Délmagyarország, 1948. december (5. évfolyam, 275-300. szám)

1948-12-07 / 280. szám

Szeged kürnyékének parasztsága Mindszenty eltávolítását követeli V. évt. 2ML szám. Ara 60 fillér Szeged, 1948 December 7, Kedd Szegedi asszonyok ­dolgozzatok, harcoljatok a békéért! Ma zárul Budapesten a Nem­zetközi Demokratikus Nőszövet­ség második világkongresszusa. A parlament feldíszített ülés­termének falai között még so­káig kong majd 55 ország 600 kiküldöttjének egységes szava, állásfoglalása: (Megvédjük a hékét!« Eddig már gyorsírói jegyzetfüzetek tömkelegén, táv­irószalagok ezrein, telefonhuza­lok millióin, rádión és több mint félszáz nép nyelvén meg­jelenő ujságpk hasábjain ke­resztül a nagyvilágba kerültek ki a, budapesti események. Hallják, olvassák, megvitatják e kongresszust minden világtá­jon, ahol csak szabadságszerető© békére vágyó népek élnek — és hol ne élnének — de megvitat­ják, keserű szájízzel és tehe­tetlen dühvel azok is, akik szá­mára ee a találkozó ujabb sötét viharfelhőt jelent süílifbdő bi­rodalmuk egén. A világ demo­kratikus asszonyainak legjobb­jai mutattak utat ezen a kon­gresszuson és felhívásuk nem marad pusztába kiáltó szó: minden égtáj felől az együtt­érzők hangja, rezonál, akik he­lyeslik és vállalják azt a har­cot, amelyet a kongresszus meg­hirdetett a békéért, a szabad­ságért, a nők egyenjogúságá­ért az egész világon, a haladás győzelméért. Ott -oltak a budapesti ta­lálkozón a nagyszerű szovjet asszonyok, akik a diadalmas szocializmus építésének tapasz­talatait adták át asszonytár­saiknak és beszámoltak arról a páratlan életformáról, amelyet csak a szocialista társadalom nyújthat a dolgozóknak. A népi demokráciák asszonyai elmon­dották. milyen eredményeket értek el és milyen harcot kell vivniok még ma is a talaját vesztett, hatalmát visszasze­rezni akaró reakcióval. S még­jelentek Budapesten a francia, a spanyol, a görög, a kinai asszonyok, de az amerikai nők is. akik annak a másik Ameri kának, Lincoln és Roosevelt né pének arculatát képviselték. Hallhattak a kongresszus részt­vevői megrázó részleteket a francia bányászok ellenállásáról, a halálraüldözött spanyol és görög szabadságharcosok hő­siességéről, a dolgozó százmil­liók támogatta kinai népfelsza­badító hadsereg mindent elsöp­rő győzelmeiről. Beszéltek az olasz, a német, a svéd, az an gol, a norvég nők is — és min aenből egv a. végső tannlság a világ mindrn sarkában ott vannak a béke és a haladás elszánt erői, amelyek hajlandók bármikor szembeszállni az im­perializmus agressziójával, há­borús uszításával. Megtanított ez a kongresszus arra, hogy a béke tábora hatalmasabb, mert erői nem korlátozódnak a Szovjetunió, Szabad Kina és a népi demokráciák területére, hanem jelen vannak mindenütt, még az imperializmus legszilár­dabhnak hitt bástyáiban is. S a világ minden táján élő asz­ezonyok. akikhez eljutott a bu­dapesti konsresszus hire, nem egyeznek többé eolisem bele, hogy férjeiket, fiaikat a Szov­jetunió elleni háborúba kerges­sék. A Szovjetunió eszmény­szerű példája tartotta össze a budapesti világkongresszus min­den fajú, szinü és nvelvü asz­szonvát, ez fűzte őket egységes, mindenkor cselekvésre kész tömbbe, mert amint a találko­zón leszögezték: nemcsak vá­gyakozni kell a békére hanem keményen harcolni i? Unt érte. Csak 26 szegedi asszony le­hetett olyan szerencsés, hogy a kongresszuson személyesen résztvegyen. A kongresszus ese­ményeit, határozatait azonban minden demokratikus magyar asszonynak ismernie kell; meg kell éreznie azt a légkört, amelyben a budapesti tanács­kozások lefolytak. Ezért jönnek le szerdán Szegedre a világ­kongresszus szovjet, francia és gyarmati kiküldöttei, ök mond­ják majd el, mit jelentett szá­mukra a budapesti találkozó, mi ezek után minden _ békesze­rető, családja javát és jövőjét tekintő asszony kötelessége. A szovjet kiküldött majd igy mondja el: Harcoljatok, hogy nálatok is ugy lehessen, mint nálunk. A francia ezt mondja: Harcoljatok, nehogy ugv jár­jatok, mint a mi liazánk. S végül a gyarmatiak intve fi­gyelmeztetnek majd: Harcol já­tok az imperializmus ellen, ne­hogy oda süllyedjetek, mint ahová mi, gyarmati nők kerül­rültünk a (civilizáció* ürügyén... Eljönnek a budapesti kon gresszus résztvevői Szegedre és magukkal hozzák azt a harcos szellemet, amely éppen a béke megőrzése érdekében fűtötte át a parlamentien ülésező asszo­nyok szazait. EljönnOK és tol mácsolják a maguk távoli né­peinek hangját, négyféle nyej ven hangzik majd el a szegedi gedi színház színpadáról a fel­szólítás: Asszonyok, dolgozza­tok, harcoljatok a békéért t Tudatosítani fogják Szeged külföldi vendégei városunk dol­gozó asszonyaiban, hogy mind­egyiküknek feladata a Szovjet­unió politikájának messzemenő támogatása. Ahhoz azonban, hogy az asszonyok tisztán lás­sanak a világesem4nyek között és helyesen tájékozódjanak, ta­nulniok", politikailag továbbfej. lődniök kell. Tovább kell erősi­teniök a népi demokráciát, elő segiteniök a szocializmus épí­tését. Mindenfajta munkában, a termelésben, a pártmunkában a felvilágosító, nevelő munká­ban élve jogaikkal, az élre kell törniök. Igen jelentős szerbet játsza­nak a nők egy uj társadalmi rend kialakulásában. Ezért a magyar népi demokráciának nem közömbös, milyen állás­pontra helyezkednek a magyar asszonyok milliói — és nem kö­zömbös ez Szegednek sem. Szeged dolgozói asszonyai szer. dán meggyőződhetnek arról, milyen nagyszerű munkát vég­zett a demokratikus nök bu­dapesti világkongresszusa, mi a tennivalójuk a mai világhely­zetben, hogyan járulhat hozzá a szegedi kendergyárí szövőnő, az ujgazda asszony, vagy a 'tör­vényszéki gépírónő is a maga módján1 a haladás erőinek győ­zelméhez az egész világon. Ezekre a feladatokra készülnek fel szerdán városunk dolgozó asszonyai, hogy követve a vi­lágkongresszus útmutatásait, si kercsen vegyék ki részüket a béke megőrzéséből, a szocializ­mus épiléséből. n nemzetközi nökongresszus határozata követeli a nök politikai és gazdasági jogvédelmét a Marshall-országokban is A Nemzetközi Demokrati­kus Nőszövetség buda­pesti nagy kongresszusának ötödik napján. vasár­uap Kormanova lengyel ki­küldött terjesztette elő a gyermekek helyze'iérjt és jogainak védelméről szőlő beszámolót. A szovjet kiküldött rámu­tatott arra. hogy a népi de­mokratikus országokban gondoskodnak az anya- és csecsemővédelcmről "és a népoktatás fejlesztéséről. A gyermekvédelmi intézmé­nyek százainak hálózata se­gíti a szovjet anyákat a gyermeknevelésben. A Szovjetunióban jelenleg 197.000 iskolában több, mint 22 millió gyermek tanul. Bejelentette", hogy még mindig 200.000 szov­jet gyermek van Német­ország nyugati övezetei­ben és Ausztriában. Ezeknek hazájukbai rvalé visszaszállítását az angol és amerikai hatóságok megta­gadták. Kérte a kongresz­s/ust legyen a szovjet nsz­szonj-ok segítségére gyerme­keiknek hazájukba való visszatérésében. Berki Mihályné főispán rimondot'a. Jiogv a népi de­mokratikus Magyarországon a munkás- és parasztszár­mazásu gyermekek előtt megnyílt a korlátlan lehelő­ség a'tanulásra. A felszabadulás óta a cse­csemőhalandóság 28.9 szá­zalékról 10 százalékra csökkent. Ma Magyaror­szág területén 1600 óvóda működik, több mint ICO ezer gyermek számára. A hároméves terv keretében további 1500 modern óvo­da épül. Országszerte nagy számban épülnek a szülőotthonok, bölcsődék, járási egészség­ügyi központok, anya- és csecsemővédelmi intézetek és napközi otthonok. Ezután a kinai küldöttség vezetője beszámolt az ázsiai és afrikai demokratikus nők helyzetéről. A szovjet kiküldött hatá­rozati javaslatot terjesztett elő a gyermekek jogainak védelmére. A határozat meg­állapítja. hogy amig a Szov­jetunióban és a népi demo­kráciák országaiban hatal­mas munkát végeznek a gyermekek életszínvonalá­nak a javítására, addig Eu­rópa többi országaiban és a világ más részében, még az USA-ban is. valamint a gyarmati és függő viszony­ban lévő államokban rossz helvzelbcn vannak a gyer­mekek. A kongresszus kéri az Egyesült Nemzetek szerve­zetét, hogy alaposan vitassa meg a gyermekek helyzetét. Végül felszólítja Anglia és az Egyesült Államok kormá­nyát, engedjék haza a Né­metország nyugati megszál­lási övezeteiben levő szov­jet gyermekeket. A kongresszus a határo­zati javaslatot egyhangú lel­kesedéssel elfogadta és ezzel a vasárnapi ülés véget ért A Nemzetközi Demokra­tikus Nőszövetség kongresz­szusának hétfői ülésén Ge­lok Valwius holland kikül­dött hangsúlyozta, hogy a haladó hullámi asszo­nyok t ámogalják az indo­néz nép szabadságharcát ős követelik az Indonéziá­ba küldött csapatok visz­szahivását. Pham-Ngoc-Tlntan asz­szony a Vietnám asszonyok szabadságharcáról beszélt. I.aili Bazanova szovjet ki­küldött hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban nincs olyan terület, ahol az asszo­nyok a férfiakkal ne egyen­joguan dolgoznának. Marian Firuz, az iráni küldöttség vezetője rámuta­tott arra, hogy az iráni nép retteneles nyomorban síny­lődik, mert a reakciós veze­tők eladták az országot az angol-amerikai olajtársasá­goknak. Sara Ábrahám indiai és Tamara Rust brit kiküldött felszólalása után Jóboru Magda határozati javaslatot terjesztett elő a nők politi­kai cs gazdasági jogainak védelméről. A Szovjetunió példáját követve, a né­pi demokráciák országai egyenlő gazdasági és politi­kai jogokat biztosítottak a nőknek. Azonban még sok ország van, amelyben nem adták meg a nőknek a gaz­dasági, politikai és egyéni szabadságjogokat, vagy nero tarlják azokat tiszteletben. A kongresszus élesen el­itéit, hogy Észak- és Dél­Amerikában megkülönböz­tetést tesznek a fehér és né­ger asszonyok között. Üd­vözlik Franciaország. Olasz­ország és Finnország hősies munkásosztályát. Felszólít­ják a haladó gondolkodású nőket az egész világon, hogy még következetesebben küzdjenek a reakció ellen a szabadságért és a demokrá­ciáért. A kongresszus óriási lel­kesedéssel egyhangúlag el­fogadta a határozati javasla­tot. Csű-An-CKn dél koreai, Leo lerque francia, Marozova szov­jet, Csang-Glng-C.sang kinat, Ruiz algiriai, Guiafoba lengyet kiküldött szólalt fel még. Jea­nette Wermcers a kongresz­szus tegnapi ülésén a nemzet­közi nőszövetség kiáltványát terjesztette elő, amit viharzó lelkesedés közben fogadlak el. A NOT is halálra ítélte Csarnoki Viktort \ hazaárulót ma reggel végzik ki a gyüjlöfogház udvarán A NOT hétfőm rgggel kezdte tárgyalni dr. Csor­noki Viktor bünügyét Dr. Csornoki Viktort november 15-én a népbiróság külön­tanácsa kötél általi halálra ítélte hűtlenség, fizetési esz­közökkel elkövetett bűntett és egyéb" bűncselekmények miatt és kimondotta a teljes vagyonelkobzást A népfőügyészhelyettes be­tő körülményt kell megemlí­teni, nevezetesen azt a körül­ményt, hogy a vádlott már kairól kö­veti állásának elfoglalása előtt készült hazaáruló te­vékenységére. Csornokival szemben felme­rült az a súlyos tény, hogy logikusan és tervszerűen ké­szült a hazaárulásra. Jankó Péter tanácselnök jelentette, hogy az elsőfokú hétfőn délután hirdette ki a ítéletben megállapított su­jyosbitó körülményen kivül NOT Ítéletét, amely szerint a NOT is halálra ítélte dr. ujabb nyomatékos sulyosbi- Csornoki Viktort és kimon­dotta összes vagyonának el­kobzását. Csornokit hétfőn délulán 5 órakor felvezették a bu­dapesti törvényszék nagy cs­küdtszéki termébe, aholOlti Vilmos népbirósági elnök ki­hirdette előtte a NOT jog­erős ítéletét, majd közölte a NOT végzését amely Csornokit nem találta ke­gye em re méltó ak, teki tet­tél a bűncselekmény rendkí­vüli súlyára. Az elnök kö­zölte ezután, hogy a halálos Ítéletet kedden reggel 7 óra­kor hajtják végre a gyűjtő­fogház udvarán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom