Délmagyarország, 1948. szeptember (5. évfolyam, 200-225. szám)

1948-09-14 / 211. szám

KVAd, TÍ48 s2epiember tt. i) ejyw a fi f a k o kszie" 3 A román kormány eluíasiíjJA ^kbérpóiiékröi a rágalmazó és a valóságot csitusiaf osan elferdítő jugoszláv jegyzéket A jugoszláv külügyminisz­ter augusztus i25-én a román . kormányhoz intézett soroza­tos, rágalmazó és sérlő állí­tásokat tartalmazó jegyzéket nyújtott át a belgrádi ro­mán nagykövetnek. A válasz .megállapítja hogy ft jugoszláv kormány jegy­zéke elejétől végigJiamis. és rágalmazó állításokat tartalmai és kirívóan el­ferdül a valóságot. A román kormány kere­ken elutasítja a jugoszláv kormánynak azt a kísérle­tét, amely elvifafni próbál­ja a román köztársaság po­litikusainak szabad véle­wénynyilvánifási jogát. El­utasítja azt a vádat, nmelv szerint a rofeián politikusok a sajtóban, vagy a rádióban hadjáratot folytatnak a ju­goszláv népek ellen. Ellen­kezőleg, minden megnyilat­kozásuk a román nép ba­ráti érzelmeit tolmácsolja a (jugoszláv népek felé. A ro­mán knrmányUigy véli, hogy nemcsak joga, hanem egye­nesen kötelessége a sajtónak és a rádiónak, hogy a de­mokráciával megegyező szel­lemű tényeket és" vélemé­nyeket hozzon nyilvánosság­ra a romániai és a Romá nián kivüli politikai eleinek tény kedéseiről. A román kormány alapta­lan és célzatos állításként elutasítja a jugoszláv! kor­mánynak azt az állítását, hogy megsértette a román­jugoszláv kulturális egyez­ményt és a román hatósá­gok nehézségeket támasztot­tak volna azoknak a jugo­szláv parasztoknak, akiknek földjük van a román nép­köztársaság határ sávjában. Határozottan elutasítja a ro­mán kormány azokat a ha­mis és célzatos állításokat amelyek szerint állítólag nyomást gyakoroltak a ro­mán népköztársaságban élő szerb, horvát és szlovén lat­kosságrai. A (román kormány nem alkalmaz rendőrmód­szereket és nemi gyakorol nyomást egyes szervezetek határozataira. A Romániában élő szerb, htrvál, szlovén lakosság — eliíéü a JuKP jelenlegi vezetőségének politikáiét A román népköztársa­ságban élő szerb, hor­vát és szlovén lakosság csakúgy, mint bármely más nemzetiség a ro­mán lakossággal teljesen egyenlő jogokat (élvez és a JuKP jelenlegi veze­tőségének politikáját szabad akaratból 1161­* te el. Megállapítja a román kor­mány válasza, hogy a de­mokratikus elvektől való ei­A dolgozó parasztság és miüsScásslg összefogásának gyönyörű oéidaképe lesz a sze­gedi Mezőgazdasági KiáUifás Az emlékezetes sik<erü Sze­gedi Ipari Vásár után néhány nap múlva Szeged dolgozó pa­rasztsága vonul fel termel vé­nyeivel a Mezőgazdasági Kiál­lításra. A szegedi és szegedvi­déki föld népe elhozza a népi demokráciában végzett munká­jának eredményeit, amelynek most százszor nagyobb a jelen­tősége, mint eddig bármikor volt. Ez a kiállítás azt akarja bizo­nyítani, hogy a dolgozó pa­rasztság megértette a három• 'éves terv jelentőségét, magáévá tette célkitűzéseit és a maga két keze munkájával segíti azt. Ha a kiállítás gyakorlati oldalát nézzük, meg kell állapítanunk, hogy sikerét már eldöntölte az a tény, hogy a kiállítók száma jóval meghaladta az ezret. A szegedi parasztság elhozza te­hát földjének termékéit, ha­szorállatait, gyümölcsét, borát, bemutatja baromfi és nyulto­nyészetét és elégedetten mond­hatja: ezt pedig mind a dolgo­zóknak csináltam, hogy béké­ben, jólétben építhessék toiább az országot. Igy nyújtja ki a parasztság kezét a munkásság felé és ez a kézfogás még job­Jja-n meg szilárdítja azt a szö­vetséget, aminek HI5gvalósMsá­ség, a maga nemében páratlan lesz. A közel másfélezer kiállí­tó hatalmas anyagot bocsájt a rendezőség rendelkezésére. Ezer is a tennivalójuk. Az utászlak­tanya helyiségeit napok óta ala­kítják át a kSálliiás megfelelő elhelyezésére. A tágas istállókat tatarozzák, meszelik. Ide jön­nek a lovak, szarvasmarhák. A legszebb paripák, kancák, az Alföld jellegzetes bikái, tehenei, sertésekből a híres mangalica, yorkshirei és berkshirei fajták • látogatnak* el a szegedi kiál­lításra. Külön élvezetnek ígér­kezik a repgeteg aprójószág fel­vonulása, jönnek a szép pullo­vereket termelő angoranyiüak, az óriási belgák. Ott lesz a ki­állításon Szeged parasztságának egyre hasznosabban kitermelt sokféle gyümölcse, a messze­földőn híres homoki borai és természetesen a paprikaterme­Iés minden fázisa. A kiállítás­nak mindenesetre egyik teglá­togatoltabb része lesz az, ahol a négy szegedi mintagazda di­fit ja ki ezévi munkájának ered­ményeit. A mintagazdák egv-eb­ként a rendezésben és a bírá­latban is résztvesznek. * A hat napig tartó kiállttá* _ ^ szeptember 18-án, szombaton ért pártunk első perctől kezdve • délelőtt 10 órakor nyílik meg, küzdött- a dolgozó munkás és j azonban az eddigi szokástól el­a paraszt megljonthatatlan egy- térően a közönség már reggel légét. j 8 órától kezdve megteld ütheti A Mezőg -da ági Kiállítás,; és részivel** » mcjmyitó ün­jnint lálYámossáií_és érdekes.-.j.nflpséwa. „ tévelyedést nem 'szabad dip­lomáciai jegyzékkel elutasí­tani. Világos, hogy a jugo­szláv kormány a jugoszláv néppel szemben fennálló fe­lelősségét kívánja elrejteni. A román népköztársaság kormánya és (népei megvan­nak győződve arról, hogy Jugoszlávia népei szembe tudnak helyezkedni az im­perialista nyomással iés' meg­találják annak (módját, hogy lehetetlenné tcgyéJctaz impe­rialista terveket, amelyek arra törekszenek, hogy alá­ássák Jugoszláviai'szomszéd­ságában élő népek közös ér­dekeken nyugvó barátságát. A román nép és $ kor­mány a szocializmus felépí­tésének utján halad. Teljes mértékben meg van győ­ződve n szocializmus erőinek győzelméről, a béke egyesült frontjának győ­zclmóről, amelyeit: nagy felszabadítónk* a'szocia­lista szovjet köztársasá­gok szövetsége vezet. A' román kormány elutasít­ja a jugoszláv " kormány jegyzékét. A Gazdasági Főtanácsnak azt a rendelkező H. hogy o ­tábor 1-től kezdve a lakbérek után 15 százaléko- laktú ­pótlékot íkeii fizetni, az ország dolgozó, megnynuvl ,.>al vt 1ék tudomásul, mert ezzel tehetővé válik, no':* a dolgoz*' lakásviszonyai 'megjavuljanak ós az fs, hogv az *pü nunk. -• ság. továbbá igen sok 'kisipari dolgozó munkát - M'joa. Kí • tudomásu, hogy ma. a hátorus rombolások /övet'-relében - ­nem .is beszélve a roinháznkrói — alig van r.fyan hí amefviketi ne lenne javítanivaló. A sok rossz é- 'egészsc leien lakás azonban nemcsak annak a következménye, ho háború dúlta vég)g az országot, hanem az is, hogy 'a há. tulajdonosok legalább egv évtized óta nem javíttatták m< a lakásokat. A íakbérpótték bevezetése kettős célt szolgál. Az egyi : BZ, hogy a Iakr.sócat rendbehozzJk, tatarozzák, másrés. jiodíg a munkanélküli építőmunkásságot juttatják munkáho Az állam a maga óriási újjáépítési kiadásaival nem fedezhe.' a házak immár elodázhatatlan tatarozási költségeit, mert hároméves terv olyan hatalmas építési lernházási ősszeg: ket igényel, hogy a háztatarozáshoz szükséges összegeket a államkasszából íiem fedezhetik. A iakl>éri>őUék télies egé­szében az ujjáépilkezés céljait szolgálja és azt, hogy a.­épilkezéscket a hároméves terv előirányzatánál nagyobb mér tökben tudjuk elvégezni. A fakbérpótíékot 'természelesen nem a házlufajtfono kapja, hanem az álfám, auiety a beruházási, építkezési mun­kálatokat előirányozza és elvégzi. A ic akció hírverése ezzo szemben meddő, kárbaveszett, mert hiszen köztudomású, bog ircyanaKkor, amikor az újjáépítést szolgáló lakbírpótfékot a állam bevezeti, ugyanakkor jelentős árcsökkenéseket "haj toft végre a cukornál, a cukorkáknál, a küfönhöző édesipar készítméuye'ÍOlé 1, felérne'fék az eddig.' "fejadagokat, meg­jelent a szabadkenyér. De fontos annak a kihangsúlyozás; jis. hogv a fasiszta rendszeriben az átlagjövedelem 25 száza tékát tette Só a lakbér, .ma pedig ez az ősszeg ítTagbar a dolgozók jövedelmének tíz százaléka. A tákhérpóf'ék te hát nem olyán jelentékeny összeg, amit meg ne fndnánaf fizetni, "hiszen ezzef ismét lovábhénítjük az országot, mf Byobb lendületet adunk a (akásépltkczésekaek és így nagy ban Csökkentjük a lakáshiányt. Mint említettük. a 1 fi szá zafékos lakbérpótték nem' a háztulajdonos többletjövedel­me. aif minden fakbérfi'zeléskor köteles a lu'aidonos vag­o házat kezelő aZ állampénztárba befizelni. a 1 lefizetett ös­szegűek rendeltetésit céljaira vaTó fordításúról "maga az á'­lam gondoskodik. A iakb?-pótlék egy éven át terheli csak A lakókat és ezzel a liefízetésset ismét ujabb lendületet adunk a lakásépítésnek és Csökkentjük veíc a munkanél­küliséget. Honvédsépüiik ünnepnapján Szeged dolgozói hitet a néphadsereg melleit Táviratban üdvözölték Farkas Mihály elvtárs honvédelmi miniszteri Szeged zászlódiszbc öltö­zött utcáin és terein, ezres tömegek részvételével ünne­diúksjíg és a sportegyesületek, valamint a szegedi motorosok alakulatai. A felvonulás után peltélv a 100 éves honvédsé-/megkoszorúzták a sz^edi 48-as get. A nagyszabású ünnep­ségek szombaton délben a városi uiuzeumban a 48-as muzeum megnyitásával kez­dődtek. Almegnyitáson Dicz­falussy Ferenc rendőrvezér­őrnaigy ésíSzőlie Mihály mu­zeum igaizgatő mondott be­szédet. ' i Este a szegedi honvédek, rendőrök, a Szabadsághar­cos Szövetség (tagjai és a tö­megszervezetek, valamint az egyesületek kiküldöttei fák­lyás felvonulást rendezlek a városon keresztül a Stefá­niára, ahol a vasutas és a szegedi keudergyár zeneka­ra térzenével szórakoztatta a megjelent tömegeket. Köz­ben az ujszegedi parton a eBrlalanlót az ui hídig tü­zek gyulladtak és 48-as nó­ták hangjai hallatszottak át Tiszán. Áz úttörők, a cser­készek és a diákok énekel­tek tábortüzeik mellett. Ugyancsak a Bertalan em­lékmű környékén a több. mint száz lampionos csó­nak és kajak sorakozott fel és lassan megindult a hid felé. A vezércsónak orrán hatalmas kivilágított ötágú csillag fénylett. A honvédnap vasárnapi ün­nepségrf a kora reggeli órákban zenés ébresztővel kezdődtek. Kilenc óra tájban került sor a hatalmas felvonulásra, amelyén résztvettek a honvédség, ren­dőrség, Szabadságharcos Szö­vetség, az ifjúsági lömegszerve­zctejh az üzemi munkás;,ág, a emlékművet, a Kossuth szobrot és a szovjet hősi halottak em­lékműveit, Délelőtt fél 11 tájban kezdő­dött a Széchenyi-téren az ün­nepség legkiemelkedőbb pontja, a nagyszabású lionvédgyülös, amelyet nagy tömeg hallgatott végig. A H'mnusz elhangzása ulán Pctri Fe ene főhadnagy mon­dott megnyitót, mnjd Hartal Ernő ezredes, a szegedi hort­védkerüret parancsnoka emelke­dett szólásra. — A demokratikus honvéd­ség — mondotta — több mint hároméves fennállása után vég­re eljutott oda, hogy megszer­vezze ujtipusu néphadseregét, amely tisztikarával és korszerű felszerelésével lényegesen kü­lönbözik az imperialista álla­mok hadseregétől. Beszéde végén rámutatott ar­ra, bogy nemcsak a technikai feltételek biztosítják honvédsé­günk jövőjét, hanem a nép fiai. bőt képzett tisztiicar és Farkas Mihály elvtárs, az uj honvé­delmi miniszter, akinek nem­csupán munkás származása, de harcos politikai múltja Is min­derre száz százalékos biztosí­tékot nyújt. A szegcdi kendergyár zene­kara játszotta el ezután a Mad­rid védői ehnü indulót, majd dr- Jánossy Ferenc ezredes, a bonvédelmi minisztérium kikül­dötte mondott beszédet. Rámu­tatott arra, hogy a honvédnap ünnepségei során prszáaszerte megmozgatott hatalmas töme­gek bizonyítékai annak, hogy a magyar dolgozó nép sajátjá­nak ismeri el a honvédséget. Utána Papdi György elvtárs, országgyűlési képviselő, az MDP nagyszegedi pártbizottsá­ga nevében üdvözölte az ün­neplő honvédséget és kihangsú­lyozta, bogy a Magyar Dolgo­zók Pártja., amely a legnagyobb szerepet játszotta az nj, nép­hadsereg megteremtésében, a jövőben is mindent megtesz a magyar demokrácia honvédsé­géért, az 1818-as szabadsághar­cosok méltó utódaiért A honvéd gyűlés végén Si­mon Béla, a Szabadságharcos Szövetség nevében mondott be­stédet és határozati javaslatot terjesztett elő, amelyet nagy lelkesedéssel fogadtak1 cl. A ha­tározati javaslat szerlnt a gyű­lésről üdvözlő táviratot küldtek Farkas Mihály elvtársnak, az uj honvédelmi miniszternek. A délifaán folyamán rendez­ték meg a lionvédnapok sport­műsorát. Este nyolc órától pe­dig térzen'3 volt a Széchenyi-té­ren. Ezt nagyszabású kultúr­műsor követte, amelyen a hon­védség, rendőrség, a Szabadság­harcosok és az üzemi dolgozók kulturgárdáii, dalosai és szava­zói szerepeltek. A kullurmflsor után a késő éjszakai órákig tartó szabadtéri lionvédbái szó­rakoztatta, az ünneplő közönsé­get. Szeged méltón ünnepelte meg a magyar honvédség száz éves fennállásának ünnepét s a sze­gedi dolgozók hitet tettek saját hadseregük, a demokrácia nép­hadseregei mellett-

Next

/
Oldalképek
Tartalom