Délmagyarország, 1948. október (5. évfolyam, 226-251. szám)

1948-10-24 / 245. szám

Y*sánw>p, J94S október 24. DBLMAGVAEORSZAG ZSELLÉRSORSTÓL a táblás gazdálkodásig Sándorfalván győzött a fó^an ész .Sándorfalván a múltban nem igen volt elterjedt dolog a gondolkodás s annyi volt a tamilt ember, mint a fehér holló. Földtulajdonos még annál is kevesebb s azok közül is csak egy számítolt, a Pallavicini-urnság. Ez volt, ami az elmaradottságot okozta, de az elmúlt rendszernek éppen az a paraszt volt »kedves*, aki buta maradi, mert nem vette észre, mennyire kiuzsorázzák, nem vette észre, hogy lassan egy színvonalon él a barmokkal s igy nem is igen követelt emberi jogokat,emberi megélhetést. Áltól, aki gondolkodott, aki ki merte nvitni a száját. { Öltek a la'a'im. mert nem volt ajánlatos kihívni az uraság és kakastollas kopóinak. — a csendőröknek haragját. Hiába akadtak olyanok, akik emberi jogokat követeltek az állati sorban élő zsellérek számára Nem pártfogolta őket senki s még azok sem mertek melléjük állni, akiknek javát akarták! Félték az uraság, a csendőr haragját, ami igen gyakran agyonverést jelentei l. Ezt a haragot inkább igyekeztek kerülni, mert a pofon, a befőzés1 még a •kedvesek* között sem volt ritkaság. De multak az idők s a nincstelenség. a nyomor esyia tö.t S vele együtt szaporodott az elégedetlenkedők tábora is. A hatalmon lévők az elnyomást pedig egyre fokozták Ha vasárnap délelőtt két-három ember összeállt az utcán, azonnal közéjük csaptak, szétkergették őket a csendőrök. Haza, vagy a templomba zavarták az embereket, ahol a szószékről túlvilági boldogságot és földi tűrést hirdettek a szenvedő népnek. A földi javakat pedig csak a kastélyban és az intézői lakásban élvezték. ahol gyakori vendég roll a plébános ur is. be iBtt a icisiftj;eu;as | emberi elmaradottságot, jó vá kellett tenni a mult bü nét. Akadtak, akik féltek, nem álltak a gondolkodók mellé. És akadtak olyanok, akiknek nem érdekük a szegényparaszt felemelkedése, akik gáncsoskodtak szavakkal. tettekkel és hazug hírveréssel. A USiákaszottaérJeU rendoiet sok földnélkül maradt sándorfalvi paraszt előtt csillogtatta meg a jövők De azután látták, hogv az elaprózott két-három holdak nem jelenlenek valami sokat, hiszen nincs iga, egyeseknek csak a gyenge, rossz földből jutna, jöhetnek az elemi csapások, a jég és mi lesz, ha végigpásztázza egyikükmásikuk keskeny föidcsik ját? Ezen törte a fejét az óreg Zsemberi Sándor, a fiatal Korpa Lajos, Tóth János és még sokan mások. Szili Antal, a szövetkezet gazdasági vezetője és Nagy János, a főjegyző is velük együtt gondolkodott. Látták, hogy csak az összefogás segit. Látták, hogy csak fcöztís eriivei érhetnek el eredményeket, végül rájöttek, hogy nem is kell ujat kitalálniok, a jő példákat kell csak követni. — Táblás gazdálkodást csinálunk — vetette fel az egyik megbeszélésükön valamelyikük — és magyarázni kezdett azoknak, akik nem értették. — Egytagban szántassuk a földet. Igényelünk szántási hilelt és a gépállomás ol csó, jó traktoraival szántatunk — és egytagban vetünk. — De azután kikarózzuk a földet? — kérdezte valaki. — Nem — hangzott a válasz —, mert akkor ott vagyunk. ahol voltunk. Hi egy tagira vetinfc, és egy csapásra megváltozóit minden. Pallaviciniék volt rabszolgái már szabad magyar parasztok. A sajátjukon dolgoznak, gondolkoz-; nak és terveik vaunak. Ter-; vezhclnek, épitői az országnak. nem harmadrendű emberek többé. . * A gondolkodásnak, a tervezgelésnck eredménye is van. Félszáz nincstelen sándorfálvi paraszlcsalád elindult a boldog jövő felé vezető uton. Az indulás nehéz volt Le kellett küzdeni az akkor egyikünk két holdján csak buza lesz, a másikén rozs, kukorica, vagy krumpli és ha a buza roszszul terem, akkor egynek semmije sem lesz, ha pedig a. krumplit eszi meg a féreg, a másiknak kopik fel az álla. Ha pedig jön a jég, sokakét teljesen elverheti a paszta — s ki tudja, kinek hová esik pont a földje. Termelni sem lehet kétholdakon rendesen, mert az egyik fajta föld ezt, a másik azt kívánja s forgatni sem lehet a vetést. — Szóval akkor egyben maradna — kérdezték többen —, de hogyan lesz a terméssel? — Ki mennyit dolgozott, annyi lesz az övé. Bizottságot választunk. amelyik egész évben számontartja, ki hány órát dolgozott s az egész termésből Kl-ki megkap a a részét becsületesen, rendesen. Az esetleges elemi csapástól pedig nem kell félnünk, mert közösen könnyen viseljük a kárt és ami élvész az egyik terményen, azt behozhatja a másik. — Igy lesz jó — helyesel tek többfelől is —, minél előbb kezdjünk a munkához. Azután megbeszélték, megvitatták részletesen az egészet. És néhány nap múlva a táblás gazdálkodás legnagyobb tagjába, a bodorszéki 52 holdba belemélyedt a hantházi gépállomás traktora. * Azóta Szili András naponta bejárja a négy tagban fekvő 160 holdat. Vagy 30 kilométert kerékpározik, mire mindenhova eljut. Bodorszéken már javában áll a szántás. Meg lehet kezdeni a vetést. | A barna homokon | 22 hold rozs zöldéi néhány hét múlva. A másik részbe kukorica és napraforgó kerül. A Dóczi tónál 30 holdja van a táblás gazdálkodásnak. Két évvel ezelőtt vezette le innen egy csatorna a vizet. — Azelőtt száz esztendeig sem mult ki erről a részről a viz — meséli az öreg félkarú csősz, Tólh Józsi bácsi. — Az uraság vadkacsázott erre, bogy a fene... és olyant vág botjával a földre, •tisztelve* az uraság emlékét, hogy a közeli kukoricásból két felriadt fácán is nekivág zizegő szárnyalással az erdőnek. A táblás gazdálkodást kétszer is elmagyaráztatja. Ö is helyesli, hogy erre a részre tavaszi borsót, utána dinnyét, kukoricát, lent, kendert és paprikát ültetnek. — Kár, hogy megSreredtsa hány holdon minőségi búzát ringat jövőre a szél. özv dr Szántó Gábornétól vette igénybe ezt a földet a Földbérlő Bizottság. A »vitás< nevet pedig onnan kapta, hogy a tulajdonos valamelyik fiskális utján megfellebbezte a döntést. Hogv a fellebbezést alá is tudják támasztani valamivel, a városnál valamelyik »urtól« irást szereztek, hogy már pedig dr Szántó Gáborné élethivatásszerűen foglalkozik a földmüveléssel. A UishsrlőkHok ezekután csak egy kívánságuk van: szeretnék látni a • méltóságos* asszonyt legalább csak egyszer kukoricát kapálni. De ugylátszik ez a kívánságuk nem igen teljesül. Annak azonban utána néznek, kitől és miért kapta azt a bizonyos igazolást. Kinek volt élethivatása dr. Szántóné élelhivatásszerü földmüvelése. Sásiorulváa minden házban a táblás gazdálkodás most a beszéd tárgya. Sokan hümmögnek s az jár a fejükben, hogy nem is lenne olyan utolsó dolog kis földecskéjükkel betársulni a táblába. Mások, akik szintén rájöttek, hogy mennyivel jobb igy gazdálkodni é? irigykednek, hogy ők nincsenek a félszáz között, kigyót-békát kiabálnak s közben bévül zöldülnek a méregtől. Vannak, akik már kérdezték is, mi a módja a társulásnak. Kovács Mihály ujgazda, a sógora és még vagv hárman szívesen elcserélnék földjüket a táblás rész mellettivel, hogy ők is csatlakozhassanak. Pedig Kovács Mihály is elvetelt már a sajátján vagy három holdat. De jó gazda, nyitva hordja a szemét és látja, hogy más ez igy, mint kis kutyanyelveken nyűglődni. Sándorfalván első igazi diadalát aratta • <Órsa 6 ss, a gondolkodás. Pedig még nem sok az igazán tanult ember, de a mult bűnét nem lehet máról holnapra orvosolni. Arra azonban már igen sokan rájöttek, hogy a jó tanácsot érdemes megfogadni és azt is tudják már, hogy mégis csak ér valami! az e-világi élet. Pozsonvi Sándor Szigorló orvosok — orv o sorol ^j^s-zoro k közösánkétfa l^écsl ctlólcolcsx ;Eí'kokszbrikett „Tükért" szegedi szénlerakota Boldofíasszony-suqáru! 17. T«*efon: 3-65. — mondja szomorúan —,de azért ha meglenne mindkét karom, csak most is beállnék közétek. A harmadik tag Fehérföldesen 40 holdnál is nagyobb. Hat hold mák, répa. vagy 20 hold krumpli és a partban 10 hold dinnye terem itt majd közősbe a félszáz családnak. De élnek már bennük a további tervek is. Néhány év múlva szőlőt, gyümölcsöst akarnak ide telepíteni. Addig megerősödnek, meggvarapsza-, nak és valamennyien tudják. érzik, hogy I mosssi környék I A klinika telepi kultúrházban a szegedi egyetem szigorló orvosai összegyűltek, hogy a klinikák és kórházak vezetőivel megvitassák a szigorló orvosok .tanulmányi problémáit. Feuer István titkár megnyitójában hangoztatta, hogy a népi demokrácia nagyarányú épitő programja fokozott erőfeszítést kiván minden egyes dolgozótól, legyen az kélkézi munkás, vagy szellemi dolgozó. A szocialista közegészségügy számára jól képzett, szakmailag tájékozott és demokratikus felfogású orvosgenerációt kell nevelni. Közérdek tehát, hogy a betegápoló intézetek lialadószellemü vezetői és az öntudatos szigorló orvostársadalom közös munkával elhárítsa az útból mindazokat az akadályokat, melyek a megfelelő orvosképzés uljában állanak. Ezt a célt szolgálja a kultuszkormányzat által megteremtett tanügyi reform is. Ezután megnyitották a vitát, melynek anyagát dr. Varró Vince, Körösi Sándor és Fodor Timót szigorló orvosok ismertették. A megjelent Balizfalvy János, Jáki Gyula, Helényi Géza. Húszak István, Ditrói Gábor és Waltner Gábor professzorok. Sipos Károlv, Pelri Gábor és Benkő László adjunktusok. valamint Molnár Pál főorvos, az orvosszakszervezet főtitkára, Bencsát Aladár és Szabó Dénes főorvosok felszólalásaikban örömmel üdvözölték az ifjúság kezdeményezését, segítségüket ígérték minden olyan törekvéshez, mely a tanulmányok színvonalának emelését célozza. A kialakult vita során az ankét rendezői elhatározták, hogy szűkebb bizottságokat szerveznek, ; A gyűlés végén a résztvevők határozatot fogadtak el, mely összefoglalta a vita vita anyagát és eredményeit és megszabta a leendőket. y tytíiW-' GYÁRTJA A MAGYAR RUGGYANTAÁRUGYÁR R_7 jár csodájára összefogásuk eredményének. Szaporhcgyen terül el a táblás gazdálkodás negyedik — ahogyan maguk között nevezik — »vitás« tagja. Ezen a harminc-egynéMeghívó A Magyar Kender-, Len- és Jutaipar Rt. Államosított Özein kulturgárdája október 24-én, vasárnap este 7 órakor a gyári kultúrteremben előadja Gárdonyi Géza: A bor cimü 3 felvonásos színmüvét, melyre szeretettel elvárja a Rendezéséi] Az est t'szia jövedelmét a gyári zászló költségeire fordítja:*