Délmagyarország, 1948. október (5. évfolyam, 226-251. szám)

1948-10-19 / 240. szám

Kedd, 1948 október 19. nBLMAGYARORSZAb Estük születnek a mondatokból... Uj módszerekkel emelik az általános iskolák színvonalát — Bö—cö—mö—sö — igy betűzgetik a kis elsősök az is. kólákban azokat a számukra furcsán rajzolgatott vonalakat, amelyeket a tanító bácsi vagy néni ir nekik a táblára. Hu­szonhárom nap alatt el is sajá­titgalják a betűket, szépen las­san papírra is vetik, miközben a nagy buzgalomtól még nyel­vüket is kiöllik segítségül. Ennek az eddigi módszernek azonban rendkívül nagy hibá­ja, hogy amikor azután a be­lük összerakására, vagyis az olvasásra kerüli a sor, sehogy an sem megv a dolog és bizony nagv fáradságba kerül a taní­tónak. amig meg tudja értetni, mint áll össze a sok sö, mö, cö meg dö értelmes magyar szó­vá. a szavakból mondatokká Ezen a nehézségen akarnak most segíteni igen érdekes új­fajta módszerrel: a globális va<v ki­bontó módszerrel. Szegedeii még egy általános iskolában sem tanítanak igy, de az országban már hetven iskolában bevezették kísérlet­Jcéppen. Ila a tanév során be­válik. akkor jövőre az egész országban ezzel a módszerrel oktatnak majd. A kibontó módszer legfonto­sabb elve abból áll, hogy na­gyobb önállóságra szoktassa a gyermekeket, ne szajkózással ta­nítsák őket, hanem játékos mó­don szereltessék meg vele a tanulást. Ez a módszer tehát a gyermek lélektani fejlődésének útját követi és az iskolába ke­rült fiuk. leányok tulajdonkép­pen ott folytathat ják, ahol oda­haza abbahagyták. Játszanak. A megfigyelést fejlesztik kl bennük játékos módszerrel. A megfigyelést fejlesztő gyakor­latok készilik elő tulajdonkép­pen az olvasást A tanitő a gyer­mekek környezetében lévő tár­gyakra hivja fel a figyelmet. Az asztalra különböző holmi­kat, füzelet, könyvet, ceruzát, esetleg kis játékasztalt, játék­bútorokat tesz ki. — Forduljatok el gyerekek, - adja ki a vezényszót. Mire visszafordulhatnak, a2 asztalon néhány tárgyat fel­cserélve tatálnak. A felszólítás­ra sorra jelentkeznek, hogy ez •em ott volt, amaz sem ott volt • közben megtanulják, hogy mi jellemzi az egyes tárgyakat, eszközöket, mi van jobbra és mi van balra. A megfigyelést ezután olyan formákra irányítja a tanító a gyermekeknél, amelyek a nagy­betűk alapformáinak etemet Igy például az emberi fejjel az 0 betűt, a bal füllel a C-t, az asztal lapjával és lábával a T betűt és igy továbh. pisla. Laci, Rózsi, Márta — irja fel ezután a tanító a kis nebulók neveit vagy esetleg kis névjegyet is készít számukra. Régi bölcsmondás ugyanis, hogy minden ember számára legkedvesebb szó: a saját ne­ve A számára legérdekesebb jelképpel, tehát saját nevének jelképével, irásképével hódítja meg a tanulót a kibontó mód­szer pedagógusa. Később ösz­szccseréli a névtáblákat és ak­kor mindenki kiválasztja kö­züle a magáét. A továbbiakban már bátran lehet más szavakat is felírni, sőt egész mondatokat. — Nyiss ablakot! Töröld le a táblát! — írja fel a tanitó s nyomban el is végezteti ezt a feladatot, hogy megrögződjék az Íráskép és jelentése. Októ­ber végére igy már 150—200 szóra szaporodik az első álta­lános iskolá ok szóképtudása. Ezekből fokozatosan kihámoz­zák, kibontják az ismétlődő elemeket, ismétlődő szótagokat, belüket. Miután felismerte a szavakat, sokkal könnyebb szá­mára az abban rejtőző szó ré­szeket, hangokat vagyis betű­ket felismerni, melyek mind­egyike értelmes mondatokból szülelik meg számára. Észre sem veszi az első osz­tály és a nagy játékosság mel­leit három hét alatt mindenki folgékongan olvas, az év végé­re kisbetűkkel összekapcsoltán ir is, kérdésekre írásban vála­szol, sőt egyszerűbb mondato­kat fogalmaz is. A valóséihoz kapcsolódik ebben a tanitási módszerben minden és nem követel setn többet, sem kevesebbet a gyer­mektől, mint ami az adott pil­lanatban tőle telik. A kibontó módszer a tanuló képességeit, saját törvényei szerint akarja belülről kibontakoztatni. Az eddigi tapaszlalatok azt mutat­ják, hogy sokkal gyorsabban é\ eredményesebben lehet igy fő­ként az olvasást elsajátiitatni, de hasonlóképpen az irást is. Az idei tanév megmutatja majd ennek a módszernek gya. korlali hasznát és előnyeit, amelyek a színvonalukban, egy­re emelkedő általános iskoláin­kat még fejlettebbé teszik. L. Z. Három hivátó szegedi diákot kitünfeteti a kultuszminisztérium A négy országos nagydíj ogylkét Levendel László kapta A Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egységes Szerve­zete — MEFESz — amint arról vasárnapi számunkban irtunk — Budapesten megrendezte el­ső országos oktatási értekezle­tét Ebből az alkalomból az ország legkitűnőbb diákjait, ösztóndijjal és elismerő okle­véllel tüntette ki a kultuszmi­nisztérium. A kitüntetett diá­kok mindegyike nemcsak szak­mai szempontból válik ki a többiek közül, de a közösségi munka, a társadalmi munka szempontjából ts. Az uj diák­tipust igyekeznek ezek a fia­talok kialakítani, aki — Révai elvtárs szavaival — a szakmai tudás mellett nem hanyagolja el a közélet iránti kötelességed! sem. A 2500 forintos naggdijat az országban összesen négyen kapták meg, kőztük Levendel László szegedi szigorló orvos, az Apálhg István népi kollégi­um igazgatója. Levendel I.ászló a felszabadulás utáni első idők­től kezdve tevékenyen részt­Allami érdekeltségű vállalat átképez éa alkalmaz érlelmiaégi lérliakal éa nőket akvizíciós munkára. Politikailag igazoltak ajánlatai "Biztos jövő« jelige alatt a kiadóhivatalba kéretnek. Oi ITAOT mindenkil OU I \J |f I vásárolhat több havi részletre is a Versenybuiorraktárban a Főposta melleit KAKUSZI, Kelemen-utca 11. | llzem: KossnthL -sgut 5. vesz a diákmozgalmi munkák­ban. Megszervezője volt a sze­gedi Medikus Körnek, mint az első kari egyesületnek. A Sze­gedi Egyetemi Ifjúság Szövet­sí^ létrehozásában is fontos szerepe volt és az elmúlt tan­évben ott a főtitkári tisztet töl­tötte be. Eredményes munkát végzett a NéKOSz szegedi meg­szervezésében és vezetésével lett az Apátliy népi kollégium a legjobb kollégiuma az ország­nak. Mindezek mellett minden szigorlatát kitűnő eredménnyel tette le. A 300 forintos ösztöndijat Szegedről Király József böl­csész hallgató, a MEFESz sze­gedi csoportjának elnöke és Csorba Lajos orvostanhallgató, az Apálhg kollégium titkára kapta meg- Király József mint tanulóköri szervező végzett eredményes munkát és most van sajtó alatt a tanulókörök munkájáról szóló könyve. Csorba Lajots a Med!iikus> Kör és az Apáthv kollégium munkájá­ban töltött be jelentős szerepet és amióta népi kollégista, min­den szigorlatát kitűnően tette le. A kitüntetett diákoknak dr. Szánthó György miniszteri osz­tálytanácsos nyújtotta át az ok­levelet és a jutalmakat, utána pedig Ortutay Gyula kultusz­miniszter fejezte ki nekik elis­merését. Híívataloi Közlemény* A "Közvetlenül termő ame­rikai szőlőből szűrt bor forgal­mának szabályozásai tárgyra vo­natkozó részletes hirdetmény megtekinthető a hatósági hir­detőtáblán: Bérház kapu alatt, a vámhivataloknál, valamint" a közig, kirendeltségeknél. A^z ©TI a népé Az emberi élet a legdrágább kincs a demokráciában. A fel­szabadulás óta megtanultuk, hogy ha életünket szebbé, jobbá akarjuk tenni, akkor munkánk­kal, javainkkal fokozatosan kell tudnunk gazdálkodni. A terv­szerű mezőgnzdasági termelés és tervszerű ipari, munka mellett tervszerűen kell foglalkozni né­pünk egészségével is. Tény, hogy a népi demokrá­ciában az OTI teljesen együtt dolgozik a né pepii Nem volt könnyű dolga, mig ezt az utat kiépítette. Sokszázezer. dolgozó előítéletét kellett megváltoztat­ni, mert a régi OTI rossz em­léke még mindig élt bennünk. Igy az OTI szegedi körzetébe tartozó orvosok vasárnapi gyü­sükön hangoztatták: a most meginduló munkaverseny leg­fontosabb feltétele, hogy az OTTI-orvosok a lehető legjob­ban bánjanak a mnnkásbetegek­kel. Az OTI a munkásosztályé, a dolgozó parasztságé, tehát az intézeten keresztül őket kell szolgálnia ^ Vonatkozik ez az adminiszt­rációra is. Megszűnt már az a világ, hogy a betegnek nap­hosszat kellett várni a kis táp­pénzre, amit valósággal kegy­ként folyósítottak. Az OTI ve­zetősége, dr. Tököli József elv­társ, a "Kiváló munkáért* ki­tüntetett pénztárvezető irányí­tásával messzemenő eredménye­ket ért el ezen a téren is, akár­csak az adminisztrációs kiadá­sok csökkentésénél. Amennyit az ügyviteli kiadásoknál meg­takarítanak, annyival gyarap­szik a betegellátás előirányzata. Mig az irodai kiadásoknál má­jusban 27.5 százalék megtaka­rítást értek el, juliusban már 56.5 százaléknál tartottak. Nem hiába lett az OTI szegedi szer­vezete az országos munkaver­seny győztese. Kevesebbet tele­fonálnak, kevesebb a kiszállás, az önköltség fokozatosan csök­ken; míg májusiján 17 száza­lékkal sikerült leszorítani, ad­dig juliusban már 61 százalék­nál tartottak. A múltban a mezőgazdasági munkásoknak csak öregségi ss baleseti biztosításuk volt, ami azt jelentette, hogy ha öregsé­gükre munkaképtelenekké vál­tak, havi 6 pengő járadékkal a zsebükben nyomoroghattak. Vagy itt volt a tüdőbaj. Nem hiába nevezték népbetegségnek, hiszen a dolgozó kisemberek so­raiból szedte legtöbb áldozatát. Sok olyan foglalkozást isme­rünk, amely elkerülhetetlenné tette a dolgozók megbetegedését a szellőzetlen, dohos, rossz le­vegőjű poros műhelyekben. Mindez természetesen az egész­ségügyi intézkedések hiányát mutatta. Kinek fájt az elmúlt rendszer urai közül, ha a dol­gozó kisemberek sorait betegsé­gek ritkították? Olcsó volt a munkaerő, olcsó volt az ember. Most felemelték a tüdőbeteg­biztosítottak kórházi ápolási idejét egyévről kétévre, a tü­dőbeteg családtagokét 42 nap­ról 6 hónapra. Vállalta az OTI a fogpótlás részbeni költségeit: 4—11-ig terjedő fogpótlás esetén 25 szá­zalékig, 11 fognál több pótlás esetében pedig 50 százalékig. Ilyen az öregségi járadék kérdése. Ha van. aki igazán megérdemli, hogy öregkorában, mikor a szerszám kihull a kezé­ből, biztonságban éljen, az az öreg munkás. A Szakszervezeti Tanács XVII. kongresszusa is napirendre tűzte az öregségi já­radék kérdésének rendezését. Még ebben az évben egyesül a MABI és az .OTI, aminek szintén a beteg látja hasznát, mert azokat a hiányosságokat, amelyek egyes intézeteknél fen­állottak, a másik jól pótolhatja. Az OTI eddigi újításai, intéz­kedései, munkaversenye mind azt bizonyítja, hogy a társada­lombiztosító ma már valóban a munkásoké. Ha a múltból itt-ott még kisért is. de a szel­lem uj, demokratikus és ez a szellem nemcsak száműzi a mult rossz emlékeit, de megteremti a teljesen uj OTI-t. amely vég­legesen és kizárólag csak a dolgozóké. Nem lesz az idén szénszünet az iskolákban Dr. Sörös Jenő elvtárs tan­felügyelő jelentése szerint az iskolák államosítása után a nem állami tanszemélyzet álla­mi lélszámbavótele is minde­nütt megtörtént, igy a kultusz­miniszter valamennyi szegedi volt községi tanítót is átvette és megfelelő fizetési osztályba sorolta, egyben a belterületi is­kolák részére 10 ezer forint fel­szerelési segélyt utalt ki. A mi­niszter segélyéből padokat ké­szítettek. A tanfelügyelőség ott, ahol a szükség mutatkozott, a tanitói létszámot szaporította A tan­felügyelőség területén bét ilyen tanitói állás került betöltésre, kettő Pusztamérgesen. Az isko­láknak megfelelő mennyiségű tüzelőszer ált rendelkezés)-© ugy, liogy az idei télen szén­szünet nem lesz. A következő iskolák igazga­tói állását töltötték be: Szeged­Alsóközpontba Zsák Józsefet; Szalymazra Bodó Istvánt; Csengelére Berta Györgyöt; Röszkére Tóth Józsefet nevel­ték ki. Szegedi Állami Nemzeti Színház műsora Kedden, 19-én 7 órakor: Csongor és Tünde. >U« bérlet 1. Szerdán, 20-án 7 órakor: Blanco Posnet színvallása. —i Scapin cstngfe•'. »E« bérlet 3. előadása. Csütörtökön, 21-én 7 órakor: Csongor és Tünde. »S« bérlet L Tájszinház műsora: Október 22-én: Feisőközpont: SCAPrN CSINYJEI Október 24-én: Makó: IDEGEN GYERMEK. Még csah pár napig Gombos—Leitner 15 tagu revülársulata Pazar kosztümök. LuxusadA nincs I Polgári árahi Műsor alán dizőz-parádé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom