Délmagyarország, 1948. október (5. évfolyam, 226-251. szám)

1948-10-22 / 243. szám

T>f LM AGY AKORSKAQ Péntek, 1918 oKőlter R a SZOVJET TUDOMÁNY ÉS SZ OKTGBERI FORRRDflLOM rta: SZERGEJ VAVILOV, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke J"k szovjet rendszer éveiben a tudomány példátlan virágzásnak indult. Ez az élen. j;Vó tudomány, mint Szlálin jellemezte, .nem különül el a néntöl. nCm tarifa magát távot tőle. hanem kész a népet szol­gálni, kész a népmk álad ni a (adomány minden vívmányát, nem kényszerből, hanem ön. szántából szívesen áll a nép rendelkezésére«. Ez a tudomány megnyitja a fiatal erők előtt a tu :ás kapuit, merészen eluta­sítja a régi nézeteket és elkép­zeléseket, uj hagyományokat te­remt. uj normákat hoz létre, amelyek megfelelnek a mai élet követelményeinek. 1917 októberében Oroszor. szág felett kitört a vihar, amely eKéipörtc a multat és lehetővé te" az uj éiet alapjainak le­rakását tudomány a győztes for­r. u iiom megerősödésének egyik eszköze és az uj rendszer to­vábbfejlődésének biztosítéka led Feltétlenül szükség volt a ni ti általános műveltsége szín. vonalának haladéktalan feleme­lésére, az irástndatlansdq felszá­molására. E célra mindenütt különböző tipusu Iskoláiéra, ele­im- közép- és főiskolákra volt szükség. Nem volt elég tanitó é- tanár sem. Ezeket gyorsan é< nagy számban kellett ké­pezni, niert erre szüksége volt a tudománynak. Szükségessé védi a munka termelékenységé­nek a érhető legrövidebb idő alatt való felemelése, uj ter­melőerők felkutatása és kiak­názása, a termelés eszközeinek gygrapilása és javitúsu. | aboraíóriumokat és in. tézeleket kellett építeni és fel kellett szerelni őket az uj követelménveknek mrefelclő bo­ri adezéssel. A tn uészelludoinányt és a t-chilikéit, amelyeket bizo­iivos mértékig kifejlesztettek a f >rr.ir,nlomelőtli időkben is, le­hetséges volt nyomban a szó­rtul! st a társadalom felépítése ti­táui feladatainak szolgálatába állítani. De egészen más volt a h-lyzet a társadnlomludomáiiy­r al, az úgynevezett humanilá. r: is tudományokkal. A filozófia, történetírás, gaz­daságtan, jog és a többi huma­nitárius tudományágak haladék­1 tan, szigorú reviziróra szo­r.ilL A forradalomelőtti orosz r, elemek tanszékein a külön­t .ző tipusu ideaüsia filozófiát i' .myok uralkodtak, amelyek iijiitan ellenségei voltak a for­radalmi gondolatnak. A szo. cúdisla forradalom a továb­biakban egészen más alapokon a dialektikus és történellni ma­terializmus filozófáján nőtt és fejlődött. Ebből következett a hosszú ideig tartó világnézeti harc a tudomány terén. A párt vezérei, a világludo­mány dönlő jelentőségű alak­jai, Lenin és Sztálin, szervesen egybekapcsolták a vezető tudo­mányos gondolatokat a nép éle­tévet és a kommunizmus építé­sének ügyével A tudomány Lenin és Szlá­lin számára mindig és minde­nekelőtt az emberi társadalom átalakításának eszköze, a dolgo. zó tömegek fegyvere a reakciós elnyomás ós a kapitalizmus ma. radványai ellen vívott harcban, a tudomány segítette az embe­riséget, liogy a társadalmi fej­lődés egy uj, magasabb fokára emelkedjék. Lenin és Sztálin közvetlenül irányították a szovjet tudomány átalakulási folyamatát és a tu­dósok elé konkrét tudományos és gyakorlati célokat állítottak. A szovjet kormány a forra­dalom első hónapjaitól kezdvt széleskörű és reális tehetőséget nyújtott különböző nagy tudo­mányos intézetek létesítésére Ezek függetlenek voltak a főis­koláktól és az Akadémiáktól. N éiiány év alatt tudomá­nyos intézmények és különleges kutatóintézetek egész hálózata létesült. Első volt a Moszkvai Fizikai Intézet P. Ixizarev vezetése alatt. Ez­után Pétcrvárott A. lofje veze­tése alatt megalakult a Fizikai és Technikai Inlézct, valamint az Állami Optikai Intézet, me­lyeknek lelke N- Z'ukovszkij és S- Csapl'gin volt. A tudás többi ágai a kémia, élettan, goelógia, stb. ugyancsak rövid idő alatt önálló kutatóintézetekkel ren­delkoz'ek Nemsokára a régi, kicsiny laboratóriumok, akadémikusok dolgozószobái és magánmuze­umai gyors ölemben nagyszá­mú tudományos munkatársat foglalkoztató, uj berendezéssel ellátott és uj feladatokat meg­oldó intézetekké alakultak ál A Szo v jel unióban országszerte uj főiskolák keletkeztek. Szak emberekre mindenáron szükség volt. a rendes főiskolák mel­lett gyorsított tanfolyamokat is rendeztek­Az első szovjet évek, a pol­gárháború és az intervenciós liáboru évei, különösen jelentő­sek a szovjet tudomány történe­tében. A Szovjetunió néhány évig gyakorlatilag et volt vágva a külső világtői: kapitalista gyű­rű vette körüL Az országba nem jutottak uj tudományos könyvek és folyóiratok nem jutott tudományos felszerelés. E nehéz és rendkívüli körülmé­nyek ellenére a tudományos al­kotómunka eredetibb és mé­lyebb volt, mint a megelőző forradalom előtt' években. Eb­ben az időben dolgozták ki a szovjet mérnökök és elektro­technikusok, G Kzsizsanovszktj vezetése alatt, Vladimír Iljics Lenin utasítására, Oroszország villamosításának történelmi ter­vét. Sztálin ezt valóban egye­dülálló és valóban országos gazdasági terv mesteri vázlatá­nak nevezte­át forradalom előtt Orosz­** országnak optikai mű­szerek terén úgyszólván egyet­len szakembere sem volt. Az ilyen műszereket előállító kSs! műhelyek csupán külföldi cé-j gck fiókvállalalai voltaié. Az uj A nép*»k szabadságáért harcolnak a görög* szabadság­harcosok "Segítséget a görög nép­nek* akció országos bizott­sága a Magyar Szabadság­harcosok Szövetségével saj­tóértekezletet tartolt, ame­lyen Aposztolosz Crozosz,a görög dohánygyári munká­sok szakszervezetének főtit­kára és Szantula Nikolau, a Görög Nők Demokratikus Szövetségének vezetőségi tagja mondott beszédet a gö­rög helyzetről. Szantula Nikolau arról számolt be. hogy a görög nők hogyan viszonylanak a szabadságharchoz. A görög asszony férjével, bátyjával, sőt fiával egy sorban küzd hazájáért a béke és a de­mokrácia megmentéséért. [rolyné, az akció főtitkárit A sajtóértekezletet Olt Ká-|nak felszólalása zárta be. Halott görög katona éneke Szabadság, — énekeltem szürke vérben; 'örök dicsőség — zúgtak a hegyek. Szalonikinél hagytam el a térdem 'és kúsztam, hogy legelső tegyek. A sebeimtől véres telt a pázsit, a kapuknál már nem volt meg karom. De küzdöttem utolsó ájulásig huszonölévesen, fiatalon. Mert azt akartam: éledjen az élet, az elnyomottakért adtam kezem. Szabadságunkért futottak e térdek: szüreteljenek fönt a hegyeken. Hazámat védtem, küzdöltem, elestem, most arcomat bus könny zápor veri. , Hiszen temetnek, most emelik teltem Szalonikinek szedd szüzei... TAKÁCS ISTVÁN ünnepélyesen k osztották az MSzMT és a Délmagyarország szovjet filmkritika pályázatának dilalt A Magyar-Szovjet Művelődési Társaság Klauzál-téri nagyter­mében ünnepélyes előadóülés zajlott le csütörtökön délután. Dr. Páthi Ferenc tankerületi főigazgató megnyitója után a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság és a »Délmagyar­ország* által hirdetett filmkri­tika pálvázat dijainak kiosztá­sára került sor. Dr. Lőkös Zol­tán a szovjet <filmek>|elentösé­gét méltatta és nyújtotta át a dijakat. A 75 - 75 forintos ju­talmat ifj. Száraz Pál dohány­gyári ifjumunkás, Penczi And­rás OTI dolgozó, és Molnár Er­zsébet VIII. gimnáziumi ta­nuló kapta, 50- 50 forintos di­jat pedig Szalma Andrásné gyu­fagyári munkásnő és Déri Er­nőné. Dr. Erdődi József elvlárs, fő­iskolai tanár a társaság ügyve­zető elnöke »A budapesti szov­iet könyvkiállítás és szovjet mű­veltségt címmel tartott tartal­mas előadást. Hangsúlyozta, ta, hogy azért alakulhatott ki a fejlelt szovjet műveltség, mert a dialektikus materializmust vá­lasztották alapul és e műveltsé­get minden dolgozóra ki tud­ták szélesít epl. Ezt mutatja a szovjet könyvek magas pél­dányszáma. Nem ritka a 10—12 milliós példányszám, tudomá­nyos müveknél pedig 20—25 ez. res példányszámok. Benkő Miklós, a szegedi Nemzeti Szinház művésze Vö­rösmarty és Majakovszkij ver­sek átérzett előadásával egészí­tette ki a nagysikerű előadó­ülést. LEGÚJABB Telefonértesülésünk sze­rint nagy hadifogolyszerel­vény érkezett Debrecenbe. Részletes névsort holnapi számunkban közlünk. fiz ams'iMJ táliarnofc elégedetten a g8?ög fizé'karra! Van Fleet tábornok, a gö­rögországi amerikai katona kül­döttség vezetője élesen bírálta a fasiszta görög hadsereg ve­zérkarának működését. Hangsú­lyozta, liogy a peloponézosi tá­madás kudarca rossz vért szül­ne amerikai kormánykörökben ,annál is inkább, mert ez eset­ben nem lehetne azzal érvelni, ,hogy a demokratikus csapato­kat a szomszédos államok tár ' mogatják. Szakszervezet nagygvütos Vásárhelyen, Szentesen és Csongrádon A XVII. Szakszervezeti Kon-Mindegyik helyen a dolgozók gresszus határozatainak ismer­tetésére nemcsak Szegeden, de az ország többi helyén is nagy­gyűlést rendeznek, hogy a ki­küldöttek beszámolhassanak ta­pasztalataikról. Szeged közelé­ben vasárnap Hódmezővásárhe­lyen, Szentesen és Csongrádon lesz szakszervezeti nagygyűlés. már nagy tömegekben készül­nek a gyűlésekre. Hódmezővá­sárhelyen Kövi Béla. elvtárs me­gyei titkár, Szentesen Magyar Mátyás elvtárs megyei titkár­helyettes, Csongrádon pedig Sar­nyai Vencel elvtárs, metrvei pro­pagandavezető tart beszámolót. Szabad Nép előfizetők figyelmébe A Szabad Nép olvasótábora országszerte rohamosan meg­nőtt és a lap kiadóhivatalát ez igen nehéz feladatok elé állitja. Szegeden is az utóbbi időben különböző panaszok merültek fel a lap kézbesítésével kapcso­latban, különösen az uj előfi­zetők részéről. Azok az elvtár­sak, akiknek a Szabad Nép kézbesítése körül valami észre­vételük van, a mai taggyűlése­ken jelentsék ezt az iHető párt­szervezet titkáránál. Az esetle­ges panaszokat a legrövidebb időn belül orvosolják Er redményes a hirdess a Délmagyarorazágban Szeged dolgozói! | Eiőre a XVII. szakszervezett kongresszus határozatomuli eiiegvnl^iüiitá^áéh viszonyok között rövid idő alall sikerűit uj optikus szak­emberek kádereit kialakítani és ezzel az optikai üveg gyártásá­nak nehézségeit kiküszöbölni. Sikerresen fejlődött a vegyipar is. Ma már az egész világon is­meretes S. I.ebegyev szovjet ve­gyész nagy sikere, aki nagy ipari méretekben állított elő mester­séges kaucsukot. A Szovjetunióban, — a múlt­tól eltérően — egyre gyakoribb a tudósok kollektív munkája. A feladatokat nem egy sze­mély, hanem kutatók egész cso­portja oldja meg. Ez a munka­módszer lehetővé tette, hogy a kutatásokat kiterjesszék nehe­zebb, bonyolultabb problémák­ra is, amelyek a múltban meg­oldliatatlanoknak látszottak. • igyanakkor a szovjet tu­** domány már az első években is kitűnő minőségű és nagyjelentőségű egyéni mun­kákban is bővelkedett. Igy D. Szkobetcin fiatal fizikus (ma akadémikus), a kozmikus suga­rak tanulmányozásának uj, rendkívül eredeti és eredményes módszerét adta. A szovjet tu­domány gyarapodott, megfelelő kádereket teremtett és uj or­szágos jelentőségű problémák megoldásában is tevékeny részt vett. (Folytatjuk.)! fl Magyar Dolgozók Pórija Belváros I. szervezete október 24-én, vasárnap este 8 órai kezdettel Kálvin-tér 6. szám alatti székházában József Alitla-esfet rendez Meghívó a Délmagyarország kiadóhivatalában és a Be'város I. pártszervezet helyiségében kan­ható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom