Délmagyarország, 1948. október (5. évfolyam, 226-251. szám)

1948-10-13 / 235. szám

; év!. 236. szám. Ara 60 fillér Erősítsd a béke frontjá t Olvasd és terjeszd a Szabad Népei Szeged, 1948 OMóö&f 13, Sztrtfa NAGY TANÍTÓNK. Szegedtől még nem is olyan Znesszire dörögtek az ágyuk, amikor megjelent a szegcdi .Utcákon, kezébe vette a po­litikai élet irányítását, élet­feliivla az uj Délmagyaror­szágot egy fiatalos arcú, ha­jtározotl kifejezésü, szem­jüveges férfi: Révai József. A szegediek ettől kezdve sokat látták, amiut sietett Valahová, vagy négy-öt elv­társsal körülvéve beszélge­ted, magyarázóit nekik. Mindennap megjelent a D61­tnagyarország szerkeszl ősé­gében, irányította a munkát, segített, nevelt, tanított. : A szegediek széles töme­gei 1944 novemberében is­merhették meg leginkább, amikor ma már történelmi jelentőségűvé vált beszédét mondotta, a Magyar Nem­zeti Függetlenségi Front megalakulása alkalmából. Szeged dolgozói megis­merték. megszerették és szi­vükbe zárták. Ez a szeretet nyilatkozott nleg az elmúlt két választás során is., ame­lyeken mindkét alkalommal Szeged egyik országgyűlési képviselője lett. Fiz a szeretel száll most is felé, ötvenedik szülelésnap­ján a szegcdi dolgozóktól, akik táviratok, üdvözletek tömegével bizonyították be iránta érzett ragaszkodásu­kat, hűségüket. Üdvözlő táv­iratol küldött lapunk is az ötvenéves Révai József elv­társnak. de üdvözlő távira­tokat küldtek a pártszerve­zetek. az üzemek munká­sai is. Révai elvtárs iránt érzett szeretet nemcsak az ember­nek szól, hanem annak a Pártnak is, amelynek har­minc évvel ezelőtt alaniló tagja volt. Élete és a Párt élete összeforrt egymással. 'A forradalmi munka legke­m ényebb, legküzdelmesebb Htját járta végig. Harcolt, küzdött az illegalitásban és szenvedte a Horthy-börtö­nök keserves életét. Ezek­ben a megpróbáltatásokban és a Szovjetunió Bolsevik Pártjának példáján edződött és nőtt meg Pártunk, vele együtt az egész dolgozó ma­gyar nép egyik legnagyobb vezetőjévé, Töretlen erővel látott mun­kához éppen itt Szegeden, majd Budapesten. Éles fegy­verré edzette a Szabad Né­pet és cikkeivel utat muta­tott az első időkben még kissé tájékozatlan tömegek­nek, de később is formálta, fejlesztette a központi párt­sajtót, vele együtt pedig mindazokat a százezreket, akiknek ez valósággal min­dennapi kenyerévé vált. ötven esztendejével is friss lendülettel végzi to­vább munkálat, teljesiti nagy feladatait Révai elvtárs. A marxizmus-leninizmus ideo­lógiájáig igyekszik elhinteni a magyar dolgozók közölt. Nagy lanilónk ű elsősorban, aki szellemi életünket uj irányokba vezeti és gondol­kodóink számára vj kapu­kat, uj távlatokat nyit meg. Történelmi tanulmányai. Kossuth, Ady. Petőfi élet­művének megvilágítása, a magyar nép legértékesebb hagyományait hozta köze­lebb hozzánk. E mellett Marx, Engels, Lenin és Sztá­lin szellemét is elhozla kö­zénk, hogy meg nem alkuvó ideológiai harcban .alakítsa ki a magyar mult haladó nagyjainak útját járó, szo­cializmus felé tartó uj. népi demokratikus Magyarorszá­got. Népünk nevelőjévé váll Révai elvtárs, ötvenedik szü­lelése napján ezért elsősor­ban mint nevelőnkhöz for­dulunk jókívánságainkkal és annak reményével, hogy még hosszú Időn át tanít­hatja. nevelheti milliónyi olvasóját és hallgatóját, fa­lun. városon egyaránt. LEGÚJABB : 1 c$et!S2feá?{ i?orifi#fiv iévátiagyla a sz'ováltial magyarok ASlaiaooSsőr­sáüáoaii visszaállításáról szóíö förványfava síatot A csehszlovák kormány a keddi minisztertanácson Nő­sek belügyminiszter előter­jesztésére jóváhagyta a szlo­vákiai magyarok állampol­gárságának visszaállításáról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat értelmében megkapják a csehszlo­vák állampolgárságot mindazok a magyar nemzetiségű személyek, akik a csehszlovák köztársaság területén ál­landó lakhellyel bírnak és akik !9'?8 november 1-én csehszlovák állam­polgárok voltak. 'A rendelkezés nem vonat­kozik azokra, akik súlyosan vélellek a köztársaság, vagy annak népi demokratikus rendje éllcn. A csehszlovák állampolgárság megszerzé­sének fellételel, hogy az érdekelt magyar nem­zetiségű személyek a tör­vény életbelépésétő szá­mított #9 napon belül hüségfogadalmat tegye­nek a csehszlovák köz­társaságra. A keddi minisztertanácsról kiadott hivatalos közlemény hangsúlyozza, hogy a népi demokratikus Csehszlovákia ezzel a törvénnyel rendezi a csehszlovákiai magyar la­kosság jogi helyzetét, ugy. amint ezt a népi demokra­tikus Magyarország iránti jószomszédi és baráti kap­csolatai megkövetelik. Az imperiatisla hatalmak nem komolyan foglalkozni Visinszkij nsgy beszéde az UNO peliilkal bizottsága elöli A Szabod Nép írja.: Az Egye­sült Nemzetek szervezetének a szovjet leszerelési javasJatfcal foglalkozó politikai bizottsága előtt Visinszkij szovjet külügy­miniszterhelyettes kedden dél­utón nagy beszédben válaszolt az imperialista blokk vádasko­saira, A vita megmutatta — mon­dotta a töDoi között —, hogy a bizottság két csoportra osz­lott. Az elsó csoportba tartozó országok támogatják a bizton­ság, a tartós béke megszilárdí­tását jelentő szovjet javaslatot, a második csoportot azonban a mindenáron való (tologatós jei­lemezta. A második csoport országai kifogásokat tatáinak ki, hogg elvessék a szovjet javaslatokat és az érvek ugyanazok, mint amilyeneket negyedszázad óta mindig használnak, amikor a Szovjetunió felemelte szavát a világbéke érdekében. .4 szovjet­ellenes hadjárat élén Amerika, Anglia és Franciaország halad. A szovje íkülügym inisz l er-helyet­tes ezután egyenként fogtaíko­az emiitett második cso­port országainak sorozatot provokációival Suwcross be­széde világosan mulatja, hogy az imperiatisla hatalmak egy­általán nem óhajtanai* komo­lyan reálisan foglalkozni a le­szerelést célzó szwjel javasla­tokkal. Lehetséges a különböző fársadafmi rendszerek békés együttélése gépekre vonatkozó meg­egyezéseket. E felöl még nyugodtan úl­helnénk egyazon asztal mel­leit és minden kérdésben megegyezhetnénk, amelyben érdekeink egyeznek. Az atomenergia kér­désében a Szovjetunió jelentős lépest tcit, hogy kimutassa. mennyire nem makacskodik. Miért nem fogadta el vi­szont a többi állam a két javaslat egyidejűségének el­vét, miért ucm teltek lépé­seket a Szovjetunióval való megegyezés felé? A Szovjetunió most nem kér általános Icszere­Mi 'éppen a marxiZmus­leninizmns lan'tásai alapján azt álUljuk, hogy lehetséges külön, bűző társadalmi rendszerek egy­idejű békés együttélése. Mi együtt akarunk működni uralni --emelte fel szavát, de nem vá­gyónk hajiiiSüok diktátori ala­pon a fegyverek királynőjének, az atombombának képzelt mo­nopóliuma alapján együttmű­ködni már csak azért sem, meri minden fegyverre, értsék meg uraim, minden fegyverre van válasz. Visinszkij ezután az imperi­atisla hatalmak második világ­háború előtti terveivel is fog­lalkozott annak bizonyítására, hogy a háború nem szükségsze­rűen két különböző társadalmi rendszer háborúja-. A második világháború — mondotta — a tőkés társadalmi renden belüli háborúnak indult és önök vol­tak azok, akik Hitlert: a Szovjet­unió ellen akarták küldeni. Az ideológiai különbsé­gek nem akadályozhat­nak meg gabonaszállí­tási, vagy villamossági lést, csak azt javasolja, hogy a Biztonsági Ta­nács állandó Tagjai egy. harmaddal csökkentsék fegyverkezésüket. Erre egyesek azt felelték a Szovjetuniónak: maguknak nagy hadseregük van. Jia csökkentik egyharmaddal annak létszámát, azt alig fogják megérezni. As Im^erialísfálí azí remáíik, hogy másnak nincs afombombájja Pedig önöknek — folytatta Visinszkij a nyugati hatalmak képviselőihez fordulva — ha­talmas hajóhadaik vannak, önök atombombával rendelkez­nek, de cz önök szerint csak egy kis bombácskn — mondot­ta gúnyosan, — önök azt remé­lik, hogy másnak nincs atom­bombája, ez az önök legdédel­getet!£bb reménysége. Senkisem kívánja, hogy Luxemburg csök­kentse hadseregét A csökken­tést csak az öt nagyhatalomtól kérik. A Szovjetunió hajlandó elfogadni olyan ellenőrZésf, amely valóban képviseli m:n­den átíam érdekeit. A szovjet javaslóit nonn tetszik: sem az USA, sem Nagybritannia kor­mányainak, amelyek a háborús pszichózis rabjai Támadják ezt a javaslatot, mert meghiusítja a háborús uszítók és militaris­ták tervét. Ezelőtt 20 évvel le­hetséges volt a mérges gázok­kal és baktériumolfkal való há­boruviselés megtiltása. M'ért ne lehetne 194-8-ban hasonlókép­pen betiltani az atomfegyvert? A ^sov's'aníé kiadásainak legnagyobb réstié! uUáépilésre fordíUa A Szovjetunió kormánya azon­nal határozatot javasolt. Java­solja többek között, hogy a fegyverkezést egyharmaddal csökkentsék. A nyugatiak erre felvilágosítást kértek. Milyen Jermészetü felvilágosítást? A Szovjetunió hadi kiadásairól, íme itt a válasz. 1940-öen a Szovjetunió ha­dikiadásainak összege nx összes kiadások 32.5 száza­iéba volt, 44-ben ez a szára . 52 százalékra emelkedett, 1946-ban 23.9 százalékig 1917-ben 18.4 s/árelékra, 48-ban pedig 17.5 százalék­ra csökkent. Mindez azt mutatja, hogy * Szovjetunió kiadásainak legna­gyobb részét újjáépítésre for­dítja. Amikor a Szovjetunió katonai kiadásai valósággal la­zuha nnak, ugyanakkor tíz USA és' Nagybrit,anni« v katonai kiadásai mindé* , más költségvetési tételnél jávai magasabbak. A Szovjetunió" hajlandó nyű* kártyákkal játszani és higgyek el — mondotta Visinszkij —, ezek a kártyák valódiak lesznek és nem hamisak. Ami a nemzetközi tézalmaó­illeti, vájjon a Szovjetunió* vette-e körül tó ma-ot pontokkal az Egyesüli ÁUamoJc vagy for­dítva? Igaz-e, hogy szovjet iao­toooaág ma csak szovjet terü­leten tartózkodik ós ott, ahol a nemzetközi egyezmények ér­telmében a rendet fenn kteU tartani T t A szovjet hadsereg létszá­ma már a békeszinvonnló* mozog. Hogyan lehet az, liogy egyesek eaefc utón azt állitják, nem tud­ják, hogy mi történik a Szov-. jetunión belül. Neai vagyunk mindenáron pacifistád Lenin valóban azt mondotta, hogy vannak igazságos és Igaz­ságtalan háborúk, do nem igaz dolog azt állítani, hogj( a; hábo­rú a szovjet politikának szük­séges eszköze. Lenin azt i« mondotta, liogy amig a kapita­lizmus fennáll, a Szovjetuniói támadás veszélye fenyegeti Ez igaz. Do a Hiiler elleni háború nem volt igazságos háborn? Jf* természetesen nem vagyunk mindenáron pacif'sták, nem vagyunk minden áron vegetári­ánusok. Ha azok lettünk volnál a nácik már rég megettek vol­na bennünket Ki szegül elteim a szovjet javaslat elfogadása-, nak? — kérdezte ezután Yi* sinsíkij. Ha elfogadnák, annntf. visszahangfa volna az egész vi­lágon és a történelem' ugy je­gyezné fel, mint az emberiség­egyik legnagyobb tettét. A né­pek néni fogják támogatni azo­kat, aktic kezet emelnek! a szov­jet javaslat ellen — fejezte be beszédét Visinszkij. Visinszkij nagyhatású beszé­de után az elnök a vitát szer* dara napolta dL. Az Egyesült Nemzetek Po­litikai Bizottságának keddi ülésén a kisebb államok ki-, küldöttei szólaltak fel a szovjet lefegyverzési javas© lat tárgyalása során. A ki-» küldöttek nagyrésze a lejf­különbözőbb ürügyekkel azí a véleményét fejezte ki, hogy a kérdés bonyolult volta miatt nem lehet a szovjet javaslatot egyszerű­en elfogadni, vagy tárgyalás alapjául tenni. Ezért az egyes kiküldöttek, az elodá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom