Délmagyarország, 1948. szeptember (5. évfolyam, 200-225. szám)

1948-09-16 / 213. szám

nsűlürlöfc, 1948 szepícniliter ffl. tctlucvanorstli PILLANATFEL VE TEL a kitüntetett egyetemi tisztviselőnőről, professzorról és az ü.b. elnök művezetőről zemiégy esztendőn keresztül csak órabérért éheztetté!c, mi­nimális keresetlet, »z egész fa­siszta egyetemmel, a Pintér-féle pribék garnitúra állandó üldö­zéseivel kellett megküzdenie. A szakszervezetben végzett, kiválő munkáiéért a köztársasági ér­demrend czüstfokozalát kapta. Ezt mondja: — örülni örültem a kitünte­tésnek, de én enélkül is telje­sítettem a kötelességemet és a jövőben is teljesíteni fogom. Az a véleményem, hogy egymagá­ban is nagy kitüntetés számom­ra az, ha pártomnak és szak. szervezetemnek dolgozhatom demokráciánk és a dolgozók megerősödéséért. Ezért tehát éppenugy folytatom munká­mat, mint eddig és elvégzem * rámvá ó kötelességeket. Azt már mástól tudtuk meg, hogy milyen körülmények kö­zött adták át Molnár elvtársnak a kitüntetéseket. Éppen elnököli az egészségügyi kongresszuson, am'kor il'ően megkérték, hogy függessze fel néhány perere a* ütést Miután elhagyta' at elnö­ki széket, közölték vele a ma­gas kitüntetés hirél és rögtön­zött ünnepség keretében adták A demokrácia kitüntetései lé­nyegéten mások, mini a hírhedt fasiszta világ megrendelhető és megfizethető ordői voltak. A kitüntetett* Mába vásárolt cí­met, rendjelet, szemébe híze­leglek, hafamögőtt kinevették, kigúnyol (ák. A dolgozók kitüntetése a munkának elismerése, nem pe­dig egy kormányzatnak végzett politikai ügynókölés jntalma. Az élmnnkásokat, a kiváló munkáért elismerteket, a köz­társasági Itf (önteteiteket oz egész ország hálája, megbecsü­lése vesz! körfll, mintaliogv há­rom kiváló szegedi dolgozó elvtársunkat és elvtársnCiikel halmozzák el a szeretetnek és az együttérzésnek minden jelé­vel. Czélényi Margit clvtársnő­ről. Molnár János és dr. Hété­nyi Géza elvtársakról van szó, akik a legutóbbi napokban ré­szesültek kitüntetésből becsüle­tesen végzett munkájuk -Jutal­maként Ciálényl Margit « »Kiváló munkáért* jelvényt kapta az egészségügyi szakszer­vezet javaslata alapjárt a szak­tanácstól. Régi munkása az egyetem­nek. Majd két éve dolgozik a szegedi univerzitáson, 14 évig volt Szent-Györgyi Albert tit­kárnője és ebeli minőségében arréi vált nevezetessé, hogy a világhírű professzorhoz képte­lenség bejutni, mert Czélényi Cerbcmsként őrizte Szent­Györgyit dolgozószobájában. Különös cselre és fortélyra volt szüksége annak, akinek mégis kikerült Czétényi elvtársiul éberségét kijátszani és a pro­fesszor elé kerülni.. Jelenleg az egyetem gazdasági hivatalában Bz igazgató titkára. Nagyon bol­dog, de azért szabadkozó és mindjárt azzal kezdi, hogy a kitüntetés nem is személyének hanem rajta keresztül vala­mennyi egyetemi egészságügyi dolgozónak szól. — Azt hiszem — mondja na­gyon kedvesen — azért kaptam ezt a szép kitüntetést, mert na­gyón szeretek dolgozni, de azért nagyon boldog voltam, hi­szen egyáUalában nem vártam. Az egészségügyi szakszervezel, amelyhez én is tartozom, 30 je­löltet hozott javasla'ba a szak­tanácsnak Ugv gondolom, hogy az egyetem történetében ez az első eset, hogy nem tudomá­nyos eredményekért, nem a ve­zetésért (öntettek ki valakit, ha­nem kizárólag azért a munká­ért, amellyel ha közvetlenül nem is. dc közvetve ugyancsak oz egyetemen folvő tudo­mányos, kutató, gvógviió ésta­níió munkát szolgá'la. Molnár János elvtársat, aki a központi egye-, »Amikor a márka-sere rendje tem üb.-nak elnöke, munkahe- megváltozott és az élehniszere­lyén, a g. h. javítóműhelyében ! ke! korlátolt mennyi égben utal­kerestük fel Művezető. Régi ták Jd, ezeknek az amerikai harcos elvtárs, aki az elmúlt re- J egyenruhába hűit spekulánsok­zsimben sokat szenvedett kom- nak segítségére jöttek az újból munista meggyőződéséért. Ti- i létesített >cse; epiacok*, amelyek át Molnár elvtársnak a rendje­let. Dr. H?(inyi 6é?a elvtárs, a belgyógyászat pro­fesszora az orvosszakszervezet utján szintén megkapta a »Kl váló munkáért* jelvényt. Kar­thausl egyszerűségei be'ende­zett szobájában szerényen há­rítja el a kérdéseket. — Megtettem, amit meg kel­lett tennem, — mondja Hetényi elvtárs. Dia a kitüntetést nagyje­lentőségűnek tartom, nagyobb; nak, mint ezelőtt. Továbbra Is nagy munkára ösztönöz, hiszen sok még a tennivaló. Az egye­tem gazdaságilag még nem he­verte kí a háborút, még r.agyon hiányosak a felszerelések és most arra összpontosul törek­vésünk, hogy végre a kliniká­kat teljesen rendbehozzuk. Erre 'égy éven belül minden remény meg ls van, mert a kormányzat áldozatkészsége egyre nagyobb mértékben fordul az égyele- jj mek felé. Azt szeretném, ha a' szegedi belgyógyászati klinika élk'iilka lenne necsak Magyar­országon, hanem egész Európá­ban — fejezte be nyilatkozatát Iletényl professzor. tfA rablás nem éppen legudvariasabb formája a vagyonszerzésnek" Hogyan gazdagodnak meg az amerikai megszálló csapatok katonái? Németország nyugati övezeté­ben élénk kereskedelem folyik a fekete piacon. Ernst Kirstein amerikai újságíró legutóbb cik­ket írt, amely megvilágítja a megszálló katonaság meggazda­godásának módszereit. »A jetele p'ac szervezett ban­da kezében van. Ezek az üzé­rek ősszekőlte'ésben állnak á megszálló hatalmak egyá'ta­lán nem válogatós képvise­lőivel, akik mindenára" meg akarnak gazdagodni.* • Az amerikaiak nasymennyi­ségfi élekri zerrel rendelkeznek és mivel a német árut meglehe­tősen olcsón árusítják, sokan az amerikaiak közül nem tud­nak ellenállni a kísértésnek, bármilyen botrányos uton jut­nak is hozzá az áruhoz.* • Bizonyos idő óta az ameri­kaiak — ugy a katonai, mint a polgárt szej ti élvek — szenvedő-' lyes szőnyeg^yüjtőkké lettek. Ezenkívül remek porcelánokat, drágakö­veket, ékszereket, ezüstét és aranyat, különböző értékeket szereznek cigarettáért, melyet ingyen kapnak.* •Ezek az emberek majdnem ingyen vásárolták meg a már­kát, becserélték dollárra és na­gyon gyakran küldtek haza 5— 6 számjegyű összegeket. a hadsereg ellenőrzése alatt ál­lottak.* A cikk szerzője igy folytatja: •Sok amerikai felesége na­ponta eljár ezekre a piacokra. Lehet, hogy emlékezteti ókét a hazájukban heveró árak olcsó eladására. Annyi bizonyos, hogy ilyen kedvező árusítás az Egye­sült Államokban sohasem volt. Néhány kllogram kenyérért gyö­nyörű ezüst teáskannát lehet •vásárolni*. A németek ugy találták, hogg ex nemi a lenitdvarta.sabb for­mája a rablásnak és bizonyá­ra ax amerikalak még a né­meteknél is jobban lel votrá­nalc háborodva, ha velük tör­ténne meg az, amit Ok csinál-' nak a németekkel.« Mldőnt a szerző a nyugati zó­na gazóisári helyzetét ilyen re­mek szikekben festi le és »nem a legudvariasabb formájú rab­lásnak* nevezi a spekulációt, cikkét azzal a találó megjegy­zéssel zárja le, melyet egy né­met telt nz ö jelenlélében­• Hogyha ez az amerikai demo­krácia, — akikor ezt tartsák meg maguknak.* ÚTMUTATÁS A Magvar Dolgozók Pártja Nagyszegeda Pártbizottság vasárnap délelőtt 11 órakor értelmiségi nagygyűlést ren­dez a Tisza-szí Ró nagytermében, amelyen Losonczy Géze. elvtárs, a Szabad Nép szerkesztője a wroclawi értelmiség: kongresszusról tart beszámolót Wrociarv — a volt Breslau — volt nemrégiben színhelyt a béke érdekében megrendezet* nagyszabású nemzetközt értelmiségi kongresszusnak. Az egész viKg haladó értelnw rögének legjobbjai gyűltek össze a kis lengyelországi város­ban. hogy tanácskozzanak korunk egyik legégetőbb kérdé­sérőt. "bogvan járulhat hozzá a haladó értelmiség a béke megvédéséhez, a termékenv nemzetközi együttműködéshez- az un,-oríisf 1k megfékezéséhez és letöltéséhez. Az egész világ útmutatást várt o kongresszustól, ame­lyen korunk művelődésének legragyogóbb nevei szerepellek Ott voltak nemcsak Kelet, de Nyugat legjobbjai is és ezért hatalmas jelentőségű az a tény, hogv a kongresszus szóno kainak túlnyomó töbhtóge ígázotta és elsöprő föhbrégge! tette magáévá a szovjet delcaSáeíő határozati javasfoíáf amelv a demokratikus felfo®'sl és szándékot juttatta kife jetó-re. A kongresszuson eleven valóságként (ehetett látni! a béke és a demokrácia egész világot áiffogő hatalmas ere­jét fav Wrocinw valóban példa és ufmutatás volt. Megmu­tatta. hogy a nagy nemzetközi békefront nem elvont és tar­talmai tan jelszó, hanem valóság, amely mögött milliók és milliók állnak a világ mindén részén. A kongresszuson el­fogadott határozat szerint az értelmiség a béke és a sza­badság védelmében áll a kommunisták álfái vezetett töme­gek oldatára ós üzen fiadat az imperializmusnak. A ma­gyar érte hm régre ís az a feladat vár, hogv a wroclawi kon gresszus szellemében megindítsa a munkái 's a megalakí­tandó értelmiségi nemzeti bizottság aeftítségévet az e*Mi ttméi erőfe'jesebben mozdítsa tnc|g Srleínrfséicünket a bélde a kultúra és a demokrácia védelmében. Losonczy Géza elvtárs vasárnapi beszámolójában errtf; a kongresszusról ós az azon hozott határozati javaslatról tart beszámolót, hogv uhnutatást adjon Szeged hafadő értelmi­ségének a lövőben rájuk háruló rendkívüli fontos felada­toktól. Vizsgaeredmények DEKOIACIO budapesti grafikus, kira­katdexoraciós munkát, rektámfestést jutánvosan vájiat. Cim a kiadóban. Az ipari munkásság az iskolaépítő akciéban sokat tanult és — kitűnőre vizsgázott. De emellett tanitott is. Megmu­tatta a falvak dolgozó paraszt­ságának, hogy a közősségért hogyan kell önzetlenül dolgoz­ni és nz iskolaátadási ünnepé­lyek megmutatták ennek a munkának kézzelfogható És szcmmellátható eredményeit. épületekben és szellemben uj­iászüteteti iskolákat. Mint már meg is irluk, a munkában «ok helyen bekap­csolódott a falu lns- és közép­parasztsága fe. Kflbekházán, ahol először lovat sem akartak adni, oz ujszegedi kendergyár dolgozóinak példás munkáját látva, velük együtt dolgoztak a félig ronr k Iák újjáépítésén. Tápén '700 köbméter földet és homokot fuvaroztak az iskola­építéshez, Al-zvőn ls segítettek — nemcsak fuvarral, \ hanem építőanyaggal is. Vannak azonban jelennéfeh, melyekre ennek, a kérdésnek kapcsán rá kell mutatnunk. Az eaz, hogg a zslros­raxlok a legtöbb helyen pasz­sztt*tásba vonattak — és ezen túlmenően nem ritkán — agi­tállak az iskolaakció ellen. A másik jelenség is, melyei a biharmegyei Mezőgyánon ta­pasztattunk, — ahol a szegedi! dohánygyár egyik b 1,'ádja ja­vította ki a község iskoláját — igen figyelemreméltó. A vasár­napi átadási ünnepélyre eljött a környező községek lakossága is. A jó hangulatban lefolyt ünneprég végén a környék ta­nítói. parasztjai. Közülük a fa­lusi MDP vezet óí is kérték a dohánygyáriakat, hogy: *c*ak még a ml iskolánkat renoválják meg-* Alá kell ezt huznunk azért, mert mutatja, hogy a falu dol­gozói most mrír bíznak a mart­Icássdgban, — de egyúttal ntí ís (untatja, hogy még mindig nem bíznak kellőképen önma­gukban. A fala dolgozói a gyakorlatban is látják é3 ef­ismerik az ipari munkásság kezdeményező es vezető szere­pét. Ez. azonban nem jelentheQ azt, hogy a parasztság ne ke®­deményezhetne akcciókat, — ellenkezőleg; a dolgozó pa­rasztság és munkásság szé,vét­ségé egyenesen szükségszeréivé, teszi a falu dolgozóinak ki­emelkedését a mutt rendszer­beli passzivitásból. Má'Tszóval azt jelenti, hogy a parasztéig végre saját ügyeit maga intéz-( heti. — olyan termelést formád alakíthat kt. vagy olyan iskolát építhet magának, amilyen teg­jahbm meg'elel érdekeinek, to­vábbi fejlődésének és az egész magyar népi demok ácta, szo­cializmus felé vezető utjának. kmnrheíei rsíiie^ isffís* tanáé** A Szegedi Szabadművelődési Tanács októlier 16-ától kultuT. napokat rendez Szegeden. A kutlurnapok egy teljes hét* re terjednek k? és felölelik kul* turális ételünk minden szekto* rát; művészetet, tudományt, po» Iilikát egyrészről, másrészről fogla'koznak oz ipari munkás* ság, parasztság és ifjúság pro* blémáival. Külön napot szá* nunl; a munkás-paraszt szövet­ség megteremtésére kulturális vonalon, külön politikai napot, szabad parlamentet szervezünk művészeti problémánkul a rea­lizmust tűztük ki, az Ifjúság kulturális problémájúként • néoi romantika kerül megvita­tásra szogazdasági Kiállítás és Vásár szegi 'em fesr te az utászlaktanyáiian U •MVáUsiaát «tli«tt)

Next

/
Oldalképek
Tartalom