Délmagyarország, 1948. november (5. évfolyam, 252-275. szám)

1948-11-05 / 254. szám

Péntek. 1948 november 5. DELMAGYARORSZAG 3 A brigádmozgalom a mua^everseRyek központi kérdése lesz Szerdán délután valamennyi eznkszorvizet mnnkabrigád-értekezletet hívott össze, amelyen b termelés növelésének és megjavitásának szempontjából fontos munkabrigádoK kérdéseit vitatták meg az üzemek kiküldöttei. Az élelmezési ipari dolgozók mnnkahrigád-értekezletén Kovács Imre, az élelmezési szakszervezet főtitkára rámutatott nrra. hogy nz élelmezési ipar £ héttel ezelőtt 25 munkabrigád szervezését mondotta ki, ezzel szemben ezidőszerint 151 rnnnknbrigád működik. Majdnem minden jelentős üzemben megalakultak a munkabrigádok. Ezekhez az értelmiségi dolgozók is csatlakoztak. A mozgalom a kollektív n nnkfisze lein kifcj'esztZsén tui Iflhb keresetet is jelent a brigádok tagjainak. A bőripari munkások szaksz rvezet mek brigádértekezletén Németh János méltatta, a brigád mozgalom jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy a brigádszellem olyan legyen, hogv ma. pávai vigye az üzem többi dolgozóját is. Tudatosítani kell a dolgozókban. liogv a brigádok a lennkn teljesít ra'nv fokozáséra, a niintWg ós mennyiség növelésére alakulnák. Tehát legvégső céljuk maga a szocializmus. A vasas szakszervezetben Fekete László termelési titkár •hangsúlyozta, hogv a teriffielés nehézségeinek, akadályainak elhárításéra, a termelést akadályozó körülmények felkutatása, az önköltség csökkentése, a laza normák helyett a becsületes normák felé valé iránymutatás, az anyag helyes felhasználása, ft selejt csökkentése, a takarékosság, a munka helyes megszervezése mind a brigádmozgalom legfontosabb feladatai közé tartozik. A textilipari 9zabnd szakszervezet ankéntién az orsz-ág minden részéből kiküldött több mint 300 dolgozó előtt Rattkó ADna felsorolta azokat a szempontokat, amelyeket figyelembe kell venni a brigádok munkájánál. A brigádok annyiban különböznek a munkacsoportoktól, hogy konkrét feladat vállulátóra határozott időre kötelezik magukat, hogy kölcsönösen segítik egymá*t nz eredmények elérésében. A munkaverseny keretében az egyes brigádok versenyezhetnek egymással. Ügyelni kéli azonban, hogy a középpontban a terv teljesítésére folyó verseny álljon. Ezután a kiküldöttek tettek javaslatokat a brigádmozgalom továbbfejlesztésére és számoltak be eddigi elért eredményekről. Sényi Fereno szakszervezeti versenytitkár válaszolt a felszólalásokra és hangsúlyozta, hogy a minőségi kérdés döntő problémája egész iparunknak, mert exportunk ettől Az uj kollektív szérződésben a minőségi termelés dijazását szem előtt tart iák. Debrecenbe érkezett az eddigi legnagyobb EiadifoaoSvszáHifmány Debreceni tadósttónk teteíonjetentése (1907), Farkas János (1911), Tóth Gyula (Délibáb-n. 9). Juhász István (Szél-u. 7), Csikós István (Kóllai-fasor 35), Haláp Ferenc (Ilomod-u. 16), Rerko Mihály (1917), Hsai Ferenc (1920), Vattai Sándor (1922), Dékány János (1921), Jegyes István (1918), Ürmös Károly (1907), Sipos László (Rómaikörut 5), Klivinyi Nándor (Újszeged). Sövényháza: Márton János, Balázs István, Jenei László, Kovács István (1920). Zsótér ajos (1921). Rákász Béla. Átokháza: Kiss Tanács AndA vegyipari szakszervezet munkabrigád-értekezletén 75 versenyben álló üzem bizalmija, versenytitkára és propagandistája jelent meg. A felszólalások után az értekezlet határozatot fogadott el, amelyben leszögezi, hogy a brigádmozgalom jelentőségének tudatosításán keresztül kiszélesítik a- vegyipari üzemek a brigádmozgalmat. A brigádmozgalmon keresztül kiküszöbölik az üzemen és mühelyrészeken belül található nagvobb hibákat, brigádnaplót fektetnek fel és lehetőleg naponta tartanak értekezletet. Tavaszra megkezdi működését az újszeged! öntözőrendszer A mult év őszén a hároméves terv keretében megindult Újszegeden az öntözőcsatornázás kiépítése. A munkálatok igen szépen haladtak előre és az öntözőrendszernek több. mint a fele már elkészült. Jelenleg a műtárgyak, zsilipek, áleresztők építése folyik. A kormányzat október és november hónapra 60 ezer forint segélyt utalt ki erre a célra. Az ujszegedi öntözőrendszerről dr. Morvái Vilmos főmérnök tartott érdekes előadást a mérnöki szakTervkiállifás Szegeden Az O s/ít-oR Tervhivatal kiállítást rendez Szegeden. A hároméves terv első éveinek eredményeit grafikonokon, vázlatokon, a legkülönbözőbb ábrákon mutatják be. Az újjáépítési miniszlérium a falusi tipusházak modelljeik yalamint az Uj-Csepelen épülő minta munkáslakás mását állítja ki. A kiállítás hü tükre lesz a magyar népi demokrácia fejlődésének ipari és mezőgazdasági téren. A Tervhivatal kiállítási anyagát több teherautón szállitják Szegedre. A hároméves terv végrehajtásának szegedi eredményeit is énekeltetik a kiállításon. A legtöbb szegedi üzem, vállalat ismerteti eddigi munkáját. Előreláthatól{\g a Belkereskedelmi Hivatal. .az Ipartestület is részt™jsz a kiállításon. A kiállítást valószínűleg november 28-án nyitják meg. szervezetben. Hangsuiyozta az öntözéses gazdálkodás jelentőségét. amelv a termesátlag emelkedését eredményezi. Az ujszegedi öntözőrendszer elkészít lésével 1200 hold öntözése válik lehető, é. Morvái főmérnök előadásában különösen annak fontosságát hangoztatta, hogy az ujszegedi gazdák minél előbb alakitsák meg az öntöző szövetkezetet. Szövetkezeti szervezkedés utján tudja ugyanis a gazda öntözéses gazdalko !á át legjövedelmezőbbé tenni és ehhez megkapja a kormány támogatását is. Az ujszegedi öntöző szövetkezet "különösen előnyös helyzetben lesz, mert a földmunkát és a gépi berendezések költségeit a kormány fedezi, nekik csupán az üzemi és karbantartási költségeket^ valamint a megállapított vízdíjakat kell viselniük. Ez holdanként legfeljebb száz forintot jelent egy évben, 400 holdas önlözőérdckeltség esetén. Az ujszegedi öntözőrendszer előreláthatóan áprilisban 400 holdon megkezdi működését és nagy lépést jelent majd Szeged mezőgazdasági kultúrájában. Csütörtökön megérkezett Debrecenbe a 49. hadi fogoly szerelvény 2001 volt hadifogollyal. Ez az eddig megérkezett legnagyobb szállítmány. Szegediek és •segedkörnyékiek: Sz gödiek: Szalma Sándor (1916). Szabó József (1908). Basa János (1920), Csorba János (1910). Rózsa Dezső (1920), Széles Ferenc (1921), Fehér István (192.1), Cseh Péter (1914.. Borbás-ntca 11), Szabó Ferenc (1923), Korbai István főhadnagy (1909), dr. l>app István (1909), Bodó Szilveszter (Ujsze- Laios ped), Buza Vilmos (1918), Kiss Átol Bela (Pozsonyi Jgnác-utca 17). rás SS Baranyai Ferenc (1905), Vörös László - (1919), Halas Sándor (1923). Bozóki György (1902. Partizán-ntca 26), Szabó János (Apáca-utca. 12), Imre Rajos (1921. Debreceni-utca 31), Gáspár Sándor (Bokor-utca 14), Kiss László (1922. Enerfa-sor 22). Sinsrer István (1920. Ujszeced). Meskál Sándor (1909. Polgár-utca 4). Hódi Sándor (1915), Osiki La jos (1919), Szollár János (Templom-utca), Szűcs Imre (Hold-utca 3), Szé'csi János (1896). Szőke Mihály (1902), Felhő Miklós (Csonka-utca 4), Lepsák Sándor (1927). ördög János (1920. Jósika-utca 25), Mészáros Péter (1922). Mélykúti Károly (1920). Sárvári Mihály (János-utca 48), Garai János (1914). Ország Péter (1919), Szedelédi János (1910), Horváth Anlal (1919), Kormányos •József (1918. Újszeged), Simo-ovics András "(1920. Kálvária-u. 52), Domonkos József (1915. Somogyitelep 46. n. 125), Szekeres Antal (1922), Bagó János (Szt. László-u. 4/b), Barna József (Székely-sor 3), Lukács lm re (1918), Bernáth János (1919), Bese Béla (1921), Kotogán .Tános (1921), Barna Péter (1915), László Béla (1906. Somogyi-n. 9), Hajas Ferenc /SomoávibelanY. Krckics Károly Kiskundoroz-ma: Rajkó Tál, Németh Jajos, Dudás Mihály, Gyuris István, Komár József, Király István. Tóth Lajos, Korom Mihály (1913). Földeák: Szabőki Ferenc (1916). Horváth László, Vas János (öföldeák). Mindszent: Veres Mihály, Terdán Lajos, Sipka György, Széchényi István, Suli 'Mihály. Csanyteiek: Szántói LáLszló, Deák István, Palatinusz Béla. Feisőkflzpont: Almási Béla (1917), Szanka Ferenc (1920), Kormányos János (1916). Szatymaz: Dinnyés István, Szél Pál. Király halom: övári Mihály. Kistelek: Vigh Lajos, Tóth Andor. Röszke: Dani István, Berta Antal, Berlaki Sándor, Péter József, Viahter András. Algyő: Farkas Sándor, Süli Szilveszter. Nagyszéksós: Kocsis Imre. Sándorfalva: Szabó Kálmán. Szóreg: Iiarás Antal. Csórva: Bálint András. Feketeszél: Holló Péter, Tandari Imre. SsentmiMly telek: Halász ülés, Németh István (1919). Tápé: Somi Sándor, Eozsóki Imre. Ahol a tőkés emléke szétoszlott, mint a füsti... A bőripariak minden mukása S^stfettd Népet olvas — termel és íanul Féléve, hogy a feketézésért elitélt Zsurkó cipőgyáros munkásai megalakították a Szegedi Bőripari Munkások Termelő Szövetkezetét. A maroknyi tőkével indult üzem azóta szépen kifejlődött. A Zsurkó által kizsákmányolt munkások most mint a szövetkezet tagjai és az üzem részbeni tulajdonosai egyre nagyobb kedvvel dolgoznak. Nemcsak azért, mert jövedelmük nő, hanem mert rájöttek arra, hogy a munka a közösség érdekeit is szolgálja. Üzemi pártszervezet alakult náluk, szemináriumok kezdődtek, a pártnapokon, előadásokon felismerték a muuka valódi célját. Az üzem egyik helyiségének falára függesztett grafikonon világosan látható a fokozatos javulás. Az előirányzatok fekete oszlopait tulhSladják a teljesítés piros oszlopai. A feldolgozás alatt lévő felsőbőrök kellemes spiritnszillata terjeng a felsőrészkészitő osztályon. Egymással versenyt zakatolnak a sorbauálló varrógépek. A sarokban munkaköpenyben szab Szabó elvtárs, a versenytitkár. Igazgatósági tag is, ezért mindenképpen jó példával elöljárni. Felcsillan a szeme szemüvegének kerete mögött, amikor munkájukról beszél: — Elhatároztuk, hogy októberben minden száz pár részére kiutalt bőrből százhét párat szabunk. Mire a hónapot lezártuk, a százhétből száztizenkettő lett. Összesen mintegy kétszáz pára selejtcsökkentós eredménye... A tűzönön sorában vidáman berreg a felsővárosi pártszerve,zet titkárának, Kópiás Jánosnénak gépe. Kópiásné nemcsak a pártmunkában, a szakszervezeti nőmozgalomban, hanem a munkában is kitűnik. Októberben a felsőrészkészités három legjobbja között szerepelt. — Nincsen-nálunk semmi baj, elvtárs — mondja és szakítja a felsőrészt a géphez kötő cérnát —, most többfa jta és több miuiségü cipőt gyártunk. Ha sikerülne a gyártást egy állandó fajtára és piinőségre beállítani, akkor még többet termelnénk. Kópiás elvtársnő ezzel a munka közben odavetett mondat! al, helyes érzékkel tapint iizeme és az összes többi szegedi üzem egyik megoldandó problémá jára. Á földszinten levő aljkészitő mii helyekben Törköly elvtárs, az üzemi szervezet titkára éppen kérgeket »sirfol«. Hatalmas kupacban áll gépe alatt a levágott kéregszél. Leallitja a gépet, mikor komoly dolgokra, a termelésre terelődik a szó. — Örömmel mondhatom,hogv helyes szabással és feldolgozással hetven pár cipőre való keményárut sikerült az elmúlt hónapban megtakarítani. — Es a minőséggel hogy állnak? Törköly beszélne, de sebes léptekkel az aljaüzem vezetője jön oda. Ö felel kapásból: — Három kereskedő volt itt, alig szabadultam meg tőlük. Majdnem veszekedtek az árunkért. Nem adhattunk, mert üres ral nyertünk igy többet. Ez a raktár. Nem győzzük a rendelőket kielégiteni. Ez azt híszem elég bizonyítók arra, hogy; cipőink minősége jó... A szemben lévő gép melleit két felsőkaliát lóg. Mindkettő zsebéből a Szabad Nép látszik. Az az újság, amelyet a bőripariak minden munkása mindennap olvas. A Szegedi Bőripari Munkások Termelő Szövetkezete tehát dolgozik és tanul. Zsurkó emléke már szétoszlott, mint a füst... December 8-án tartják meq a leagyel rauakáspMob egyesülési koresszasát A lengyel munkáspárt központi bizottságának cs a lengyel szocialista párt központi végrehajtó bizottságának szerdán tartott együttes ülésén elhatározták Jiqgy a két lengyel munkáspárt egyesülési kongresszusát december 8-ra Varsóba hívják össze. Hiwlet Johnson! letartóztatták Kanadában A kanailai rendőrség órákig letartóztatásában tartotta Hewlett Johnson oanterbouri érseki lielynököt állítólagos utlevélszabálytalanság miatt. Az amerikai hatóságok, mint ismeretes, megtagadták tőle a beutazási engedélyt. Szabad Nép előfizetek figyelmébe! Azok a Szabad Nép előfizetők, akiknek a lap kiküldésével kapcsolatban esetleg panaszuk volna, panaszukat írásban sürgősen adják le a Dé-'magyarország kiadóhivala'ábau (Kárász-nlca 6.).