Délmagyarország, 1948. december (5. évfolyam, 275-300. szám)

1948-12-23 / 294. szám

GWifőrtők, 1948 éfeoember J& PÜUIAGYAr.ORSZáG ÉLMUNKÁSOK A MALOMBAN CSENGŐDI kizárólag a termelőnél kapható Rsuies'dstSar és rizling forint Szentháromsig'aica 13. Hosszú kocsisor áll az alsó­város Faludi malom előtt. Csikorog a M a kerekek alatt, 4>hogy a várakozó kocsik kőz ál e g-cgy előrerukkol. A pokróc­cal, zsákokkal vastagon letakart lovuknak ezüstös szakálla kép­ződött a jéggé/aggott lehelet­től. Valóságos kis felhőt pöf­fentenek ki prüszköléskor.Gu­tx'it'a, bekecsbe öltözött gaz­dáik vidám táncot toporognak 0W a keményrefagyotl havon. Mindszenti, szegvári, vásárhe­lyi, desz ki, k&beki, szőregi, szrnlivánt, magyarcsanádi gaz­dák ezek, akik most, as uj sze­gedi kid megnyitása után Sze­gettre, a Faludi malomba hoz­ták őrletni valóikat. A Hüllőig ánrz-ayi ui átló ajtón a malomba látni. Te­iólől-lalpifi liszles munká­sok forgolódnak az előtér­ben és veszik át a búzát, rozsot-és egyetlen lendület­tel döccenük oda a lisztlel púposra tömőit zsákokat a mérlegre: — No, lehet ré­test sülni karácsonyra. A malomban, lent" a föld­szinten, az emeleten kelle­mesen duruzsolnak a gépek. A szettedkörnyéki rozs és a tiszántúli buza végigfut a gépeken, a hengerszékeken es különböző berendezése­ken, csöveken keresztül va­kító fehérségű lisztként öm­lik nz elkészített zsákokba. Nagy, pompásan ketyegő gé­pezetnek, órának hat az egész ni alom. Paői- a ?!áp3>, a felszerelés a háborús rablógazdálko­dás a'alt úgyszólván tönk­rementek, elkoptak. A ma­lom munkásainak, elsősor­ban Gálosi József főmolnár­Bak. Csiszár János almol­nárnak és Bozőki János gépésznek érdeme, hogy a malom ma, alig néhány év­vel a háború befejezési óta már megfelelően üzemké­pes. Gálosi alig két évvel ez­előtt került a vállalathoz. Azóta a malom minden ze­réhen, zugában újítások, eszszerüsitések jelzik mun­káját. Nehéz volna felsorol­ni, hogy mit javítottak, újí­tottak ebben a malomban két év óta. » Bá'ösl Csiszár pedig végrehajtotta. Amo­lyan furó-faragó, barkácso­ló ember a nyurga Csiszár elvtárs — ezérmesterforma —. ahogy ő piaga nevetve mondja. A malom asztalos­jTíiThelvébcn elkészítette a szükséges faalkatrészcket. szerkezeteket és együttesen beépítették a helyére. Gálosi és Csiszár munkája nyomán javult az őrölt liszt minősége, csökkent az elő­élKíási költség, a inalom re­zsije. Azonkívül pedig sok­kol biztonságosabbá vált a munka a malomban dolgo­9Ó munkások számára. Kö­rülbelül hatvanezer forint ÍZ, nmit pénzben ki lehet Keztyü, harsmra, tehémemö HÖFLE­ífll, Klouzai-lér 3. Miért hap ezíísícsülago! Gálosi, Csiszár és Bozóhi Fakidiéhttűí fejezni gz újítások, észszerü­sitések értékéből a {iépé33 a kazánon vezetett be újítást. A kazán­ban eddig csakis elsőrendű tatai szenet lehetett használ­ni. Bozóki felemelte a ros­télyt, a tüzleret közelebb vitte a tartályhoz. Ezzel az el járással naponta 12 méter­mázsa szenet takarítanak meg, ami évente tízezer fo­rintot jelent. Gálosi, Csiszár és Bozóki észszerüsitéselt, újításait a Tervhivatal már kiértékelte. Az első kettő nyolcszáz­nyolcszáz forintot, Bozóki pedig ezer forintot kapóit. Az ujitásp': mellett olyan jó munkát végeztek, hogy nz élelmezésiek szegedi szak­szervezeti csoportja mind­hármukat — mint az első ilycQ szegedi malomipari dolgozókat — éhuunkásjel­vényre terjesztette fel. A SZA^SZEMZE! elhatáro­őrőmmel fogadták a malom többi munkásai is. örülnek, hogy a közülük valókat most megbecsülik. Az egyik tömzsi molnárlegény moso­lyogva kapja ölre a zsákot és teszi a malom ajtajába. — Ugy nézzék, az őrlője, nemsokára élmunkás lesz!... Bölcsészek a gteiügesiyáita szó csoportja kél számmal sze­repelt. Bánk-bán Tiborcz jele­nete és Makarenkó »Uj ember kovácsáénak színpadi változa­tából két jelenet került bemu­tatásra. Az elsőben ki kell emel­nünk KakuszT Imre drámai ha­tású Tiborcz afa'dlását, a Ma­karenkó darabban pedig az egész együttest dicséret illeti a szép éa reáüs élményt nyújtó előadásért. Ez a két jelenet kü­lönben két különösen égető problémát világit meg: hogyan alakítja át Makarenkó a züllés­nek indult, elhagyott fiatalokat a társadalom hasznos, épilő tag­jaivá, azáltal, hogy ráébreszd őket társadalmi helyzetükre és kötelezettségeikre. A második jeleneiben pedig — a Szovjet­unióban ma már megoldott — ku'ák-kérdés került szőnyegre. Az Úttörő csapat egy kis tag­ja állt fel ezután és olyan talp­raesetten és frappánsan szélt hozzá a kérdésekhez, hogy él­talános lelkesedést váltott ki. Jt műsort ezenkivüi zene, énekszámok, szavalat és szava­lókórus tették változatossá, hangulatossá. Az előadást láuc követte, meíy még szorosabbá kovácsolta ezt az uj ismeretsé­günket. EpMuek « hidak. Sdlárd, ön­tudatos tekintetű, munkáskéz® fiatalok dolgoznak együtt s kéz a kézten menetelnek a jövő, a szocializmus felé. Lis-kai Tamás, a MEFESz Bölcsész-kör tagja. A MEFESz szegedi bölcsész [íulturgárdája az elmult napok­ban felkereste a szegcdi Ken­derfouőgyár dolgozó ifjúságát. Jelentős eredmény cz a mun­kás és értelmiségi fiatalság ba­ráti kapcsolatainak kiépítése te­rén. Az est műsorát a bölcsé­szek újonnan megalakult kul­turgárdája szolgáltatta, a Mar­git-utcai polgári leányiskola Úttörő csapatának közreműkö­désével. Tulajdon képeni cé­lunk azonban az ismerkedés volt. Bc kell vallani, hogy ki­csit elfogódottan léptünk be a gyár barátságos, modem kuí­tnrícrmébe, de a rne/eg tekinte­tek, a sugárzó arpok egyszerre meghitt, barátságos légkört te­remlettek. Megtaláltuk egymást, megfogtuk egymás kezét — és ez nem is volt nehéz! Vorlsek Vera kedves és köz­vetlen bevezetője után, — mely­ben kulturgárdánk céljait is­mertette — Domokos György szavalta el Kassák Fajos "Mes­teremberek* cimü versét. A mély átéléssel és telt, nemes hanggal előadott vers nagy ha­tást" keltett. Az úttörő csapat következett ezután népi táncok­kal. Először a kiset+ek, majd később a nagyobbak hatalmas sikert arattak. Közben arra gondoltunk, hogy ezek a bol­dog, sugárzó arcú gyermekek megteremtik az uj, egészséges, minden polgári csőkevénytőí mentes kullurát. Az egyetem bölcsész szinjál­Horváth Mihály oröhsége A mai magyar katolikus egv-1 hály báx kétféle örökséget Koss mondhat mrpSé.-.ak. Az egyik örökség ^ uaíadó katolikusoké, mi us Mészáros Lőrincő, Páz­mányé, Horváth Mihályé, Kál­mány lajosé, de a másik, a szomorúbb örökség a Budai Nagy Antalt karéi® húzató Lé­pes" Györgyé, Hám Jáaoaé és a többi Habsburg-hü főpapé. Száa esztendővel ezelőtt a maihoz hasonlóan a magyar ka­tolikusok előtt volt a választás utja, rajtuk állt, hogy melyik örökséget választják. Aa egyik ut 0. szabadság utja volt, a másik a Iíabsburg-dinasztia hű­ség, az elnyomó zsarnokság ut­ja, amely ellen a legjobb ma­gyar szabadságharcosok száz­ezre I küzdöttek. E mlékezzünk csak vissza! 1849 januárjában Win dischgiátz elfoglalta Budát és akkor Hám János, ez akkori hercegprímás fényes japi segéd­lettel "sietett köszöntésére, eőt január 20-án még külön pá.ez­torlevekt is bocsátott ki é3 eb­ben felszólította a papságot, hogy vallásos kötelességük n Habsburg, osztrák csapatokat támogatni és mindenben gátol­ni — amint ő nevezte — n "pártütőket*, vagyis a 48-as szar badságharo hős honvédéit. Hám hercegprímás Kossuthot egysze­rűen lázadónak, zsarnoknak ne­vezte és a reakció régi mód­szere szerint arcátlanul azzal rágalmazta meg, hogy király akar lenni, /"taattanős ellenbizonyíték fe® volt azután erre, amikor áprilisban a debreceni ország­gyűlésen Koesuthék kimondták a trónfosztást és vele kikiáltot­ták a köztársaságot. Az ekkor kibocsátott és az amerikai füg­getlenségi nyilatkozat, valamint, a francia emberi jogok deklará­ciója mellett méltán világhí­re ssó vált magyar függetlenségi nyilatkozat aláírói között Kos­suth és SmesvaJ Imre nevével együtt ott láttatjuk ekkor Hor­váth Mihály csanádi püspököt is. A másik utat, a haladás útját merte választani Horváth Mihály,, mert tudta, hogyha becsületes főpap, akkor csak a nép mellett lehet a helye. H ám Jánosék azonban nem követték a példamutatást, tárt. A hercegprímás ismét kör­levelet adott ki, ameTyhcn el­ítélte a magyar szabadságot ki­mondó nyilatkozatot, vele a trónfosztást is és hazaárulónak becsmérelte a szabadság hő­seit. Horváth püspök ezekután is becsülete, lelkiismerete sza­vára hallgatott és ellennyilat­kozatot tett. Ebben Hám Já­nost és klikkjét, ft vele egy kö­vet fújó feudális, dinasztikns püspöcoket » magyar nép ellen­ségeinek bélyegezte és a sza­badság eláruíóinak. Horváth Mi­a Szemere -kormányban, Kossuth kormányzóéi nökségs idején elvállalta a vallás- és közoktatásügyi tárcát, de a szrv badságharo bukása után álru­hában kellett emigrációba vo­nulnia. Távollétében itthoa jel­képesen felakasztotta a szabad-, ságharcot követő elnyomó rend­szer. , ­MOLIÉRET JÁTSZIK | A siőrcgi T6lh-vendégtó { nagytermét zsúfolásig megtöl­tötték a falusiak. Néhány bá­mészkodó gyermek még a szék­sorok elé is odamerészkedett és kíváncsian leskelődött felaz egyszerű, színpadra, amelynek függönye mögött nagy dolog készüU Valamikor régi rossz Operettek bdrgyusdgai, a gics­cses selejlkuttura termékeit kaphatták innen, de most uf szellemű fiatalság, igazi kuliu­rával igyekszik nevetni, szóra­koztatni Szőreg dolgozóit. Az EPOSz fiataljai Mottéret tanul­tak és nemsokára megelevened­nek játékukban a nagy francia drámaíró egyik legkitűnőbb darabjának, * *Fösvény«-nel: figurái. Afosf szétnyílik a ÍHptüSny és Kalapos János elvtárs, az . EPOSz titkára áll ki a közön­ség elé. iMoliére Uarpagonján keresztül a mai llarpagonokra: a kittákokra, nagygazdákra, nagytőkésekre, spekulánsokra gondotfnnk, — mondja. — Ez 0 szinmiietöadás egyben erőpró­ba is akar lenní. Bc szeretnénk bizonyítani, hogy a dolgozó pa­raszt- és munkásfiatatsdg ér­deklődik az igazi művészetek Iránt.* a szőregi EPOSz még ki a jó együttesből. Al­tiszt, napszámos, vasúti mun­kás fial, leányai ezek a szerep­lők, aJdk maguk is dolgozó fia­talok. | Ákllalex csendben kezdődik meg az előadás, de percről percre derűsebbek, vidámab­bak lesznek az arcok, felcsat­tan a. nevetés és a tap*, amint Moliére pompás szatirikus vig­jálékánalc alakjai életre kelnek. A főszerepet Farkas András vitianyszerelő-fiu játssza nagy sikerrel, de hasonló sikere van Csiszár Ferenc földműves-le­génynek is. Kiszel VUmos, La­katos Klára, Pópity Margit, Tasnddi Márta játéka emelkedik I Estinként, a napi máska n(*in| tanulgattál: szorgalmasan a sze­repeket és máséfffíavi munko eredményeként megmutatták hogy as ujlipusu ifjúság, a dol­gozó fiatalság tanulni akar, meg akarja becsülni ax igazi icultu­rdt és művészetet, sőt ezentúl csakis igazi, haladószellemü művészetet akar. Dolgozó kis­emberek gyermekei fogtak ősz­sze az EPOSz-ban és az előndás annak bizonyítéka volt, hogy késő éjjeleken nem hiába égett a villany meg a lámpa az egy­szerű szobákban, ahol a köny­vek, szerepek, a világirodalom nagy alkotójának mondanivaló­ja fölé hajollak. rr. z,) E migrációjá!-aa megírta bá­rom vaskos kötetben a magyar függetlenségi harc tör­ténetét. Ugyancsak 6 volt ax első, aki megírta a magyar ipar és kereskedelem történetét, igen jellemzően reális, gazdasági gon­dolkodására Elete végén jötá csak haza, de püspökségét néw kapliaíta vissza az akkori uruk­tól. Tudományos iminkárságá­nak élt és a többi között meg­írta IVilliams Roger-ről szótő monográfiáját. Ebben világosan kimulatta, hogy »sokan isteni jogcím ürügye ' alatt* haladás­ellenes, feudális hagyoinányakat védelmeznek. H orváth Mihály csanádi püs­pök élete és munkásságú intőén példamutató minden ma­gyar főpnp számára. De külö­nösen figyelmeztető a mai csa­nádi püspök: Hamvas Endre szá­mára. Választania kell végre, hogy nagy elődjo példáját kö­veti-o vagy az osztrák népelnvo­mók szolgálatába szegődött Hám Jánost tartja követésre méltónak. Mindszenty, a. mai esztergomi ércek-primás ugyanis ugyanazt a hazaáruló szerep t, tölti be ma. amikor nem ismeri el a köztársaságot, izgat a föld­reform, az álinmoritáR és a többi demokratikus vívmányaink eL'en, mint száz évvel ezelőtti kollégája: Hám János. Száz év­vel ezelőtt azon Irán a csanádi püspök megtagadta az engefhl­messóget olyan főpapnak, aki nem a dolgozó nép. a köztf'-­saság áldozatos híve. A' rriál cSKnátli püspöknek is végre vá­lasztania koll, hogy Hám és Mindszenty vatrv Horváth Mi­hály útját jár-a-e! A baloaatás, aj tétovázás ideje lejárt. Amint a közelmúlt egyre sűrűbb kül­döttség járásai én tömegtünteté­sei mutatják, a haladó katoli­kusok is ' határozott feleletet várnak, mert bízni szeretnének szegedi főpapjukban. ­Ti. Z. KARÁCSONYFADÍSZEK. em­lékkönyvek, ifjúsági és szépiro­dalmi könyvek. Mun'íáíszovet­kezet könyvesbolt (volt Szikra), Kárász-utca 5. LEGALKALMASABB karácso­nyi ajándék a paplan Nemes paplanostól, Kelemen-utca i* Oroszlán-utoo. sarkán. TISZTAGYA1MU öltöny-, ka­bátszövetek és lélésáruk Bzán­thó és Megyerinél, Kárász-u. 13. OLCSÓ karácsonyi vásári Ita­lok, cukorkák, csokoládék, sza­loncukrok Kurucs Testvrteknél, Kárász-utca 9. TÖBB éven At lesz karácsony­fája. ha tövesen (földlabdával) veszi. Újszeged, Bérkert-utca 40/42. szám. , , ... ÉRTÉKES karácsonyi ajándék* tárgyak legolcsóbban; beváltás, csave Mülhofíer ékszerésznél, Széchenyi-tér 9. MEGÉRKEZTEK a legújabb tí pusu olcsó rádiók. Deotsch Al­bert villamosság, Kái-isz-utca7, LEPJE meg hozzátartozóját ka­rácsonvrc. Vaavárytól müvéssi fényképpel. Különleges gye r* mekfényképezés- Vasváxy fotó, Kijryó-ntca 2. GYERMEKKERÉKPAROK. al­kalmi vételek is. Déry, Dr. Kiss M.-utca a MEGÉRKEZTEK az uj nép­szuperrádiók, 12 havi részletre beszerezhetők. Az összes 1949-«i evártmányu ujgvári rádiók meg­érkeztek. Kelemén Márton, Ke­lemen-utca 11­KARÁCSONYRA SZALONCUKOR, FÜGGELÉK, CSOKOLADDARU KOVÁCS-!ó% Tisza Lajns-körut 48.

Next

/
Oldalképek
Tartalom