Délmagyarország, 1948. október (5. évfolyam, 226-251. szám)

1948-10-08 / 232. szám

Pintek, 1948 október 8. tBBWJ K '-"''.I" -HWlMli UUÜJHIH laatsccsxsa DÉLMAGI'ÍRORSZÁG i I rr-"if»— UJ EGYETEMEN Bcs*3sno!ó a szöged; egyelem tanévnyitó ünnepélyéről A szegedi tudományegyetem töltötte meg a termet: népdalo­idei évnyitója lényegesen eltért kat és harcos munkásindulóicai a szokásos évnyitóktói Az egye temi ifjúság tömegcsen gyüleke­zett az ünnepség megkezdése előtt a Dóm-téren, hogy a MEFESz vezetésével egysége­sen vonuljon fel a központi egyelem aulá jában rendezett év­nyitó ünnepségre. Az aula ki­csinek is bizonyult számukra, úgyhogy a felszólalásokat hang­szórón kellett közvetíteni a szomszédos előadótermekbe. Ez évben először felent meg az aulálxtn a nemzetiszínű rds: énekettek. Sorra megérkeztek a város és a többi hatóságok vezetői ts, majd belépett az egyetemi ta­nács a professzort karral és" a Himnusszal kezdődött meg az évnyitó. Dr. Székely István le­lépő rektor beszámolója után a szokásos formaságok között vette át megbízatásit az ezidei rektor és a négy dékán, D!r. Dit­rói Gábor szemész professzor, az uj rektor olvasta fel ezután Iá mellett a vörös lobogó is. Az | szines értekezését »Látásunk Ifjúság pedig az ünnepség meg- születéstől az öregkorig« cám­kezdéséig hangos nótaszóval | meL Az egyelem! oktatást a nép szo!gá'atóba állítani A kultuszminiszter képvisele­tében Tolnai Gábor miniszteri osztályfőnök, az egyetemi ügy­osztály vezetője szólalt fel. Be­szédében főként az egyetemi re­formok kérdésével foglalkozott és hangsúlyozta, hogy e.v a tan­év döntő fordulatot jelent a ma­gyar felsőoktatás terén. — El kellett ennetj a reform­nak következnie, — mondotta — mint a földreformnak és többi reformjainknak a felszabadulás alán. Egytemeink szervezeti vonatkozásban elavultak vol. tak, szakmai tekintetben pedig nem feleltek meg sem a gyakor­lat. sem a ludomdt/tyos színvo­nal feltételeinek. A reform első­rendű célja, hogy a felsőokta­tást a nép szol áh.'úba állítsa. Értelmiségi káderek' demokrati­kus szellemű nevelésére és a réni elemek fokozottabb bevo­nására van szükség. Az is* ogtfo'íj-gi'sía típusról — Uj embertípust kell az egyetemeknek kinevelniük, — ÍQlylaita — uj értelmiségi rété­get, olyan embertípust, amely­nek nem mindegy, hogy kuta­tásainak eredményei az embe­rek pusztítását támogatják-e Ujabb háborúkban, vagy pedig « fejlődést szolgálják. A tudo­mány .eszközeit az igazság és a béke szolgálaiába kell állitani. Az egyetemi ifjúságnak és a professzoroknak össz^ kell fog­útok ebben a kérdésben, mert ezen ált vagy buldk az egyetemi reform sorsa éppenugy, mint a magyar jövőé. Az uj egyetemis­ta típusának pedig minőségben és szakmailag ts feléd kell emel­kednie az eddiginél. Tolnai Gábor szavait nagy tapssal fogadta az ifjúság és be­széde végén hosszan éltették az egyetemi reformot és a MEFESz-t Madarász Tibor a MEFESz budapesti kiküldötte szólt ez­után a megjelentekhez. — A népi demokrácia diáksá­ga hitet telt ma amellett, hogy magáénak érzi az egyetemet, részt akar venni munkájában. Az egyetemi reform uj életet te­remt egyetemeinken és azokat a demokratikus szakértelmiség képzésének színhelyévé teszi. Ezen az uj egyetemen uj ifjú­ság indul a s zociaKzmus felé — mondotta. HAH és kosxönot a Mattvv Dogozók Pártjának — Hálánkat és köszönetün­ket felezzük ki a magyar népi demokrácia, különösen pedig annak vezetője: a Magyar Dol­gozók Pártja iránt, — folytatta etíielt hangon, — hogy annyi sok próbálkozásunk után végre hozzásegített bennünket az uj tanulási lehetőségekhez és újjá­született egyetemeken folytal­hat/uk tanulmányainkat. — Éljen Rákosi! — hangzott fel ezeknél a szavaknál az ifjú­ság percekig tartó éljenzése és dörgő tapsa. Befejezésül Madarász Tibor hangoztatta, hogy egyetemein­ken keményen kell dolgoznunk továbbra is a még mindig meg­lévő reakció, különösen a kle­rikális reakció ellen. Ezután dr. Ivanovks György Kossuth-díjas professzor, az orvoskar uj dékánja szólalt fel és hangsúlyozta, hogy az ös­szigorlók, a kávéházi doktorok ideje lejárt Nem nézhetjük tél­lenül az ilyeneket akkor, ami­kor az ifjúság l egjobbjai a há­ború rombolta ország újjáépí­tésén fáradoznak. Pályájukat hivatásnak érző egyetemi ifjú­ságra van szükség és pz az ifjú­ság valóban kialakulóban van. A lelkeshangulatu évnyitó ün­nepség végén az egyetemi ének­kar énekelte el a Szózatot és a köztársasági indulót & prom&tor m ss^BÜkosika.. A műit és a jelen vagy talán még helyesebben: a mult és az előretörő jövő került szembe egymással a szegedi tudományegyetem ez idei évnyitóján. A multat el­sősorban dr. Székely István prorektor képviselte, a jövőt pedig azok a lelkesen pirosló arcú fiatalok, akik az uj idők dalaival nótáztak vígan az ünnepség előtt. Székely prorektor ur a többi között így beszélt: — Veszteségeink kösé kell sorolni azt is, hogy dr. Hia­lasy-Nagy József professzor­társunk, érdemes tanán mű­ködés után, az év folyamán nyugdíjba ment. Kívánom, hogy szellemi és testi erejé­nek töretlen frisseségében továbbra is a tudomány ak­tív művelője maradjon s azt további értékes munkálko­dásának gazdog eredményei­vet gyarapítsa. Székely prorektor ur saj­nálkozik, veszteségnek érzi Ha.Iasy-Nhgyot, aki egész mű­ködésével csak antidemokra­tikus magatartásáról tett ta­núságot, aki Gömbös híve­ként emelkedett fel az egye­temi tanszékig, ál filozófiát, ferde tételeivel. A prorektot ur sajnálkozik, pedig kár saj­nálkoznia! Rajta bizonyára nem sajnálkoznának, különö­sen nem az az egyetemi if­júság, amely egyre nagyobb tömegeibea tesz hitet a nép* demokrácia mellett. Az ifjúság Szegeden is meg­értette hivatását. Az idei év­nyitón soha nem látott nagy tömegben vonult fel, hogy ez­zel is bebizonyítsa: magáé­nak érzi az egyetemet, ma­gáénak érzi népi demokrá­ciánkat, amely tanulási le­het őseget biztosit számára Ez a magatartásuk kifejezi azt is, hogy nem. érez közösséget Székely és Halaay-féle pro­fesszorokkal, akik eddig is akadályozták az ifjúság áe­mokratikus fejlődését. Az ujszellemü hallgatóság azokhoz a professzorokhoz csatlakozik, akik — mint az évnyitón felszólalt Kossuth­díjas Ivanovics tette — sza­kítanak a mult Üres forma­ságaival és az ifjúsággal együtt küzdenek uj, népi szakértelmiség megteremtésé­ért A református és unitárius egyház aláirta a Sfiori^áirM^ya^ kötött megállapodást A vallás- és közoktatás- Jdélben a református egyház ügyi minisztériumban csü- meghatalmazottai, Révész törtökön délelőtt ünnepélye-! Imre püspök, a református sen aláírták a bormány és ~~ A as unitárius, ií^^ve a refor­mátus egyhazak között lét­rejött megállapodást Az unitárius egyházzal létrejött megállapodást Ortutay Gyu­la kultuszminiszter és Csí­ki István főgondnok irta alá. zsinat lelkészi elnöke ésBa logh Jenő főgondnok. a zsi­nat világi elnöke megjelen­tek Ortutay Gyula kultusz­miniszternél és a magyar köztársaság kormánya és a református egyház között létrejött megállapodást ün­nepélyesen aláírták. Ugyancsak csütörtökön As események célja: Az éllzm és egyház anyiWm^öáéséne* feis!o.?.?ása Az egyezmény értelmében a kormány és a két egyház állandó közös bizottságot küld ki az uj vallásügyi tör­vények — elsősorban a gyer­mekek vallására vonatkozó törvény — kidolgozására. A kormány ez alkalommal is kifejezi, hogy elismeri és minden le­hetséges és szükséges eszközzel biztosítja a Molnár Erik efv'árs Moszkvába érhs?off A köztársaság elnöke.Mol­nár Erik rendkívüli követet, meghata'mazoU minisztert a magyar közlársaság szovjet­nnió'ieM nagykövetévé ne­vezte ki. Molnár Erik októ­ber 7-én megérkezett állo­máshelyére, Moszkvába. — A Bolyai János Matema­tikai Társulat október 9-én, ttom baton délután 6 órakor ar, egyetemi Bolyai Intézet I. sz. tantermében (Baross Gábor-u. 2., II. emelet) előadóülést tart. Tárgya: AczéJ János: Számsoro­zatok konvergenciája és ennek egy algebrai alkalmazása. Egy és hárofiisiegyedüiillió forint fexlHipara beruházás az öihónapos részlettervben A GF csütörtöki ülésén több határozatot hozott A jó napraforgótermés kö­vetkeztében a mosószappan termelését az eddiginek a négyszeresére sikerült fel­emelni, ezért a GF 17 forintról12 fo­rintra szállította le a szabad szappan árát. Az olcsó szappan vidékre a következő hét elején ér­kezik meg. Ezenkivül régi árban és ré­gi mértékben kiosztásra ke­rül jegyes szappan is. Az ellátatlan községi me­zőőrök és pásztorok fej­adagját a GF határozata ér­telmében a MOSzK készle­teiből fogják kiosztani. A GF határozata értelmé­ben több uj nemzeti vállalat létesül és több ipari köz­pontot állítanak fel. Ezek között szerepel az erdei melléktermékeket értékesítő nemzeti vállalat a robban­tóanyag és lőporforgalmi nemzeti vállalat, a Ganz vil­lamosság-gyár nemzeti vál­lalat, a gazdasági magter­meltető nemzeti vállalat va­lamint a napraforgómag­termeltető nemzeti vállalat. A GF további 1,766.000 fo­rint beruházásra adott en­gedélyt az 5 hónapos terv­periódusban textilipari beru­házásokra. Ezek a beruházások az önköltségnek nagymér­vű csökkentését teszik lehetővé. A közületi árudáknál az árucikkek és élelmiszerek forgalombahozatalánál szá­radás, porlódás. párolgás, stb. folytán előálló tényle­ges hiányokat a GF határo­zata érielmében ezentúl jó­váiriák az árudáknak. vallásgyakorlatok sza­badságát. Az egyezmények célja az egyház és az állam békéjé­nek és együttműködésének biztosítása. Ennek érdeké­ben az állam még 20 évig mind személyi, mind dologi vonatkozásban 5 évenként csökkenő mértékben továbbra is ájlamscgélyl biztosit a református és az unitárius egyházak­nak. Az első öt évben az állam­segély az eddiginek százszá­zaléka. A két egyház gon­doskodik arról, hogy isten­tiszteletük rendiébe a szo­kásos módon beiktassák a magyar köztársaságért, ál­lam lérfiaiért. a kormányért, az egész magyar nép* jólété­ért és békéjéért való kö­nyörgéseket. Az egyházak tudomásul veszik a kor­mánynak azt az elhatáro­zását. hogy a nem egyházi célú és közoktatási jellegű iskolákat és a velük össze­függő lanulóotlhonokat ál­lamosítja. A kormány az áivclí in­tézeteknél szolgáló sze­mélyzetet szolgálati ide­jének megfelelően álla­mi szolgálatba veszi át. Az államosítás nem érinti a lelkészképzés céljait szolgá­ló tanintézeteket. A kormány biztosítja az egyházakat arrót. hogy iskoláikban a kötelező vallástanítás továbbra is teljesen szabadon törté­nik. kifejezetten elismerjük a magyar fe<h».ár*a á «U Szabad Népei minden párttag kezébe Az ünnepélyes aláírás után Ortutay miniszter meleg szavakkal köszöntötte a re­formátus egyház képviselőit, majd hangsúlyozta, hogy a magyar köztársaság kormá­nya eddig megtett rendelke­zéseivel, intézkedéseivel és törvényeivel megőrizte a vallásszabadság gondolatát és azt tiszteletben tartja. A köztársaság első tör­vénye nyomatékosan hangsúlyozza mind a * lelkiismereti, mind a vallásszabadság nagy gondolatát. A magyar köztársaság kor­mányának őszinte örömére szolgál, hogy a református egytáz is ugy érzi, hogy a magyar kormány ezt a val­lásszabadságot szolgálja és éppen ezért ugy érezte, hogy él kell válnia azoktól a magukat vallásosnak mondott, dc valójában kizárólag politikai jelle­gű mozgalmaktól, ame­Syels a vallás ürügyével ™ politikai nyugtalanságot kivannak előidézni és a vallásra hivatkozva po­litikai akciót szervez­nek a magyar köztársa­ság és kormánya elten. Ortutay miniszter üdvöz­lésére a református egyház nevében Révész püspök vá­laszolt. Készek vagy110'4 — mondotta — az uj magyar állami és társadalmi rend­ben minden olyan szolgá­latra. amelyet az egyház vé­gezhet. Helyeseljük és üd­vözöljük a törvényhozásnak a teljes vallásegyenlőség megtererfitése érdekében tett lépéseit Kifejezetten elismerjük a magyar köztársaságot, Szent írással egyezőnek látjuk az uj magyar ál­lami és társadalmi rend eddigi legjelentősebb át­alakulását és berendezé­sét. » Az evangélikus egyházzal és az izraelita hitfelekezet­tel kötendő egyezmény alá­írására a közeljövőin CSÍPs tén sor kerül —

Next

/
Oldalképek
Tartalom