Délmagyarország, 1948. szeptember (5. évfolyam, 200-225. szám)

1948-09-17 / 214. szám

V. évi. 214. szám. Ara 60 fillér zeqedl Kender'ori üzemfenntartó munkásadnak versenyfelhívása Szesed, 1948 szeptember 17. Péntek Sürgölődtök a Belváros i-ben A Belváros I. pártszerveze­tünk huszonegy .pártmunkástól vonta vissza az igazolványt. Ezeknek nagyrésze a dolgozók osztályaitól idegen elem, mag. nagykereskedő,, paprikanagvke­reskedő. bútorgyáros és haron­!ó Persze vannak köztük olya­nok is, akiktől azért vonták meg a pártmunkás igazolványt, mert nem elég öntudatosak a pártmunka végzésére, — de az a tény, hogy pártmunkások kö­zött lehettek kapitalisták, sőt nagvkapftallsták is, mutatja a politikai Bizottság határozatá­nak szükségességét. Programnyilatkozatunk be­felező része leszögez!, hogy ».l Magyar Dolgozók Pá tja a szo­cialista társadalomért küzd. melyben mcgszfinrek a kizsák­mányoló osztályok, megszűnik Cmhernek emper által való ki­zsákmányolása ...« A Politikai Bizottság határo­zata tulajdonképpen párlpro­Igramunk megvalósításának egy része. A szocialista társada­lomért az ember — ember által való kizsákmányolásának meg­szüntetéséért csak azok harcol­hatnak. akik maguk nem tar­toznak a kizsákmányolók közé. A Belváros I huszonegy meg­vont pártlgazólványa is mutat­ja, hogy a pártszervezet ezt nem értette meg — elmulasz­totta a kellő éberséget. Több elvtársat nvg'évesztelt az a lá'­szat, hogy a pártija befurako­dott osz'ályidegen elemek »jó pártmunka!* végeztek. De miből állt ez a ,jő« párt­munka? Sürgölődtek a gyűlése­ken, a legkülönbözőbb módo­kon népszerűsítették magukat lés a társadalmi akciók, gyűjté­sek alkalmával kinyitották a bukszájukat. Mikor pedig ki­léptek a párt kapuján, szinte egv fokkal nyugodtabban csap­ták be munkásaikat, károsítot­ták meg a demokráciát — mini o többi tőkések. Mikor a Belváros /• szerve­zetünk megvonja ezektől a párt. munkás igazolványt és mikor a Politikai Bizottság h tározafa kimondja ez-knek az elemek­nek ellávo'itását a pártból, el következetességet jelent — a párt programjának következe' tes végrehajtását. Hiba volna azonban a Politi­kai Bizottság határozatának végerhajtását ugy felfogni, hogy listát, vagy számszerű kimuta­tást készilünk a khárandókról — és ezek eltávolítása után megállapítani, hogy a pártunk élcsapat jellege biztosilva van. Mert a határozat nemcsak a kizárásokról beszél, — illetve az osztály idegen cíemek eltá­volítása a pártból a kérdés egyik oldala. A másik, ami eh­hez kapcsolódik és ennél sok­kal döntőbb feladat — a párt­szervezet munkájának, ' belső demokráciájának, kritikai és önkritikái szellemének fokozd­sa; tehát élcsapat jellegének kidomboritása. Ezenkívül — és ezen keresztül — pedig a pá t­szervezet tagságának nevelései\ oktatása, hogy tagjaink, pált­munkásaink között munkában, kommunista magatartásban at élen járjanak­A munkásosztályból származó értelmiséggel együtt építjük a szociaüzmost Révai elvtárs beszéde a MAVAG dolgozói előtt Csütörtökön délután a MAVAG kultúrház nagytermében a dol­gozók ezres tömegei előtt taré tott előadást Révai József elv­társ, a Szabad Nép főszerkesz­tője. Révnj elvtárs beszéde kez­detén leszögezte, hogy demo­kráciánk csak akkor érdemli meg nevét, ha a szabadság mellett kenyeret is ad a nép­nek, de e mellett több ku'tu­rárn és műveltségbeli felemelkedésre is szük­ség van, mert nem lehet szocializmust épiten! munká7© z á'y' ől sz<r­mnzö értelmiség nélkül. Az iskola is a dolgozóké lett és megszűnt a válaszfal az is­kolatípusok között, de a tanú­tok osztiálvösszelétete nem vál­tozott ineg. A proletár munkás­gyermekek léhát eddig nem tudtak behatolni az uralkodó osztályok műveltségi monopó­liumának fellegváraiba és ha ez a fejlődési ütem marad, akkor 50 év keli a megillető hely elfoglalásához. Arány1í»1antág van tehát a munkásosz'ály po'ill­kai hatalma és a műve­lődés lerén elfoglalt helvzete körött, amiből az következik. hogv rendkivn'l rendszabá lyokra van szükség, liogy az o.rszárt életében vég­hement gazdnsé«t és ha­talmi változások vértre a közén- és főiskolák létszámának szociális öiszr'éte'ébcn is vissza­tükröződjenek. A dotóozó osztályok szemoon«|ei kulfur­potitikal táron 's érvényesülnek A származás vizsgálatánál más a faji megkülögböztelés és más a szociális megkülönböztetés. Récén a fasiszták elsősorban a szegény zsidókat zárták ki az egyetemekről, a demokrácia pedig nem zár lei senkit, ép­oen ellenkezőleg a kirekesz­tett dofgozó osztátvok gyer­mekeit akarjuk beengedni. Nem a vér összetételét vizs­gáljuk, hanem azt, hogv ki­nek van munkában merté "e­sedett tenyere. Kultúrpoliti­kánkban, mint minden egyéb léren is o«z!áIyszemponÍóknt akarunk érvényesíteni. Ez nem igazságtalanság s ezt csak ugv érhetjük ef. ha a régi osztá­lyok túltengő százalékarányát leszorítjuk. A régi értelmiség mellett szükség" van uj munkísintel­lioeneíára is. De ne féfjen a régi értelmiség az uj érlel mi­! ségl ői. Ebősortian azonban an­nak az osztálynak a gvor­niekcibő! neveljük kl az uj értelmiséget, rmríy ataoja a, szoeiátís épí­tésnek és a társadalom lertön'udr.tosabh vezrtft o z a nv" yar nuri­kásosz'ály. A hároméves terv és az öt­éves terv a két értelmiség részére biztosítja, hogy lesz elég fóka, csak győzzék enni az eszkimók. A gimnázium eodi'g fs drága volt, de a népi demokrácia kö­telessége elhárítani áz anyagi akadályokat Ez meg fog történni. A munkásszülőktöl kérjük ax u| érte m'sógot Ahogy az uj magyar h d ere? részére a mun­kásosztálytól kértünk tiszteket, ugy ma uj mér­nököket, orvosokat, ta­nárokat, köztisztviselő ket, jogászokat és köz­gazdászokat kérünk a munkásszfllőktől. A népi demokrácia állama ís igyekszik könnyíteni a mun. kás.szülftk terhét, mert tudja, hogy a tanuló gyermek eleső keresete is megtámadja k kis család szociális alapjait Na­pok alatt olyan rendszabályo­kat követel az MDP, amelyek megkönnyítik már ebben a tan­évben a munkásifjak bejutását a gimnáziumba és az egyetem­re. A 8 elemit és 4 polgárid vég­zett, munkásszülőktől származó gyermekek részéi-? külön ötödik gimnáziumi osztály létesítését követeljük. De a rendelkezések­nek gondoskodniok keli, hogy a munkásgyermekek ellátását, tanszerét, tankönyveit és mind­azt, ami kell, hogy fejük a ta­nuláson legyen, államhatalmi eszközökkel biztosítsák. Buda­pesten, Győrött, Pécsett, Ta­tabányán, Salgótarjánban és Ózdon kelt érvényesíteni ezt a rendelkezést, mint az ország hat legfontosabb ipari gócpontján. Az MDP köveleit, mogy egyelőre Budapesten még ebben a tanévben létesí­teni kell egv egyeszten­dős előkészítő tanfolya­mot az egyetemre való felvételre fiatal üzemi műnké ok számára, mely egyben érettségi bizo­nyítványt is ad a ínortfc­Ic'ő vizsgák leiét !c után Nem ideális érettségi nélkül bejutni az egyetemre. Fontos tehát, hogy a munkásgyermek ne négy, hanem egy év alatt vé­végeshesse el a középiskola 4 osztályát érettségivel együtt i ezt a mí tehetséges gyermeke­ink meg is tudják tenni./ Egy. előre 800 munkás-ifjurót vaa szó és a kormányzat bizto­sit a kollégiumi lakáson, olcsó vagy Ingyen köny­veken és tanszereken kí­vül ösztöndijat ls a túl­nyomó többség számára, amely 100—200 forintig fog terjedni. De ez nem elég. Szükség vao a munkásosztály és a szakszcij| vezetek áldozatkészségére is. A szocializmusban ut fudományos maferlalisfa kuHurát kell én:fenl Az MDP felhívja a vallás- és közoktatásügyi minisztériumot, hogy bürokratikus huza-vona nélkül még ezévben mindkét tanfolyamot nyissa meg. Fon­A tagzárlalról beszél ma délufán Farkas Mihály elvtárs 4 pártszervezetek csoportosan hallgassák meg a rádióhözvetiiést A nagy budapesti párta ktiván a Sportcsarnokban pénteken délután Farkas Mihály elvtárs, honvédelmi miniszter mond fontos beszédet a Politikai Bizottság tag- és tngjelöltfelvételi zártiatra vonatkozó határozatá­ról. Farkas elvtárs beszédét a rádió délután 5 óra 10 perckor közvetíti. Szegeden az MDP Belváros I. Kálvin-téri nagyter­mében. valamint a Belváros II. Aradi vértanuk (Gizella) tér 4. szám alatti párthelyiségében és a rókusi kultúr­házban hangszórók közvetítik a rádióadást. Úgyszintén a városi hirdetőiroda hangszórója is közvetíti a beszé­det a Széchenyi-térre. A Nagyszegedi Pártbizottság fel­hívja az elvtársak figyelmét, hogy feltétlenül hallgasság meg minél nagyobb számban ezt a nagvielentőségü be­szédet. Pártmunkások feltétlenül hallgassák meg. Sntfos zavariiisok Jugoszlávia b m Fegyveres összeütközés a nópőrség és a tün­tető tömeg között — Elégedetlenségek a had­sereg kebelében Róma. szeptember 16. Az II Tempó jólérlesfllf Irt­erz'i forrásra h'valkozva jelenli. hogy Jugoszlávia kü­lönböző részeiben súlyos zavargások törtek kl. A na­pokban komoly öaszetiizésekre került sor Duha-Bcri­kaban és Szokolvicáhan a népőrség és a tüntető töme­gek körön. Az őrség kénytelen volt fegyverét használni. Sok a halott és a sebesült. A mult hét végén Zágrábban nagyarányú tiltakozó gyűlések zajlottak le. A noviszádi és a sembeel gyüjlő­íáhorban lázadás tört ki. A hadsereg kebelében az clé­i gedetlen°ég komoly jelel mtatkoznak. A hanjalukai tü­zérségi laktanya Tito-pártl legény-röge összeverekedett l a Tájékoztató Iroda határozatának híveivel. tos kérdés, hogy a bejutott if­jak mit tanulnak. Fontos, hogy haladó tudományra tanítsák őket. Például a közgazdaság egyetemen ne a kapitalizmus imádatára, hanem a szocializ­mus fölényére tanítsák nrg őket. Ugyanez a munka az áL talános iskolákban és a népis­kolákban is bekövetkezik. A reakciósok most azért kiabál­nák, mert a népi demokrácia materializmust tanít az iskolájá­ban. Tény, hogy materialisták vagyunk. Mindenkinek jogában áll, hogy vitába szálljon a materialista tudomá­nyos vPágnézetlel, d« megköveteljük, hogy senki se merje gyalázni a munkásosztály világ­nézetét. Ha az (iskolákban taníthattak, hogv hat nap alatt teremtődött a világ, akkor senki se akarja megakndályözni azt, hogy a demokrácia tantervei szénnf arra is taníthassuk a gyerme­keket. hogy a természetnek, a világ keletkezésének, fei'ő­désének és társadalmi fejlő­désének szigorú törvényszerű­ségei vannak. A természet és lársadaiorű törvényei metjia­merhelők, ennéRogva az em­ber által uralhatok. Arra ne­veljük a gyermekeket, hogy Urai fegvenek saját sorsuknak, a társadalmi és természeti tör­vényeknek. vagyis hogy a ter­mészet (örvényeit hasznosít­hassák nem rombolásra, ha­nem építésre, nem a lombon* bára, hanem atomfizikára. A szoeiatUmushan a kui kultúrát ts fel kell épl le"!, nj tudományos kuL túrát, mnterialtsfa kul­túrát. A kultúrában tff veze'ő szerenet biztosí­tunk n martvar munkás­nsz'átvnak. Rákost Mátyás Wadla « j©r­szót, hogv marxista-feninisia tudásunkat fokoznunk keh. Ea nemcsak a pártra, hanem na egész dolgozó népre romHco­zfk és ehhea az áttami okta­tás eszközeit 1* usénvbe keli venni

Next

/
Oldalképek
Tartalom