Délmagyarország, 1948. október (5. évfolyam, 226-251. szám)

1948-10-14 / 236. szám

í V. évi. 237. szint. Ara 60 fillér Hátsót és léi évre itéllfó Pongrácz Lórántot az izgató papit Szaged, 1948 Qktóbsr 14, Csütörtöli A NKPSSK AKARATA ' rk- l.j A világ érdeklődésének középpontja továbbra is Pa­ris maradt. Részint az UNO­kongresszusnak szól ez az ér­deklődés a terület enkivüliségel ' élvező CUaillot-pafoliíban, de mindinkább magára irányítja a ügyeimet az egyre szélesebb hullámokat verő francia 62trájkmozgalom, amely mint­egy csattanós váj asz az impe­rialisták zöldasztal melletti tncslerkedéseire. A nyugatiak nehezen álcáz­ható takarodója Berlin kérdé­sében, a Biztonsági Tanács ülé­sének felfüggesztése világszerte elismert fényes diplomáciai győzelme a szovjet békepoliti­icának. Az UNO kevésbbé kö­dös agyn politikusai is kezdik már látni, ami napnál világo­salib, hogy ezt a kérdést csak « külügyminiszterek tanácsa ind ja majd eldönteni. i Bizonyára az egyre erősbö­dő szovjet békeoffenziva kész­tette Marshallt arra, hogy ösz. szedugja fejét Forrestallnt, az egyik legnagyobb amerikai tröszt vezetőjével, alias had­ügyminiszterrel. A mogbeszélé­'fiek gyümölcseként könyvelhet­jük el azt a szándékot, hogy miután a Biztonsági Tanács csődöt mondott a berlini ügy­ében. a kérdést az UNO köz­:gyűlése elé vigyék. -Ezt a célt szolgálta a nyugatiak jegyzéke is. amely mindenáron k. akar­ja mondatni a szoviet részről már régen megcáfolt és bizo­nvilott tényekkel képtelenség­nek minősített állítást, hogy a berlini ügy veszélyt jelent a bé­kére. Mi ezzel az imperialistát: szándéka ? A kérdés megoldá­sa? Korántsem. A provokációk, egyedüli célja az, hogy íeplez­*ék azt, amit egyre fokozódó nyugtalansággal látnak meg a nyugati államok dolgozói, sől egyes tőkései is: az egykori el­lenség, a lnllcri Németország gazdasági megerősítései, a fa­sizmus talp ívül lHúséit. Ma már nem vitás, hogy* a Szovjetunió "az egyetlen nagy­hatalom, amelynek politikája erkölcsi alapot ad az UNO lé­tezésének. Nem csodálható az a magabiztos fölény, amellyel a Szovjetunió és a béketábor löbht országának delegátusa — amennyiben helyet foglalhat az UNO-ban — fellép az "imperla. lista agresszió elten. Nem cso­íflTlhaló azért, mert ezp's a poli­tikusok maguk mögött tudfák az egész dolgozó emberiséget, a haladás és a béke biztosilásár nak egyedül hivatott harcosai­kéul lépnek fel. A szovjet ja­vaslatok mind érthetőek, men­tesek minden hátsó gondolat­iét, céljuk a tömegpusztításra alkalmas fegyverek betiltasd, nak és az öt nagyhatalom had­erőcsökken lésének követelésén keresztül a háborús pánik meg­Szüntetés© a békés építőmunka, ez emberiség együttműködése előfeltételeinek biztosítása. ( A nyugatiak részéről hosszú fejvakargatás után csak a bi­zalmatlanság lehetett a válasz erre a javaslatra, nem is titkol­va azt a tendenciát, liogy a szovjet javaslat elfogadását el­odázni, elszabotálni akarják Visinszkij elvtárs keddi nagy beszédének két sarkalatos pont­ja éppen azt mutatja meg, mennyire nincs okuk a nyu­gatiaknak a bizalmatlanságra', a marxizmus-leninizmus azt vallja, hogy igenis lehetséges különböző társadalmi rendsze­reken alapuló országok békés együtt/élése, ha\ mindkét fél akarja ezt és ha kölcsönösen betartják a feltételeket. Ugyan­ezt fejtette ki annakidején Sztá­lin elvtárssal folytatott beszél­getésében. Másodsorban bebi­zonyította Visinszkij. hogy ö Szovjetunió hadikiadásai eb­ben az évben már az összes ki­adások összegének 17.ö száza­lékára csökkenlek. ugyanak­kor, amikor Amerika és Nagy­britannia éppen hadicélokra fordi!ja a legtöbbel. Azt sem lehet már a Szovjetuniónak a szemére hányni, liogy az atom­lKimbától való félelmében kö­veteli az atomfegyver betiltá­sát és ellenőrzését, hiszen a szovjet kiküldött, mint eddig majdnem minden beszédében, ugy most is utalt arra, hogy a nagytőke dédelgetett reménysé­ge, az alomfegyver monopóli­umáról nem. egyéb meddő ál­modozásnál. , A francia dolgozók válaszát a német fasizmus nyilt újjáélesz­tését célzó amerikai törekvé­sekre és a Marshall-terv foko­zódó "áldásaira* az egész or­szágban elharapózott sztrájk eléggé kifejezi. Egyúttal azon­ban tanúságot tesz a magára talált francia munkásság egy­ségéről. Nem akad sztrájktörő ínég a szakadár sárga szakszer­vezetek részéről sem. Tömegc­seu csatlakoznak a sztrájkhoz a dolgozók ujabb és ujabb ré­tegei, francia kormánykörök­ben egyre nagyobb az ideges­ség, a kapkodás, amire jellem­ző Moch "Szocialista? luríügy­miniszlernek az a rágalma, hogy a francia sztrájkot a Tá­jékoztató Iroda pénzeli. Nem vilás többé: Franciaország­ban előállott az objektív forra­dalmi helyzet, amikor a- ural' kodóosí/ály már nem tud a régi módon kormányozni és a nép nem akar a régi métdon élni. At emlx-riség tőrténeiében nincsenek véletlenek. Az sem véletlenség, hogy a francia és legújabban az olasz szlrájk ép­pen az UNO közgyűlésének ide­jére esik. A kapitalista államok delegátusai természetesen nem a nép, hanem az illető ország nagytőkéjének szószólói. A nép azonban kinyilvánítja akaratát, a maga módáu. Kinyilvánítja, ahogyan éppen tudja, ezzel pe­dig félreérthetetlenül állást fqg­lal a békclábor és az annak élén áüó nagy Szovjetunió mel­lett, amelynek kiküldöttei most Parisban vivják döntő, nemes harcukat az egész emberiség boldogulásáért és jövőjéért siesz viiagnaK meginnia: ogyan lehet a legnehezebb kérdéseket ís hékéseti megoldani A Hadé Piává a csSsasztovákiai madarak jogutó bízlos'tásáról Valamennyi csehszlovák lap vezelő helyen ad hirt arról, liogy a csehszlovák kormány jóváhagyta a ma­gyar nemzetiségű személyek állampolgárságának vissza­állításáról szóló törvényja­vaslatot. A minisztertanács határozatával kapcsolatban a Rude Pravobán, a cseh­szlovák Kommunista Párt lapjában, Rais, a köztársa­sági elnöki iroda politikai osztályának főnöke »A ma­gyar kérdési demokratikus rendezése* cimniel a többi közölt a következőket írja: A magyar nemzetiségű személyek iri 1 ampolgárságá­nak visszaállítása utján megfelelően biztosítjuk a csehszlovákiai magya­rok összes politikai, kulturális és polgári Jo­gait. A magvar kérdés megoldása minden bizonnyal hozzájá­rul a délszlovákiai határvi­dék gazdasági és politikai helyzetének megszilárdulá­sához. Végre rendezni lehet a kisbirtokosok tulajdonjo­gát és ezzel lehetővé válik a délszlovákiai földművesek és telepesek zavartalan gaz­dálkodása. A csehszlovákiai magyarok jogainak rendezé­sével megindul az a folya­mat, amelynek célja, hogy magyar polgártársaink a né­pi demokrácia államalkotó elemévé váljanak. A magyar kérdés végleges rendezését elsősorban azok a mélyre­ható belpolitikai változások tették lehetővé, amelyek a legutóbbi időben Magyaror­szágon végbementek. A népi demokratikus Magyarország végleg a Szovjetunió és a népL dcmokráciák oldalára állt és igy Szlovákia ma­gyar lakossága meg­szűnt a Csehszlovákia ellen irányuló irredenta poiilika eszközévé lenni. A helyzet ilyen fejlődése következtében a csehszlová­kiai magyar lakosság kitele­pítésének terve időszerűi • lenné vált. A csehszlovákiai magyarok helyzetének ren­dezése nemzetközi szem­pontból nagyjelentőségű, mert az egész világnak meg­mutatja, hogyan lehet a legnehezebb kérdéseket is tartósan ősi békésen megoldani. Az országaink közötti barát­sági és szövetségi szerződés, amelynek megkötésére bizo­nyára hamarosan sor kerük nagyjelentőségű külpolitika5 kiegészítése lenne ennek a belpolitikai intézkedésnek­c5l tevékenykednek mányának állatnál*. UNO alapok' Az UNO politikai bizottsá­gának szerda délutáni ülésén Itodzelevszfci lengyel külügymi­niszter mondott beszédet. Rá­mutatott arra, hogy ez UNO többségének nincs Szándékában békés <»lu]>ok­ra jutni. Kifejtette, liogy 1939előtt. Fran­ciaország nem*akart fegyver­kezni, mert Daladier és társai azt hitték, hogy kelet felé ve­zetik le a táraadást. Ma viszont ki ellen akar fegyverkezni l'a­rodi, Franciaország megbízott­ja't Seuimiesetro sem Németor­szág ellen, nmely a között a tizenhét állam között van, ame­lyek a Marshall-tervben részt­vesznek. Ezután rámutatott arra, hogy a lierlini kérdést a francia kor­mány támogatásával vitték a Biztonsági Taná-cs elé, ezzol be­bizonyította, hogy nem akar bé­késen együttműködni, hiszen nyilvánvaló, hogy a berlini kér­dést a Biztonsági Tanács nem tud ja megoldani. A keleti államok folytatják csak az épitft munkát az UNO alapokmányának szd­lemében. Ezt teszik az UNO keretén ki­vül is, amire példa a wroclawx nemzetközi értelmiségi értekez­let. Austin araerikai kiküldött az Egyesült Államok politikai bi­zottságában szardán bejelentet­te, hogy csütörtökre kérte a Biztonsági Tanács összehívását. Wnllace *őstoto Trumnn bukásáról A chikágói rádióban tartott 1 (eszedében Wallace kijelentette, r hogy Trumfti) elnök a választá­son olyan veresrget fog szenvedni, amilyen eddig a demokrata párt jelöltjeinél még nem fordult elő. Truman elárulta a roosewelti politikát. Deweyről kijelentette, hogy ugyanennek az éremnek a másik oldala. , Az angol bányászok támogatják a francia sztrájkot Franciaországban a sztrájk­mozgalom tovább terjed. Stro­ycs városban ujabb jelentős munkabeszüntetések történtek. Itt már 17000 dolgozó sztráj­kol és most a textilmunkások követelik a létminimum fel­emelését. A vasutas sztrájk Északafrikára is kiterjed. A l>á­nyászszlrájk változatlanul fo­lyik. » A több mint százezer bá­nyászt képviselő wnlfosi bá­nyászok végrehajtó tanácsit tel­jes együttérzését fejezte ki a francia bányászokkal. Hatá­rozatában tiltakozott az ellen, hogy Franciaországba angol szenet szállítsanak a francia bányászszlr-ájk tartama alatt. Növekvő flvomtf n »mfltomzd'! hí*?* Az amerikai megszállás alalt lévő Rajna-Pfalz tartományban a közalkalmazottak általános j sztrájkra készülnek. Ilesseutar­tomáry közlekedési vállalatai­nak üzemi bizottsága csütörtök­re áUalános munkabeszüntetést cndclt el, ha ncin kapnak bér­emelést. Hamburgban a mun­kanélküliek száma 28.500-n» emelkedett A vállalatok nagy­része a nyugati pénzreform kö­vetkeztében nem tudja üzemei­ben foglalkoztatni a munkáso­kat. Brémában a kikötőmuulri­sok sztrájkolnak. Tooliaiii áz ofttsz mun­hásssft egységéről Togliatti a juhitól gyilko* merénylet óta elsőiztien mon­dott képviselőházi beszédéből, éles támadást intézett a ma* kereszténydemokrata korinán* ellen, amely rendó'rállamot te­remtett Olaszországion. Hivató los adatokat idézett arról, hoc három hónap alatt 7000 mun­kást és mnnkásvezetőt tartóz­tattak te, vagyis többet, mini ugyanennyi idő nlbtt * fasissta uralom idején bármikor. Megállapította, hogy a kor­mánynak a munká.sosztáty el­szigetelésére és egységének meg­bontására irányuló, Amerika ál­tal sugallt, erőfeszítései art a célt szolgálják, hogy beleránt­sák Olaszországot a háború* tömb szövetségébe. Kzek a törekvések azon­ban kudarcra vannak ítél­ve. A kormány képtelen megdönteni a mai olasn mnnkftfiosztály zárt egyső­• gét és küzdőszellemét. Togliatti a kormányt .és külö­nösen a belügyminisztert az olasz köztársasági alkotmány nyilt megszegésével vádolta és hozzátette,/ hogy a belügymi­niszternek é3 á rendőrségnek semmiféle munkáscllenes intéz kedése nem tartóztathatja f-i a.z országot ntjában A szabad­ság és a szocializmus tóié.

Next

/
Oldalképek
Tartalom