Délmagyarország, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-27 / 22. szám

DELM AGYAHORSZAQ Csütörtök, 1949 Január 27. UIAOBMMMMMBMB (Folytatás az 1. oldalról.) ságszolgáltatásba, vngv a régi büntetőtörvények hatályon ki­Viil helyezése és a dolgozó nép felfogásának megfelelő jogi el­veken alapuló uj büntetőtör­vény alkotása. A Szovjetunió jogrendszerét, a szocialista állam és társa­dalmi rend jogrendszerét ala­posan tanulmányozni kell. Nem a Szovjetunió törvényeit akarjuk áthozni, hanem az ott uralkodó jogi szellemet-. Azok­kal az országokkal, amelyekkel ideológiailag, politikailag és gazdaságilag szövetségben va­gyunk és amelyekkel ©gyet aka­runk, jogrendszerünket is össz­hangba kell hozni. Végül hang­súlyozta, bogy az igazságügy, minisztérium mindig a magyar népi demokráciát épitő és a szo­cializmus felé vezető útnak elő­harcosa lesz. Az országgyűlés az igazság­ügyi tárca költségvetését elfo­gadta, majd áttért a honvé­delmi tárca költségvetésének tárgyalására. A maoya? n&o hadiereqe nem Sepz többé az urak elnyomó szerve Kovács István elvtárs, elő­adó kiemelte, egy nép szabad­ságának, függetlenségének biz­tosításához elengedhetetlenül hozzátartozik a nép, a haza védelmezője, a hadsereg. A mi hadseregünk egészen más, mint az elnyomó Horthy rendszeré volt a' miénk a nép hadserege, amely soha többé nem lesz az urak elnyomó szerve a nép el­len. Mig" a Ludovikán a tiszt­jelöltök 97 százaléka nz uralkodó osztály gyermekeiből korült ki. fcddig a Kossuth Akadémián az idén öl százalék munkás, 43 százalék paraszt és 6 százalék értelmiségi származású. A hon­védelmi tárca költségvetése az egész költségvetésnek 12 szá­zaléka-. Hadseregünk korszerű fejlesztésében és kiépítésében elmaradtunk, ezt fokozatosan kell behoznunk. A hadsereg élelmezése kielégítő, ruhaellá­tása közeledik a tökéleteshez, uagy gondot fordítanak a neve­lésre, a legfejlettebb katonai technika elsajátítására. A mngvnr néphadsereg min­taképe a dicsőséges szovjet hadsereg és ennek szellemé­ben fogjuk felépíteni had­seregünket. A ma-iiyar nép békét, nvugaJ­mat akár, de ha az imperialista erők megpróbálnák megzavarni békés épitőmunkánkat, a mun­kásosztály és a dolgozó nép a néphadsereggel együtt minden erejével harcolni fog, hogy megvédje szabadságát és füg­getlenségét. hanem a háború előkészítésé­nek ötéves terve. Amig a Sz-ovjefunióban és a népi demokratikus országok­ban a irt ke megerősítésének ötéves tervét váltják valóra, addig nz Egyesült Államok­ban, a háborúra való felkészü­lés tervgazdálkodása folyik. A Marshall-terv nem egyéb, mint a kapitalista országok há­borúra való felkészítésének a terve. Az események keresztülhúzzák a háborús gyujfoga'ók terveit A Szovjeíuníó és a nípi demokráciák e béke menerösifésének fervét vá'tják valóra A tárcához elsőnek az MDP részéről Prieszol József szólt hozzá. Statisztikai adatok alap­ján kimutatta, hogy a honvéd­«ég tisztikarának szociális ősz­ezetétele egyre jobban javul. A hadseregben a kulturális képzés jelszava : l-egyen a honvédség a ma­gyar nép nevelője. Kiemelte a határőrség nagy eredményeit. Az országgyűlés lelkes1 tapsa közepette emléke­zett meg a kínai néphadsereg elsöprő győzelméről. Kiss Gergely (kisgazda) hang. Buiyozta, hogy a Mindszenty­figyből láthatjuk, a reakció erői még mindig nem nyugszanak, •zért éberen kell őrködnünk biztonságunk és rendünk felett. Nánási László (NPP) hang­•ulyozta, hoey örökre száműzni kell az uj hadseregből a régi világ kapitalista szellemét. Néni hadseregünk ma jó uton halad. Farka® Mihály miniszter és Nógrádi Sándor altábornagy kezében jó kezekben van le­téve a honvédség vezetése. A költségvetést elfogadta. Ezután Farkas Mihály elv­társ, honvédelmi miniszter szó­lalt fel. A békeszerződés 70.000 fői>01 álló hadsereget engedé­lyez — mondotta —, a költ­ségvetés alapján 1949-ben en. nek csak a felét érjük el. Ér­dekes, hogy ez is nagy ideges­séget váltott ki az imperialista országokban, ahol rossznéven veszik tőlünk, hogy megindítot­tuk, szabadságunk megvédésé, nek megszervezését. Ezért terjesztenek Magyaror­szágról is olyan hamis híreket, hogy hadseregünk túllépte a békeszerződésben előirt kerete­ket. Ezzel a taktikával akarják indokolni saját fegyverkezésük, a háborúra való felkészülési po­litikájuk szükségességét. Hát ki készül a háborúra és ki védi a békét? Az 1918—49. évi hadügyi költségvetésben csak a hadsereg céljaira elő­irányzott összeg 14 milliárd dol­lár az Egyesült Államokban, az állami kiadások 37.8 százaléka, 3.5 milliárd dollárral több, mint az előző évi hadügyi költség­vetés. Az Egyesült Államoknak szintén van "ötéves terve, de nem a béke megszilárdításának, Szerencsére bőven működnek már olyan erők, amelyek elég hatalmasak ahhoz, hogy keresz­tülhúzzák a háborús gyújtoga­tok terveit. Ami Kínában meg­történt, megtörténhet Görögor­szágban és más európai orszá gokban is. Mi nem követjük az imperialisták fegyverkezési politikáját, mert a békét akar­juk megvédeni és nem a hábo­rúra készülünk fel. Most sze­rény keretek között inditjuk el hadseregünk fejlesztését, de amennyire az ország gazdasági és pénzügyi teherbirőbépessége lehetőv*4 teszi, mindent el kell majd követnünk, hogy hadsere­günket a békeszerződés által megengedett keretben felállít­suk és korszerűen felszereljük. Honvédetek a Szovjetunióval, a népi demokratikus országok­kal való hü és megbonthatatlan szövetség szellemében is neve­lődnek. A magyar hazafíasság megköveteli, bogy hűséggel vi­seltessen minden magyar hon­véd a Szovjetunió és Sztálin generalisszimusz iránt. Tudnia kell minden honvédnak, hogy a Szovjetunióval való szövet­ségünk, a Szovjetunió barátsága és támogatása teszi lehetővé Magyarország függetlenségét, népi demokráciánk győzelmét és a szocializmus építését, amely­nek szervezője és irányítója a Magyar Dolgozók Pártja és an­nak bölcs vezére, Rákosi Má­tyás. (Lelkes taps.) Május elsején avatják az e'sö munkás ós paraizf törzs-és főtiszteket A hadsereg fegyelméről szól­va hangsúlyozta a miniszter, hogy a honvédség uj tisztjei nemcsak elöljárói, hanem baj­társai is a legénységnek. El­mondotta, hogy május 1-én avatják fel az üzemek dolgozóiból és a dol­gozó parasztságból kikerült első törzs- és főtiszteket. A honvédségben a korszerű ki­képzés mellett hatalmas kultu­rális és politikai nevelömunka folyik. Farkas Mihály ezután arról szólt, hogy az utóbbi időben örvendetesen megváltozott a nép és a honvédség közötti vi­szony. Ezzel kapcsolatiján több levelet olvasott fel a honvé­delmi miniszter, amelyekben a dolgozó szülök azt kérik a ka­tona íjaiktól, legyenek hűsé­ges és megbízható katonái, tisztjei a magyar népi demo­kráciának. Ezekben a levelek­ben a nép parancsa van megfo­galmazva honvédfiaink felé — mondotta. Számunkra nincs szebb és magasztosabb kötelesség, mint népünk parancsát hiánytala­nul teljesíteni. Szakadatlanul erősíteni fogjuk a hadsereg és dolgozó népünk között* kapcsolatokat, mert csak nz a hadsereg teljesítheti fel­adatát, amely népével egy életet él. Ilyen hadsereget építünk mi most, azt hiszem, hogy jól meg­értettük dolgozó népünk para.n. csát és ezt a parancsot min­den akadályon at teljesíteni is fogjuk — fej zte be hosszan, tartó, viharos tapssal fogadott költségvetési beszédét Farkas Mihály honvédelmi miniszter. A Ház a honvédelmi tárca költségvetését általánosságban és részleteiben is elfogadta. Negyven városban folyik a vidéki orvosok továbbképzése A tavaly ősszel Budapesten tartott nemzetközi orvoskongresz­szuson a magyar orvosok orszá­gos szabad szakszervezete egyik legfontosabb feladatul tűzte kt az orvostovábbképzés rendezését. Az orvosszakszervezet nagyará­nyú továbbképző akciót folytat a falu orvosai és a betegbiztosító intézetek orvosat számára. Ma az ország 10 városában folyhak to­vábbképző tanfolyamok. Az el­méleti előadások mellett gyakor­lati bemutatások utján való ta­nítással is bővitik a tanfolyamo­kat. A kővetkező lépés a kór­házi gyakorlati továbbképzés be­vezetése, ami abból áll, hogy a falusi orvosok évente 3—4 hetet töltenek majd. kórházak­ban és ez alatt elsajátítják azokat a tapasztalatokat és tudnivalókat, amelyek az or­vostudomány legújabb eredmé­nyeiből a gyakorlat számára leszürhetök. Jelenleg 18 vidéki kórházban és két klinikán folyik gyakorlati to­vábbképzés és a közeljövőben ujabb 10 kórházat kapcsolnak be ebbe a munkába. A japán választásokon megerősödött a Kommunista Párt A japán alsóházi választáso­kon leadott 37 millió szavalat­ból 15,834.255, azaz 42.8 szá­zalék jutott a liberális demo­krata pártnak. A demokrata párt 6,025.181 szavazatot ka­pott, vagyis az összes szavaza­tok 16.3 százalékát. A szocia­lista párt szavazatainak száma 4,941.300, azaz 13.3 százalék, a kommunista párt 3.577.940 szavazatot, azaz 9.6 százalékot szerzett és 2,575.000 szavazattal többet kapott, mint az 1917-es választásokon. Ezzel szemben az 1947-es választásokhoz vi­szonyítva a szocialisták 2 millió 235.000 szavazatot, a demokra­ták 915.000 szavazatot vesztet­tek. Vasárnap nőgyütés lesz Szegeden Nagyjelentőségű esemény lesz Szeged dolgozó női számára a vasárnapi nőgyülés, amelyet a szakszervezet Nőbizottsága és a Magyar Nők Demokratikus Szö­vetsege rendez a Nemzeti Szín­házban délelőtt tiz órai kez­dettel. A gyűlésen Ács Erzsé­bet, a Szaktanács helyettes nó­titkára mond beszédet. A sze­gedi dolgozó nők nagy érdek, lődéssel tekintenek a gyűlés elé, amely irányt mutat majd számukra és megjelöli az előt­tük álló feladatokat. A/a 30 esztendeje halt. meg a magyar költészet egyik leg­nagyobb alakra: Ady Endre, irodalmunk nviharmadara«, — amint öt Révai elvtárs nevezi. Viharmadár volt, mert várta, látta a nagy vihart, amely a jeudál-kapitalista Magyaror­szág mind n szemetjét elhord­ta és nyomában megindulhat a dolgozó nép uf országépit'se. Már fiatal korában bátran har­colt a radikális polgári sza­badgondolhodás, az antiklcri­kotizmas ideológiai fegyverei­tel. Nagy gondolkodó is nagy költő volt Ady Endre, aki vi­lágosan látta, hogy az uri Ma­gyarországnak pusztulás a sor­sa és az elnyomott dolgozók tömegein csak a forradalom segíthet. Áhította, vágyta a forradalmat. Ezért irt igy nagyváradi tífságiró kordban, 1903 máfus 1-én: »Forradalom zug a világon, nálunk azon­ban nem vulkánok tüzelnek, hanem lappangó, foitó házitnz pusztít. Megfutunk, megüszkö­södünk e tűzben mindannyian, ka a falakat kl nem- döngetjük, ha levegőt és napsugárt nem kapunk.« Mindennél élesebben mutat rá „Győzni kell a munka érdemének" Ady harminc év után 'Ady gondolkodására a »Nagy­várad: N(.plán-kan 1902 április 23-án megjelent cikke »A tár­sadalmi viszonyok« címmel, amelyben a többi között igy ir az akkori keserű állapotokról: zMi azt tartiuk és hirdetjük, hogy a mai társadalmi viszo­nyok tarthatatlanok. Azt tart­juk és hirdetjük, hogy a ma­gyar társadalom, amennyiben lehet ilyenről beszélni, kiskorú, műveletlen, babonás és beteg. 'Azt tartjuk és hirdetjük, hogy a mai társadalomnak csaknem minden relációja igaztalan és veszedelmes. Azt tartjuk és hir­dettük, hogy a mai magyar tár­sadalomban a papi és világi fejedelmeké minden: babonás hagyományok rabszolgaságban tartják a polgárság millióit. Azt tartjuk és hirdetjük, hogy a kl'Hólizmusnak s feudaliz­musnak falait le kell rombol­nunk, ha élni akarunk. Azt tartiuk és hirdetjük, hogy avult hagyományok, szamár privilé­giumok fölött győzni kell a munka érdemének s ha a csö­könyös konzervativizmus, babo­na, önzés, felehezeteskedés, ol­csó nemzetieskedés, korlátolt­ság elénkbe feküsznek, — hát keresztül kell rafluk tiporni. 'Ezeket tartjuk és hirdetjük mi és bántiuk, mindig- bántjuk a társadalmi viszonyokat.« Ezek a gondolatok 'Ady egész költészetére rányomták bélyegüket. A magyar valósá­got tárta elénk, azt a forrada­lommal terhes országot, amely a nagybirtokosok, nagytőkések igáját nyögte. Ezért szerették volna az elmúlt reakciós kor­szakban Adyt kitörölni irodal­munkból, de szelleme erösebb volt annál, minthogy ezt meg­tehessék. Megkísérelték tehát, hogy legalább meghamisítsák. Hazug, hamis beállításban mu­tatták meg alakfát az ifjúság, de az egész magyar nép szá­mára. Minden rosszindulata igyekezet azonban hiábavaló­nak mutatkozott. Ady költésze­te eleven erővel hat még ma is, hiszen valóban haladó költő volt, aki formában, tartalom­ban egyaránt fejlődést hozott: uj lirai eszközöket teremtett és velük az uf élet hangját, a régi fájdalmakra uj követelések hangját ütötte meg. :Ady költészetének hatalmas erejét az a mélységes gyűlö­let, szenvedélyes érzés táplálta, amellyel az urak, a grófok, az ezerholdnok Magyarországával szemben viseltetett. 'Az Igazi hazafiság szólal meg Ady hangjában és ezért a szó legmélyebb értelmében vett nemzeti költőnk. Nem üres áihazafiság tölti meg sorait, hanem az igazi magyarságnak, a dolgozó magyar népnek pro­blémái hatják át gondolatát. Számunkra költészetének ez a legértékesebb része, de termé­szetesen a teljes Adyt, a sze­relmi lírában és költészete egyéb területén is nagyot, új­szerűt alkotó Adyt magunkénak érezzük Ady a mienk! Mienk mai utódjaié, akik már megtaláltuk a helyes utat, azokra a nagy gyötrődésekre, nagy kérdések­re, amelyeket a századéi ji Ma­gyarországon ő felvetett. Az d idejének polgári demokráciája nem hozhatta meg számára az uj világ bcteljesedését, mert a burzsoá demokráciában, an­nak imperialista elfajulásában nem is volt meg az az erő, amely ezt meghozhatta volna. Ezt az erőt, a világos útmuta­tást, a problémák helyes megol­dásának lehetőségét, a nagy októberi szocialista forradalom teremtette meg, amely a marx­izmus-leninizmus világító elmé­letével hozta meg az Ady á'­tal annyira áhított uf világot. Nálunk csak jóval később vál­hatott valóra Ady igazi álma: a Malál-tó« Magyarországából csak néhány éve válhattunk fel­szabadult országgá. 'A forradalmi magyar prole­társág magáénak érzi és vallja 'Ady Endrét, aki az egész ma­gyar népé, minden dolgozóé és akinek életmüvét a mai ma­gyar munkásosztály viszi to­vább, de egyenesen, megingat­hatatlanul, élenjáró elmélettel felvértezve. (tökös.

Next

/
Oldalképek
Tartalom