Délmagyarország, 1948. november (5. évfolyam, 252-275. szám)

1948-11-21 / 268. szám

2 DÉLMAG Y A KO RSZAG Vasárnap, 19>18 november 21. GERŐ ERNŐ, a hídépítő miniszter. Igy ismeri mindenki szerte aa országban lés igy nyilatkozik meg ixsmte mindenfelé a tömegek szeretete, ahol megfordul. ifiljen Gerő, a hídverők — kiáltják mindenütt a gyűlések tömegei Gerő elvtárs összekapcsolódott az újjáépítéssel, összekapcsolódott a hidakkal. Sötétlő hídroncsok meredeztek az égnek, kompon, ladikon közlekedtek még a nagy városoknál is az emberek, amikor átvette miniszterségót.j Sokat kellett pótolnia. Pótolnia kellett mindazt, amit a fasiszta pusztító barbarizmus tönkretett. Hatalmas munkaenergiával. vasszor1 .... gaJommal, szervezőerővel látott munkának s ennek nyomán ma már erős hidak iveinek át a folyókon, újjáépített, sőt újonnan készült vasúti kocsik, mozdonyok futnak csattogva. Hidavatásunkon különösen szeretettel köszöntjük Gerő elvtársat, az első hidmunkást, aki hős hidászainkkal együtt felépítette hidunkat . s még számtalan hídját a dolgozó nép országának. A GERINC... Jó mankót végeztek a hid állványozói JlFalusi „parlament" a Marx-téri piacon A derengő hajnal még erős dik harcot folytat a novemberi köddel, amikor móir a Nagykörút 'és Sugárut felöl imbolygó lámpákkal jönnek a falusi kocsik a Marx-téri piacra. Két köz májmegtelt-kocsikkal és az újonnan érkező tanyaiak sietve takarják le az izzadságtól 'párolgó lovakat. Hajnali 5 óra és néhány kofától eltekintve vevő még alig jelentkezik. Az egyik kocsi előtt párosáya| összekötve csirkék • g-ubbászfcanak. Csuhéjhól font szatyorral a karján két asszonyán megl a kocsi előtt 'és egy-egy páj- csirkére alkudoznak. Már csak 2 forint az akadály, hogty az üzlet létrejöjjön. — Adja 30-ért néni — szól az egyik asszony — holnap nagy ünnepünk lesz és csirkepaprikást szeretnénk enni! Begyűrt süveggel a fején a saroglyánál eddig némán állkend —, vág közbe egy pelyhesóllu legényke — a szövetkezeti megbeszélésekre elgyiinni,' pedig azt is a kommunisták csinálják. Az öreg nem válaszol, de látszik rajta,, hogy a hid igen nyomós érv lesz a táhlásgazdálkodás mellett is. Nyilt arcú, szép szál fiatalember ifj. Pásztor Sándor Klára ftvl várói és mikor megszólal, szava az öntudatos, felszabadult dolgozó paraszt hangja: — A fogságból hazaengedtek, itthon földet kaptam, de legjobban ennek a hidnak örülök. El se lehet mesélni — mondja — milyen öröm ez most a faluban. Valóságos mozgó kendőtömeg Bódi Jánosné Szőregről s csak ügy ragyog az arca, amikor szól — Jaj," nem kapok már olyan szívdobogást, mint tavaly télen. amikotr a komp «csillag»-ig , . . . , süllyedt alattunk. Ez már mögdogaló parasztember is meg-1 bix •;akármennyi kocsit, Be is szólal: - Mán mer lonne ku- j 1öyünk mind a heten holnap lomb ez a vasárnap? , I ha Isten engedi! - Azért — vágja ra a másik; A két m^iásassz©nv közben munkásasszony , mert holnap; ujbóJ a tereli a szót. avatjuk a hidunkat. A szófukar i AJa ^ létreiön játszik, hogy tanyai magyarnak is megered, a telátta: jogos a csixerre a nyelve - Nem hittem : k * ritás és eleiiedi a 2 fovóna hogy ilyen hamar mog- ^f^ A ár év ejőtti grinte csinálják. Mogmt igazuk lott; reménytelen nyomorúságból Ráa kommunistáknak - mondja j ^ ej\A4rs jó" forintja fejbolmtva — a mut hónapba J folyón átfeszülő hatalmas 'ül alatt még faz avatás napján láthatók a hatalmas fenyőszálakból, emberit eréknyi csövekből felépített, vassal és acéllal körülövezett, megbéklyózott tornyok: az állványok. Szilárd, ke. ménytartásu gerincet képeznek, amelyre hónapokon keresztül nehezedett a hid kél és félezer tonnás vas .szerkezete. Ezt a gerincet avatott, für. ge munkások; az állványozók építették _,. -te A lúd kész. Látjuk a szép piros ivet az erős vasszerkezetet és eszünkbe sem jut, hogy az épités munkájának majdnem feléi az előkészítés foglalta le. Nemsokára eltűnnek a vizből a vaseölöpök, a három nagy tartótorony, amelyekre épült a hid. A százegynéhány vascölöp leverése, hegesztése, összekötése. a tornyok pontos felépítése több mint negyven százalékát teszik, ki a medernyilás felett végzett mun-jigénybe vehet. A nagy saökának. , Igecselt tartók és a faépitNehézséqek jmén-v ^szerelése könnyen a szerelésnél | A viz mélysége miatt nem i tehetett a szokásos munkapadot megépíteni, igy fiÖ— j 70 inéter hosszú vaseötopökön nyugvó tartótornyok építése vált Szükségessé, j Szeged1 lakosai még sokáig emlékeznek a cölöpverő kos , csattogására, ahogy suiy-! kotta az iszapba az egy- megy. Csigasorral engedik másra hegesztett vaseölö- majd le a hajótestre, de a pöket. Egy cölöp leverése nagy értéket képviselő vaSnéha másfél napot is igény- cölöpöket minden áron épbe vett, mert néhány eset- ségben Szeretnék- megmenben az erős ütéSek megre- teni, mert nagy szükség van pesztették a hegesztést s rájuk a Lánchíd' épitésónél. Mér érnökök és műszakiak közösen készítik a terveket és törik a fejüket a legmegfelelőbb eljáráson. A munkás és értelmiségi — a dolgozók országának építésén tul az építőanyag megmentése érdekében is öszigy nem egyszer uj cölöpöket kellett verni a vizből meredező csonkok mellé. 42 méter a viz szine alatt Hogy az állányozők teljesítményét igazán kiértékelhessük, tudnunk kell, hogy láttam! a vörös hidat, akkó még nagyon, kopácsolták a tetejrt... Közben a közeli kocsiktól mind többen verődnek össze és a falusi »parlaments hamarosan élénk vitába keveredik. Észszerűen dolgoznak azok — szól az egyik —. Mégis ronakojólétet eredményezett, Gerő elvtárs hídépítői az ország vérkeringését állították helyre. És az eredmények nyomáü ma a falusiak is rájöttek arra, hogy pz MÜP' a dolgozó kisparasztokat is megszabadítja az élősködő kulákoktól. Czakú János. eddig még ezek voltaik a legmélyebbre épült tartótornyok Magyarországon. A pesti déli összekötő hid' 6 méteres mélységével szemben itt 42 méterre kellelt befúrni az iszapba. A legnehezebb részt a munkában a viz alatt elpattant vascölöpök jelentették, mert további cölöpöket nem lehetett utánuk hegeszteni. Közel száz fő dolgozott a hídépítéshez szükséges tartótornyok építésénél. Majdnem minden szakma kivette részét a munkából. A Vasasok az igazán hídépítők: külön szakképzettséggel rendelkező hidépitő vasmunkások, az ácsok, búvárok, hegesztők stb. bebizonyi- j tositéka demokráciánk tották, hogy a Uidépilők ! Ödönének. nem csupán szakemberek, i — b lianem a munkásosztály él- \ j^. , . ... harcosai, a munka hősei is R'CHeailwfi szefognak. Ez legfőbb biz' " fejEzt bizonyítja a havonta emelkedő teljesítmény és a sok élmunkás'jelvény, amely hidépitőink mellét ékesíti. •Es ami m6g hátra van Legnagyobb gondot most a vaseölöpök felszedése okozza lúdépilőinknek. ami még jó néhány hetet is a modern fizikában A Mérnök Szakszervezet vegyész alosztályának rendezésében előadást tartott dr. Koiács István műegyetemi tanár r> Dialektika a modern fizikában - címmel. A kiváló marxista fizikus a fényeimétet fejlődésén keresztül mutatta ki a dialektikus' természettudományos ku tatás diudalntas ' m Ódszereit. Idézett Lenin és Sztálin müveiből, akik irányt mutattak a tudományos kutatásoknak azzal, hog f materialista irányba terelték, a reakciós idealista irányzat helyeit. A hallgatóság, amely egyetemi tanárokból, diákokból és fizikai dolgozókbál állt, nagy tetszéssel fogadta az előadást, melyet Lányi György a Mérnök Szakszervezet titkái-a köszönt meg. Részvénytársaság Villamos és KözfeScodési Vállalatik számára szegedi üzletigazgatóság . A. gáz nem luxus! A gáz takarékosság! Fáradt? Sxereije fel lakását AUTOGEJZEft készülékkel. Főzéshez-süféshe* gázt használton. — Gáz ós vihan^vasaió nem psszkiffa a ruhát. Gáz olcsóbb minden más tüzelőnél! TISZTASÁGOT AKAR? MELEGET AKAR? FÜTSŰN GÁZZAL! Felvilágosifást a Szegedi Gázgyár üzemvezetőségénél. SZEGED, KOSSUTH LAJOS-SUGARUT 89. JELEFON: 3—06.