Délmagyarország, 1948. november (5. évfolyam, 252-275. szám)

1948-11-28 / 274. szám

Vasárnap, 1948 november 28. Ifi—MlWi'í " 1t1 T •"'' WJTr PÉLMAGYARORSZAG >ME A felszabaduláskor a fasisz­ta dúlás romhalmazzá változtatta gyárainkat, hidain­kat lerombolva találtuk, gazda­sági 'lelünk jóvátehetetlennek láiszó károkat szenvedőit. Me­Eőgazdaságunk fölszerelésének egyötöd részé elpusztult. Ál­latállományunk fe'e esett az esztelen háború prédájává. Bá­nyászati és ipari veszteségünk • beiendczés egyharmadára te­hető ki. Mozdonyaink kéthar­mad része, a teherkocsik öllia­löiirésze pusztult el. Ebből a reménytelennek lát­szó hetvze'ből az, inflációi dú­lása közepette indult el a Ma­gyar Kommunista Párt kezde­ményezésével hároméves gaz­aiy.á ji tervünk. Ha megvizsgáljuk, hogv mi ie-te lehetővé, hogy ebből a reménytelennek látszó helyzet­ből külföldi kölcsön nélkül sa­ját erőnkből kikerüljünk, a tervgazdaságon keresztül nem nehéz a válasz. A felszabadulás eiöit másfélezer nagybirtokos tnlajoona volt Magyarország földjének a fele. A földreform­mal 5,000.000 katasztrális hdd földet, megművelhető terüle­tünk egy halod részét osztották szét Pártunk kezdeményezésé­ből 600.000 mezőgazdasági munkás között. Uj éle' 1 e rdődét! a gvánik­ban az áilamosi'ásókon ke-ész­tül. Uj munkás, paraszt és ér­telmiség vezeti a termelést. Ez az uj viszony a termeléshez ad­ta rnpg az erőt ahhoz, hogy sa­ját erőnkből és nem »csodac folvián ma stabil pénzünk és fotylon fejlődő termelésünk van Büszkék lehelünk arra a munkára, amire vissza lek inthe­tünk, hiszen a magyar dolgozók •aját erejükkel, meggvőzödésük hitével irigyelt gazdasági hely­Retet teremtellek népi őemo-„ tríeiánkban. "RT agyarország gazdasági j.V L élc'.c ma a hároméves lerv megvalósítása körül kris­tályosodik ki. Minden, ami a magvar nemzetgazdaságban tör­ténik, legyen mezőgazdasági. Ipari, kereskedelmi, pénzügyi, •ngy akár államháztartási jel­legit intézkedés, a hároméves tervvel füffg össze A három­é c> íerv Magyarország bábom v á;ii uj'áépiíésének csúcspont­tá' teteljesedését jeienfi. Meny­nyi égüeg a hároméves terv • háború elölii termelés és élet­színvonal elérését, egyes terü­fe'e'oen bizonyos" méri él; ü emcl­•keitVéi irányozta elő a terme­té-oek Minőségileg azonban ifen; 'eremt Nem a régit kíván­juk uijáépiieni, hanem az uj rongyar nemzetgazdaságot meg­teremteni. Hároméves " tervün­kön keresztül teremtjük meg néni demokráciánk gazdasági alapjai;, építjük a szocializ­must. Magyarország hároméves (er­ve egy egyetemes jellegű célt Kirótt kft maga elé-Az ország egész dolgozó népének anyagi És szellemi Színvonalát a hábo­rú elölii méri ék fölé emelni. Ez sz a központi cél, amelyet a há­roméves terv minden egyes részletében szem előtt kell, Hogy tartson. Ennek- érdeké­1 en kcü emelnünk a mezőgaz­da ág és ipar termelését. Ezért tc'I befyrcáüi'.aiu. a szétromboll v- uti és úthálózatot. Ezért fii! újjáépíteni a kórházakat, klinikákat, egyetemeket és isko­láinkat. Mikor hároméves ter­vünkkel elindultunk, folyton »rt hallottuk, hogy ha a boru­oá árakat ilyen mértékben esz­lő 'öljük, akkor nem tudjuk az éte:szinvonalat emelni. Sokan fognak erre még visszaemlé­kezni. fis mostl, a terv 154k hó­napjában nyugodtan állitliat­juk, hogy pártunknak volt iga­za, amikor a hároméves terv beruká. ásaival ,a termelés emelkedéséve la hároméves ter­ven keresztül emelkedett élet­színvonalunk. És megint nem vod (gaza a reakciónak, aki ezen keresztül is támadta há­roméves tervünket. A z 1948 éri június hó vé­gén már megállapítható volt. hogy az első tervévben 1,800 mfllió forint ériékü beru­házás történt, szegedi viszony­latban a beruházások összege 33 millió forint volt. Ha ezen keresztül nézzük a kérdést, ma már azt is látjuk, hogy az élet­színvonal állandó emelkedése mellett két év és öt hónap alatt meg ludjuk valósítani há­roméves tervünket Ki ne emlékezne arra a hősi csatára, melyet bányászaink vívtak-meg a széntermelésért. Januárban a békebeli 779 000 tonnával szemben 1 mii tó ton­na szenet termellek bányásza­ink. Vasérclermelésünk erősen megközelíti a békebelit, nvers­vas termelésünk áprilisban 37.000 tonna volt a békebeli '28000 tonnával szemben, nyersvas termelésünk 62000 tonna a békebeli 54.000 tonná­val szemben. Tehát bányászatunk, vas- és acéliparunk a lerv 17-ik hó­napjáljan tul van a béketeli termelésen. Több mozdonyt­vasúti teherkocsit, traktort, motorkerékpárt és kerékpárt termelünk, mint békében. Gyap­júszövet termelésünk 1.3 millió méterrel túlhaladta áprilisban a békebeli mennyiséget Pa­mulszövet termelésünk a béke­beli szinvonalat 158 millióval haladta tul. Több lábbelit ter­melünk. mint békében. És ha egyes ipa rárak termelése még nem is érte el a békebeli szín­vonalai, megállapíthatjuk, hogy a magvar ipar megközelíti a békebeli termelést. Csak egy számot nézzünk: békél)en 283 ezer munkás dolgozott a ma­gyar gyárakban, most 316 ezer. T T elyreállifolt hidak és utak 11 között most vasárnap arattuk fel a szegedi közüli hi­dat, melyre őrömmel néz min­den szegedi dolgozó. 33 mil­lió forintba került a fasiszta őrület áltat felrobbantott sze­gedi hid felállítása. Az első tervévben 450 millió forintot fordítottunk a magyar közleke­dési háiőzat újjáépítésére. Újjá­épült az első tervévben vasúti hálózatunk nagyrésze, va sutá­ink hossza nagyobb, mint bé­kében volt. A felszabaduláskor 127 mozdonyunk vq't, ma már 1152 fut a síneken. 70C0 teher­kocsi helyeit több, mint 19.006 van üzemten. Felrobbantott vasúti hidjainkból 873 épült ujjú. 1950-Í)cn sor kerül a sze­gedi vasúti liid építésére. Te­hergépkocsink 3.600 helyett majd 12000 van. A magyar falvakbari GO.OOO lakás rongá­lódott meg súlyosan és ezek közül 40.000-el állítottunk helyre bároméves tervünk el­múlt időszakában. Budapesten 73500 sérült lakásbői különbö­ző helyreállítási kedvezmények­ből 61 000-et téliünk lakható­vá. A közeli napokban « szeged! minla nmnkásház 44 lakása ke­rül átadásra, ami 2.G00.000 fo­rint tervhilclbol épült Az Or­szágos Házépítő Sző vei kezet 1,800 falusi-lakóház építését fe­jezte l>e augusztus 1-én. A hároméves terv eddigi si­kere alapján lehetővé válik, hogy tülmenjünk annak eredeti célkitűzésein és széle.s alapot biztosítsunk az 1950 S^egeil ISO© kafoliksa^ fiiatalga Iieves tlsiitetás^ei válaszolt iilsieiiif házas pásilorleveiére Hamvas püspök nem engedi felolvasni a sötét pás&iorievelef Szeged 1500 katolikus dolgo­zó fiatalja gyülekezett szomba­ton este hat órakor a püspöki palota előtt, hogy tiltakozzék Mindszenty körlevele ellen. A hercegprímás ugyanis legutóbbi körlevelében felszólította a liiveket, hogy nyugodtan aláírhatják az egyház ténykedése ellem tilta­kozásokat, mert úgyis tudják, hogy az aláírások presszió ha­tására történnek. Szeged katolikus Ifjúsága azonban tömegmegmozdulásá­val rácáfolt a klerikális reakció legújabb mesterkedésére és be­bizonyította, hogy Mindszenty állítása a legaljasabb rágalom, amely a tömegek megtéveszté­sére szolgál Szombaton este háromne­gyed halkor Hamvas püspököt a szegedi katolikus ifjú­ság küldöttei keresték fel és többek közölt átnyújtották neki azt a levelet, amelyben titlakoznak Mindszenltj hazug kórlevelének ál Húsaival szentm ben. i A püspök a levélre válaszol­va ígéretet tett arra, hogy a kérdéses körlevelet a templomokban nem fogják felolvasni. örömépek adott kifejezést, hogy az ifjúság tiltakozása Mindszen­ty uszítása és demokrácia elle­nes ténykedéseivel Szemben nem presszió hatására történt. Az ifjúmunkások küldötte ez­után arra kérte a püspököt, hasson oda, hogy az egyház demokrácia ellenes ténykedése• it beszün'esse, mert ez ifjusá­gunk és egész népünk érdekeit veszélyezteti. Beszédéten töb­bek közt ezeket mondotta.- »Mi ifjúmunkások a demokráciában szaba­dok leltünk. A népi demokrácia biztosította felemelkedésünket s mi kivívott jogainkat meg akarjuk és meg is fogjuk védeni. Kérjük az egyházat, hogy álljon mellénk népünk jel emelkedéséért folyta­tott harcunkban• Szüntesse be végre az egyház a tömegek bé­kéjének megbontására irányuló törekvéseit•* A püspök válaszában semmitmondó szavakkal, mellé­beszéléssel próbálta meggyőzni a küldötteket, hogy az egyház is a dolgozó nép érdekeit larlja szem előtt és az egyháznak is az a célja, hogy a dolgozó nép érdekeit megvédje. Nem szólt azonban arrét, mlképcn kép­zeli el az egyház és a népi de­mokrácia békés megegyezését, mit telt már az egyház annak érdekében, hogy a klerikális re• akció demokrácia ellenes tény­kedését megszűnjenek. Az egyetemi ifjúság küldötte csatlakozott az iíjiimun­kás kiküldőit állásfogla­lásához. sil/f egyetem* diákok nagyon sokat kaplunti a népi demokrá­ciától. Szabadon tanulhatunk, mindannyiunknak megnyílt a tehetőség a továbbképzésre Amit a népi demokrácia nc­Felhívjuk pártunk minden tagját, hogy a Magyar Dolgozók Pártfa Palüüia! S zaüságénak határozata érie-mShsn november 27 és december 5 között men­jenek be pártszervezetükbe és személyesen ellenőrizzék, hogy nevük szerepel-e a párt­szervezet által összeállított névjegyzékben. Aki a névjegyzékben nem szerepel és komoly indok nélkül elmulasztja a felszólamlást, elveszti párttagságát 1943 november 27. Jilögyar Doiaozáh Pártja. künk nyújtott, azt meg fogjuk védeni Munkánk csak ugy te­het zavartalan és eredményes, ha az egyház nem akadályoz bennünket és nem bontja meg egységes sorainkat.« Hamvas Endre püspök ismét beszélt, de nem válaszolt. Remélem, hogy az egyház és a népi de­mokrácia megtalálja az utat a békés együttműködésre is együtt fogunk haladnt at országépilésben* — mondotta. Az ifjúmunkások küldötte vé­gül kéitc a püspököt, hogy szá­rak helyett konkrétumokkal tá­massza alá Ígéreteit és hassor oda, hogy a békés együttmű­ködés valóban létre is jöjjön. Szeged haladó ifjúsága való­ban éppen nrra lett volna kíváncsi, hogy mit tesz az egyház annak érdekében, hogy a klerikális re­akció demokrácia ellenes lény­le cd ései megszűnjenek, hiszen csak ez lehet biztosítéka a bé­kés együttműködésnek és az eredményes építő munkának Mindszenty jjercegprimás Leg­újabb körlevele éppen a legvi­lágosabb bizonyítéka annak, hogy a klerikális reakció nem­csak liogy nem keresi a békés kiegyezés útját, hanem egyene­sen uszit a népi demokrácia ellen. A püspök urat azonban gette az idő*, nem maradt ideje, hogy válaszoljon az ifjúság küldötteinek. Visz­szavonutt, meghátrált, elfeled­kezve arról, hogy Szeged egész dolgozó ifjúsági és d'áksága ncvéten járultak hozzá a kül­döttek, hogy feleletet kapjanak legsúlyosabb, legégetőbb kér­déseikre. Szeged katolikus dol­gozó ifjai nc;a elégszenek meg azzal, hogy Mlndszcrtv körlevele m* nem- liangrík cl a lemp­Inmokban. A:f akarják, hogy az egyház valóban hasson oda, hogy a kleriká'is reakció beszün'esse demokrácia ellenes ténykedé­seit. A küldöttség eltávozása után 1300 lelkes fiatal, középiskolás diákok, egyetemisták, ifjúmun­kások, népi kollégisták, a ta­noncotthonok fiataljai — heve­sen tüntettek Mindszenty és a vezetése alatt álló klerikális re­akció ellen. I.elkes, öntudatos tiltakozásukkal bebizonyították, hogv szabad elhatáro-ó­siikhó' foglaltak á'Iá taa egyházi reakcióval szem­ben. január 1-én induló ötéves nem­zetgazdasági terv, valamint a tizéves öntözési és villamosí­tási terv számára, valamint me­netközben kijavítsuk azokat a hibákat, amit a terv végrehaj­tása folyamán láttunk. A következő időszakban fon­tos feladatuuki lesz a'.mennyisé* gcn felül a minőség és önkölt­ség kérdése A bároméves lerv elején a mennyiségre helyeztük a hangsúlyt és elhanyagoltuk a minőség kérdését. Mo*t a mi­nőség kérdésére nagy súlyt keli fektetnük, de ez nem történhet a mennyiség rovására. Fontos kérdés az önköltség csökkenté­se- A tőkés rendszerben az ön­költség csökkentése azt jelen­telte, hogy a tőkés részére na­gyobb volt a prorit. A tervgaz­dálkodásban az ön kéltség csök­kentése közvetve, vagy közvet­lenül a dolgozók érdekeit szol­gálja, meri lehelövé válik az árak csökkentése, nagyobb rész jut a nép államának, amelyet ujabb beruházásokra, tehát to­vábbi önköltség csökkentésre, szociális és kulturális jeliieg\ beruházásokra lehet fordítani, vagyis az életnívónkat emeljük az önköltség csökkentésével. Ila tervünket végre akarjuk hajtani, ha termelésünket fo­kozni akarjuk és az önköltségi árat csökkentéül, akkor a terv végrehajtásának ellenőrzése csak a dolgozó tömegek támo­gatásával lehetséges. További sikere attól függ, hogy népi demokráciánk min­den vonalon érvényt szerezzen akaratának, erro a kérdésre pe­dig a dolgotok magatartása ad­ja meg a választ Mennél széle­seid* tömegek sorakoznak fel Pártunk zászlaja alá, annál in­kább ludjuk az egész népet a demokrácia követelményeinek érvényesítéséért felsorakoztat­ni, annál biztosabb, hogy a há­roméves terv megvalósul, liogv sikerül a dolgozók é'ctszinvo­naiát emelni, a további hata­dást biztos alapokra fektetni, a szocializmust építeni Róna Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom