Délmagyarország, 1948. október (5. évfolyam, 226-251. szám)

1948-10-29 / 249. szám

V. évf. 2X9. szám. Ara 60 flllór iA dolgozók résen vannak ék' I.) A népi demokrácia so. fozalos győzelmei nyomán nöivekedett az ellen fél ellenállása Ss. Ha az őszi szántás-vetési munkák állásáról szóló jelenKéseket figyeljük, azokból kiirt erül, hogy éppen a kulákok Yillal sürün lakolt megyék matagiak te a leginkább, míg a törpe- és kisparasztság minden frejél lalbavetve dolgozik. Nem kevesebbről van itt szó, mint az (ország jövő évi kenyeréről. A sarokhaszorüoü reakció most már nem talál ujabb eszközt, keres-kuínt. végül ismét a régi. (rfavult módszerhez folyamodik: szabotázsra uszít, liogy így próbálja mind gazdasági, mind politikai vonalon kikezjrieni a dolgozók államrendjét. Természetesen minden gyakorlati tevékenységét elmélet Irányít. Melyik az a reakciós elmé'et. amelyet a mai kulákszafl>olázsok alapjának tekinthetünk ? Ilyen ideológia ma csak iegv van.- a klerikális reakció íélckmérgrző ideológiája, amelyet a vallás védelmének üriijgyén keresztül csempésznek be o hiszékeny, politikailag fefvilágosulailan tömegekbe Mindpzenlv, — tehát az amerikai imjjerializmus hü csatlósai. S amíg odakinn a határban ízántallanul, vetetlenül állnak )a kulákok földjei, sőt ml több, le=z'e!cu rémhírekkel még a dolgozó parasztságot is megpróbáljj.ik lebeszélni a munkáról, adjrlig a klérus idebenn is kísérletezik a maga aljas eszközeiéit. Mégpedig a magyar jövő íf.'llelt reménységén, az ifjúságon keresztül. Hogy mit jelent egv békeszefrető. haladó nép éleiében az if(fuság, azt_ tatán éppen a Kompzomol bizonyilja legjobban, a szovjet ifjúság szövetsége, mely t napokban ünnepli fennállásának h'Unvncadik évforduló, fú/. Aki ma Magyarországon a (szocializmus hive és ennek a társadalmi rendnek megvalósiflásán fáradozik, annak szeme jféltő gonddal csüng az ifjúság nevelésén, tudja, hogy a |főbb jövő záloga az egészséges •szellemben nevelt, helyes világszemlélet lel rendelkező, mim. \kára és harera kész ifjúság. Jól ismeri az ifjúság szerepéklek jelentőségét a reakció is és piem véletlen, hogy ezen/ a ponton szerette volna megindítani ki'abb támadását a demokrácia telién. Miben nyilvánult volna meg a támadás? A módszerek (jellemzőek. Néhány héttel czáclőtt a szegedi középiskolák és (általános iskolák igazgatóinál tneg'elentek a hittanárok és közölték, liogy meg akarják tartani az évente egyszer szokásos lelkigyakorlatokat. Ismeretes, hogy Iskolai lelkigyakorlatot eddig rendszerint a katrácsonyi vagy húsvéti ünnepek (előtt — akkoir is a szünidő napjaiban _ tartott a katolikus egyház. Sok iskola nem vette figyelembe. hogy a kormány — éppen a lelkigyakorlatok zavartalanságának biztosítására — kijelölte azokat az alkalmas szünnapokat, amikor a diákság a tanulás gondjairól mentesen résztvehet ezen a vallási aktuson — ha kedve ugv tartia Igy azután — kivéve a tanfelügyelőség hatáskörébe tartozó általános iskolátcat, a két tanítóképzőt, a Klauzál és a Boldog Margit-leánygimnáziumot, úgyszólván valamennyi szegedi iskolában megtartották a lcigyakorlalokat, az oktatás menetében pedig többnapos ki esés állt be. Nem kétséges, ki vallotta ennek a kárát: maga a diákság. Emlékezetes még Mindszentvnek nz a nyilvánosságra is hozott felhívása, hogy a papság ne engedje kivenni kezéből az ifjúság lelki nevelését. Azóta már számos példa bizonyltja, miben áll ez a »lelkit nevelés: a demokratikus államrend elleni uszításban, a haladás világnézetének mocskblásában, végeredményben a hálx>r us uszítók, az amerikai imperializmus propagandájának hirdetésében. S ezt bizonj-itja egyúttal az is, hogy a lelkigyakorlatok "véletlenül* egybeestek a kulákok Szabotázsával, a magyar nép kenyere és jövője elleni gálád orvtámadással. A reakció .mesterkedése azonban nemcsak lelkigyakorlatok megtartásában merül ki. Konkrét szegedi példák bizonyítják, a hitoktatók az órákon a fasizmus régi embereinek szócsövét, az Uj Embert és a Szivujságoí vásároltatják meg a gyermekekkel, liogy vigyék haza szüleiknek. A lelkigyakorlatokért pénzt kérnek a >szegény apáca nénik* megsegítésére. akitc egyébként is Mind• szénig uruknak és parancsolófuknak köszönhetik, hogy kiestek az oktatásból. Néhány helyen az igazgatók tudta nélkül kongregációk és szivgárdák működnek az iskolákban. Itt nem a működés a hiba, hanem az, hogy suttyomban működnek, tehát nyilván ellitkolnivalőjuk n. Utalhatnánk még számos szegedi példára. A Dugonics-utcai iskolára, ahol a még olvasni is alig tudó gyermekekkel vétetik meg a papok a hiéregdrága .hittan könyvet, — azzal, hogy ha nem lesz könyvük, nem járhatnak iskolába. Az alsóvárosi iskolára. ahol a szülői munkaközösség elnökének a kerület egyik közismert reakciósát csempészték be. S annak jeléül, hogy a többi egyház! sem tisztította még meg teljesen sorait, megemlítjük az alsóvárosi Szent Imre-iskolában történteket is, amelyet a nép Gerő-iskolának nevez, mert túlnyomórészt vasutasok gyermekei járnak oda. Itt az evangélikus hittanórán Bukovszky tanitó "elmagyarázta* a gyermekeknek, liogy Ordas püspök bácsi ártatan volt és most ugy szenved a csunva emberek gonoszsága miatt. mint Jézus Krisztus. Elég tatán ennyi is abbót a fegyvertárból, amelynek ócskábbnál-őcskább mordálvait a reakció most újra a demokrácia el'en szeretné elsütni. A dolgozók azonban résen vannak és cs résen vannak pártszervezeteink, de résen raan maga a hatadó diákság irt amely már látja és tudja, hogy mindaz, amit a kleri' á'is reakció megkísérel, az 5 iól felfogott érdekei ellen történik November 21-én avatják a szegedi közúti hidat Szeged, 1948 Október 29, Péntek Sztálin nyilatkozata a háborús bujtogató! biztos kudarcáról Sztálin genesqlisszimusz nyilatkozott a Pravda tudósítójának. Arra a kérdésre, hogyan értékeli. a Biztonsági Tanácsban a berlini helyzetre vonatkozó tárgyat ások eredményét és az angol-amerikai-francia megbízottak ezzel kapcsolatos magatartását, kijelentette: ugy értékeli, mint ac angol-amerikai (a francia vezető körök politikája agresszivitásának megnyilvánulását. Arra a kérdésre, igaz-e, hogy augusztusban a négy nagyhatalom már megegyezett a berlini kérdésben, Sztálin elvtára kijelentette, hogy ez igaz. Auguszta* 30-án Moszkvában megegyezés jött létre, hogy egyidejű intézkedéseket tesanek a közlekedési korlátozások megszüntetésére és a szovjet övezctbcíl német márkának egész Berlinbea való bevezetésére. Az Egyesült Államok és Anglia kormanya azonban meghazudtolta moszkvai képviselőjét és az egyezményt nemlétezőnek nyilvánította, vagyis megszegte azt és elhatározta, hogy a kérdést a Biztonsági Tanács elé terjeszti, ahol a* angoloknak és az amerikaiaknak biztosított többségük van. ,A további kérdésekre válaszolva Sztálin elvtárs megállapította, hogy Bramuglia argentin delegátus más érdekelt hatalmak nevében nemhivatalos tárgyalásokat folytatott Visinszkijjel. Kezében tartotta a berlini kérdés megoldásának egybehangolt tervezetét, de un Egyesült Államok és Anglia képviselői ezt újra neinlótezőnek nyilvánították. Az Egyesült Államokban és Angliában az agresszív politika sugalmazói ugy vélik, nincsenek érdekelve abban, hogy megegyezzenek és együttműködjenek a Szovjetunióval. Nekik nem megegyezésre és együttműködésre van szükségük," hanem csak megegyezést illető szólamokra, hogy meghiúsítsák a megegyezést és ennek bűnét a Szovjetunióra bőritsák és ezzel bizonyítsák, hogy lehetetlen együttműködni a Szovjetunióval. A háborús bujtogatok félnek a. Szovjetunióval való megegyezéstől együttműködéstől, mert a me^Ayezés aláásná pozíciójukat es tárgytalanná tenné ezen urak támadó politikáját. Ezért borítják fel a létrejött egyezményeket, meguuzudtolják képviselőiket, akik a Szovjetunióval együtt dolgoztak ki ilvea megállapodást. Átteszik a kérdést az UNO-hoz,' megsértik az Egyesült Nemzetek alapszabályait, amely szervezetben biztosított többségük van és melyben mindent "bebizonyítanak*, ami nekik jól esik. Mindezt azért teszik, hogy megmutassák a Szovjetunióval való együttműködés lehetetlenségét, uj háború szükségességét és előkészítsék a feltételeket háború kirobbantóiéra. Az Egyesült Allnmok éa Anglia jelenlegi vezetőinek politikája nz agresszió politikája, nz nj háborn kirobbantásának politikája. Mindez csak az uj háborúra bnjtogutók c-ufos kudarcával végződhet. Churchill, a háborús főbujtogató elérte, hogy a nemzetnek és a világ demokratikus erőinek bizalmát elveszítette. Ugyanez a sors vár a többi háborús bujtogatóra is. A közelmúlt háború borzalmai tul élé.nkau élnek a népolt »» lékezetében és túlságosán nagyok a békeszerető társadalmi erők, semhogy Churchill tanítványai az agresszióban ezeket az erőket legyűrjék éa az uj háború felé fordítsák. Ehhez hasonié intMlsxereket snég* nem alkalmaztak; amnnkáS' <®&wÁáíy ellen A francia A kormánycsapatok az északi bányavidékeken csütörtökön reggel nagyszabású akcióba kezdtek. Ruait és Betliuent a karhatalom valóságos harapófogó-rendszerrel kerítette be. A csapatok érkezésének hírére mindenütt rádió figyelmeztette a sztrájkotokat a bányák megerősítésére. A sztrájkotok kitartása töretlen. A többi kikötő után csütörtökön a nantcsi kikötőmunkások is sztrájkolok töretlenül csatlakoztak ahhoz az elhatározáshoz, hogy nem rakják ki a szénszállító hajókat. Denain nagyipari központban 10.000 vas- és fémmunkás figyelmeztette a hatóságokat, lia a katonaságot nem vonják vissza a vidékről, a munkásság sztrájkba lép. Csütörtökön Viennomegyében és Gardcmegyében tartottak figyelmeztető sztrájkot a dolgozók. A francia kommunista párt kiáltványa A francia Kommunista Párt a bányászsztrájkkal kapcsolatban kiáltványt intézett a francia néphez. Az egész országban egyre nő a felháborodás a bányavidékeken uralkodó terror miatt — mondja a kiáltvány. — A belügyminisztérium valóságos hadijelentéseket közöl az egyes bányakerületek bekerítéséről és a hiíorlanak letartóztatások százairdt. Gázbombákat, gépfegyvereket, tankokat alkalmaznak a munkások ellen, amelyeknek eddig három haloltja és sok sebesültje van. Ehhez hasonló módszereket még nem alkalmaztak a munkásosztállyal szemben. Amikor a bányászoktól megtagadják a létminimumot, a munkásosztálytól is ezt akarják. A kormány az eddiginél is súlyosabb nyomorba akarja taszítani a dolgozó tömegeket. Franciaországgal akarja megfizettetni a mult háború számláját, valamint az amerikai parancsra végrehajtott mostani háborús készülődés terheit. a harcban, amelyben mindenkinek részt kell venni, meg kell védeni a demokráciát és a békét Ráhosi Mátyás elvtárs üdvözlő távirata a jubiláló Komszomoíhoz Rákosi Mátyás elvtárs táviratot intézett a jubiláló Komszomoíhoz: Fogadják a Komszomol 30 éves fennállása alkalmából forró üdvözletünket és jókívánságainkat. A Komszomol elévülhetetlen érdemeket szerzett a belső ellenség elleni harcban, a polgárháború idején, a munka frontján, a szocializmus építésében, a sztálini ötéves tervek megvalósításában és a fasiszta elnyomók elleni küzdelemben, a nagy honvédő háborúban. A lenini Komszomol szervezeteiben 30 éven át a Szovjetunió fiatalsága a hősiesség és hazaszeretet, az, odaadó bátorság, a nép ügyéért való lelkesedés és az áldozatos munka nagyszerű példájával utat mutatott az egész világ haladó fiatalságának. Kívánjuk, hogy a szovjet ifjúság dicsőséges multu szövetségének munkáját a jövőben még több siker koroná/.za a szocializmus építésének frontján, a béke megőrzéséért és az imperialisták elieu vivott küzd-lemben.