Délmagyarország, 1948. október (5. évfolyam, 226-251. szám)

1948-10-21 / 242. szám

pfilvalalt állit fel a város V. evt. 243. szám. Ara 60 fillér Szeged, 1949 Október 21, Csütörtök Vislnssk j tárgyalása az M8 eiuöaével A Biztonsági Tanács ülése után Bramuglia elnök három­negyedőra hosszal tartó tanács­kozást folytaiolt VisinszkijjeL Argentin körök szerint a be­szélgetés igen szívélyes légkör­ben folyt le. Az Egyesült Nem­zetek melleit működő ujságirók egyöntetűen megállapítják, hogy a szovjet küldöttség szilárd és nyugodt magatartást lanusit, ugyanakkor az angolszászok iz­gatottak és merevek. Folyth Eszahhorea kiüriiése A berlini rádió jelentése sze­rint megkezdték a szovjet meg­szálló csapatok kivonását GszakkoreábóL A lakosság rög­tönzött gyűléseken búcsúztatta a távozó csapatokat és a sző. nokok rámulatlak arra a nagy segítségre, amelyet a Vörös Hadsereg a koreai népnek nyúj­tott. Teljes szakifás Eroisság és Anglia között Az ír kormány néhány tagja az elmúlt napokban megbeszélést folytatott Att­lee miniszterelnökkel arról, hogy az ir kormány meg akarja szüntetni a külföldi kapcsolatokról szóló tör­vényt. amely utolsó össze­kötő kapocs Írország és Anglia közölt. Ez a törvény arról intézkedik, hogy' a kül­földi állomáshelyekre ren­delt ir diplomatáknak hű­ségesküt kellelt tenniök az az angol király kezébe. A legutóbbi ir minisztertanács véglegesen elhatározta, hogy ezt a törvényt hatálytala­nítja^ " Si-ovjel hhérkSnyv a 'ueríiiy í&gésxSl A szovjet külügyminiszté­rium az UNO szovjet kül­dői tsége utján kedden dél­elölt fehérkönyvet osztott szét. amelynek címe:. A Szov jel unió és a berlini kérdés A könyv 14 oldalt tartalmaz amely"a kérdésnek 1948 feb­ruár 13.—október 3. közötti fejleményeivel foglalkozik. 60.000 munkás íünteíe/t Mann­beimben Mannhcimben szerdán 60 ezer munkás tüntetett a ma­|gas árak és az alacsony bé­rek ellen. Követelték, hogy a frankfurti kormányLtegyen azonnali lépéseket az árak Szigorú ellenőrzésére. Ez volt a háború befejezése óta az első nagyobb tüntetés, amely az amerikai övezet­iben lezajlott. A kmai néphadsereg csang-crtimijbai! A moszkvai rádió a Sinlma figynökség jelentése alapján íközölle, hogy Csang-Csungot kedden átadták a szabad kínai Csapatoknak Végeiért a Szakszervezeti Tanács ínelmi jelentőségű kongresszusi A kongresszus poníos képét adta a magyar nép politikai érettségének A szakszervezeti, kongresz. szus szerdai tanácskozásain Horváth Mihály a szakszerve­zeti tanács szervezési titkára tartotta meg szervezeti refe­rátumát. A dolgozók legnagyobb tömegszervezete A felszabadulás után — mon­dotta — a munkásosztály hely. zetében alapvető változás kö­vetkezett be. A szakszervezeti mozgalom soha nem tapasztalt rohamos fejlődésnek indult. Is­mertette ezután a szakszerveze­tek fejlődését. Hangsúlyozta, hogy a felszabadulás után az üzemi bizottságok a raunkásosz. tály számára a gyárvezetés ia. kóláivá váltak és kinevelték a kádereket, amelyek segítségé­vel sikerrel hajtottuk végre a gyárak nemzeti tulajdonbavé­telét. Ismertette a mozgalom jelenlegi szervezeti helyzetét. Az iisszszakszervezetek tag­létszáma 1915 márciusá­ban 90.000, júniusában 360.000, decemberében 800.000 volt, ma pedig több mint 1,600.000 Vidéken 41 szakszervezet 4600 helyi csoportja működik, ezen­kívül a IEKOSz 3200 csoportja működik. 282 helyen működik a szakmaközi bizottság. Az ipari és értelmiségi munkavállalók 85 százaléka be van szervezve, tehát a dolgozók legnagyobb tömegszervezetei a magyar szakszervezetek, amelyeknek gerincét az ipari munkásság képezi. Rámutatott a szakszer­vezetek munkájának hiányos, ságaira, amit a két munkáspárt versengése okozott, A kollektív vezetés és ellenőrzés A szakszervezetek vezetésé* bénította « jobboldali szo­ciáldemokraták tevékeny­sége, a kollektív munka hiányossá, ga. A baloldali értelmiség hát­rányára egyes szakszervezetek­ben demagóg és korrupt ele­meknek sikerült a vezetést megszerezniük maguknak. Ma már a magyar szakszervezetek vezetésébon sem játszanak ve­zető szerepet ilyen elemek. A kollektív vezetés és az ellen­őrzés legyen a biztositéka an. nak, hogy kétes elemek n® fu­rakodjanak ba vezető tisztsé­gekbe. A felszabadulás utáni mun­kában a káderhiány okozta a legnagyobb nehézségeket. Csak késve indult meg a tervszerű kádermunka. A szakszervezetek funkcio­náriusokat nevelő iskolákat és szemináriumokat indí­tottak, amelyeket erőtelj®. sen kell kifejleszteni. A vidéki szakszervezeti kádereket nagyobb számban ba kell vonni az oktatásba A leglényegesebb káros jelenség az önkéntes szakszervezeti tag­ság elvének megsértése körül még mindig tapasztalható kény­szertagság és a tagdijak hiva­talból való levonásának kér­dése. Ez helytelen és a hibát lényegében leküzdöttük. Nem küzdöttük le azonban a tagdijuknak liivntalből való levonását és ez durva megsértése a szak. szervezeti demokráciának. Komoly kérdés volt a vi­déki mozgalom viszonyla­gos elmaradottsága. A vidéki szakszervezetek veze­tőségei óriási kádernehézségek, kel kiizderek és rá vannak utal­va a szakszervezeti központ iránvitására, ellenőrzésére, se­gitsegére. Nagy jelentősége van tehát annak, hogv a szakszer­vezeti káderképző iskolákban a vidékiek még nagyobb szám­ba kerüljenek be. A lemaradóttság egyik oka; hogy ogv-egv iparágon beliil a rokonszakmák szervezetei szét voltak tagolva. .Ennekl leküz­dése megkezdődött. 1945-ben is világos volt, hogy a haladottabb ipari szervezkedés formájára kell áttérni. Ezt akkor nem lehetett meg­valósítani, most a késlekedés károkat okozna a szocializmus építésében. Az ipari szerveze­tekre való áttérésre meg van minden szükséges feltétel. Az iparági szervezetekre való át­térésnél az üzemi bizottság a létesí­tendő üzemi szakszervezeti csoportnak vezető szervévé válik. Ismertette a szakszervezeti csoportok megszervezésének fo­lyamát. A gyár összes szerve­zett dolgozói választják meg az üzemi bizottságot, amely oz egész szakszervezeti munkát irá­nyítja. Az üzemi bizottság sa­ját keretén belül választja meg az elnököt. A főbizalmi tiszt­ség megszűnik, ennek tisztét az üzemi bizottság titkára látju el. A szakszervezeti munka to­vábbfejlesztésének elengedhe­tetlen követelménye az is, hogy az eddiginél jobban kifejlész­szük a szakszervezeti demokrá­ciát. Biztosítani kell a tömeg el­lenőrzését A vezetőség munká­ja felett — folytatta Horváth Mihály, — Egészséges pénzügyi ellenőrzés megvalósítása érdeke az üzemi bizottságnak, amely mellé üzemi ellenőrző bizottsá­got kell választani titkos sza­vazásid olyan szakszervezeti tagokbői, akik nem tagjai az üzemi bizottságnak. A szocializmus építésébe* a dolgozók becsületbeli ügyévé, a megbecsüli* ki­fejezésévé válik, hogy ha társaiktól megbízást kuk­nak közösség részére vég­zendő munkára. Gyorsítanunk kell a szocializ­mus felépítését hazánkban és ezzel a nemzetközi munkásosz­tály, az emberi haladás éa a béke ügyét szolgáljak. A nagy tapssal fogadott beszéd után Qimokocani al­bán kiküldöttet tapsolták meg, aki üdvözölte a Szak­szervezeti Tanács XVII. kon­gresszusát. Vigyáznunk ken a moz­galom tisztaságára Köves László, a Szakszer­vezeti Tanács káderosztályá­nak vezetője beszélt ezután a szakszervezeti mozgalom megnövekedett feladatairól, amelyeknek csak ugy tu­' dunk eleget tenni, ha a ká­derek nevelése tervszerűen folyik. Vigyáznunk kell a mo* fialom tisztaságára, biz­tosilani kell a helyes ká­der kiválasztását és azoknak ideológiai szín­vonala növeléséről gondos­kodni kell. Jákó Pál. a szinészszak­szervezet főiilkára elmon­dotta. liögy először történik meg, hogy a magyar színészek] a lcgöntiulalosabb szerve­zett munkások problé­máival kapcsolatban vé­leményüket fejezik kL Olyan művészeiét akarunk, amely szoros kapcsolatban áll a dolgozókkal. Vincze József, a Szakta­nács szociálpolitikai osztá­lytónak vezetője rámutatott arra, hogy a szociálpolitikában 1» szükség van a tervszerű irányításra és annak összhangban kell lennie az ipar fejlődésével. Nagy haladás történt az üzemi napközi otthonok lé­tesítése terén és az üdültetés terén is. Az alkalmas üdü­lőket azonban télen is nyit va kell tartani, hogy a dol­gozók fizetett szabadságu­kat a léli hónapokban is ki­vehessél;. Török János, a FÉKOSz csongrádmegyci titkára a Vi­harsarok földmunkásai ne­vében üdvözölte a kongresz­szust. Kérte a földmunkások fokozottabb bevonását a vi­déki szakmaközi bizottsá­gokba. Elismeréssel szólott M állami gépállomások mű­ködéséről és javasolta, liogy az ezek mellett dolgozó ipari mun­kások a FÉKOSz-hotf'tartoz­zanak, hogy ezen keresztül is szorosabb legyen a kap­csolat a dolgozó parasztság és a munkásság között A kuHurmunkát minő­ségileg kall emelnünk Szántó Miklós., a Szakta­nács kulturosztályának ve­zetője rámutatott arra, hogy a felszabadult munkásosz­tály köreiben egyre jobban terjed a magasszinvonalu kuítura. A minőségi fejlő­dést a nemzeti dalversenye­ken elért világraszóló ered­mények bizonyítják. Az utóbbi három hónapban 58 irodalmi kör alakult meg az üzemekben. Ilangsulyozta, hogy kü­lönösen fokozni kell a kulturális érzést a Szov­jetunióval és a szomszé­dos népi demokratikus államokkal. Javasolta, hogy a Szakszer­vezeti Tanács szovjet kul­turális alosztályt létesítsen. Nagy súlyt kell fektetni a kulturmunka minőségi eme­lésére, kullurg0cpontok.it kell kiépíteni a vidéken. Szipka József, a vegií szakszervezet főtitkára rá­mutatott arra. hogy a lee­melési propagandát, szorosan össze kell kap­csolni a politikai agilá­cióral és a nevelő mun­kával. A magyar ifjúság példaképének tekinti a szovjet ifjúságot Grubics István a Diós­győrben működő ót SzIT if­júsági munkásbrigái! sikeres munkájáról számolt be. A kiküldöltek viharos lelkese­dése közben jelentette ki. hogy a magyar ifjúság pél­daképének tekinti a szovjet ifjúságot, amelynek szerve­zete, a Komszomol október­ben ü/mcplii fennállásának 30 éves fordulóját. Az ifjúmunkások brigád­jai munkával ünnepel-­lék a Szaktanács kon­gresszusát Nagy taps közben szólalt fel Német Imre olimpiai baj­nok, aki kiemelte, hogy a sport terén nagyarányú fej­lődés következett be azóln. amióta a Kommunista Párt kiadta sportprogramját. Londonban ujlipusn sport­emberek alakultak ld. f Zgyerka János, a hányás* szakszervezet főtitkára GQ ezer szervezett bányamun­kás nevében üdvözölte a kongresszust Kiemelte, hogy mai-óla a dorogi kerület­ben áttértek az/önkéntes tagságra, a bányászok 95 százaléka pontosan fize­ti a tagiáruiékot. Foglalkozni kell a termé­szetbeni juttatások kérdésé­vel. Azt a reményét fejezte ki. hogy a bányász szakszervezetek munkájából a mérnökök is kellőképpen kiveszik a részüket. Draho® Lajos, a csepeli WM­gyáx üzemi bizottságának elnö­ke 22 ezer szervezett csepeli munkás üdvözletét tolmácsolt* a kongresszus lelkes tapsa köz­ben. Sásdí Sándor, * mataLnalkal­mazottak szakszervezetének táti­kára rámutatott arra, hogy a nenyeí következtében egye® szakmak­tervgazdálkodáa eredme ban már ma is munkahiány munkáshiány mutatkozik. A szakszervezetekre az a feladati hárul, hogy az ipar számára szükséges szakmunkán utánpót­lásról kellő időben gondoskod­jék. Kristóf István, a bőripari szakszervezet főtitkára kiemel­te, hogy ma havonta több mint 400 ezer pár cipőt termelnek a bőripar dolgozói a magyar nép­nek. Ezután Horváth Mihálv

Next

/
Oldalképek
Tartalom