Délmagyarország, 1948. december (5. évfolyam, 275-300. szám)

1948-12-07 / 280. szám

Kedd, 1948 december 7. DET, MAGYARORSZÁG A munkásosztály urés gazda ebben az országban Révai elvtárs szomfáton a kibővítet1 nngi/szegedi párloá­tatztmdni/ ülésén pártunkkal kapcsolatos kérdésekről « kö­vetkezőket mondta: TY öntő dolog, hogy saját há­zunk táját tartsuk rend­ben. Nemcsak Rákosi elvtárs, hanem Szakasits elvtárs is Központi Vezetőségünk ülésén hangsúlyozták, hogy a két munkáspárt egységének megte­remtése és összeforrása a régi szociáldemokratáknak és kom­munistáknak egyáltalán nem Telte le a napirendről az éberséget, a régi jobboldali szociáldemokraták aknamunká­ival, próbálkozásaival, kísérle­teivel szemben. Vigyázni kell tehát, ébernek kell lenni ezzel az aknamunkával szemtón a párion belül és a párton kivül egyaránt. Központi Vezetősé­günk foglalkozott azzal a dön­tő feladattal, aminek megoldá­sa a mi belső párlmunIcánk homlokterében áll. a tagfelüt­vizsgáiat feladatával. Kétségle­ien dolog és nvndcn pártszer­vezet tapasztalja, hogy a tag­felülvizsgálat az, bogy a sze­metet a párttól kiszórjuk, erő­nljük és növeljük pártunk te­kinlélvét a nép szemében. A tagfelülvizsgálattal kapcsolat­ban az eddigi tapasztalatok alapján két veszélyre kell rá­mutatni. Az egyik az, vigyáz­nunk kell, nevessünk a legfelül­vizsgálattal fíapcso'atban a rot­hadt l'tór. lizmus hibájába. Ne ad unk amnesztiát olyanoknak, akiken megesik á szivünk. Vég­re kell hajlani minden vajszi­vüség nélkül a Politikai Bizott­ság ebben a kérdésben hozod határozatát. A kizsákmányoló elemeket ki krtl tenni a párt­ból könyörtelenül. Ezzel kap­csolatban feltétlenül szükséges, hogv* ezeknek az elemeknek felkutatását ne bízzuk rá csak a felülvizsgáló bizottsáaokra. Megállapítottuk, hogy párttag­ságunk m'ndenl rábíz a bizott­ságokra, nem segíti őket az ilyen elemek felkutatásál>an és a párlbói való tósoprüzésétón. Ezen változtatni kell. A niásik veszély, amire Rá­kosi elvtárs felhívta fi­gyelmünket. a szektariániis me­revség veszélye. Ez főleg két dologban nvilvánult meg ed­dig. Az egyik, bogy sok felül­vizsgáló bizottságunk azt gon­dolta, hogy a felülvizsgálat kapcsán ^különösen nyomni kell a ré.gi szociáldemokrata elvtársakat. Ez azonban hely­telen. Ellenkezőleg, a párttag­ság felülvizsgál Vánál számba kell venni azf, hogv* a régi szo­ciáldemokrata párt tagjai nem sajátíthatták el a dolog terniő­szeléncl fogva ugv a mi har­cos marxista-'enini la tudomá­nyunkat. mini ahogy mi elsa­játíthattuk, kommunisták, de tegyük hozzá, mi. sem sajátítot­tuk el eléggé és nem mindenki snjá'.Kotta el a mi táborunkban sem. A szek'á iánus merevség má­sik megnyilvánulása az értel­miség nyomása. Ez országosan elég elterjedt jelenség, hamis és helyte'en. Természetesen a reakciós értelmiséget, akik be­furakodtak hozzánk, ki kell tenni a párlbói. Nem szabad a felül vizsgá I álnak érlel miségel­ellcncs, állalános hajszává el­fajulnia. Aki ezf leszi, az ári a munkásosztály és a dolgozó ér­telmiség közötti feltétlenül szükséges baráti kapcsolat >k­nak. együttműködési szellem­nek 'és szövetségnek. Mi nem tudunk szocializmust építeni a magyar értelmiség, a haladó ér­telmiség és elsősorban a mű­szaki értelmiség segítsége nél­kül. Ezt szem előtt kell tarta­ni a párttagság felülvizsgálatá­nak végrehajtásánál. A/T ég valamire mulatott rá * * Központi Vezetőségünk a tag-ág friülvizsgál.ttával kap­csolalban. Ez pártunk, de kü­lönösen vezelősége'nk szociális összetételének megjavítás®. El­sősorban azt ^karjuk, hogy a mi pártunk jellege proletár le­gyen és ennek elsősorban ve-' zetőségelnk összetételében kell kifejezésre julnia. A tag­ság felülvizsgálatának nem ulolsó sorban abban áll a jelen­tősége, hogy ezt megvalósítsuk és üzemi szcrvcre'einktón. ke­rüteli. körzeti Vezetőségeinkben túlsúlyba juttassuk a proletár elemei, falun pétiig a dolgozó paraszti elemet. Saját házunk tájékának rendtóntartása. bel­ső párlproblémáink megoldása nem merül Id a fagfelülvizsgá­lattal. Ez ma a legfontosabb dolog, de nem egyedid!. Rákosi- elvtárs igen nyoma­tékosan mutatott rá arra, hogy sok mulasztást kell behoznunk, elsősorban a párt ideológiai ne­velése terén. Bármennyire ja­vult is a helyzet ebben, a tekin­tetben az utóbbi időben, nem javult eléggé. A döntő feladat behozni a mulasztást két kér­déstón. Elsősorban annak tu­datosítása, hogv a Magyar Dol­gozók Pártjának odaadó tagja csak az lehet, jó kommunista csak az lehet, aki átérzi szivé­vel és agyával és átérti a Szov­jetunióval valé) szolidaritásnak, a Szovjetunió Kommunista Pártjával való szolidaritásnak élelre-halálra szóló szolidari­tásnak a jelentőségét. "U alliuk tó, hogy ezen a ié­ren, pártunk nevetése te­rén ehhen a szellemben mu­lasztásokat követlünk! el a múltban és ideje, hogy ezeket a mulasztásokat behozzuk. Ha párloUtMásróI, pari szervezés­ről, párttagságunk ideológiai színvonalának fejlesztéséről be­szélünk, akkor elsősorban- ar­ról .van szó. hogy^ tanuljunk a nagv bolsevik tesf vérpártunk tapasztalataiból, sajátítsuk el Sztálin tanításait. A másik do­log. amire Központi Vezetősé­günk felhí vta a figvelnict Rá­kosi elvtárs referátuma alap­ján, behozni a mulasztásokat, amelyeket elkövettünk eddig pártunk nevelése tekintetében a proletár munkásnemzetközi­ség' szellemében. Jó párttag, jó kommunista csak az lehet, aki szivével és agyával átérzi és átérti, hogy nem egy magunk­ra hagyott, különállóan me­netelő hadsereg vagyunk, ha­nem egv része, magyarországi hadoszlopa egy nagy nemzet­közi hadseregnek, amelybe be­letartozunk, amelynek nemzet­közi stratégiájával össze kell egvezle'.rlünk a mi politikánkat, amclvet mi segitünk és amely bennünket segít. Ideje elvtár­sak, — ezt mondotta ki Köz­ponti Vezetőségünk — egész párttagságunkat átitatni száz­szor jobban, mint eddig a pro­letár internacionalizmusnak a szellemével. , A zl hangoztatta Rákosi elv­lárs, hogy sokkal job­ban ,minl eddig, feí kell éb­reszteni pártunkban és. páriák­tíváukon, párttagságunkon ke­resztül az egész magyar mun­MegmozduU a községek, tanyák vallásos népe Szeged környékének dolgozó parasztsága Mindszenty eltávolítását követeli Vasárnap a Szeged köz­igazgatásához tartozó közsé­gekben és tanyaközpontok­ban a szülői munkaközössé­5 ek értekezletet tartotlak. lindenütt tömegesen sereg­lettek a szülők az iskolákba. Vallásos, dolgozó parasz­tok, parasztasszonyok vi­tatták meg felháborodással Mindszcnlv érsekprimás aljas, usziló, a dolgozó magyar népet újra rab­ságba taszítani igyekvő te­vékenységét és egyhangúlag határozati javaslatot fogadtak el. mely­ben követelik Mindszenty azonnali eltávolítását a ka­tolikus egyház éléről. Sok helyütt az ujgazdák igen éles kifejezéseket hasz­nállak. Felismerték, hogy Mindszenty törekvései mö­gött a földbirtokreform eredményeinek megsemmi­sítése és a nagybirtokrend­szer feltámasztása áll. Ba­lástván az ujgazdák kijelen­tették, hogy A Szovjetunió megünnepelte a sztálini alkotmány napját A Szovjetunió népe vasár­nap országszerte megünne­pelte a sztálini alkotmány­nak. ,a világ legdemokrati­kusabb alkotmányának nap­ját. A kullnrbázakban. klub­házakban és a szakszerve­zetek házaiban lelkes han­gulatit ünnepségek zajlot­tak le. Melegen ünnepelték a 60 éves Szakasits elvkársat Az MDP Politikai Bizottságának és Központi Veze­tőségének tagjai hétfőn reggel meleg ünneplésben ré­szesítettek Szakasits Árpád elvtárs, köztársasági elnö­köt, a Párt elnökét 00. születésnapja alkalmából. Rajk László elvtárs olvasta fel a Politikai Bizottság levelét, amely az egész dolgozó magyar nép meleg baráti és elvtársi szerencsekivánatait tolmácsolja. A levelet Rá­kosi Mátyás elvtárs irta alá. Az országgyűlés elnöksége nevében Molnár Imre al­elnök, a kormány nevében Dinnyés Lajos miniszterel­nök. a honvédség nevében Pálffy György altábornagy^ a rendőrség nevében Balassa Gyula rendőraltábornagy köszöntölte Szakasits elvtársat.".akit az MDP küldötí­ságének élén Rákosi elvtárs üdvözölt. — Kívánom — mondotta —, liogy jó egészségben, te­remtő erőd teljében még néhány évtizedig dolgozhass a szocializmus és utána a kommunizmus megvalósításá­ért. A külföldi diplomaták jókívánságait Puskin szovjet nagykövet tolmácsolta. II rendőrség őrizetbe vett őt feketéző kisteleki hentest és clnttos'ársukal, ilr. Pálinkás Pál áilalonrost A napokban megirtuk, hogy Kisteleken több hen­tes foglalkozik rendszeresen husfcketéaéssel és a rendőr­ség több ilyen feketéző ellen indított eljárást. Szombaton a kisteleki vá­góhídon ujabb l'ekelén vá­gó henteseket fogott a rendőrség. Tóth »Bandi« Géza, Zeiler Károly, Horváth István, Bi­ló József és Galambszegi Ró­bert hentesek 19 disznót akarlak fékeién levágni. A rendőrség a feketéző ben le­seket őrizetbe veltc és bc­száililotta a szegedi állam­ügyészségre. Az egvik feketéző hentes!, Tóth iBandi« Gézái, aki­nek szökésétől Is (rrtnni kellett, megbilincselve száliilollák Szegedre. Tólh »Bandi* Gézát nem­csak sorozatos fekelézései mialt vették őrizetbe. Amint arról a napokban beszámol­tunk. Tólh üzletében kuka­cos löpörtőből préselt, bü­dös és ehetetlen zsirt árult a dolgezóknak A zsirt az egyetemi" vegykiscrleti állo­máson is megvizsgálták és megállapították róla. hogy fogyasztása életveszélyes és valószínűen döglött disznó­ból szü-tó-'- 'i' . A nyomozás során a rendőrség dr. Pálinkás Pál kisteleki állatorvost is őrizetbe velle. az életük árán Is megvé­dik földjüket Mindszenty ellen. Lengyelkápolnán az asszo­nyok szólaltak fel. Mihatik Jenőné asszonytársai nevé­ben kijelentette, hogy az MNDSz, az egész falu aláírja a nyi­latkozatot, amelyben Mindszenty sür­gős leváltását követelik. A szülői értekezleteken el­hangzott felszólalásokon egyszerű emberek kemény szavakkal mulatlak rá a fekete reakció és a Sze­ged környékén lévő ku­lákság kapcsolataira, Mindszenty dülőapostotai­cak s" *""''' c. A ' ö-'ckcdé­si vonalaktól, utaktól távolabb eső kis tanya­központokon is leleplez­ték Mindszcnlv és fullaj­tárjainak rémhírterjeszté­sét, ujabb háborúval való aljas fenyegclődzését Igen nagy volt a szülői értekezleteken résztvevő dolgozó parasztság száma Kisteniplom lányán, Szaty* mázon, Balástván. Fclső­kö (ponton. Alsók özpon­lou, öszeszéken. Fekete­szélen. Csengéién- Alsó­csciuíe'éi, Röszkén, S c it­nii h álylclken, 1 > mr aszó­kén, Gyulán, (Vttömösőn* Yá-otta-tyát, Lon»vrtkű­po'náu és Nagyszéksóson. Rövirieen újból iási.jak Szegedet Az clmiilt évek során a see­gedi utcák és terek fái legna­gyobbrészt kipusztultak, több­lielyen a háborús esztendők alatt vágták ki azokat. A város most nagyszabású fásítási ak­cióra készül. Be akarják ültet­ni ismét a Xegvkörulat négy sorban akácfákkal. ezenkívül több teret és u'cát is. Különö­sen a nyári hónapokban igen fonlos, hogv a városban ismét fás u'.cák, közterek legyenek és egészséges levegőjükkel meg­kössék az alföldi pori, meg­akadályozzák a" tüdőbaj terje­dését. A város vezetősége sza­bályrendeletet is készít a kö­zeljövőtón a fásításra vonatko­zóan. Felszólít iák majd a ház© lutajdonosokat is, hogy fo­kozottabban ügyellenek a há­zuk elé ültetett fák gondozá­sára. Az Országos Tervhivatal felszabadí­totta a texliiforgalmat Az Országos Tervhivatal a pamutszövet eladásánál meg­szüntette a vásárlási könyvek­tó tőrlénci bejegyzést. Ezzel felszabadította a tcxtilforgaí­mat ugy, hogy a karácsonyi ünnepek előtt mindenki sza­badon vásárolhat textilárut. kásosztályban azt a tudatot, hogy ur és gazda ebben az or­szágban. Ez a tudat nem ele­ven még a magyar munkások­ban. Ila arról van szo, hogy a hadsereget ellássuk tisztek­kel, hogy középiskolára és egyetemre vigyünk munkás­gyermekeket, akkor bizony et­Icntállásha ütközünk a proletár apák és anyák részéről. Erre gondolt Rákosi elvtárs, amikor azt hangoztatta, hogy a mun­kásosztályban még nem elég eleven az a ludat, hogy 5 az ura és gazdája az országnak. Nekünk a hároméves és ötéves terv végrehajtása során körül­belül 50.000, de azt hiszem sokkal több ipari szakmunkást keli kiemelnünk a termelésből, Jiogy, a magunk képére, a mun­kásosztály képére alaki thassuk át, formálhassuk az egész ma­gyar államot minden területen, a diplomáciától egészen a pénzügyigazgatásig és a köz­igazgatásig. 50—80 ezer ipari munkást kelt kiemelnünk a termelésből, hogv ez az állam valóban munkásában! legyen, szövetségben és együtt a pa­rasztsággal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom