Délmagyarország, 1948. október (5. évfolyam, 226-251. szám)

1948-10-06 / 230. szám

o IS F », i» A G Y A K O B S Z A fi SaCrdR, 1948 oiMber 6. Elfogták tt jjHíise^ Háza" személyi előadóját A belügyminisztérium államvédelmi osztályának népügyészíégi kirendeltsége Szegeden, szüleinek lakásán elfogta dr. Bálint Lajos ügyvédet, aki a Nyilaskeresztes Párt szegedi körzetének alelnöke voflt 1944 okióba- 8-án Gera >fő(estvér« egyenes kérésére felrendelték a liüség Házába és Üt a személyi ás fegyelmi ügyek országos előadója lett. A Vörös Hadsereg közeledtére Szálasival együtt menekült nyugatra. 1916 július 15-én visszatért és azóta Szegeden szüleinél bujkált. Kihallgatása után átadták a népügyé-,zségnek és rövidesen a népbiróság előtt felel telteiért. „Szegerfnefc népe, nemzetem büszkesége. üessutfi-olffient avató:! a Marglt-u'cai úttörőcsapat Hétfőn volt száz esztendeje annak, hogy Kossutli Lajos emlékezetes nagy beszédét elmondotta Szegeden. Ebből az alkalomból a Margit-utcai általános iskola Csorna Gyula igazgató vezetésével gazdag műsora ünnepségsorozatot rendezett Az Ünnepségek kiemelkedő része volt az iskola úttörő csapatának otthonavatása• Az úttörőcsapat alig egy hónap alatt saját erejéből, ezer apró ötlettel szerezte meg a hozzávalót otthonához, amelyet most ízléses feliratok, képek díszítenek, az ablakokat függöny csinosítja, a bútorok pedig a modern egyszerűség elvét követik, söt az egyik sarokban még saját rádió is meghúzódik. A kényelmes kis ultörőotthont Kossuthról nevezték el. Kovács Alajos vármegyei és Jets Antal városi uttőrővezető adta át rendeltetésének az uj Kossuth-otthont, •melynek berendezése Gajdos Sán< lornó u'áörővczotő érdeme. Hétfőn délután az iskola ünnepien feldiszitélt tornatermében zajlott le a Kossuth-ünnep*ég. A mai Kossuthról mondott Ne késsen el pécsi koksz- és szénszükséglelét CSALA DEZSő-nél. beszerezni. Zrinyi-u. 4., Telefon: 2-27. tartalmas előadást Kapóst Jánosné tanárnő, majd az úttörő énekkar és az iskola dolgozó tanulóinak énekkara szerepelt sikerrel. Kaposi Ilona tanuló Ady-verset szavalt Győri Imre dolgozó iskolás pedig Kossuth szegedi beszédét mondta el. Az ünnepség után a rendőrzenekarral együtt az iskola úttörői, tanári kara és az ünneplő közönség az Aradi-utcai Kossuth emléktáblához vonult fel, ahol addigra megjelent Gváni Imre főispán, valamint a váras), a rendőrség, honvédség és a közületek képviselője. Csorna Gyula igazgató, az ünnepségsorozat rendezője tartott itt lendületes beszédet, amelyben az 1848-as eseihények és a mai idők között vont párhuzamot. Felhangzott ezután a Kossuth nóta, majd a Margit-utcai Iskola úttörői a Szózat hangjai mellett koszorúzták meg az emléktáblát. Este áz úttörő csapat 150 kis tagja vidám műsorral fejezte be a napot. Méltán illeti elismerés ezt az iskolát és vezetőjét az ünnepségek megrendezésééri, annál is inkább, ment a Margitutcai általános iskola volt az egyetlen Szegeden, amely flyen nagyszabású ü nn/pség keretében áldozott Kossuth és a 48as hősök emlékének. Négy újjáépített iskolát avattak Szentesen Szentesen négy iskolát állítottak helyre az iskolák államosítása óta. A városháza dísztermiben rendezett átvételi ünnepségen Szegedről Csontos Dezső építés- és közmunkaügyi igazgató jelent meg, valamint dr. Bóka Ferenc tanügyi titkár. Mindketten beszédet mondottak és hálával fordultak a rohammunkások felé, akik az egész országban, így Csongrád mef

yében is, fáradságot nem iméive, szabadidejük feláldozásával vettek részt az iskolák újjáépítésében, a Magyar Dolgozók Pártja programjának megvalósításában. Kovács Pál igazgató szólalt még fel az ünnepségen, az iskola diákjai pedig szavalatokkal, népdalokkai és jelenetekkel tették hangulatossá a műsort. Nem kap kegyelmet, aki üzletszerűen folytatta az árdrágítást A pénteki minisztertanács — mint ismeretes — elfogadta a gazdasági természetű bűncselekmények elkövetésével kapcsolatos kegyelmi rendeletet. Hajdú Gyula államtitkár a rendelet részleteiről és végrehajtásáról a következőket mondotta: Az igazságügyminisztérium hivatalból fel ül vizsga! ja a közellátást veszélyeztető bűncselekményekben hozott Ítéletét, ha a" kiszabott büntetés az orszáf? gazdasági helyzetében beállott lényeges javulás folytán ma már lulsáA Viir3skeres nfókoHsága a tanyai iskolákért A Vöröskereszt nőbizottsága szombat délután a iDolgőzók az iskoláért* mozgalom keretében műsoros teadélutánt rendezett. A bevételt az iskolák egészségügyi felszerelésének megvásárlására fordítják. Vasárnap délelőtt a városháza közgyűlési termében a Vöröskereszt vezetősége ünnepség keretében adta át 36 tanyai és külterületi iskolának elsősegélynyújtó ládáját, falra szerelhető víztartályt, vödröt, törülközőt és szappant. Meghatott szülők köszönték meg a Vöröskeresztnek, hogy gyermekeik egészségével törődnek és biztosították, hogy minden igyekezetükkel támogatják további munkájukban. Simon Béla az MDP nagyszegedi pártbizottsága nevében ígért támogatást a Vöröskeresztnek. gosan súlyosnak mulatfcCH zik. Miridazok a személy; k» akik cselekményeiket az akkori viszonyok között é'cífrnii'a< tásuk miatt követték el és igazoltnak látszik, hogy hasonló hímcscickincnyt nem köveinek el, számíthatnak hivatalból való kegyelmi felülvizsgálatra. 5 ezer főt érint a készülő rendelet. Természetesen azoknál szó sem lehet kegyelemről, akik üzletszerűén és folyamatosan követték el az árdrágítást. Színház © cMüvészet Szabó Andrást ét Bán Sándor hísngvprsenye íakarmányBURGONYA kg-ként 40 filléres árban, valamint fehér bab kapható. — Szegcdi Földműves Szövetkezetnél, Szent Mihály-utca 6. Szabó András és Bán Sándor zongoraművészek hangverse| eveztek hétfőn a Konzsrvató; nnm nagytermében a budapesti : nemzetközi Bartók-verseny mü: sorszámaival. Mindkét művész _ Bach Partitáját adta e!ő ter" mészetesen különbözö felfogásban. Szabó András teljes otthonossággal mozgott a két Bartók-műben (Improvizációk magyar parasztdalokra és Két román tánc); Bán Sándor Bartók suitet játszott és Ravel Ondine cimü müvét. A művészek budapesti szereplése elé nagy várakozással tekint Szeged. közönsége annáj is inkább, mert, mint ismeretes, az október 15-én kezdődő nagy nemzetközi versenyen a muzsikusvilág színe-java vesz részt. Genfben 100 he^rdSo hozat jutott a döntőbe a szegedi dr. Ei'díiyi István Déry Pál után most egy másik neves szegedi művész genfi sikeréről számolunk be. Dr. Erdétjn István hegedűművész részt vett a genfi nemzetközi zenei versenyen és 100 hegedűs éles versengésében bejutott az elő-, majd a döntőbe. Hatalmas feladatot kellett megoldani Erdélyinek. Eljátszotta Mozart Adur versenyét, Bartók rspszőManka értelmes négy éves kisleány• Szereti a felnőttek társaságát, akik tréfásan kis ütegnek szólilfák komolysága miatt. Reggelenként gyakran találkozom Marikával. Egyedül indul a napközi otthonba. Marika mamája a napokban panaszkodott, hogy nem tudja miért, de a kisleány teljesen megváltozott. Nem bátor többé, fél a sötétségtől, nyugtalanul alszik s álmában sokszor sikongat. A kisleánynak eztt a megváltozását néhány napja én is megfigyeltem. A járdán nagy ivben kerülte a sötét pincealjlakokat s ilvenkor erősen megszorította a kezemet, szinte bclérukapaszkodott. A félelmen kivül egy .másik változást is észrevettem rajta. Megváltozott a beszélte, a kiejtése. A kulyát kutvácskának, a cipőt cipőcskénck, sőt még a hárunk elölt álló tejes jól megtermett lovát is tavacskának nevezte. Legközelebb alaposan vallatóra fogtam a kisleányt. Kiderült, hogy a pinceablaktól és általában a sötétségtől azért fél, mert a boszorkányok és az ördögök is a sötétségben tanyáznak. Amikor a sarkon egy hatalmas farkaskutyával találkoztunk, Marika összerezzent. Azelőtt sosem félt a kutyáktól. most Ijedten húzódott tőle. — Ugye engem nem esz meg a farkas, ha az erdőbe megyek? — kérdezte, amikor kis. sé távolabb értünk. — Ekkor már megértettem mi változtatta meg Marikát. A gonosz boszorkány, a tüzes ördög, az élesfogu farkas és a többi félelmetesnek feltüntetett mesealak. Eddig oly nyugodt éjszakáit Is ezek a szörnyek telték nyugtatanná. m Marikát rosszul nevelik, olyan meséket hall, amelyek ártanak élénk gyermeki fantáziájának. Pedig a gyermek helyes nevelését ebben a korban kell megkezdeni, mert amit ilyenkor Lát hall, tanul, egész éleiében befolyásolni fogja. Ezért fontos az, hogy már a napközi otthonokban ló nevelők kezébe kerüljön a gyermekMarika megváltozása a régi óvodákat juttatta eszembe. Nem törődött azokkal jóformán senki. Igen gyakori volt az, különösen a falva khan, hogv az óvónő hisztériájáról volt hires. A régi óvodák helytelen nevetési módsze-C különösen a trém-yse mondásban. az agyonhinutlatásban és némely helyütt szinte a tudatos elbulitásban nyilvánult meg. Volt olyan óvoda, ahol szenteket akartak nevelni a gyermekekből és egész nap agyonimádkoztatták ' őket. Másutt, különösen ott ahova jobbmódu gyermekek jártak, a köszönés, hajlongás, a »puk« kedli* és néhány névnapi vagy születésnapi felköszöntő megtanulásában merült ki a gyermekekkei való foglalkozás. Kis majmokká nevelték őket A külvárosi »rongyos« óvodákban pedig a dolgozók gyermekét már kiskorában arra szoktatták, hogy az ütésért, a pofonért még panasza-aj sem meliet. Néha azután valamelyik »méltóságos«, vagy »kegyelmes* asszony is ellátogatott ezekbe az óvodákba, adott néhány szem cukrot a gyermekeknek s ezzel megmulatta, hogy milyen >jók« a2 >urak.< Marika megváltozása nem hagvo;t nyugodni. Ellátogattam néhány szegedi napközi otthonba, hogy meggyőződjem arról, mrnnyire érteit k meg az óvónők az uj szellemet, mennyiben változott meg azokb n a gyermekek nevelése. — Nincsen uj mese — hangoztatta a legtöbb óvónő —, kénytelenek vagyunk a régieket előadni Alihoz nincsen időnk, hogy uj. aktuális meséken törjük a fejünket Arra azonban kevesen gondoltak, hogy a régi mesét is lehet megfelelő formában e'őadni és nem kelt a gyermekbe belenevelni a félelmet, ancmIétező szörnyektől való rettegést. • A napközi otthonod a nyári szünet után csak néhány hete nyitották meg kapuikat s meglepő, hogy a gyermekek ilyen rövid idő aiatt mennyit >tanultak.' Ha vendég érkezik, az óvónő nem győzi őket •sprodukállatnH- Különösen a kisebbek, a két-háromévesék arcán lá'ni, hogy nagyon un. Iák a sok versikét, verses já. tékot s az állandó »Szereptést.* Néhány óvónő már rájött arra, hogy a gyermekeket jobban érdeídi a sablonos verseknél az énels, a mesa és a rajz, a színes ceruza. A sok tanulás, különösen a kisseb beknek nem is használ. ,4z óvónőnek pedig a gyermek érdekeit kell szem előtt tart'ni. nem azt, hogy esetleg milyen dicséretet kap ő a szépen szereplő és tegyük hozzá, jól dresszi-ozott gyermekért. Nem elegendő az. hogy a d,unok áriának a dol .ozó «zülőknek nyuöo t nagv ajándékában. a napközi ódiumokban tisztaság, jó koszt vá'ja a diáját, Brahms hegedűversenyét és egy Bach-müvet. A» I. dijat nem adták k), csak a II. és nt-at, azonkívül hőrom diplomát. Egy ilyen diplomát nyert Erdélyi Tstván. Az eredményhirdetés után nyomban lekötötték egy-egy hangversenyre Zürichbe és Lausannebe. A közeli hetekben dr Erdélyi Párizsban ad hangversenyt es itt dönt a felkínált amerikai ajánlatokról. (*) Figyelem! Mától köztivé á színházi előadások esto 7 órakor kezdődnek, x (x) Fi-cher Annié zongoraest 8-án, pénteken, Tisza féi 8. (Koncert.) (x) Fethivitet A színház két operabérletet hirdet. Az »0«és. »D«-bérlet 8 -8 operaelőadásra szól. A két bérletérti való jelentkezés határidejét T-ig meghosszabbították. A színház kén mindazokat, akik ezekre a bérletekre jélcntkeani kívánnak, hogy csütörtökön délig jelentkezzenek az MNDSz helyiségében (Tisza Lajos-köruti 57). Hivatalos idő délelőtt 9— 1 és délután 4 és 6 óra között. A bérietek 4-től 80 forintos árban kaphatók, nyolchónapi részletfizetésre. gyermekeket. Az óvónőknek i<? hiva'ástudrduk n:a a tatán kell állniuk. At kelt érezniük, hogy ők vetik mog a jövő nemzedék fejlődésének alapjait s ezeknek az alapoknak jóknak kell lenniük. Ezért az óvónő legyen jő pedagógus, legyen meg a gyermekek neveléséhez szükséges felkészültsége. Ha pedig ennek hiányát érd, ne restetlen tanulniAz óvónőkön múlik, hogy a Marikák és a Ids Andrások ne féljenek a sötétségtől, a nemlétező szörnyektől. Az óvónők feladata, hogy haladjanak a fejlődéssel, megismerjék az uj meséket, amelyek ha nem is nagy számban, do már vannak, vagy pedig alakítsák át a meglévő mevékel ugy, hogy azoktól nyugodtan tudjanak aludni a gyermekek. » Egyik este átmentem MarU káékhoz és meséltem neki. .4* apró buzamagról. a szántóvető paraszt; ói, a molnárról, a lisztről és a kenyérről szólt a me*e- Marika örült és k rdé'étből tátim, hogy meg'rtet'e az iga: mesét. És nem' csak M r ka h <nern minden gyermek m.-nc t né és szivesebben is hallgatná a való élé ből mer !el' tört netekt, amelyek érde' e'ehbek. mini az üveghegyek és a k- csat/,l,r-, forgó nato'ák h-zvg vit,igában lejátszódó m-sék. Pozsony S ándor