Délmagyarország, 1948. október (5. évfolyam, 226-251. szám)

1948-10-27 / 247. szám

DELMAGYAROKSZAG Szerda, 1948 október 27. Hogyan átl a szántás és vetés ország. szerte? a szántási munkálatok tel­jesítményei első izben az el­múlt héten érték el az elő­irányzat 100 százalékát. Je­lenleg 4,069.000 katasztrális hold az ország felszántott területe. A legszebb ered­ményt Yasmegye érlc el, ahol 131 százalékban tclje­silellék a szántást, Somogy­megye 130, Szeged és kör­nyéke 121. Szolnokmegye 116. Tolnám egye 115, Bara­nya 111 százalékban tett elc­jet a szántási előirányzat­nak a vetési munkálatok most már erőteljesebben ha­ladnak. Általában a gabona­vetés a mult havi előirány­zat 62 százalékáról ezen a héten az előirányzat 69 szá­zalékára emelkedett. Leg­gyengébb az eredmény Bé­késmegyében, ahol 44. Bi­harban 37, Csanád- és Pest­megyében, ahol 35 százalék. Ezeknek a gyenge eredmé­nyeknek a kulákok szabotá­ló magatartása az oka. Ejtszahai telefon',etenléa: Tömegesen érkeztek szegediek és szegedkömyéhieh a 47. hadifogoiyszerelvénnyel (Debreceni tudósítónk tc­lefonjelcntése.) Kedden ké­ső este befutott Debrecenbe a 47. hadifogolyszerelvény, összesen . 1678 volt hadifo­goly tért ezzel a szerelvény­nyel haza. közlc igen sok szegedi és szegedkörnyéki. Péntekre ujabb hadifogoly­vonalot várnak. A szegcdi és szegedkór­nyéki hazatértek névsora a következő: Vámos Mihály (Sándorfalva), Bózsó István (Szeged 19171 Greguss Pé­ter Szeged 1908), Ábrahám József (Ballhyány-utca 4.), Szűcs István (Remény-utca 81.\ Szönyi János (Deszk), Sándor Imre (Földeák), Du­dás József (Dorozsma), Ke­lemen Anlal (Kcvernies). Kovács István (Algyői Kiri József (Kistelek), Bakos Im­re (Teleki-utca 17.), Bozóki Anlal (Alsóvárosi foketeföl­dek\ Bozóki T'crenc (Fara­gó-utca ll.\ Bugyi János (Földeák), Kéri Mihály (Új­szeged, Szőrcgi-utcn 6Ó.\ La­czi József (Földeák), Laczi János (Deszk), Nagy Pál KiS tűzhelyek' 'evesfőzó Kovács tfizhelyraktárában Fstök Jll Szt. Ferenc-n. 13. (Kistelek), Nepróczki Pál (Földeák/, Tohol Gyula (Ilajnal-ulca 34.X Császár István (Szentmihálytelek), Bcis Antal (Királyhalom), Vetró László (Dorozsma), Ónozó Imre (Szeged 1909\ Ötott József (Szeged 1908). Kiss Sándor (Algyő), Vincze László (CsanyteíekX Ollman Ferenc (Margit-utca 3.\ Bor­iivá i Szilveszter (Deszk). Lá­mi Lajos (Szcged\ Lakó Bé­la (Kcvernies). Kotroczó Miliály (Kevermes), Kotro­(Szeged Ferenc (Szeged 1920), Ko­vács István (Szeged 1923), Papp István (Szeged 1923), Sclmeczi András (Petőfi S.­sugárut 19.), Urányi Vilmos (Szeged 1922). Béres János (Szeged 1917). Dani Illés (Szeged 1912). Bor Ferenc (Szeged 19201 Gere Károly (Szeged 19201 Kalmár Dé­nes (Szeged 1921). Mitró Já­nos (Kübekháza 1911), Mol­nár József (Szeged 19211 Mózes István (Szeged 1918), Németh Imre (Szeged 19221 Tólh József (Szeged 1928), Piukovich István (Kisszál­lásl Francsics Dávid (Sze­ged, Vásárhclyi-stigárut 34.). Hol lesz ma párfnep? Október 27, szerda: Belváros I. (Kálvin-tér) délután 7 Keme­nes György, Belváros II. (Szent­mihály-u.), Belváros III. (Kál­vin-tér) délután fél 7 Farkas István. Belváros IV. (K4rász-u.) délután fél 7 Nagy Endréné, Belváros V.. VI. (Aradi vérta­nuk tere) délután fél 7 Sas Ist­ván. Rókus I. (Kossuth Lajos­sugárut) délután fél 7 Gyenge Kálmán, Rókus II., III. (Kul­turház) délután fél 7 Márki András, Felsőváros I. (Római­körut 23) délután fél 7 Tombácz Imre, Felsőváros II. (Postásott­hon) délután fél 7 Szilágyi Ist­vánné. Móraváros I. (Mórára.) délután fél 7 Perjési Károly, Móraváros II. (Szivárvány-u.) délután fél 7 Tóvölgyi Jenő, Al­sóváros I. (Bem tábornok-utca) délután fél 7 Németh I,ajos, Alsóváros II. (Földmüves-utca) délután fél 7 Berkes Ferenc, ösomogyitelep I. (VII. u.) dél­után fel 7 Ladányi Benedek, Ö­somogyitelep II. (III. u.) dél­után fél 7 Pintér Téter, Ujso­mogyitelep délután fél 7 För­geteg Nándor, Fodortelep dél­után fél 7 Havalecz Istvánné, József Attila-telep délután fél 7 Székely Mátyás. Hirom effisdás az Alföldi Tudományos Intézetben Vasárnap délelőtt a köz­ponti egyetem aulájában rendezte yeg nyilvános ülé­sét az Aliöldi Tudományos Intézet. Dr. Barlucz Lajos professzor megnyitója után Garamszegi József "Szemel­vények a tápai népnyelvből* ciminél tartotta meg előadá­sát és ennek keletében szi­nes történeleket olvasott fel saját népnyelvi gyűjtéséből. Dr. Lőkös Zollán a szegedi paprika történeléről és ma­gának a paprika szónak ere­detéről beszélt, számos tör­ténelmi és nyelvi adat is­mertetésével. de e melleit kitért a paprikával kapcso­latos népszokásokra is. Dr. Nyiri Antal »A halászok tu­dománya a vizről és vizi kör­nyékéről* cimü felolvasásá­ban több éves rendszeres ti­szai gyűjtéseiből adott elő étf a mesterségbeli részeket gaz­dagon vegjdtetle a sajátos nyelvi kifejezésekkel. Kisvasúti kocsi ragyog az őszi napfényben... A „Szabad Né o"-agitáció során jobb lett a munka a Szegedi Gazdasági Vasútnál A Szegedi Gazdasági Vasuk­nál a nyár folyamán több hiba mutatkozott a munkaversenyek terén. Csökkent a munkakedv, lazulóban volt a munkafegye­lem. A bajok okát néhány öntu­datos munkás hamarosan felde­rítette. A Gazdasági Vasútnál dr. Imre János forgalmi főnök aknamunkát fejtett ki, lázított a demokrácia, a tervgazdálko­dás ellen. Imrét hamarosan el­távolították az üzemből, — Szaktársak, néhányan be­dőltünk annak az alávaló frá­ternek. Megtisztult a levegő, kezdjük elöről az egészet... — mondta egy nyakig olajos sze­relő a Gazdasági Vasút javitó­mühelyében. Az újrakezdés az első napokban bizonytalan volt — mig meg nem kezdődött a Szabad Nép kampány. Révai elvtárs vezércikke után sorozatosan fizettek elő az üzemben a Szabad Népre. Reg­gelente a munka előtti a javí­tóműhelyben, az esztergapadok mellett, a fúrógépnél, az újjá­építésre váró vasúti kiskocsi mellett örömmel számoltak be egymásnak a munkások, hogy mennyit okultak a Szalad Nép­ből. Ifjn Szélpál József rájött arra, hogy a napi munkán kivül sokat kell foglalkozni a párt­munkával is. Neki eredetileg is volt hajlandósága tanítani, felvilágosítani. A Szabad Nép kampányban bátorságra kapott — jelentkezett. Azóta, már elő­adóképző szemináriumra jár. A Szabad Nép elterjedése óta egyre többen jelentkeznek agi­táeióra, magára a Szabad Nép terjesztésére. Es az agitáció alatt néhányan előnyösen vál­toztak is. Módos Imre fnkalauz. Molnár László állomáskezelő például a kisvonaton, utazás közben fejt ki munkát. Egy i nnp nyolc előfizetőt szereztek és huszonöt Szabad Népet ad- ' tak el. Azért huszonötöt, mert nem volt több. Módosék munkáját látva, egy néni Alsóközpontról Sze­gedre utaztakor szomszédjához fordult: — Vassné — mondta — ezen a héten kétszer tűnt fel, hogy a kalauzok közvetle­nebbek, udvariasabbak, mint a nyáron voltak. Nem tudtam mi­ért. Most már tudom. Olvassák és árulják a Szabad Népet. Az, amit a néni Szabad Nép »árusitásának« nevezett, most, a kampány végén komoly, szer­ezett felvilágorsitó munkává bontakozott a Gazdasági Vas­úton. A felvilágosításnak nem­csak kifelé van hatása, hanem elsősorban az üzem munkájának menetére. Régóta esedékes egy kisvas­úti kocsi újjáépítése a javitó- A műhelyben. Ez a múltban — különösen Imre "idejében* von­tatottan ment. A Szabad Nép kampány alatt váratlanul gyor­san befejezték. A javitómühely előtt áll újrafestve, szinte ra­gyog az őszi napfényben. A kocsi belsejében Sztálin. Ibi­kosi, Gerő elvtársak arcképei, a kocsin magán, kívülről az MDP jelvénye és a felirat a három­éves- tervet dicséri. Az. Imre-korszak tehát, vég­kép elmúlt a Szegedi Gazdasági Vasúton. A Szaliad Nép, az akció segített ahhoz, hogy m'g nyomai is eltűnjenek... Elfoslák 9 siitkaszté S'e-ffnszStv Károlyt A bécsi rendőrség értesitet'a a magyar hatóságot, hogv Salz­burgban elfogták Sterbinszky Károlyt, a szolnoki letartózta­tná intézet alezredesét. M:n| ismeretes Szintay Kálmán szol­noki ügyésszel együtt 50 ezer forintot sikkasztott és több közokiratliamisiilást is elköve­tett. Most a salzburgi fogdübaa várja hazaszállítását. 115 e*er facsesnete a M<*kVtoserdöre A közeli napokban a váró4 ismét megkezdi a háború alatt kipusztult Makkoserdő ujra­fásilását. A hiíioméves terv ke­retében eddig mér mintegy —25 holdat fásilotlak be is­méi, most ősszel pedig ujabb 20 holdra kerül sor- Nyárfái, akácfát, fekete fenyőt é.s töl­gyet ültetnek el, még pedig ez­évben 115 ezer facsemetét. A Makkoserdő 90 holdas területét a jövő év végéig teljesen befá­sitják. A nncyküruti üzlet kirakatá­ban. kisebb-nagyobb üvegállvá­nyokon cipók állnak sorjában. Közvetlenül az üveg mellett, előtérben a. sztárok: dupiata.lpu, magas sarkú, kanárisárga fonál­Lal kétszer varrott férfi "divat­újdonságok*. Az üvegen tul nyü­zsög nz utca népe. Szinte per­cenkint állnak meg az emberek és nézik a cipőket.. Sok elis­merő pillantás esik a dupla­ta! punkra. Ezek, mint a vasárnapi korzó idején kávéházi terraszra kiült színésznők boldogan sütkérez­nek a népszerűség langyos ve­rőfényében. Amerikai fazonra •zabott orruk büszkén csillog: — Lám, ezek vagyunk mi! Egy napon, ahogy az üzletet kinyitották, uj taggal szaporo­dott a kirakatbeli cipőnépség. Jó ismerősük, a barnaköpenyes elárusító kisasszony bakot he­lyezett a kirakat iivcgkeretealá, a kirakatot kinyitotta, a kö­zépső két dupla talpút egymás­tól eltávolította s egy kecses, jóformáju, erősnek látszó fekete félcipőt helyezett közéjük. A cipő nyakába négyszögletes táb­lácskát akasztóit. Az előtérben levő duplatnl­puak szinte feszengtek helyü­kön a jövevény láttán. Idegen­kedésük nőttön nőtf, lát va,, hogy a kirakatot szemlélők hamaro­san észreveszik a jóformájut. — Kovács szaktárs, nézd, el­készültek az őszi tipuscinők — A „TIPUSKA" BESZÉL mondta egy zömök, kistáskát szorongató, kékzubbonyos férfi szintén kékzubbonyos társának az üvegen kivül. — Igen, 7 forinttal olcsób­bak, mint a nyáron voltak. Azonkivü] kidoígozásnk, fazo­núk sokkal szebb, mint az előb­bieké. A kékzubbonyos után felöltős férfi nézte a jóformájut. Be­ment az üzletbe, percek mul­tán hóna alatt átkötözött do­bozzal haladt el a kirakat előtt. A felöltős után nők jöttek. Percekig tanakodtok, bementek az üzletbe, a kiszolgáló kis­asszony kíséretében jöttek visz­sza és — a jóformájura muto­gattak. A kisasszony megér­tően bólintott és a nők pilla­natok múlva szintén dobozzal a hónuk alatt tartottak a túlsó oldalnak. A jelenet ft délután folyamán többször ismétlődött. A duplatalpua.k alig várták, hogy a járda szélén kigyúljon a gázlámpa, mert tudták, hogy ez a zárás ideje, lehúzzák a kira­kat rólóját' és ők a sötétben nyugodtan kiadhatják mérgü­két. A róló hangos robajjal gör­dült b\ amikor a jobboldali dupláidon már rákezdte: — Hallatlan! Alighogy beto­lakodtál. közénk, te simaorru, máris ilyen kihívóan viselkedsz! Mit gondolsz, ki vagy tel És miért kapkodnak utánad az em­berek? Nappal a 'jóformáju orrán látni lehetett volna a csendes mosolyt. Így csak nyugodt, sze­lid .hangját hallották a sötét­ben: — En a kongresszusi ver­senyek alatt készült uj tipus­cipo vagyok, A nyakambaakasz­tott tábláról ezt olvashatják az emberek. Azonkivül azt, hogy titőletek lényegesebben olcsóbb vagyok. Még"a tavasszal készült tipustestvéreimnél is. Az idáig háttérbe szorult és a duplatalpuaktól sokszor kigú­nyolt tavaszi, nyári tiptiscipők hangja egyszerre megjött a szó­váltás utá n. — Olcsóbb vagy mint mi? Érdekes! Magyarázd el nekünk, miként lehetséges ez. — A születésem előtti héten gyűlést tartottak a bennünket készítő műhely munkásai. Az üzemvezető hosszablian beszélt nekik valamit. Mi akkor nyers­anyagok voltunk, összecsoma­golva feküdtünk a. raktárban, ezért csak félmondatokat hallot­tunk a kinti gyűlésből. Ilyes­mit: Elvtársak! A minőség ja­vítására menjünk rá ... a selej­tet csökkentsük... a munka, a verseny becsület dolga... — Másnap jöttek értünk. Fel­sőbőröm boldogan nyújtózko­dott a széles szabóasztalon. A szabásmintákat szorosan egy­más mellé helyezték, igy pró­bálták, ugy próbálták, mig vég­re bőrünkbe szaladt az éles sza­bászkész. Csak ugy csiklandoz­ta a bőrünket. Mikor este, elké­szült felsőrész társaimmal együtt számbavettek, hallottuk az üzemvezetőtől: — Na szabász szaktárs, jó munkát végeztél. A kiadott bőr­ből száztíz helyett száztizenrié­gyet szabtál. Ilárom százalék nyersanyagmegtakaritás. — Másnap odakerült mellém a krupponból kiszabott talpré­szem is. A kéreg, a bélés. Ezek is elmondták, hogy születésük közben a munkások nagyon vi­gyáztak, egyetlen egy társukat sem rontották el. A kirakatban feszült csend­ben hallgattak a cipők. A jó­formáju csak beszélt: — Tudjátok, amikor a tiizőnő kezébe kerültünk és a béléssel összevarrtak bennünket, a tü­zőuő nagyon ügyelt, hogy a villamosvarrógép ne szaladjon üresen. En n°m tudom mire volt ez jó, de azt mondják. hogy villamosenergiát takaríta­nak meg. — A cvikkológépnél, a szöge­lőgépnél is nagvon néztek ránk. A frézelésnél, tudjátok, amikor összeszögelés utón talp­részünket körülvágták, azt mon­dotta a frézelő munkás, hogy most kétszeresen ügyel. — Igen, amikor én tavaly el­készültem, a frézelésnél két E árba is belevágtak — szólt őzbe valamelyik cipő a hátsó sorokból —, mind a két cipőt el lehetett dobni. Káromkodott is a frézelő, hogy ennvire metr­növekedett a selejt. Ezért let­tem én két forinttal drágább, mint a sorozatombeli többi barna cipő... A jóformáju folytatta: — Az agvusztálásnál, a. cso­magolásnál "is sok gondot for­ditottak rám a lányok. Nagyon szerették volna megnyerni a kongressz.nsi versenyt. Egyik szőke lány még lágyan végig is simított rajtám, mielőtt a selyempapirba takart volna. — Na tipuska, elkészültél. Remé­lem, valami rendes melós lá­bára kerülsz. Megérdemelnéd, mert szeretettel készített az üzem... A duplatalpuak sorában néma csend ült. Sz.égyenülten hnllcnt­tak. Reggelre, a róló felhúzása után már a háttérbe kerültek. A jóformájának ujabb, féket.?, barna, sárga társai jöttek... Németh Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom