Délmagyarország, 1948. október (5. évfolyam, 226-251. szám)

1948-10-01 / 226. szám

60 fillér pekutáli ak a földbérlet bejelentéssel Smei, l9480kMb«v 1. Pfste* A SZOVJET FILM ÜNNEPE — A HALADÁS ÜNNEPE Dénes Leó A magyar dolgozókrszéles­-körü érdeklődése mellett rendezi meg a Mngvar-Szov­jet Müve ő'ési Társaság Sze­geden október 1—3-ig a szovjet film ünnepnapjait. Ezeknek az ünnepségeknek országos kultúrpolitikai je­lent 5 égük mellett más fon­tos hivatásuk is van. Pár­tunknak a napokban lezaj­lott országos oktatási érte­kezlete rámutatott arra, hogy az osztályharc kiélező­désének idején fokozottab­ban kel! vérteznünk magun­kat a marxizmus-leninizmus ideológiájával. Az erőteljesen elindított oktatási munkában nagy se­gítőtársat nyertünk a szov­jet filmben A szovjet fil­mek ugyanis a marxista-le­ninista ideológia szellemé­ben születtek; az élet reális ábiá o á át 'iszik vászonra. A szovjet filmművészet a nép igazi, valóságos arcu­latát mutatja és eszköze a nép anva'i, erkölcsi és kul­lurá i; felemelkedésének. Most, araikor mozgósítjuk Páliunkat, liogy sorainkat az oda nem való elemektől megtisztítsuk — a kispolgá­ri h • gv.'atokát itiküszöbo­jük. párttagságunk átfogó neve'é ével ideológiai egysé­güket megszilárdítsuk —• elő kell segítenünk a szov­jet filmnek a népnevelés eszközévé való beállítását is. Az eddig látott szovjet fil­mekben különösen megka­pó az a szoros kapcsolat, amely a szovjet művészet és a nép között fennáll — el­lentétben például az ame­rikai filmek kispolgári, a dolgozóktól Idegen világá­val. A szovjet filmben min­denkor éiő embereket lá­tunk, akiket nem lehet el­vá'asztani osztályuktól, kik­nek sorsál nem a vak vélet­len, hanem a cselekmények hátterében mozgó társada­lom uralkodó törvényszerű­sége irányítja. Az egyéniéle­tel; szoros kapcsolatban van­nak az emberi közösséggel és élesen megvilágítják a mögöttük álló társadalom gazdasági és politikai jélen­ségeit Megértjük a szovjet embe­rek hősiességét, amellyel a szabadság igazi lényegét vis"f .v-ft-K filmjeikben küzdenek. Történelmi film jeikbea megértjük a feltö­rekvő osztályok harcát, a művészi eszközöket, ame lyek nevelnek, szórakoztat­nak bennünket és útmuta­tást adnak saját életünk irá­nyítására. A napokban lát tunk városunkban egy síi nes filmcsokrot a Szovjet­unióban népszerű, tudomá­nyos és ismeretterjesztő fil­mekből. Megismerhettük be­lőlük a tudós munkáját, megtanultuk értékelni az üzemi dolgozók és a szellem embereinek nagyszerű telje­sítményeit. Mint a népne­velés fontos eszközei, utat mutatnak az uj-unagyar film­politikának is, amely már a nép kezében, a nép érde­kében s szocializmus építé­sét segíti elő. Lenin mondotta: »A mü­í vészetek kőzött a film szá­munkra a legfontosabb, t Ezt a tételt a Szovjetunió­ban megértették és bizonyo­san megérti a magyar film­gyártás is A magyar dol­gozók pedig különbséget tesznek a tőkés államok pro­i h i' Aszó, az uraf'kodó osz­tályok romlott ízlését ki szolgáló; á dolgozói elnyo­mását célzó »fihnkilUurája« — és a szovjet film közölt, mely uj és kitűnő művészi eszközökkel a haladás győ­zelmét hirdeti az egész vi­lág előtt. Sztálin elvtárs azt mon­dotta, hogy a film a Szov­jetunióban hatalmas, felbe­csülhetetlen erőt képvisel, mert lelki hatást jjyakorol a tömegekre, segítségére var a munkásosztálynak és a munkásosztály pártjának a dolgozók szocialista nevelé­sében, a tömegeknek a szo­cializmusért vívott harcra való szervezésében, a töme­gek kultúrájának és harc­készségének emelésében. A magyar dolgozók tanul­tak a Szovjetuniótól, felis­merték a fiira nagy jelentő­ségét, kezükbe vették a ma­gyar filmgyártást és az uj magyar filmeket uj, szocia­lista szellemben fogják ké­szíteni A szovjet film ün­nepén a magyar dolgozóba szocializmusért folyó harc­ban ismét segítségét kaptak nagy barátunktól, a Stov­tot uniótól. Kétszáz: milliót ruházzak be októberben PffieműKéh a jiszi djadagof 160 dekára — Ezer munkás­Njunak t»>zfosit;ák a tanulást — Kedveaó mim»*»hoiyekre osztrák be a továbbtanuló munkásokat — Ofc^ó rzóru­mol Hiipnak a do ciosé parasztok — Ve ömafjsefjélyi adnak a fóMbér'ö szövetkezetekne*< A Gazdasági Főtanács nagyjelentőségű határozatai A Gazdasági Főtanács csütörtöki ülésén a követke­ző határozatokat hozta: A finomliszt fejadagot 120 dekáról 160 dekára emeli fel. Ujabb 90 helységben en­gedélyezte a GF szabad ke­nyér forgnlombahozatalát. Államháztartásunk -- mint eddig is -— október hónap­ban is teljesen deficitmen­tes. Az állami vállalatok, amelyek a múlt hónapban 35 millió forint nyereséget fizettek be az átlain számá­ra, októberben 10 millióra emelték nyereség!>efirctűsü­ket. Közel 200 millió forintot irányoztak elő az államház­tartás keretében október hó­napban beruházásokra, be­lap leértve az építési program­Állami vállalataink termelé­sének értéke a múlt hónap­pal szemben 368 millió fo­rinttal, tehát több, mint 30 százalékkal emelkedett A GF munkásifjak fól­benFakásos gimnáziumának költségeire december 31-ig 807.000 forintot, szakérettsé­gire előkészítő tanfolyamok­ra 374.000 forintot éa az ezek mellett működő kollé­giumokra egy évre 2 millió 762000 forintot szavazott m * tv' mezőgazdaság 94 millió, a szövetkezetek 5.5 millió, az ipar közel 100 millió, a kül­kereskedelem 110 millió fo­rint hitelben részesül. A hároméves terv céljaira hi­telvonalon 30 millió forintot fordítanak a jővőMiőnaphan. A GF 673 vállalat pénz­ügyi tervét állapította meg. cg. A fél-bentlakásos . názramokban 25 osztályban osztályonként 40 tanulói van. tehát összesen ezren fognak tanulni ezekben. . Annak érdekében, hogy műszaki értelmiségünk a dolgozók legjobbjnibói ke­rüljön kf, a GF biztosítani kívánja, hogv a tovább t»­úífcó dolgozok munkaidő- ÍM beosztási kedvezménvben részesü'jenek. Kedvezőtlen munkahelyre való helyezé­sük és elbocsátásuk csak a szakszervezet hozzájárulásá­val lehetséges. A 10 holdon aluli gazdák részére kedvezményes áron, mázsánként 140 forintért, a 10 holdon felülieknek pedig 180 forintért biztosit a GF talajjavító mészanyagot ét szemléltető talajmeszesitésá kísérletekre is utaáitásá adott A GF határozata értelmé, ben az állam igen kedves­ményes áron szérumot bo­csát a gazdák rendelkezésé* ,re g kőtelező sertéspeetSa ellen? oltás végrehajtására,. Az 5 katasztrális holdat meg nem haladó ingatlanon doi» S zó gazdák — azok. aMb .ffeljebb egy-két prrféaí tartó álfetbírtokosok. akik­nek keresete a HeM pap­számbért nem haladja mej| és a konveneiós gjaedasáflfe alkalmazottak — 50 százalé­kos kedvezménnyel kapják a szérumot. A 10 holdoa aluli gazdák 25 iriázaléko* - kcdvei:a'nayel ka^ák a* oltóanyagot. A GF elhatározta, hogy a vetőmaniKíl nem rendelke­ző fdldmflvesszflvetkezetek — a földbéri őszővefkezetHt is — a kishaszonbériők v*­tómagszükségtelének f«?e»é­sére 200 vagon vetőbúzát H 50 vagon vetőrorsot adnak hitelre. AJ: USA hSd&sit A koreai csapatok kivonásának kérdésében Hz umitíkm Icofiiriün sfaeHenss Isaájájra! nemcsak a kommonlsiáka! érinti Az amerikai szlávok egye­sületének most tartott or­szágos értekezletén Leo Ka­ziczky elnök élesen elitélte az Egyesült Államokban fo­lyó kommunista-üldözést. Figyelmeztette a munkás­mozgalom vezetőit ne néz­zék tétlenül a kommunista­ellenes hadjáratot, mert a sem kommunista vezetőket is ugyano'yan sors éri majd, mint ami a náci Németor­szág minden szakszerveze­ti vezetőiét érte. EgyesAd a eseá és ss'esik fcssemfiisia r.árt A szlovák kouimunihSa párt eihaiározln, hogy egyesül a cseh kommunista párttal. Az uj párt neve Csehszlovák Kommunista Párt tesz. Az UNO politikai bizottság szerdai ülésén Spaak Iwlga ki­küldött uj napirendet 'jeejesz­tett elő, ennek tórgyai: 1. A* atomerőhi20ttsáű jelentése. 2. A Szovjetunió leszerel Ari Ja­vaslata. 3. A palesztinai kér­dés. 4. A görög kérdés. 5. A koreai helyzet 6. A volt olasz gyarmatok sorsa feletti döntés. Hosszú vita utón a bizottság Spaa'x napirendi ja­vaslatát" elfogadta, fgy tat an­gol-amerikai tömbnek a szov­jet javaslat elodázására irá­nyuló kísérlete megh -ult. Az Egyesült Nemeetek 10­titkárságának közleménye sze­rint a Biztonság! Tanáig hét­A franc'a KP A francia KP poüt.imi iro­dája nyilatkozatot osztott szét a laptudósító* között, amely hangsúlyozza, hogy a íranna nép sohasem megy háöoraba a Szovjet­enié ellen. A franciák mis népekkot kö­zösen küzdenek a demokrá­ciáért és a béréért s határo­zottan szemhctorda'nstf a há­borús uszítókká!, hogy mos­akadAlyorzáK nűnfls terveik megvalósítósát. A francia nép­nek a keiében vannak azok ós Ión délután ül össze g berlini kérdés ügyiben. A Times párizsi tudósító­ja hangoztatja, hogy a há­rom nyugati hatalom lépése igen nagy nyugtalanságot váltott ki az UNO közü­lésén résztvevő kiküldöttek között. Nagyon sokan fel­teszik a kérdést: miért kel­lett a berlini ellentéteket az UNO elé vinni. A tudósító megjegyzi: nagyon sokan hi­szik, hogv az Egyesült Ál­lamok szándékosan élére kívánja állítani a helyzetet. nyif&tkozafa eszközök, amelyekkel eltorla­szolhatja a háborúra bujtoga­tAs útját. A francia nép elítéli szovjerellenes katonai tömb lé­tesítését. A francia nép Visin­szkij Javaslataiban a béke­akarat szembeszökő bizonyíté­kát látja, valamint annak te­hetőségét, hogy a Javaslatok elfogadásával csökkennek a nyomasztó pénzügyi terhek, melyek megakadályozzák Fran­ciaország gazdasági és pénz­ügyi talpraálíitó-sát. A francia n!'p nem járul hoizá, hogy uj háf.-oru előkészítése kedvéért lemowfjon FronciaorssAg JojpS­ról a német jóvátéttíhex, A* >m«rlkslsk nem vonjék ki csap«(elk^( Koreéfeói A Saovjeianió külügyminSsa­tériuraa jegyzékben értesftri^v a* Egyesült Államok ir.osrkvct nagykövetét, bogv a Szovjeton-** kormánya méltányolva s korwj nemze!gyűlésnek a SzovjetünlA. hoz és az £ evesül! Államokba* Intézeti kérést, folyó év de­cember 3l-ig levonja csapatát KrakkoreóbóL A szovjet jesc­zék azt a reményét fejeri ft hogy az Egyesült Államok k kV­vonja csapatait Délkoceábói « említett határidőre. Aa Egyesült Államok kormá­nya tudomásul vette a Morjet kormánynak est az elhatározá­sát, de megállapítja, hogy « csapstok kivonásit Korea egy­ségével és függetlenségével szefüggő sokkal tágafcbkő^"ü kérdések egy részének tekinti. Ezért az E^'eiüto AltamoV or­zetcit a?, aracrikal me»bi • >tt ae UNO kőz-tvaléséi. fejti K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom