Délmagyarország, 1948. október (5. évfolyam, 226-251. szám)

1948-10-24 / 245. szám

Y*sánw>p, J94S október 24. DBLMAGVAEORSZAG ZSELLÉRSORSTÓL a táblás gazdálkodásig Sándorfalván győzött a fó^an ész .Sándorfalván a múltban nem igen volt elterjedt do­log a gondolkodás s annyi volt a tamilt ember, mint a fehér holló. Földtulajdonos még annál is kevesebb s azok közül is csak egy szá­mítolt, a Pallavicini-urnság. Ez volt, ami az elmaradott­ságot okozta, de az elmúlt rendszernek éppen az a pa­raszt volt »kedves*, aki bu­ta maradi, mert nem vette észre, mennyire kiuzsoráz­zák, nem vette észre, hogy lassan egy színvonalon él a barmokkal s igy nem is igen követelt emberi jogokat,em­beri megélhetést. Áltól, aki gondolkodott, aki ki merte nvitni a száját. { Öltek a la'a'im. mert nem volt ajánlatos ki­hívni az uraság és kakastol­las kopóinak. — a csendőr­öknek haragját. Hiába akad­tak olyanok, akik emberi jo­gokat követeltek az állati sorban élő zsellérek számá­ra Nem pártfogolta őket senki s még azok sem mer­tek melléjük állni, akiknek javát akarták! Félték az ura­ság, a csendőr haragját, ami igen gyakran agyonverést jelentei l. Ezt a haragot in­kább igyekeztek kerülni, mert a pofon, a befőzés1 még a •kedvesek* között sem volt ritkaság. De multak az idők s a nincstelenség. a nyomor esyia tö.t S vele együtt szaporodott az elégedetlenkedők tábora is. A hatalmon lévők az el­nyomást pedig egyre fokoz­ták Ha vasárnap délelőtt két-három ember összeállt az utcán, azonnal közéjük csaptak, szétkergették őket a csendőrök. Haza, vagy a templomba zavarták az em­bereket, ahol a szószékről túlvilági boldogságot és föl­di tűrést hirdettek a szenve­dő népnek. A földi javakat pedig csak a kastélyban és az intézői lakásban élvez­ték. ahol gyakori vendég roll a plébános ur is. be iBtt a icisiftj;eu;as | emberi elmaradottságot, jó vá kellett tenni a mult bü nét. Akadtak, akik féltek, nem álltak a gondolkodók mellé. És akadtak olyanok, akiknek nem érdekük a sze­gényparaszt felemelkedése, akik gáncsoskodtak szavak­kal. tettekkel és hazug hír­veréssel. A USiákaszottaérJeU rendoiet sok földnélkül maradt sán­dorfalvi paraszt előtt csil­logtatta meg a jövők De az­után látták, hogv az elapró­zott két-három holdak nem jelenlenek valami sokat, hi­szen nincs iga, egyeseknek csak a gyenge, rossz föld­ből jutna, jöhetnek az elemi csapások, a jég és mi lesz, ha végigpásztázza egyikük­másikuk keskeny föidcsik ját? Ezen törte a fejét az óreg Zsemberi Sándor, a fiatal Korpa Lajos, Tóth János és még sokan mások. Szili An­tal, a szövetkezet gazdasági vezetője és Nagy János, a főjegyző is velük együtt gon­dolkodott. Látták, hogy csak az összefogás segit. Látták, hogy csak fcöztís eriivei érhetnek el eredményeket, végül rájöttek, hogy nem is kell ujat kitalálniok, a jő példákat kell csak követni. — Táblás gazdálkodást csinálunk — vetette fel az egyik megbeszélésükön va­lamelyikük — és magyaráz­ni kezdett azoknak, akik nem értették. — Egytagban szántassuk a földet. Igényelünk szántá­si hilelt és a gépállomás ol csó, jó traktoraival szánta­tunk — és egytagban ve­tünk. — De azután kikarózzuk a földet? — kérdezte va­laki. — Nem — hangzott a vá­lasz —, mert akkor ott va­gyunk. ahol voltunk. Hi egy tagira vetinfc, és egy csapásra megválto­zóit minden. Pallaviciniék volt rabszolgái már szabad magyar parasztok. A saját­jukon dolgoznak, gondolkoz-; nak és terveik vaunak. Ter-; vezhclnek, épitői az ország­nak. nem harmadrendű em­berek többé. . * A gondolkodásnak, a ter­vezgelésnck eredménye is van. Félszáz nincstelen sán­dorfálvi paraszlcsalád elin­dult a boldog jövő felé ve­zető uton. Az indulás nehéz volt Le kellett küzdeni az akkor egyikünk két hold­ján csak buza lesz, a mási­kén rozs, kukorica, vagy krumpli és ha a buza rosz­szul terem, akkor egynek semmije sem lesz, ha pedig a. krumplit eszi meg a fé­reg, a másiknak kopik fel az álla. Ha pedig jön a jég, sokakét teljesen elverheti a paszta — s ki tudja, kinek hová esik pont a földje. Ter­melni sem lehet kétholda­kon rendesen, mert az egyik fajta föld ezt, a másik azt kívánja s forgatni sem le­het a vetést. — Szóval akkor egyben maradna — kérdezték töb­ben —, de hogyan lesz a terméssel? — Ki mennyit dolgozott, annyi lesz az övé. Bizottsá­got választunk. amelyik egész évben számontartja, ki hány órát dolgozott s az egész termésből Kl-ki megkap a a részét becsületesen, rendesen. Az esetleges elemi csapástól pe­dig nem kell félnünk, mert közösen könnyen viseljük a kárt és ami élvész az egyik terményen, azt behozhatja a másik. — Igy lesz jó — helyesel tek többfelől is —, minél előbb kezdjünk a munká­hoz. Azután megbeszélték, megvitatták részletesen az egészet. És néhány nap múl­va a táblás gazdálkodás leg­nagyobb tagjába, a bodor­széki 52 holdba belemélyedt a hantházi gépállomás trak­tora. * Azóta Szili András napon­ta bejárja a négy tagban fekvő 160 holdat. Vagy 30 kilométert kerékpározik, mire mindenhova eljut. Bodorszéken már javában áll a szántás. Meg lehet kez­deni a vetést. | A barna homokon | 22 hold rozs zöldéi néhány hét múlva. A másik részbe kukorica és napraforgó ke­rül. A Dóczi tónál 30 holdja van a táblás gazdálkodás­nak. Két évvel ezelőtt ve­zette le innen egy csatorna a vizet. — Azelőtt száz esztendeig sem mult ki erről a részről a viz — meséli az öreg fél­karú csősz, Tólh Józsi bá­csi. — Az uraság vadkacsá­zott erre, bogy a fene... és olyant vág botjával a földre, •tisztelve* az uraság emlé­két, hogy a közeli kukori­cásból két felriadt fácán is nekivág zizegő szárnyalással az erdőnek. A táblás gazdálkodást két­szer is elmagyaráztatja. Ö is helyesli, hogy erre a rész­re tavaszi borsót, utána dinnyét, kukoricát, lent, kendert és paprikát ültet­nek. — Kár, hogy megSreredtsa hány holdon minőségi bú­zát ringat jövőre a szél. özv dr Szántó Gábornétól vette igénybe ezt a földet a Föld­bérlő Bizottság. A »vitás< nevet pedig onnan kapta, hogy a tulajdonos valame­lyik fiskális utján megfelleb­bezte a döntést. Hogv a fel­lebbezést alá is tudják tá­masztani valamivel, a város­nál valamelyik »urtól« irást szereztek, hogy már pedig dr Szántó Gáborné élethi­vatásszerűen foglalkozik a földmüveléssel. A UishsrlőkHok ezekután csak egy kívánsá­guk van: szeretnék látni a • méltóságos* asszonyt leg­alább csak egyszer kukori­cát kapálni. De ugylátszik ez a kívánságuk nem igen teljesül. Annak azonban utána néznek, kitől és miért kapta azt a bizonyos igazo­lást. Kinek volt élethivatása dr. Szántóné élelhivatássze­rü földmüvelése. Sásiorulváa minden házban a táblás gaz­dálkodás most a beszéd tár­gya. Sokan hümmögnek s az jár a fejükben, hogy nem is lenne olyan utolsó dolog kis földecskéjükkel betársulni a táblába. Mások, akik szintén rájöttek, hogy mennyivel jobb igy gazdálkodni é? irigykednek, hogy ők nin­csenek a félszáz között, ki­gyót-békát kiabálnak s köz­ben bévül zöldülnek a mé­regtől. Vannak, akik már kérdezték is, mi a módja a társulásnak. Kovács Mihály ujgazda, a sógora és még vagv hárman szívesen elcse­rélnék földjüket a táblás rész mellettivel, hogy ők is csatlakozhassanak. Pedig Kovács Mihály is elvetelt már a sajátján vagy három holdat. De jó gazda, nyit­va hordja a szemét és látja, hogy más ez igy, mint kis kutyanyelveken nyűglődni. Sándorfalván első igazi diadalát aratta • <Órsa 6 ss, a gondolkodás. Pedig még nem sok az igazán tanult ember, de a mult bűnét nem lehet máról holnapra orvo­solni. Arra azonban már igen sokan rájöttek, hogy a jó tanácsot érdemes megfo­gadni és azt is tudják már, hogy mégis csak ér valami! az e-világi élet. Pozsonvi Sándor Szigorló orvosok — orv o sorol ^j^s-zoro k közösánkétfa l^écsl ctlólcolcsx ;Eí'kokszbrikett „Tükért" szegedi szénlerakota Boldofíasszony-suqáru! 17. T«*efon: 3-65. — mondja szomorúan —,de azért ha meglenne mindkét karom, csak most is beáll­nék közétek. A harmadik tag Fehérföl­desen 40 holdnál is na­gyobb. Hat hold mák, répa. vagy 20 hold krumpli és a partban 10 hold dinnye te­rem itt majd közősbe a fél­száz családnak. De élnek már bennük a további ter­vek is. Néhány év múlva szőlőt, gyümölcsöst akarnak ide telepíteni. Addig meg­erősödnek, meggvarapsza-, nak és valamennyien tud­ják. érzik, hogy I mosssi környék I A klinika telepi kultúrház­ban a szegedi egyetem szi­gorló orvosai összegyűltek, hogy a klinikák és kórházak vezetőivel megvitassák a szi­gorló orvosok .tanulmányi problémáit. Feuer István titkár meg­nyitójában hangoztatta, hogy a népi demokrácia nagyará­nyú épitő programja foko­zott erőfeszítést kiván min­den egyes dolgozótól, legyen az kélkézi munkás, vagy szellemi dolgozó. A szocia­lista közegészségügy számá­ra jól képzett, szakmailag tájékozott és demokratikus felfogású orvosgenerációt kell nevelni. Közérdek te­hát, hogy a betegápoló inté­zetek lialadószellemü veze­tői és az öntudatos szigorló orvostársadalom közös mun­kával elhárítsa az útból mindazokat az akadályokat, melyek a megfelelő orvos­képzés uljában állanak. Ezt a célt szolgálja a kultusz­kormányzat által megterem­tett tanügyi reform is. Ezután megnyitották a vi­tát, melynek anyagát dr. Varró Vince, Körösi Sándor és Fodor Timót szigorló or­vosok ismertették. A megje­lent Balizfalvy János, Jáki Gyula, Helényi Géza. Hú­szak István, Ditrói Gábor és Waltner Gábor professzo­rok. Sipos Károlv, Pelri Gá­bor és Benkő László ad­junktusok. valamint Molnár Pál főorvos, az orvosszak­szervezet főtitkára, Bencsát Aladár és Szabó Dénes fő­orvosok felszólalásaikban örömmel üdvözölték az ifjú­ság kezdeményezését, segít­ségüket ígérték minden olyan törekvéshez, mely a tanul­mányok színvonalának eme­lését célozza. A kialakult vita során az ankét rendezői elhatározták, hogy szűkebb bizottságokat szerveznek, ; A gyűlés végén a résztve­vők határozatot fogadtak el, mely összefoglalta a vita vita anyagát és eredményeit és megszabta a leendőket. y tytíiW-' GYÁRTJA A MAGYAR RUGGYANTAÁRUGYÁR R_7 jár csodájára összefogásuk eredményének. Szaporhcgyen terül el a táblás gazdálkodás ne­gyedik — ahogyan maguk között nevezik — »vitás« tag­ja. Ezen a harminc-egyné­Meghívó A Magyar Kender-, Len- és Jutaipar Rt. Államosított Özein kulturgárdája októ­ber 24-én, vasárnap este 7 órakor a gyári kultúrteremben előadja Gárdonyi Géza: A bor cimü 3 felvonásos színmüvét, melyre szeretettel elvárja a Rendezéséi] Az est t'szia jövedelmét a gyári zászló költségeire fordítja:*

Next

/
Oldalképek
Tartalom