várossal. Ilyen gyorsforgalmi szolgálat a háború előtt még nem volt. Országos verseny indul a demokratikus tömesszervezeiek kuuu csoporiiai közölt Az országos szabadművelődési tanács január 1-vel négyhónapos országos kulturversenyt indít a tömegszervezetek szinjátszói, bábjátékosai és lánccsoporrjai, tánc, zene- és énekkarai részére. A kuHurvcrscny.ben csak a demokrata pártszervezetek, a tömegszervezetek, művelődési szakszövetkezetek, a honvédség és a rendőrség kullurcsoportjai indulhatnak Betörőiket fogott a szegedi állomás személyvonatos brigádja A szegcdi állomás szcmélyvona'.os brigádja rendőriéire juttatott egy rég keresett betörőbandát. A péntek hajnali kecskeméti személyvonat in Állásakor feltűnt három alak, amint nagy'csomagokkal megrakodtan az utolsó kocsira felszáll. A folyosón ácsorogtak és a kalauz felhívására sem akarlak a fülkébe bemenni. Végül mégis beültek, dc a csomagokat nagyon féltve helyezték el és igyekeztek eltakarni Lázár Jenő vonatvezető, Tihanyi István főkalauz, Kakuszi Ferenc főkalauz egész uton szemmel tartotta a társaságot s Kecskeméten az állomáson átadták a rendI őrségnek. Mint kiderült, a Kecs1 keméten hirhedt Herceg féle bej törőbanda került a személyvo| natos brigád ébersége folytán rendőrkézre. Szegedi Állatni Nemzeti Szinház műsora Január 9-én, délután 3 órakor: öcskavna nagyban. »K« és »M« .bérlet 3. előadása. Január 9-én este 7 órakor: Pompadur. íl« bérlet 8. előadás. Január 10-éo este 7 órakor: ócskavas nagyban. IFúrletszünet. Január 11-éu este 7 órakor: Háry János. »D« bérlet 4. elő. adása. Január 12.én este 7 órakor: A csendháborító. »E< bérlet 8. előadása. Január I3-án este 7 órakor: Pompadour. *P« bérlet 8. előadása. Táíszínház - v Január 11-éu Arpádközpont: IDEGEN GYERMEK, ianuár 23-án iimvásárhely- ÓCSKAVAS NAGYBAN. Te termékei a tejipari ÉrMkes'fésI Hemzeti Vállalat-Mi. Fölözött lej 40 fillér, «oi»á 8 fillér literenként. Minden mennyiségben káphalo Párisi korul 16. Tefefon: 14— 55á