Délmagyarország, 1948. december (5. évfolyam, 275-300. szám)

1948-12-16 / 288. szám

CíütörtóK. 1948 december 16. DELMAGYARORSZAG -»• 5 [IUNKBS-PDRQSZT SZÖVETSÉG A marxizmus-leninizmus lanilása szerint a Pártnak a hatalom meghódításáért és megtar'á-áéi't vivőit hanábm egyik döntő feladata a munkásság és parasztság szövetségének megteremtése. A történelem idáig nem ismer ofyan esetet, hogy a parasztság valamikor is képes lelt volna egyedül, csak a maga erejéből felszabadítani önmagái, mint ahogy nem is tehelle, meri milliónyi apró magándazdasága szélszórtsága mialt elszigetelten él a falvakban. Emialt szervezetlen s igy nem is ósszponto i'hnloll soha olyan nagy erőt. amely elegendő lett volna a földesúri- és tőkésosztály uralmának megsemmisítésére. Felszabadulását a földesúri és lökés iga alól —, ahol eddig sikerült, —, mindig a munkásosztály vezetéfe alntt vivln ki. A munkás-paraszt szövetségen belül a munkásosztályt illeti a vezelőszerep. Azért a munkásosztályt, mert gazdasági rendünk fejlődésében az iparnak vitathatatlanul döntőbb a szerepe, mint a mezőgazdaságnak: azért, mert az ipart mnnkásság nagg tömegei együtt étnek a gyárvárosokban, együtt vannalc a nagyüzemekben, politikailag fejlettebbek s a dotgo-ók akaratának éppen együttélő, nagy tömegük miatt sokkal nagyobb sntyt is tudnak adni. Harmadszor azért illeti meg a munkásosztályt a ne elő szerep a munkás-paraszt s-övelségen betűt, mert a történelemben ő az egyetlen olyan erő, amely következetesen szembe nátt mindenféle kizsákmányolással, amelyet nem köt a termelőeszközök magántulajdona s e-ért hajthatatlanul és ingadozás nélkül vezetheti a dolgozók harcát, igy a parasztságét is. a kizsákmányoló földesúri- és nagytőkés osztály uralmának megdöntésére. A felszabadítás után a magyar ipaii munkásság és annak vezető párlja, a Magyar Kommunista Párt legfőbb feladatául tűzte ki a munkásosztály és a parasztság szövetségének kiépítéséi, szorosra kovácsolását és őszinte elmélyilését. Hogy hat hét alatt sikerüli megvalósítanunk^ olyan hatalmas történelmi munkát, amelyért Dózsa György óta 400 esztendőn kérésziül annyi véráldozat, szenvedés és könny árán hiába küzdött a magyar földműves-szegénység, az elsősorban az ipari munkásság gyors és erélyes támogatásának: a földreform tüzében megszületett munkás-paraszt szöve.ségnrk köszönhető! Az 1945-ös őszi választás n'án felocsúdó magyar réakcióii ik, amely a Kisgazdapárt jobbszárnyán levegőhöz jutott. legfőbb törekvése az volt, hogy visszacsinálja a földreformot, visszaadja az uri birtokosoknak a földreformban elveit földjüket. Az ellenforradalmi kísérlet hirc futótűzként terjedt el az országban, parásztküldöttségek százai jöttek fel a fővárosba segítséget kérni az ipari munkásságtól és annak vezető pártjától, a Magyar Kommunista Parttól. És a munkásosztály segítségére sietett a parasztságnak Snost, a kiosztott földek megvédésében is. A munkásság erélyes fellépése meghiúsította a magyar reakció veszedelmes kisé'telét s ujabb hatalmas győzelemmel gazdagította a munkás-paraszt szövetség útját a demokráciában. Nem utolsósorban a munkás. paiavl Szövetségnek köszönheti Iiftov sjlj>rJitt llv-orJtmi a kormányzásból, a hatalomból a reakciót, hogy siker&il a népi demokráciát politikailag és gazdaságilag megszilárdítana A közös harc és munka nyomán erősödik egyre inkább a parasztság széles tömegeiben is liz a tudat, hogy ez az ország az. ő országa is. Ennek a gondolkozásnak fényes bizonyítéka az 1918-as beszolgáltatás páratlan sikere. Az Ipari munkásság nemcsak a nagy politikában támogatja a dolgozó parasztságok hanem az egyszerű falusi éle' mindennapos apró-cseprő gondjaiban és bajaiban is. Ezl a mindennapos segítséget viszik! a magyar falunak — a falujárók. »A falujárók hazamennek, amikor a falura mennek. Magatartásukkal, uj munkájukkal meghittebbé teszik a falu és a város barátságát, hogy közeli nagy erőpróbákból a munkásság és parasztság szövetsége megerősödve, győzelmesen kerüljön ki«, — mondotta Kádár János elvlárs. Ez a munkás-paraszt szövetség, amelynek a falujárők ol.v hűséges "hegesztő kovácsai*, az elmult években számos nagyszerű eredményt hozott a falu dolgozóinak felemelésére s azon az uton van, hogy olyan nagy horderejű vívmányokkal segiti meg a falul, amely egészen uj fejezetet nyit a magyar mezőgazdaság fejlődésében. Ilyen hatalmas, nagy horderejű vívmány, amelyet a munkásoszlály nyújt a falu dolgozó népének: a gépállomások hálózala. »A mezőgazdaság területén döntő feladat a paraszti kisbirtokra épülő mezőgazdaság számára lehetővé tenni a technika és tudomány alkalmazását. Ezért a Magyar Dolgozók Pártja sikraszáll a mezőgazdaság gépesítéséért, állami mezőgazdasági gépüzemek hálózatának felállításáért, e rélbó.1 a trnktorés mezőgazdasági gépgyártás nagyarányú fejlesztéséért.* (Az MDP programnyilatkozatából.) A gépállomások felállításával a magyar demokrácia elhatározó lépést lelt az irányban, hogy a kapitalizmust felszámoljuk a falun és a falu dolgozó népét a szocialista fejlődés útjára segítsük! A három és fél év alatt gazdaságilag megerősödött kulákság telhetetlensége és kíméletfensége kiélezte az Osztálijrllcnlétekel falun: a munkáltató, az igaerőt kölcsönző nagygazda és a munkavállalót, valamint a nincstelen földmunkás között. A földreform eltávolította ugyan agrárfejlődésünk feudális elemeit, dc nem vetett végei a fair. tőkés fejlődésének. A falu lökés elemei, élükön a kuláksággat viszont — ha garázdálkodásukat továbbra- is szabadjára engednénk — azzal a veszéllyel fenyegetnek, hogy újból elnyomorodás! hoznának a falura: mai ujgazdák tegnapi béresekké süllyednének vissza, az elaprózódó kisparaszti bil iokokat öszszevásárolná a zsirosparasztság s újra szolgaságba hanyallana a falu dolgozó népe. Ezért tűzte ki a Magyar Dolgozók Párlja fő politikai feladatként: iFokozottan védeni a dolgozó parasztságot a falu kizsákmányoló elemeivel szemben. a kizsákmányolók korlátozásával, terjeszkedésük megátlásával'.* A falun fellángoló osztályharc, a kizsákmányoló kulákság korlátozásáért megindult harc. természetszerűleg megváltoztatja a - munkás-paraszt szővelscj lurlalir.át is -au. 1915. é\i Egy jelszó megvalósul | a Dohánygyárban Az elmult rendszer állami vállalatait jellemző bürokráciát még nem sikerült teljesen felszámolni dohánygyárainkban. A központi szervek, az egyes gyárak igazgatóságai néha mereven, nehézkesen kezelik a kérdéseket. A nehézkesség megmutatkozott novemberben, a dohánygyárak 1919-es részletterveinek elkészítésénél is. Az igazgatóságok számbavetlék, hogy 1918-ban mit, milyen mennyiségben, milyen áron termeltek és az eredményeket egy bizonyos kutas szerint megnövellek. A termelés költségeinek csökkentése, uj, a gyártást olcsóbbá tevő eljá'rásolq észszerüsitések valahogy a háttérbe kerültek. A bálagörgetöh eltévednek a milliók között Az igazgatóságok javaslata azután a'munkásság elé került. A szegedi dohánygyárban például egyetlen nagygyűlésre hívták össze a gyár összes doL. gozóit. A tervet előadták: jövőre ennyi és ennyi millió cigarettát akarunk termelni. Az általánosságokat a munkások figyelemmel végighallgatták. Ennyi és ennyi millió? Helyes! Elfogadjuk. A jelenlévő egyszerűbb munkások, azok, akik a dohánybálákat görgetik, asszonyok, akik a dohánylevelet válogatják, a cigarettákat csomagolják, valahogy eltévedlek a számok birodalmában. Ezért kevés hozzászólás hangzott el, pedig a munkásokat nagyon közelről érdeklő kérdésről, jövő évi munkájukról, annak termelékenységéről, végeredményben az életszínvonalról volt szó. Érezték is ezt a szegedi dohánygyáriak, de a vita lezárult, anélkül, hogy a dotag mélyébe néztek volna. Napirendre azonban nem térlek fölötte... Az óbudaiak kimondják a szentenciái Az ország többi dohánygyáraiban is ugyanígy »zajtattak« le ezek az értekezletek. De a kérdés a többi helyeken szintén nyitva maradt. Mindenütt felmerült a kívánság, hogy tüzetesebben kellene megvitatni a jövő évi termelés kérdést. Az óbudai dohánygyárban azután kimondták a szenlenciKarácsony; vásár LHiiSZEP.lt ajándék a kép, a Modern k^pszalonból, Kigyó-utca 1., részletre is. "K A fr:VCS(YN Y KaIMSZEK, emlékkönyvek, ifjúsági és szépirodalmi könyveit. Munkásszövetkezet könyvesbolt (volt Szikra), Kárá sz-utca ö. GYERMKEK ERÉKPAROK. alkalmi vételek is. Dőry, Dr. Kiss M.-utea 3. LEPJE meg hozzátartozóját karácsonyra Vasvárytól művészi fényképpel. Különleges gyermek fényképezés. V'asváry fotó, Kígyó-utca 2. FCGGON'Y, szőnyeg, paplan nagy választékban, olcsó áron Varga szőnyegházból. Kárászutca, 12. LEGALKALMASABB karácsonyi ajándék a paplan Nemes paplanostól, Kelemen-utca és Oroszlán-utca sarkán. MEGÉRKEZTEK a legújabb tipusu plcsó rádiák. Deutsch Albert villamosság. Kárász-utca7. MEGÉRKEZTEK az uj népszu perrá diók, 12 havi részletre beszerezhetők. Az összes 1949-es gyártmányú n j gyári rádiók megérkeztek. 'Kelémén Márton, Kelemen-utca 11. NÖI é3 fét-fifehéruemück, harisnya, nyakkendő, játék, szövetek a Haas Áruházban. " szágszerte a dohánygyári munkások és ezzel bizonyságát adták, hogy átérzik) a .Tied az ország — magadnak építed* jelszó lényegét, tartalmát és főleg a jelszóból egyes munkásokra visszaható kötelezettséget. A dohánygyárakban újra értekezleteket hívtak össze. Dc most nem "nagygyűléseket*, hanem kis mühelyértekezletekct. Minden gyár legki ;ebb osztálya is megvitatta, hogy saját maga területén hogyan lehelne eredményesen és főleg olcsóbban végrehajtani a jövő évi tervet, Nem lesz facsavar, a kéményt meghossabbiijáh A szegedi dohánygyárban heteken át foglalkoztak ezzel a kérdéssel. A hüvelygyártók szivarkatöllök, szivarkacsomagolúk mindjárt vállal ák, hogy a gyártást rövidebb időn bejül végzik cl. Az üzemfenntartók crIckezieíén számos újítási javasLat hangzott el: Pintér Endro asztalos például előterjesztette, hogy a dohánygyártó ládáknál ezentúl nem használ facsavart. át: Vizsgáljuk felül, nincs-e mód gazdaságosabbon, olcsóbban Icrmelni. Az óbudai dohánygyár Ez évi 5000 forint takarítást üzemi bizottsága hivatalos for- jelent. Komócsin Balázs az mában is felvetette az óhajt.'egyszer elhasznált olajat ujrá Az összes gyárak üzemi bizott- áttisztilja — évi 3000 forint laságai, versenybizottságai érte- kariíás. Nagy János jíivasolta, Itta na saját kezlelekre üllek össze, pedig munkához látlak gyáraikban. Olcsóbban, jobban ! Az iga zga lóságok megliogy a régi elhasznált alkatrészeket alakítsák át ír.ás gépekhez — .20.000 forint megtakarítás. Bárkányi János lakatos előadta, hogv az ujonnan épített csecsemőotthon kéményét kel mondták, hogy mennyi cigaret-1 méterrel kil'cnc meghosszahbilát kell készíteni. Mi pedig tani, akkor rosszabb minőségű megmondjuk, hogy azt a ciga- szenet is égethetnének! a kazánretiát mennyivel olcsóbban le- ban — évi 3E00 forint meglahet előállítani — mondták or-'karilás, Rékási hevesebbet görget — Í30.0Ö0 forint! 'ezer forinttal csökkentette, a költséget az üzemben. A többi üzemrészekben Ls rengeteg használható ötlet és javaslat hangzott el: Andrássy Lajos élmunkás újítása nyomán például gyorsabbra lehet állítani az Eclypsse gépet. — Nő a kapacilása. Az általános kezeléshez tarlozó munkások különösen Utána nézlek a dolgoknak. Megállapították, liogy a dohány, mij< a vagonból a feldolgozás színhelyére kerül, pont tizenhat kézen megy keresztül, tizenhat "munkaszakasz* iktatódik közbe. Itt megfogjak a bálát, olt megfogják, ide helyezik, oda helyezik. Rengeteg munka és főleg — sokat törődik a dohány, Rékási János azt javasolta, liogy öt munkaszakaszt szüntessenek be. A szállítás meggyorsul, a munka könnyebeáik, a dohányt kevesebbszer kell törni — javul a minőség. Rékási javaslata 33p Igy vissza lehet szerezni a csillagot A többi osztályokon Kemény* vári Imre, Berta Józscfné és még sokan mások egymásután lioztáM az egészségesebbnél egészségesebb javaslatokat. Az összes műhelyekben, üzemre* székben megtartott értekezletaM wtáu a versenybizottság össze* tgezto a javaslatokat és kiderült, hogy a jövő évi részlettervek* neki a termelés helyén, a gépek* néi történt — és minden munkásra kiterjedő — megvitatása ulán töbl>. mint félmillió fo* rinttal olcsóblxidik a termeiéit a szegedi dohánygyárban. Ilyen uton akarják a dohány* gyáriak visszaszerezni az él* üzein csillagot... —— i időkhöz képest. Akkor a munkásoszlátv a parasztság zömével ment harcba, a nagybirtokos rend széjje'zuzásáfn s a fasiszta maradványok eltakarítására. De három év multán a falusi silóit figyelmes magatartásával a munkásosztály oldalára vonja, elmaradottsága ellen az ideológiai befolyás eszközeivel, nem pedig az elnyomás eszközeivel harcol és minden olyan kizsákmányoló tőkések vissza- qjyan cselben, amikor a középszoritásáért folyó harejian, a j parasztság életérdekcirőt van kulákság elleni harcban nyíl- szó, gyakoriali megegyezésre tövánvalóan már nem lámaszkod- i rokszik, a szocialista á(alakíthat a munkásosztály az egész fás megvalósítása módjainak parasztságra. A kizsákmányo- i meghatározása tekintetében enlástól mentes szocialista társa-j gedményeket lesz.* "Nincs.osdatam építését falun a szegény- loliább dolog, mint akárcsak j/araszlságra támaszkodva, a gondolni is arra, hogy a köközépparaszlsággal tarlós szövetségbe// — a kulákokkal szemben folytatott fokozódó harc eredményeként tudja csak biztosítani! "A párt azt tűzi ki fcladatá-' ut, hogy a kőzépparaszlságot elválassza a kulúkoklól, hogy szükségleteivel szemben lanuzépparaszltat szemben a gaz-dasági viszonylatok terén erőszakot alkalmazzunk,* — mondotta Lenin elvtárs. Ez a politika megteremti az előfeltételét ánuak, hogy a középparaszlság megtartásában, a kulákhoz való viszony tekintetében valóban fordulat kövctkc2!>ék l>b s a falusi kizsákmányol lók megfékezéséért. folytatall harcban a kuláksággal szemben a munkás-paraszt szövetség oldalára álljanak. A kulák elleni harcnak, a szocializmus építésé* nek a falun legerősebb fegyvert a szövetkezetA megerősödő szövetkezete* ken keresztül mezőgazdasági lakosságunk nap, mint nap tálja a 'demokratikus állam és aa ipari munkásság támogatását. A szövetkezet a legerősebb ka* pOcs a munkásosztály és a dol* gnzó parasztság között. Ez a megacélozott munkás* paraszt szövetség lesz a lcnditíf ereje és szervezője az uj Füg-i gcllcnségi Frontnak s előbbre* vi<#'. a kizsákmányolástól men* les uj, szabad magvar haza, aí szocialista Magyarország lelépi* lése utján 1