Délmagyarország, 1948. december (5. évfolyam, 275-300. szám)

1948-12-25 / 296. szám

DELMAGYAirOTtSZAG Szomhaf, 1048 december 25. wfcsn EGY TÖRTÉNELMI BESZÉD NYOMÁN TfeiHosf Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártjának főtitkára a Központi Vezetőség november 27-i teljes ülésén hatalmas beszédében felvázolta a magyar demokrácia erőinek növekeséi, uj célkitűzéseinket, a a demokráciák békefrontfán ik megerősödését. A beszéa Ors-.á s.ertr. huta'mus visszliango1 keltett. A dolgozók milliói munka ulán hazafelé menet csoportokba verődve tárgyalták meg Rákosi elvtárs iránytmutató beszédének tanulságait. Az üzemek pártszervezeteiben, a munkahelyek szüneteiben, iroőáklyan. de a dolgozó parasztok csendes pihenőidefében is megbeszélték, megvitatták mindazt, amit ebből a beszédből tanulhattak. Mert Rákosi elvtárs beszéde minden dolgozóhoz szólt, akár munkás, akár paraszt, akár értelmiségi dolgozó legyen. Mindennap életünk, nemzetgazdaságunk, éictszinvonainnle és kutturdnk. szellemi és anyagi felemelkedésünk különféle, de. a népi demokráciáiban területeire Trak!orá!(o:nást kérnek és szövetkeznek a klsiöldesek lUkasi: 3Zla jó munkál végzünk, ugy a magyar du'go/á parasztság maga fogja fc'kápni a szövetkezés gomlo alít és meg is fogja va!úsilani.« A esi/.inas zárába, nem szorulhatott sok meleg ifj. Szekeres Gyulának, aki a marxtéri piacon zoue nélkül is valami ősmégis öss-.efüggő j magyar táncra emlékeztető tomutalott rá Rá- pogással igyekszik a hideget elkosi elvtárs. Beszédének ezen különösen kiemelkedő részeit mutatjuk be szegedi vonntl-Ozásban. zavarni. Ahogy beszéli, vagy 28 kilométert kocsizott Alsó-l'álosról, hogy terményeit itt eladja. Káposzta meg tök van a kocsiján és adná már minden Ami nincsen benne a lemezgyáriak borítékjában. Rákosi: /liogv a jól egvéltkénl milyen könnvü megszokni, arra jellemző, liogy a demokrácia nem pénzben nyújtott szo!gá7a'ait sokan számba sem akarják venni az életszínvonal megáüap*fácakor.< jő ellálás, a nagy kényelem minden elképzelésemet felülmúlta. Ilyen helyen eddig csak álmomban járlam. Az épületen még ott ékeskidett a gráf Festetics név. dc a nyaraló ma már a miénk, a dolgozó népé. I í hancúrozó gyermek vidám kacagása tölli be a I cmrzgyár újonnan épült napköz<otthonát. Nehéz eldönteni, vájjon a gyermekek arcáról sugárzó őröm feszi ojynn ragyogóvá a kellemesen fülűit olt-' hont vagy a belopódzó téli nanswár amely végigsimogatja a hófehér ágyakat, a gondtalanul alvó, szőkehaju csecsemőket. A gyrekrket ebédhez s-Art iák. Kórü'iVi'r a kis kerrkas-tall s-jóízűen kanalazzák & f nom krwnp'i ev st. A-alin nrJclá'mk a frissen sült bkvároshn'iának. A kis Ceglédi-gyerek, nrk még az orra is lekváros. Fe"é-i-öp-n"rs leán"ok sürögnek körülültük, vigyáznak, hogy rr, nncn'i iAl'aklék. Amim gyerckrk ebédelnek, végigjárjuk a modernül f-ls-erelt nanlözi- és csecsem'otthont. Fürdős-oba, or-osi en I ló, az édesanyák rcs ére küh >n IáloaatAs~obn minden megtntáll "fő if. ami a gyerekek kényelmét és egészsé. gét s-olgália. Ozv. Kovács Jánospé gondI lanul végzi munl.ávf a- ü-emb-n. | I hogy gyermeke fóhrlyen van amig ő dolgn-ik, ni"uá-nnk rá. nXcm ts tudom k;fejezni m'tycn nagg segítséget jeleni cz nekem. — mond fa mosolyodva. Még nagy uri csatádban sem volt jobb dolguk a fprrekcknck.1 fí-v. Kovács né na k négy gyermeke von. 105 forint karácsonyi segélyt Ipp. Már •el ts terve te. mit fog rafia vásárolni. tF.'rthának és Piroskának meleg rn 'iát fogok venni, ami marad jó lesz karácsonyra, az ünnepekre.* Sánla Jánosáé ctidársnő a naáron Dubicsánban nyaralt, látszik raj'a. hogy szívesen emté's-ik vissza a kellemesen elIfli'öf partokra: I Ec-rnSr^l először voltam ittfen helyen. A táj szépsége, fi dalosán. Ila már az OTf-ról van szó, hadd mondjak én is valamit — szakilja félbe Marion Erzsébet elvlársnö. Én már a felszabadulás előtt is itt dolgoztam. Heti keresetemből 4—5 pengői levontak a betegsegélgzöre. Sánta Jánosné elvlársnö nyáron llarkányfürdőn is nyaralt. Betegsége miatt az OTl utalta oda. »Telj"Sen kijdhentem magam. egés-ségsen térlem vissza. Jó tudni, hogy népi demokráciánk ugy vigyáz ránk. mint a s.cmc fényé-e.< — rr.Ondfg öntuI mi munkások nem fizetünk OTl-t ez is mutatja életszínvonalunk emelkedését. BizOny sok minden nincsen benne a borítékban. Nincsen benne a népi demokrácia legnagyobb futaima sem, a dolgozóknak Júllatolt szabadság és hala'om, amellyel boldogabb jövőjüket épiti. Egyre több munhásorvasója van a Somogyi-könyvtárnak Rákosi: »A munkásság megérlelte líjva'ásál, az ország vezető osztályának a ku'tura terén is felül kell muliiin a burzsoázia é cl zinvonalút.: \ könyvtár olvasótermében i Clkércm az igazgató elvtárs** néma cseud vnn. Néhány| tói a kérőlapokat és taládiák hajol az asztal fölé, a lomra kiveszek néhányat. Az leetöbb iiujv iires s csak dél- egyiken Csorba János hidmunután népesül be jobban, arai-Jkn's kéri a Csillag cimü folyókor a gyárakban tetáfeződik a iratot; Gál József a Párttörtémunka. A felszabadulás előtt netet és Kalinin Kommunista muukásohasója nlig.volt a So- nevelését olvassa; ifj. Tihanyi mogyi-künyvtarnak — mondja József az atoineuergia iránt éraz igazgató —, most, egyre töb-, dcklődik, do minek folytassam t>en jönnek. A mult hónapban tovább. A munkásság rnegérkönyvkiállitas volt, amelyen totte hivatását,, az ország vezető osztályának a kultura terén is felül kell múlnia a bnrzsoázia több mint ezer marxista-leninista könyvet állítottak ki. l'ártés szakszervezetek, szemináriuS/invoniihii,. R:V*en a maró ronhogy szabad.m kigyönyörködjék magukat. Azóta még jobban megszaporodtak a látogatók. Az ideológia' irodalmon kívül főleg a szakkönyvek iránt nőtt az érdeklődés. A munkásság nem akar megállni a mai életszínvonalnál, és tudja, hogy a további emelkedést csak ú termelés emelése teszi lehetővé. Szépirodalomtól különösen a k!aus/.ikusok forognak közkézen, és az orosz irodalom. Makarenko müveit például állandóan kérik, az Uj ember kovácsát, do mé'g töbten szeretnék. PONYI romantikája, mellett, igyekezett elfeledni saját keserű sorsát. MjVa nincs szükség a Hatlövetű Billek okozta iz galomra, az élet olyan lehetőségeket nyújt minden dolgozónak, amiről azelőtt uem is álmodott A Párt munkája a Párt ideológiájának megismerésére ösztönöz, a félelemmentes élet lehetővé teszi az irodalom szép ségeiuck élvezetét s a munkásosztály emelkedő életszinvonaláyal együtt emelkedik kulturális színvonala is, I hároméves tecv sikeieen do soiRak! Az államosiloll Szegedi Lemezgyár és Fa'parí Dolgozó' Itllemet Karácsonyi ünnepeket éc Boldop i'iével kívánnak DO GOZÓ TXRSAIKNAK Kel.emes Karácsonyi Ünnepeket kivannak ügyfeleiknek Teherfuvsr N.V. és a Mateesz tagjai. Tisza Lafos krf. f4. Telf. 8-28, 8-80. A munkanélküliek boldog karácsonyi ünnepeket kívánnak a Mnnkaközvetitő Hivatal tisztviselőinek és köszönetet mondanak fáradhatatlan munkájukért. a Munhanélkiifieh. Kellemes karácsonyi ünnepekel kiván kedves vevőinek Kovács László szeszkereskedö Zr:ity!-u. 2. áron. csak komoly vevő akadna. Ugylátszik a dolgozónak azonmarosan már csak rá figyel mindenki: sN'álunk a <0 holdas kulákok lázila iák igy — szól —. akibet rógfln. hu nem süvegeltem vőnu inög messziről, hát a fa'iiból is kiűztek volna, mint len az idei karácsonyra már aiogyan sokkul uiőg is csinálcsirkére, meg hizott libára is ták«. Négy felnőtt fa van — telik, mert a szomszéd kocsinál ngyrnond —, akik kőzill egy a egy zúzmarás bajuszú öreg pa- nyáron jött meg Cr vzországből. raszttól már az utolsó darabot Az vitte el előszűr a Knminnviszik Nem lehet csodálni, nista Pártba- ahol »míg az őreim újságban nehezen közölhető gök fejit is kitágítják* — moudáldással emlegeti ifj. Szekeres ja — és akiu'-k cgv kis esze a káposztának még a tövét is. van, rágyiln arra. hogy ezek — Két éve még iraki szét jót akarnak a szög.'nynek*. Már szedték a kocsimat a káposztáé a faluban is traktorállomást és most mög má válogatnak — kérnek, meg a kisfö'd/sfik is dohog toporogva, úgyhogy a »li- szövetkeznek. ho»y a zcg'nypabás> paraszt is beleszól: ira zt is boldoguljon. Minden — Né irigyöld tőlük öcsém.' szegénv mög'anu" ja e'őhh-utóbh, inkáid) okosabban gazdálkodj hogy a sárba ragadt szekeret máskő. j egy emtór n -m ránt'a ki. de — Tán a négy hődnmmal la ö ^"állnak, akkő kirántják én is íjzővetkezzek. mint ahogyan a faluban sokan akarják — vág vissza még mindig mérgesen a barankovics-szuflás szittya és az eredmény az, hogy mind többen szólna k "a vitához, hogy meggyőzzék % csökönyös magyart. Id. Sztankovics István Kistemplomtanyáról jött be Szegedre, előbb csak egy-egv szóval avatkozik a vitába, do haazt vígan omiantt. Csönd lesz egy pillanatra, a káposztás magyar mérge is elpárolgott már és látszik rajta, azt gondolja magában, hogy ngm is olyan tóloudság az a táblás gazdálkodás, ha ennyien esküsznek mellette. A zsúfolt piacról tömött szatyrokkal nudliinak a dolgozók hozzátartozói a város minden része felé ... Cz. J. Szegei világnézetei si Rákosi: vNcin hullunk n/ég oredmWcsen harcolni az irodalom, szin' á kérÍTÖ í zfl, vein: terén megnyllvánu'ó burzsoá ínyiiía'U hef'"- ás a' s;emhen.c Dr. Erdődi József a /Tiszatáji S eged müvésze'i folyóiratának jövőbeni terveiről mond újszerű doI"o';at. üior, Sorty nyn 'ati „burzsoá" hn'lura 1 Ez az imperializmus, a haladó kanila'ivnus kullu:á'a. Lényege a hitetlenség az ujhan, a fejlődésben, vágyódás a lelki anarchia után, nagyarányúi etködösilése a kézenfekvő emberi igazságoknak, mágia a kapitalista zsarnokeág érdé' éhen. A nvira'i ku'tnrpeszszimi nms fc tője reiiqetcq szenvedést o'.oz az emberis^mcli, láncokat dob vilá-osuló tudatára. Az ellene való harc kötelesség Szeginleu is, mert városunk kulturális gócpont, mely akana-ncm akarva világnézetet sugároz Délmagyarországra. Megkerestük hit a város kulturális éleiének három irányítóját, nyilatkozzanak ebben a kérdésben. Rákosi elvtárs tanácsának milyen perspektíváját látják a maguk munkaterületén. A TIszztái sza'i.to l a nvu©n't bnmoó iro rfn'ommil Bo h Bélái, a Szegedi Nemzeti SxinSnz iriazinlóiál irodájában tatáljuk. Mosolyogva beszél mint aki tudja a dolgát. Hálásan és köfogadtuk Rákosi clviley annak szegcdi ! é vt elöivel is mert a szoeia(i mus felé hala 'Inn' ban elfordulunk a romboló erőktől. Uj világot építünk s eliten a vitáéban uj ember él. Ennek az embernek lelkét kell kialakítani az irodalmon keresztül. Gyakorlati .rétjeink: Tiszatá j uiun' akö-össég gyárlátogatásai, személyes irói érintkezés a <lolgotó' kal, teli t égek felkutatása a do! o ók soraitól', művészi kibon'a'o ásuk segítése. Háttérbe szorítjuk a tisztán tudományos jellegű irodaimat és kriti' óin V>an harcolni fo-mnk azon irók és kiadók ellen, akik még mindig dekadens hazai és külföldi irók müveit terjesztik. A folyóirat árát G0 s-á-alékkat csökkentjük, mert ezzel is hozzájárulunk a kapcsolatok szorosabbá tctéléhez. szonettel társ megállapitá-át, mert olyan hibára lúvla fel a figyelmünkéi, ami ellen nz eddiginél sokkai hatásosabban kell folytatnunk a harcot. A szegedi szinház prózai műsorától Szinte teljesen sikerült már kiszorítani ezt a nyugati, burzsoá befolyási, annál keKUs JVIihá'y várovi fcatfurlanácno^ ] hivalalában sürög ós sietségében íaoot nyom kezünMv. — Ügyelni fogok mindenre — kiáltja fut tár ban — nem engedem, liogy nyugati kuUurszcmetet tedobjanai; városunk kulturfüis életébe. Mindenen rajta (esz a kezünk vésbbé az operett Jei-űletéről és' elvtársak. Persze magunknak i* csak részben magából szlnját- tanulni kell, hogy éberek lcszásunkhól. | gyünk. De már mennem is kell. A szórakoztató, a közönség Szabadsági részérői határozottan megW-l A kezünkbe nyomott laprőt vánt operett érdekében szerve- olvassuk a hiu terveket és arzettebb dramaturgiai munkára,1 ra gondolunk, hogy a közigaz-. szinjálszásimk poLgári-nvugali gatás bizony erre a munkára esökevéiiyeinck eltüntetése ér- nem elég. Minden szenvedélyre, dekétón pedig szélesebb alapo- j szükség van a nagytakarításnál, kon meginduló szakmai tovább-' minden munkában pirult szeni képzésre van szükség. | vedélyre.