Délmagyarország, 1948. december (5. évfolyam, 275-300. szám)

1948-12-09 / 282. szám

Csütörtök, 1918 december 9. DELMAGYARORSZAG 5 C4"ér! létesít kirendeltséget as OKISz Szegeden? \

magyar romévcs tervének kél év és őt hónap alapi megvalósítása jelentős állomáshoz érkezel!, amikor kormányrendelet éleire hívta az Országos Kisipari Szövetkezetet. Az OKISz feladat körébe tartozik a kisiparosok nyersanyagellátásának biztosítása, a kisipar termelésének beillesztése a demokratikus tervgazdálkodásba és a kisipari minőségi termékek kedvező értékesilésének elősegítése. Mindezek hatalmas munkál rónak az OKISz szervezetére. Az elmult kapitalista társadalmi rendszerben a kisiparosság is éppen olyan kizsákmányolt volt, mint a többi dolgozó réteg és termelőeszközök, valamint tőke hiányában kisiparosok ezrei voltak kénytelenek vissz.aadni iparengedélyüket. A kisiparosok még jól emlékeznek az 1930 as évekre, amikor évente tőbbezer kisiparos ellen vezeltek végrehajtást. Az OKISz első feladaiának azt tekintette,' hogy megszüntesse a kisipar anarchikus termeléséi. Ezen a vonalon jelentős eredményeket is ért cl A kisiparosság élclszinvonalának felemeléséhez dönlő módon járult hozzá, hogy az OKISz-on keresztül gyári áron kanja nycfsanvagszükségleténdk -iBovrés'i'i cs az, hogv segíteni ;u( luirli. o termelőeszköz és a t,,„ehi in\un is. K

ülönös .otulot fordit az OKTSz 0 minőségi termelés rWcgszcrvezésére. Az ország legkitűnőbb kbipari szövetkezeti szakemberei látogatják a tagszövetkezetekel, ellenőrzik a tervszerű termelést és olt. ahol hibákat látnak, szakszerű tanáccsal uj munkamódszereket jelölnek meg. A reakció azt a lirt terjeszti, hogy a szövetkezetekbe tömörüli kisiparosok bérmunkásokká válnak• A demokrácia ellenségeinek ilyen irányú propagandája már cgvre kevesebb kisiparos elöil talál hitelre Bizonyltja ezt, hogy az OKISz úttörő munkája nyomán egymásulán alakulnak országszerte a kisipari termelő szóvclkezcIck. A szövetkezeti törvény világosan leszögezi, hogy a termelő-szövetkezet tagjai tulajdonosai a szövetkezeinek és mint ilyenek, abban az arányban részesülnek a szövetkezetek jövedelméből. amilyen arányban résztvellck a munkában. A jól dolgozó termelő-szövetkezetek természetcsen lényegesen töbtet keresnek, mini a gyengébbek. I

j^ddig az országban mint-v egy öOO kisipari szövetkezet működik. Ezek közölt még igen sok olyan van, amely a Horthy-rendszerben alakúit és csak ncvél>en kisipari, lényegében azonban egyes spekulánsok álcázott érdekeltsége. Ezeket, a szövetkezeti, mozgalomra káros álszövetkezeteket a legrövidebb időn belül felszámolják cs ezzel az OKISz még jobban megerősíti a valóban kisipari termelőszövetkezeteket és niég jobban elősegíti ujabb kisipari szövetkezetek alakulását. Azzal, hogy az Országos Kisipari Szövetkezet az ország különböző kisipari centrumaiban kirendeltségeket létesít, megkönnyítjük a kisipari szövetkezetek nyersanyagellátását, mert jelentős munkaidőt takarítanak meg, miután a bevásárlások eszközlésére nem kell Budapestre felutazni. A kirendeltségek felállítását az is sürgeti, hogy a kisiparosság részéről mind nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a szövetkezés iránt. A kirendeltségek felállítása tehát biztosítja a kisiparosság részére a kitűnő minőségű, olcsó és gyors nyersanyagellátást. Ezek a szempontok vezették az OKISz-t, amikor első kirendeltségükei Szegeden létesítették. II népszámlálás — politikai munka is Már többször hírt adtunk róla, hogy az idei év végén népszámlátást tartanak az országban. Ez a népszámlátás nemcsak nagy esemény, nemcsak közöuségeá statisztikai adatgyűjtés, de fontos tartozéka is tervgazdálkodásunknak. Hároméves tervünknek. Mint ahogyan a jó gazdaasszonynak is tudnia kell, mennyi pénzzel, milyen készletekkel rendelkezik háztartása viteléhez, ugyanugy az ország nagy államháztartás sában is tudni kell, milyen készletekkel, milyen vagyonokkal, milyen termelőeszközökkel rendelkezünk. Fontos gazdaságpolitikai jelentősége van tehát a népszámlálásnak, amely pontosan megmutatja, milj-en erőkkel rendelkezünk, milj'en erőkre támaszkodhatunk. A népszámlálás során nagy feladat vár tehát nemcsak a népszámlálás hivatalos tényezőire, dc valamennyiünkre is. A reakció ngynnis világosan tndatáhan van annak. Iiogv mit jelent népi demokráciánk szempontjából a most következő népszámlálás. Mindent el fognak követni, liogy megakadályozzák ezt a munkát. Különösen a rémhírek fegyverét alkalmazzák majd megint, ezt is leginkább a falvakban. A falusi pártszervezetekre tehát még fokozottabb felelősség, éberség hárul. Huszonnyolcezer számlá óbizfos járja majd január első felében az országot, akiknek mindenben segítségükre kell lennünk, liogy munkájuk eredményes lehessen ós népi demokráciánk, tervgazdálkodásunk pontos adatokra támaszkodhasson. Szegeden is már megtörtént, a számláló biztosok és a feliilvizsgálók kijelölése. Itt a belterületen 110, a külterületen 85 számlálóbiztos ezenkívül 59 lel ül vizsgáló működik majd. Mintegy tizenhat mázsa nyomtatványpapiros is érkezett, amelyek a legkülönfélébb adatok számára szolgálnak. A számlálólapoknt a december 31-iki éjféli állapotnak megfelelően kell kitölteni. A népszámlálás során egyénenként minden személyt, csecsemőktől az aggokig összeírnak, de összeírják a lakás céljára szolgáló épületeket, és a lakatlan épületeket egyaránt. A népszámlálással egyidejűen a születési anyakönyvi adatok részletes megállapítása céljából külön is számba vesznek minden 18-tól 00 éves férfit, valamint a 15-től 00 éves irni-olvasni nem tndókat, és csak olvasni tudókat, továbbá a G-tól lí éves iskolaköteles gyermekeket, végül a mindkét szemükre vakokat. Mindazokat, akik december 31-én éjfélig élette.11 voltak, még akkor is számba kell venni, ha az adatok helyi összegyűjtéséig, tehát magáig a gyakorlati népszámlálásig meghaltak de azokat, akik december 31-én éjjeli 12 órája után születtek, a számlálásból ki kell hagyni. A népszámlálás, tehát maga az összeírás két hétig tart. Ezután végzik az összesítő munkát és erről február elsejére tesznek jelentést a Központi Statisztikai Hivatalnak a kiilönbözft községek és vármegyék. Ott azután megkezdődik "a részletes feldolgozás, amely igen bonyolult és nehéz munka. A főbb eredményeket, mint például egy-egy városnak, vagy vármegyének a lélekszáma, foglalkozási, vaery egyéb megoszlása, haniamhb is közzéteszik, de a teljes feldolgozás sokszor éveket ve-z igénybe. A népszámlálás adatait bizonyos időnként több kötetbe, különböző szempontok szerint szokták megjelentetni. Kzekbea a kötetektjcn az egyszerű adatfelsorolásokon tul érdekes összehasonlító adatokat ri közölnek. A mostani népszámlálás legfőbb szempont jónak a gazdasági, gazdaságpolitikai szempontnak kell tennie. Sem a számlálóbiztosoknak, de az összeírásra kerülőknek sem cziljad ezt bürokratikus munkának felfogni, hanem mindenkinek tudatában kell lennie annak, hogv tervgazdálkodásunk alapját j'lentik á beszerzett adatok. Fontos politikai munka ez'-rt a népszámlálás és ennek sikere egyik feltétele lcvz gazdasági felemelkedésünknek. dolgozó népűnk jólétének. Az ülni év v'-gén tehát gazdasági téren is számba vészszűk erőinket és miutegv nagy számadást tartunk a népi demokrácia első népszámlálása során. Tólh Józsefné Három Hétiel indulásuk után jó eredményt érlek el a Póló brigádjai A mnnkaversenyek lázában A brigádokon belül Könyvekről EMBER ÉS VILÁG* címmel népszerű felvilágosító füzet sorozatot indított a Szikra. Rövid, világos és népszerű formában nagy tudományos problémákat isinertet meg ezekben a főzelékben. Eddig négy kis munkíujelent meg. Az elsőt Gáspár László irta a »Világmindenség* eiinmet és ebben megismerkedbelik az olvasó a csillagos ég. a nap, a hold, a csillagrendszerek és vele a nagy világmindenség többnyire titokzatosnak liiK rendszerével. Fülöp Zsigmond a föld keletkezésével foglalkozik. Remete Dezső pedig » Hogyan keletkezett élet a földön* címmel irt. Ezekből megtudhatjuk azt is. mini képzelték a régiek a föld' kia'akulásűt. I áthaljuk, hogy az élőlények mint hordják magukban őseik nyomát, melyek az élM fejlődésének különféle fokozatai, honnan származtak a növények és állatok. Az ember származásával külön füzetben foglalkozik Ritzingcr Dezső. Megláthatjuk ebből, hogy az. embert valójában a munka lette emberré és ez különbözteti meg legfőképpen a többi élőktől. »A MAI BULGÁR!A« címmel Aranyossi Pál irt.igen hasznos kis könyvet Dimitrov felszabadult országáról. Reve-, zc tőjében a bolgár nép történetével foglalkozik, majd az ország földjét, népét, gazdaságát irja le. Külön fejezetben foglalkozik a demokratikus köztársság megszületésével, a bolgár nép nagy vezéreivel és a kétéves gazdasági tervvel. Megismerhetjük az újjászervezett kereskedelmet, irodalmat, művészetet, népi kuliurát és megismerhetjük1 a bolgár nép liai> cát a békéért. Az érdekes munkát a Szikra adta ki ízléses ki. adásban. »A MAGYAR KÜLKERESKEDELEM UJ UTJAI« cimmel dr. Facsádv Kálmán munkáját adla ki a Szikra. Ennek a fontos kérdésnek alapvető és főként időszerű problémáit kapjuk világos tárgya, iásban a bő adatokkal alátámasztott fejezetekben. Az uj magyar külkcreskcdclcmpoHtikát kialakító tényezőkkel foglalkozik az első fejezet, de az egész munka figyelembe veszi a magyar kiílforgalom minőségi változását és általában irányának • változását. Felvázolja Faesády műve az uj Magyarország külkereskedelmének szervezését és irányítását, az uj magyar kűlkercskedclempolitika időszerű feladatait is, amely légióként a hároméves terv biztosításában csúcsosodik ki. országszerte brigádok születnek meg- Ezekben a kisebbnagyobb termelési csoportokban most már uj módszerekkel dolgoznak munkásaink, hogy termelésünk fokozódjék, gyáriásunk pedig « Jelenleginél gazdaságosabb, olcsóbb legyen. Szegeden jóformán minden szakmában, minden üzemben brigádok Icndilik elő a termelést. A bőriparban; a Póló-cipőgyár brigádjai különösen szép eredményeket értek el. Vállalták az egyes brigádok, hogy a termelést általában bárom, négy százalékkal emelik s /most, alig három héttel az indulás után tiz százalékra teljesítették- Ez azt jelenti, hogy a Póló-cipőgyárban január egyre előirányzott 2800 pár cipőt már karácsony előtt forgalombahozhatják, már karácsonykor juthat a dolgozóknak az dfldiginéi jobb minőségű cipőkből. itünö egyéni teljesítmények születtek, bizonyítékául annak, hogy a csoportos munka nem mossa el az egyéniségei, nem gátolja egyes személyek fejlődését a munka terén. 40-50 forinttal főbbel Tólh Józscfné tűzőgépe mellett harminchat százalékkal teljesítette lul az előirányzatot. Pedig Tólliné eleinte idegenkedett az újfajta munkától. — Bevallom, húzódoztam a lirigádmunkától — mondja. — Azt mesélték az üzemben, liogy az cselleges többletmunka diját nem fízelik ki. Alig néhány hét telt el, dc már rájöttem, hogy nagyon is érdemes ilyenformán résztvenni a termelésben. 40-50 forinttal többel kapok, azonkívül nem fárad°k el annyira. Időközben arra is rájöttünk, hogy a brigádmunka elleni liirck kividről, reakciósoklól Jöttek az üzembe. Rákosi elvtársnak igaza van — A norma kérdéséhez én is hozzá szólok — kapcsolódik a beszélgetésbe Balogh János lalpvarró. Itc az üzemben helyeseljük Rákosi elvlárs kijelentését, hogy a normát a technika fejlesztésével párhuzamaSan változtatni, fejleszteni kell. Az a véleményem, hogy a demokrácia igen vigyázott a munkások életszintjének biztosítására az elmult nehéz években, vigyázni fog a jövőben is. Nem dűlünk be semmiféle reakciós híresztelésnek. A szabász brigád élen jár a munkában. Több mint tizenöt százalékkal teljesítették tul a kéthavi átlagot. Ilogyan? — Amikor a kezdést jelző csengő megszólal, késsel a kezünkben már a pultnál állunk — mondja Árva Antal, a brigád vezetője. Igy, a múlthoz képest perceket takarítunk meg. A munkaidőt az utolsó pillanatig pedig ledolgozzuk. Sok kicsi sokra megy! A munkaidőn kívül remibehozzuk késeinket, ez is lényeges megtakarítás. Brigádunk becsületére gondolunk és ez állandóan ösztökél bennünket — fejezi be. A Szabad Nép haiása — A mi csoportunk tizennégy százalékkal teljesítette lul az előirányzatot, mondja (ördög Piroska élmunkás. A szabászokhoz hasonló módszerek, kel dolgozunk. Én a munka javulásának okát még másban is látom. Jelentkezik munkást ársainknát a Szabad Nép olvasásának haiása. Egy-egy problémát már nem kell annyit magyarázni... Rákosi elvtárs ezt az ével a fordulat evének ne. vezle. Uyylútszik változik a világ az üzemben, a Pédóltan, a mnnkajuid oknál is... — Es javul a pártmunka Veres Mihály főbizalmi véle. ménye szerint a rendszerei megbeszélések, a brigádérte* kezietek is elősegítet lék a jobfi munkál. — A munkások sok. kat szívesebben dolgoznak —< mondja, — ha bevonják őket 3 munka megbeszélésébe, ki kéri H véleményüket a feladatokkal kapcsolatban. — Kocsis József üzemi párllit. kár észrevette, hogy a brigádban dolgozók jobban végzik pár!munkájukat is. — A brigúdiagotc pontosabban júrnali párlnapra, taggyűlésre, egyrú sűrűbben Jelentkeznek felvilágosító munkára és szeminári-t nmra- — * A Póló brigádjaiban dolgozó munkások arca naprót-naprl ragyogóbb, őntudatosabb. Uj* fajta munkáink során most mát nagyobb ütemben rakják le egy jobb élet alapját. (V. V.)