Délmagyarország, 1948. október (5. évfolyam, 226-251. szám)
1948-10-22 / 243. szám
T>f LM AGY AKORSKAQ Péntek, 1918 oKőlter R a SZOVJET TUDOMÁNY ÉS SZ OKTGBERI FORRRDflLOM rta: SZERGEJ VAVILOV, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke J"k szovjet rendszer éveiben a tudomány példátlan virágzásnak indult. Ez az élen. j;Vó tudomány, mint Szlálin jellemezte, .nem különül el a néntöl. nCm tarifa magát távot tőle. hanem kész a népet szolgálni, kész a népmk álad ni a (adomány minden vívmányát, nem kényszerből, hanem ön. szántából szívesen áll a nép rendelkezésére«. Ez a tudomány megnyitja a fiatal erők előtt a tu :ás kapuit, merészen elutasítja a régi nézeteket és elképzeléseket, uj hagyományokat teremt. uj normákat hoz létre, amelyek megfelelnek a mai élet követelményeinek. 1917 októberében Oroszor. szág felett kitört a vihar, amely eKéipörtc a multat és lehetővé te" az uj éiet alapjainak lerakását tudomány a győztes forr. u iiom megerősödésének egyik eszköze és az uj rendszer továbbfejlődésének biztosítéka led Feltétlenül szükség volt a ni ti általános műveltsége szín. vonalának haladéktalan felemelésére, az irástndatlansdq felszámolására. E célra mindenütt különböző tipusu Iskoláiéra, eleim- közép- és főiskolákra volt szükség. Nem volt elég tanitó é- tanár sem. Ezeket gyorsan é< nagy számban kellett képezni, niert erre szüksége volt a tudománynak. Szükségessé védi a munka termelékenységének a érhető legrövidebb idő alatt való felemelése, uj termelőerők felkutatása és kiaknázása, a termelés eszközeinek gygrapilása és javitúsu. | aboraíóriumokat és in. tézeleket kellett építeni és fel kellett szerelni őket az uj követelménveknek mrefelclő bori adezéssel. A tn uészelludoinányt és a t-chilikéit, amelyeket bizoiivos mértékig kifejlesztettek a f >rr.ir,nlomelőtli időkben is, lehetséges volt nyomban a szórtul! st a társadalom felépítése titáui feladatainak szolgálatába állítani. De egészen más volt a h-lyzet a társadnlomludomáiiyr al, az úgynevezett humanilá. r: is tudományokkal. A filozófia, történetírás, gazdaságtan, jog és a többi humanitárius tudományágak haladék1 tan, szigorú reviziróra szor.ilL A forradalomelőtti orosz r, elemek tanszékein a különt .ző tipusu ideaüsia filozófiát i' .myok uralkodtak, amelyek iijiitan ellenségei voltak a forradalmi gondolatnak. A szo. cúdisla forradalom a továbbiakban egészen más alapokon a dialektikus és történellni materializmus filozófáján nőtt és fejlődött. Ebből következett a hosszú ideig tartó világnézeti harc a tudomány terén. A párt vezérei, a világludomány dönlő jelentőségű alakjai, Lenin és Sztálin, szervesen egybekapcsolták a vezető tudományos gondolatokat a nép életévet és a kommunizmus építésének ügyével A tudomány Lenin és Szlálin számára mindig és mindenekelőtt az emberi társadalom átalakításának eszköze, a dolgo. zó tömegek fegyvere a reakciós elnyomás ós a kapitalizmus ma. radványai ellen vívott harcban, a tudomány segítette az emberiséget, liogy a társadalmi fejlődés egy uj, magasabb fokára emelkedjék. Lenin és Sztálin közvetlenül irányították a szovjet tudomány átalakulási folyamatát és a tudósok elé konkrét tudományos és gyakorlati célokat állítottak. A szovjet kormány a forradalom első hónapjaitól kezdvt széleskörű és reális tehetőséget nyújtott különböző nagy tudományos intézetek létesítésére Ezek függetlenek voltak a főiskoláktól és az Akadémiáktól. N éiiány év alatt tudományos intézmények és különleges kutatóintézetek egész hálózata létesült. Első volt a Moszkvai Fizikai Intézet P. Ixizarev vezetése alatt. Ezután Pétcrvárott A. lofje vezetése alatt megalakult a Fizikai és Technikai Inlézct, valamint az Állami Optikai Intézet, melyeknek lelke N- Z'ukovszkij és S- Csapl'gin volt. A tudás többi ágai a kémia, élettan, goelógia, stb. ugyancsak rövid idő alatt önálló kutatóintézetekkel rendelkoz'ek Nemsokára a régi, kicsiny laboratóriumok, akadémikusok dolgozószobái és magánmuzeumai gyors ölemben nagyszámú tudományos munkatársat foglalkoztató, uj berendezéssel ellátott és uj feladatokat megoldó intézetekké alakultak ál A Szo v jel unióban országszerte uj főiskolák keletkeztek. Szak emberekre mindenáron szükség volt. a rendes főiskolák mellett gyorsított tanfolyamokat is rendeztekAz első szovjet évek, a polgárháború és az intervenciós liáboru évei, különösen jelentősek a szovjet tudomány történetében. A Szovjetunió néhány évig gyakorlatilag et volt vágva a külső világtői: kapitalista gyűrű vette körüL Az országba nem jutottak uj tudományos könyvek és folyóiratok nem jutott tudományos felszerelés. E nehéz és rendkívüli körülmények ellenére a tudományos alkotómunka eredetibb és mélyebb volt, mint a megelőző forradalom előtt' években. Ebben az időben dolgozták ki a szovjet mérnökök és elektrotechnikusok, G Kzsizsanovszktj vezetése alatt, Vladimír Iljics Lenin utasítására, Oroszország villamosításának történelmi tervét. Sztálin ezt valóban egyedülálló és valóban országos gazdasági terv mesteri vázlatának nevezteát forradalom előtt Orosz** országnak optikai műszerek terén úgyszólván egyetlen szakembere sem volt. Az ilyen műszereket előállító kSs! műhelyek csupán külföldi cé-j gck fiókvállalalai voltaié. Az uj A nép*»k szabadságáért harcolnak a görög* szabadságharcosok "Segítséget a görög népnek* akció országos bizottsága a Magyar Szabadságharcosok Szövetségével sajtóértekezletet tartolt, amelyen Aposztolosz Crozosz,a görög dohánygyári munkások szakszervezetének főtitkára és Szantula Nikolau, a Görög Nők Demokratikus Szövetségének vezetőségi tagja mondott beszédet a görög helyzetről. Szantula Nikolau arról számolt be. hogy a görög nők hogyan viszonylanak a szabadságharchoz. A görög asszony férjével, bátyjával, sőt fiával egy sorban küzd hazájáért a béke és a demokrácia megmentéséért. [rolyné, az akció főtitkárit A sajtóértekezletet Olt Ká-|nak felszólalása zárta be. Halott görög katona éneke Szabadság, — énekeltem szürke vérben; 'örök dicsőség — zúgtak a hegyek. Szalonikinél hagytam el a térdem 'és kúsztam, hogy legelső tegyek. A sebeimtől véres telt a pázsit, a kapuknál már nem volt meg karom. De küzdöttem utolsó ájulásig huszonölévesen, fiatalon. Mert azt akartam: éledjen az élet, az elnyomottakért adtam kezem. Szabadságunkért futottak e térdek: szüreteljenek fönt a hegyeken. Hazámat védtem, küzdöltem, elestem, most arcomat bus könny zápor veri. , Hiszen temetnek, most emelik teltem Szalonikinek szedd szüzei... TAKÁCS ISTVÁN ünnepélyesen k osztották az MSzMT és a Délmagyarország szovjet filmkritika pályázatának dilalt A Magyar-Szovjet Művelődési Társaság Klauzál-téri nagytermében ünnepélyes előadóülés zajlott le csütörtökön délután. Dr. Páthi Ferenc tankerületi főigazgató megnyitója után a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság és a »Délmagyarország* által hirdetett filmkritika pálvázat dijainak kiosztására került sor. Dr. Lőkös Zoltán a szovjet <filmek>|elentöségét méltatta és nyújtotta át a dijakat. A 75 - 75 forintos jutalmat ifj. Száraz Pál dohánygyári ifjumunkás, Penczi András OTI dolgozó, és Molnár Erzsébet VIII. gimnáziumi tanuló kapta, 50- 50 forintos dijat pedig Szalma Andrásné gyufagyári munkásnő és Déri Ernőné. Dr. Erdődi József elvlárs, főiskolai tanár a társaság ügyvezető elnöke »A budapesti szoviet könyvkiállítás és szovjet műveltségt címmel tartott tartalmas előadást. Hangsúlyozta, ta, hogy azért alakulhatott ki a fejlelt szovjet műveltség, mert a dialektikus materializmust választották alapul és e műveltséget minden dolgozóra ki tudták szélesít epl. Ezt mutatja a szovjet könyvek magas példányszáma. Nem ritka a 10—12 milliós példányszám, tudományos müveknél pedig 20—25 ez. res példányszámok. Benkő Miklós, a szegedi Nemzeti Szinház művésze Vörösmarty és Majakovszkij versek átérzett előadásával egészítette ki a nagysikerű előadóülést. LEGÚJABB Telefonértesülésünk szerint nagy hadifogolyszerelvény érkezett Debrecenbe. Részletes névsort holnapi számunkban közlünk. fiz ams'iMJ táliarnofc elégedetten a g8?ög fizé'karra! Van Fleet tábornok, a görögországi amerikai katona küldöttség vezetője élesen bírálta a fasiszta görög hadsereg vezérkarának működését. Hangsúlyozta, liogy a peloponézosi támadás kudarca rossz vért szülne amerikai kormánykörökben ,annál is inkább, mert ez esetben nem lehetne azzal érvelni, ,hogy a demokratikus csapatokat a szomszédos államok tár ' mogatják. Szakszervezet nagygvütos Vásárhelyen, Szentesen és Csongrádon A XVII. Szakszervezeti Kon-Mindegyik helyen a dolgozók gresszus határozatainak ismertetésére nemcsak Szegeden, de az ország többi helyén is nagygyűlést rendeznek, hogy a kiküldöttek beszámolhassanak tapasztalataikról. Szeged közelében vasárnap Hódmezővásárhelyen, Szentesen és Csongrádon lesz szakszervezeti nagygyűlés. már nagy tömegekben készülnek a gyűlésekre. Hódmezővásárhelyen Kövi Béla. elvtárs megyei titkár, Szentesen Magyar Mátyás elvtárs megyei titkárhelyettes, Csongrádon pedig Sarnyai Vencel elvtárs, metrvei propagandavezető tart beszámolót. Szabad Nép előfizetők figyelmébe A Szabad Nép olvasótábora országszerte rohamosan megnőtt és a lap kiadóhivatalát ez igen nehéz feladatok elé állitja. Szegeden is az utóbbi időben különböző panaszok merültek fel a lap kézbesítésével kapcsolatban, különösen az uj előfizetők részéről. Azok az elvtársak, akiknek a Szabad Nép kézbesítése körül valami észrevételük van, a mai taggyűléseken jelentsék ezt az iHető pártszervezet titkáránál. Az esetleges panaszokat a legrövidebb időn belül orvosolják Er redményes a hirdess a Délmagyarorazágban Szeged dolgozói! | Eiőre a XVII. szakszervezett kongresszus határozatomuli eiiegvnl^iüiitá^áéh viszonyok között rövid idő alall sikerűit uj optikus szakemberek kádereit kialakítani és ezzel az optikai üveg gyártásának nehézségeit kiküszöbölni. Sikerresen fejlődött a vegyipar is. Ma már az egész világon ismeretes S. I.ebegyev szovjet vegyész nagy sikere, aki nagy ipari méretekben állított elő mesterséges kaucsukot. A Szovjetunióban, — a múlttól eltérően — egyre gyakoribb a tudósok kollektív munkája. A feladatokat nem egy személy, hanem kutatók egész csoportja oldja meg. Ez a munkamódszer lehetővé tette, hogy a kutatásokat kiterjesszék nehezebb, bonyolultabb problémákra is, amelyek a múltban megoldliatatlanoknak látszottak. • igyanakkor a szovjet tu** domány már az első években is kitűnő minőségű és nagyjelentőségű egyéni munkákban is bővelkedett. Igy D. Szkobetcin fiatal fizikus (ma akadémikus), a kozmikus sugarak tanulmányozásának uj, rendkívül eredeti és eredményes módszerét adta. A szovjet tudomány gyarapodott, megfelelő kádereket teremtett és uj országos jelentőségű problémák megoldásában is tevékeny részt vett. (Folytatjuk.)! fl Magyar Dolgozók Pórija Belváros I. szervezete október 24-én, vasárnap este 8 órai kezdettel Kálvin-tér 6. szám alatti székházában József Alitla-esfet rendez Meghívó a Délmagyarország kiadóhivatalában és a Be'város I. pártszervezet helyiségében kanható.