Délmagyarország, 1948. november (5. évfolyam, 252-275. szám)

1948-11-23 / 269. szám

év* Ara 60 filiór Mai gyámunk 8 oldal Sop$!ch kononok urrói Vasárnap iervéríehezlet lesz Szegeden ———MaBWIWIIIII ••«<» Szagad, 1343 davsmliar 23. Ksiá Szoros összefüggés van az uj sze és a magyar kommunista mozi Gerő Ernő elvtárs közlekedésügyi miniszter több mint ötvenezer ember jelenlétében avatta fel a közúti hidat Vasárnap már a kora reg. geli órákban talpon volt Sze­ged ós környékének nópe. A váras különbö/ó pontjain, üzemekben, váltalatoknál, mü­lyekben, párthásaknál, tö­niegsrervt'«eti székházaknál, intézményeknél, egyesületek­nél, iskoláknál gyülekezett a lakosság. A gyülekezési he­lyeken rövid idő alatt zárt, rendezett oszlopok, csoportok alakultak. Az oszlopok tagjai, munkások, iwrasztok. értelmi­ségi dolgozók, férfiak, nők, öregek és iskolások nemzeti s/.inn és vörös zászlókét, a szegedi hidat, építőit, a Ma­gyar Dolgozók Pártját. a Szovjetuniót, Sztálin, Rákosi, Gerő elvtársakat köszöntő transzparenseket, feliratokat, táblákat emel tok magasba. A kfilöniiö/.ő csoportok már tlz óra előtt megindultak és a ff>bb utvonalukon, kilómé­terekre nyúló menet oszlopban egyesültek, lí/.en a feledhetet­len ködös vasárnap délelőtt Szeged minden pontjáról ze­nekarok puli >gö ütemére uj­jongó, é'jenző, rzincs menetek kigvözt-ak a bidavatási ünnep­sége'! szi'nheiye, a szegedi hit­fi>. illetve a Roosevelt-tér felé. Féltizenegy óra tájban a menetoszlopok elértek a teret körülvevő utcákba. Itt tíz oszlopok rövid időre megáll­tak és példás rendben várták, hogy a fiz méterenként el­helyezkedő rendező gárdi ták a térre irányítsák őket. A Dó­zsa liyöryv-, a Hid-, Kállay-, Oroszlón-, Iskola-utcákon szo­rosan egymáshoz zárkóztak n csoportok, ember ember mö­gül t állt. ütemes taps, óf­jenzős, jelszavak hangzottak tel és ereket öt-átvették « csoportok tagjai. A keskeny Iskola-utca például szinte zengett nz egyetemi ifjúság és a középi-kojós diákszövet­ség indulóitól. éljenzAsétőJ... Röviddel tizenegy óra előtt • Iíooseweft-téren már egy talpalatnyi hely sem volt. A hid szegedi f djárójához hatal­mas, többszáz személves, Rá­kosi eh társ és az MDP többi vezetőjének képével, fenyő­gallyal. zászlókkal díszített tribün simult. Az emelvény előtt az első sorokban a híd­építők é« az óimunkások he­lyezkedtek el. Mögöttük pe­dig felsorakozott Szeged- la­kosságinak javarésze, n kö­zelebbi és távolabbi környék. Alsó- és Felsóközpont, Csen­géié, Várost.tnya, Lengyelká­polnis Szörcg, Gyóla, rt- és IJjsz ültiván, Deszk, Klibokhá­ea, Sándori alva küldöttei, mi nl ogv-ötvenezer ember. Aí. iinneioóg javában folyt, amikor nj;bh és njabh oszlo­pok érkeztek. Fzek már nem fértek a térre ós Így környező utcákon, n mnzenm előtt kop­tak helyett. Gerő elvtárs be­szédét nz ujonnan jöttökkel együtt, mintegy hatvanezerre tehető tömeg hallgatta... Magán nz. emelvényen a pártok, szervezetek, a honvéd­ség, rendőr-ég. közületek, in­tézmőnvek. üzemek képviselői, minisztériumok, a környékbeli helységek küldöttei, nz Ml)P Nngvszegedi P:lrthizottságá­nak tagjai loglaltak helyet. A Közlekedésügyi Minisztérium több vezető személyisége, többek kőzött Varga Lajos államtitkár, Szécsl Károly osztálytanácsos, Kossnth-dijas hídépítő, Mihiuttch Győző mű­egyetemi tanár, a hid egyik tervezője, a legtöbb miniszté­rium képviselői, a Győri Va­gongyár, Ganz, MÁVAG gyá­rak megbízottai, a környék­beli megyék, városok főispán-1 hangoztatva, hogy a fasiszták Jal, polgármesterei szintén lerombolták, de a kommunista megjelentek. Hatalmas éljenzés fogadta a -polgármester és a főispán kíséretében pont 11 órakor megjelenő Gerő Ernő elv­tára közlekedésügyi minisz­tert, majd a Himnusz hangjai után megkezdődött aa ünnep­ség. Jelentőm, hogy a hid elkészüli... Takács Lajos MÁVAG föbi- f Gerő elvtársat. Csorba János a zalrni köszöntötte elöljáróban (liklmunkások nevében bőszéit, munl.ások ujjáépdqtlék a hidat. Lébényi László hldmérnök le­pett a mikrofon elé a rövid visszapillantást adott a hid építésének részieleire. — Jelenlem, hogy a szegedi közúti hid elkészült — fejezte bs. Ekkor a Roosevelt léren szorongó óriási tömeg percekig lartó ünneplése közben Gerő Ernő elvlérs kezdte meg be­szédét. ipari termelésünk talpraállt A német fasiszták és magyar cinkosaik által bűnösen fel­robbantott szegedi Közuli-hid újjáépítésének licfejezése 40 nappal a kitűzött határidő előtt egybe esik a magyar kommu­nista mozgalom 30-ik évfordu­lójával — mondotta. Jói lehet vételien, hogy az ujonnan meg­épít pl! szegedi Tisza-hidat ugyanazon a napon adjuk át a forgalomnak, amikor a magyar kommunista mozgalom 30 éves fennállását is ünnepeljük, még­is szoros összefüggés van e l:l(iy és a magyar fconi­nuiiftsta mozgalom kö­zölt, mert a kommunisták vottak azok, akik rögtön a'felszabadu. iái ulán bátran felvetették ha­zánk újjáépítésének kérdését és az egész népet igyekeztek moz­gósítani e nagy nemzeti fel­adat megvalósítására. MI kom­munisták eleve eldobtuk ma­gunktól azt a gondolatot, hogy a magyar hazát csak akkor építhetjük újjá romjaiból, ha nagy összegű dolfárk öles ónt szerzünk hozzá. Szemben a kisliltüekkcl és a reakciósokkal, hir­(lettük, hogv a magyar munkásosztály, szövet­ségben a dolgozó pa­rasztsággal és a haladó értelmiséggel, az a le­birhálatlan erő, amely a háborúban elpusztult országot rövid néhány év leforgása alatt lalp'­raálHlJa. Az eredmények bizonyítják, hogy igazunk volt. Dolíárköt­csön nélkül, idegen imperialis­ta segítség nélkül, a - nélkül, hogy áruha bocsátottuk vo'na nem­zet! frggí fenségünket; talpraá lt ipari terme­lésünk és sokban elírta az utolsó békeév szsnvo­ria'á*. Va utalok most az őszi hónapok folyamán mintegy 30 százalékkal töhh árul szállítanak, mint az uto'só békeév ugyanezen hónapjaiban. A forint, amelyet egy szörnyű pénzromlás után a saját erőnklíőt hoztunk létre, szilárd, értékében állandóan • emelkedik és jelenleg Európában nehéx találni olyan valuldt, amely ér­tékállandóságban állja a ver­senyt a forinttal. Költségveté­sünk teljes mérlékl>en egyen­súlyban van, az élelmiszerek ára pedig a^naullévihez képest jelentékenyen esett, viszont az életszínvonal emelkedő irány­zatot mulat. Az á!*amosi?oH üzemek 60 miiüó forini . nyeresége! fe<en?enek az államnak Amikor ez cv tavaszán í'JIa­mosiloüuk a száznál több mun­kást foglalkoztató üzemeket — folytatta Gerő elvtárs — a re­akció baglyai azt huhogták, hogy a munkásság nem ért a gazdasághoz, képtelen lesz vo­zelnl az üzemeket. Kárörvend­ve azt jósolgatták, hogy az üze­mek államosítása óriási defi­citet fog előidézni, azonban pontosan az ellenkezője követ­kezett be- Kiderült, hogy a munkásokból és a néphez hü műszaki emberekből, mérnö­kökből lelt igazgatók sokkal jobltan vezetik az üzemeket, mint ahogy a kapitalisták ve­zették> Annak ellenére, hogy az ál­lamosítások óta az iparcikkek árait nem emeltük, sol számos iparcikk árát leszállítottuk, a Meg kel! emlékeznünk a Magyar Kom­munista Párfról és a Magyar Do'nojék Pártiéról nyolc liónnp alatt óriási fejiődésen ment kercszlü! a magyar Ip ir. Nemcsak a termelés emelkedell, hanem kiderült az is, hogy az államosítással megteremtettük annak tehetőségét, hogy a sza. botáló nagytőkések áltai elő­idézett csődtömeget felszámol­juk és ipari termelésünket rend­behozzuk. Ma már az állami üze­mek, a nemzeti vállala­tok az áramosilás óta eltelt nyolc hónap a'aft nagyrészt telörta* zteüék a nagytőkések állal ránk h.agyolt adósságokat és ieíehleg havonta már C9 miilió forint nyere­séget adnak az állam­nak. Mindez azt mutatja — mondot. ta Gerő elvtárs, — ha nem lett volna Magyarországon Kom­munista Párt, — nem volna né. pi demokrácia, s ha nem volna népi demokrácia, akkor nem Segítette volna a kormány Sze­ged városát abban, hogy ilyen rövid 'd<5 alatt felépíthessék <t fasiszták által lerombolt szege­di Tisza hidat. Ezért van ös­szefüggés a szegedi hid újjáépí­tése és a magyar kommunista mozgalom harmincadik évfor­dulója között cs nem szerény­telenség és nem páits/empoe.­lok egyoldalii hangod.ilása, 1.* ma nemcsak az uj Ilidről emlé­kezünk tneg. hanem arról 4 pártról is. amely eíől járt aa országépitékben: a Koihnuinht-x Pártról és annak folytatójáról, a Magyar Dolgozók Pált ját'A és a párl bölcs, előrelátó, min­den becsületes magyar által mély liszteteltel övezett vezéré­ről, Rákosi Mátyásról. A hallgatóság Rákosi nevé­nek említésére percekig tartó telkes tapsba kc.zdeit, zászlókat, kalapokat lengetlek­— Hiba volna azonban, h« csak az eredményeket látnánk és nem vennénk észre a ntvy eredmények mcl'c't a még meí. lédŐ igen komoly biáOyóssá inkat, másrészt azt, hogy van­nak bizony még olyanok te, akik egyáltalán nem SrütneV u magyar munkásoszlály, a ma­gyar dolgozó nép sikereinek. Vannak, akik arról álmodnak, hogy visszahozzák a régi, urt Magyarországot, a népelnyorruS nagytőkés, nagybirtokos ura­kat. Ezek az urak nem látva, hogy a nép elfordult tőtök, hogy a népi demokrácia tnhid mélyebb gyökereket ereszt ha­zánkban. hogv reakciós,* rővid­Látó, korlátolt politikájukká zsákutcába kerültek; az ökör következetességével próbáltak nckivinnl híveiket annak a fai­nak, amelyet áttörni képtete­nek, de amelyen fejüket tgev.ta betörhetik. Magukra vessen eh, ha ez bekövetkezik! Azt hiszem, nem nettót kitalálni, hogv a magyar nép külső ellenségeivel eüylmron pendülő kleri­kális reakcióról van sző és annak fejéről, Mint*­szeulv esztergomi ér­sekről. Haplrendrd fűztük a misidsz&n!ys?a reakció felszámolását Nekünk nem szokásunk a fe­nyegetőzés, tudjuk, hogy a ka­tolikus hivők közölt milliószám vannak, akik erről a kérdésről ugyanugy gondolkoznak, mint mi. És azt is tudjuk, hogyha a magyar népi demokrácia vata. milyen feladatot napirendre tüz, azt meg is oldja. A magyar népi demo­krácia most napirendre lüzle a véres imperialis­ta háborúra, az ország pusztu'ására, a gazda­sági zűrzavarra speku­lá ő miiubzc; tysln reak­ció megfékezésének és; felszámolásának kérdé­séi és ezt a feladatol ugyanugy med fogja ol­dani, mini ahogy végre­hajtotta a földreformot, államosította a gyára­kat, a bankokat, ahogy szétzúzta a külföldi im­peria'isíák zsoldjában álló Pfeiffcr-klikket és d jobboldali szociáldemo­kratákat. Nem engedhetjük, hogy népünk építő munkáját, biztonságát bárki megzavarja, vagy veszé­lyeztesse. Nem tűrhetjük, hogy mialatt hídépítőink, ipari mun­kásságunk, dolgozó parasztsá­gunk, — amely több miut 100 százalékban leíjesilelto az őss» szántási-vetési lervet — és ér­telmiségünk, amely erejét meg­feszítve fáradozik, hogy végleg eltüntesse az alig néhány éve befejeződött szörnyű bábom su­tvos következményeit, — legye­nek olyanok, akik maguk nem dolgoznak, de ugyanakkor í nép ellenségeivel, külföldi im­perialista háborús uszítókkal konspirólnak. a 3xov'e'uni£ya! Reszéde végén kiemelte hogv békénket, biztonságunkat, nem­zeti függetlenségünket megóv, juk. ehhez azonban szükséges, hogy az országban erősek é* egységesek legyünk, nemzetkö­zileg ne legyünk elszigeteli* hanem kéz a kézben, he!,.: I

Next

/
Oldalképek
Tartalom