Délmagyarország, 1948. szeptember (5. évfolyam, 200-225. szám)

1948-09-10 / 208. szám

R&iTel?, 434S szoptfeiiTOer TIT, DCLMACTARflR S £A W Rétkosi Mályás: Mm fokozofta&Eian támogatjuk az ujgazdákat és törpelilrtokosokat Kiosztották a mintagazda jelvények el és oktevetehet BudrposI, szeptember 9. Az országos mezőgazdasági termelési értekezlet máso­dik napján Nagy Imre, az országgyűlés elnöke mon­dott beszédet. Az MDP ne­vében üdvözölte a kongresz­szust. — A dolgozó parasztság válaszúihoz érkezett — mon­dotta. — A két lehetséges ut közül az egyik, amelyet őszintén ajánlok, a gazdasá­gi fejlődés, a szociális és kulturális felemelkedés, aiz emberi élet egyetlen járható útja. A magyar mezőgazda­ság legutóbbi száz éve, a másfélmillió kivándorlói a legjobb cáfolata annak, mint­ha a parasztság meg lett volna elégedve a kapiializ­pmssal. A kapitalizmust a kulá­kok sem tudják megfia­talítani. u) életre kelte­ni: velük együtt fog meghalni. A válaszul elé érkezett dolgozó pa­rasztság ne maradjon meg a régi kapitalista utón, hanctn bátran és határozottan lépjen a szövetkezés útjára. Senki sem akar kényszert alkalmazni belépésre, legke­vésbbé a kormányzat, mely­nek cselekedeteit "a dolgozó nép, nem utolsó sorbain n dolgozó parasztsság vágyai irányítják. Senki sem akar­ja a' parasztságot a szövet­kezés útjára kényszeríteni. Erre legnagyobb bizonyíték aiz MDP elvi állásfoglalása. Munkások a la-u kizsákmányoló! ellen A faluban a tőkés ele­mek a dolgozó paraszt­ságot kizsákmányolni igyekeznek. Ebben' a harcban n munkásság szervezett erőire és irá­ny ilására van szüksége. Célszerűnek tartjuk, ha a parasztság különböző szer­vezetei saját vezetés alalk ál­ló egyetlen, erős paraszti ér­dekvédelmi szervezetté ala­kulnak át. Ez megszázszo­kozza a munkás-paraszt szö­(velség erejét és az uj Füg­getlenségi Frontban a dol­|»ozó parasztság méltó kép­jviselőie és a népi kemokrá­szilárd belső támasza ti a lesz. Ezután Benesik István földmüvelésügyi államtitkár szólalt fel. Erdei Mihály, a FÉKOSz alelnöke a haszonbérleli rendelet nagy, jelentőségét méltatta. E rendelet felszá­molja a magyar falun, kü lönösen a tiszántúli megyék­ben lévő nagy munkanélkü­liségei. Erdei Mihály beszéde közben lépett a terembe Rákosi Mátyás minisz­terclnökhelyrttes, akit nagy éljenzésset fogad­lak. Dobi István miniszter me­leg szavakkal köszöntötte Rákosi Mátyást és felkérte, hogy szóljon az értekezlet tagjaihoz. v. Háhosi elvtárs beszél a mintagazdákhoz 1 lakosi Mályás miniszter­írliiüklielycltes örömét fejez­te ki afelett, hogy résztve­liefett a kongresszuson. — Ez az értekezlet — mondotta — bizonyítja, hogy (jó kézbe ad la a magyar de­Inokrácia 1945 tavaszán a jgrófok és ezerholdasok föld­ijét. ürülök annak, hogy a mintagazdák java az uj­gazdákhól és lörpegaz­dákból kerültek ki. fahíd »íl. amit a d"" kus államrendszerünk Inti adn!. a jövőben még íokczo't ibhan adjuk meg «z ujgazdáknak és tör­pebirtokosoknak. 'Annyi állami mezőgazdasá­f " i gépet bocsájtunk rendel­ezésre, amennyi1 gyáraink 'adni tudnak. Igyekszünk ne­mes vetőmagot, fajállatot és kölcsönt adni. A falut Is a szocializmus viszi előre A továbbiakban a várható nagy mezőgazdasági terme­lési versenyről beszélt. Hangsúlyozta, hogy ha nem akarunk alulmaradni, akkor nagyon fel kell készülnünk a versenyre. Ezt a feladatot már most elkezdjük, liogy versenytársaink le ne gyür­jenek bennünket és a ma­gyar mezőgazdaság ne ke rüljön még egyszer olyan helyzetbe, mint a harmin­ca sévekben. Előre meg mondható, hogy/ a szocializmus építése fogja a falut is előre \inni, mint ahogy előre vitte a várost. Ifi fog de­rülni, hogy a szövetke­zés hatalmas lépéssel vi­szi előre a parasztság ügyét. Gyorsan elérjük a kitűzött célt, hogy magyar paraszt­ságunk müveit, jómódú le­f ven, kapja meg mindazt la ásban, kulturában és az életszínvonalban, amit a magyar demokratikus or­szágtól elvárhab Kövessétek nyugodtan a Magyar Dolgozók Párt­ját, a magyar kommu­nistákat, akik eddig is biztos kézzel és jói ve­zettek benneteket. Kö­vessétek bátran őket, mert nem vagyunk egye­dül. Velünk vannak a népi demokráciák és a nagy felszabadnánk, a hatalmas Szovjetunió. (Nagy taps.) Megragadjuk a történelmi alkalmat és azt a magyar dolgozó nép, ai parasztság, munkásság üdvére fordítva, megvalósítjuk azt az orszá­got, amelyről Kossuth, Pető­fi és Táncsics álmodozott. A beszéd elhangzása után a kongresszus tagjai lelke­sen ünnepelték Rákosi Má­tyást, akinek Dobi István mondott köszönetet ai pa­rasztság nevében azért a munkáért, amelyet a - sze­gény parasztság felemelése érdekebeu pártjával együtt kifejtett. versenyt az őszi termelési terv sikeres végrehajtására, álljon csatasorba jövő évi benyerünk biztosításáért minden dolgozó paraszt, álljon versenyben me­ggye a megyével, járás a járással és község a köz­f seggel. Az őszi gazdasági munkák ' jó és sikeres elvégzésével te­gyünk hitet az ipari mun­kássággal való szövetségünk és népi szabad demokrati­kus hazánk mellett. Szegedi minlagazdáh Ezután Dobi István föld­művelésügyi miniszter és Keresztes Mihály államtit­kár ünnepélves keretek kö­zölt adták át 300 mintagaz­dának a sMintagazda* jel­vényt és a kitüntetésről szó­ló díszoklevelet. A mintar gazdák az országos mező­gazdasági versenyirodától jutalomképpen forintot kaptak. 1000—lOCu' Csongrád vármegyéből: Zöld Imre ,Csongrád), Nagy­is'ók József (Csongrád), vaj­da Imre (.Szintes) Kucsor.i János (Kistelek) Bánfi Fe­renc (Szegvár) Szabó lmr. (Nagy .:;>jocs) Szilágyi Já nos (Szentes) Dobó Feren< (Ifiskundorozsma). Szegedről Fodor Sándor (Szi(vma') Ökrös József (Szeii tmihálvt elek). Nyit­ra Antal (Szeged. Sza­badkat-ut 6.), Papdl Jó­zsef (Királyhalom). Dobi István földmüvelés­ügyi miniszter zárszavában hangoztatta, hogy a szövet­kezeti termelési rendszér fejlődésének eredmény k nt a magyar falu rövi 1 néhány esztendő alatt az átinlános elégedettség és jólét helye lesz. Az u} miniszterek é*etra*zai Felhívás a parasztsághoz Ezután Szabó Miklós deb­receni mintaeazda az érte­kezlet 300 mmjngazda részt­vevője nevében felhívást ol­vasott fel az ország dolgozó parasztságához. A felhívás megállapítja, hogy a felszabadulás óta el­telt 3 és fél esztendő mély­reható politikai és gazdasági változásokat hozott az or­szág életében. Már nemi a nagybirtokosok és nagytőké­sek, hanem az ipari mun­kásság és a dolgozó parasz­tok az ország gazdái, akik maguknak épitik az orszá­got. Most ismét nagy feladat előtt állunk — mondjál a fel­hívás. 3 és fél millió hold földet kell gondosan tisztí­tott és csávázott kenyérga­bonával bevetni és szántó­területűnk többi részét tar vasziak alá most ősszel fel­szántani, hogy biztosítsuk magunk és országunk jövő évi kenyerét. Ma jobb felté­telekkel indulunk neki az őszi munkának, mint bár­mikor. A jó termés után tincs n eiNL uávm •» * Naponta friss pürkBIésI Rák: RIMSZ-UTCII. gondunk vetőmagra. A' gépállomások biztosítják a jó és olcsó gépi inun­* kát A szövetkezeteken keresztül jóminőségü, nemesitelt vető­magot, kamatmentes mü­trágyahitelt kapunk. Mind­ez a támogatás azonban csak akkor lesz eredményes, ha mi, dolgoző parasztok a termelési versenyt or­szágos tömegmozgalom­má szélesítjük ki. Csatasorba a jövő évi kenyérért Ezért felhívással fordu­lunk valamennyi paraszt­testvérünkhöz, indítsanak Ontöihefők már a Fehérlő szikes fe'iiletei A Fehértó szikes területei­nek őntözhetővé tétele és ter­mékennyé változtatása érdeké­ben néhány hónap óta na­gyobb közmunkákat végeztek a hatalmas vízterület kornyé­kén. Most fejezték be ezeket a munkálatokat, amelyeknek megünneplésére Szatymazra gyűltek össze az összes munká­sok. A Város részéről Róna Béla és Somogyi Imre tanács­nokok jelentek "meg és ott volt az éppen Szegeden tartózkodó Vass Piroska, Szombathely helyettes polgármestere. Farkas Mihály 1904-ben született Abaujszántón proletár családból. Rövidesen Kassára került. Tanulmányait korán abba kellett hagynia és nyomdász lett. Az ifjumuukás mozgalomba 16 éves korában kapcsolódóit be, később a cseh­szlovák ifjúm unkás szövetség keletszlovciiszkói titkára volt. Munkásmozgalmi tevékenysége miatt hosszú időt töltött bör­tönben. Amikor a munkásosz­tály felvette d harcot a fasiszta mozgalmak ellen, Farkas Mi­hály Spanyolországban, Né­metországban és mindenütt har­colt, ahol a munkásosztály megütközött a fasizmus erőivel A spanyol polgárliábora után a Szovjetunióba került. Itt a ma­gyar nép ügyéért dolgozott Rá­kosi Mátyás közvetlen munka­társaként. Amikor a háború ki­tört, a frontra ment, hogy a magyart" honvédek életét ment­se, a honvédség ezreinek szer­zett szállást, ételt, gyógyszert. 1944 őszén Gerő Ernővel és Révat Józseffel érkezett haza Magyarországra. Még a felsza­badító harcok közben szervezte a Függetlenségi Frontot, ve­zette a kommunista pártot. 1945. tavaszán belügyi államtit­kárrá nevezték ki, s mint a rendészeti 'ügyek vezetője tevé­keny részlvefí a demokratikus magyar rendőrség megteremté­sében. Az MKP első országos értekezletén főtitkárhelvettessé választották. A harmadik kon­gresszus óta a párt szervező­bizottságának H vezetője. 1945 őszétől Rákosi Mátyás helyette­seként intézte a párt ügyeit. A pártban végzett irányító, szer­vező munkáját miniszteri meg­bízatása után is változatlanul folytatja. Farkas Mihály a ma­gyar munkásmozgalom egvilr legnagyobb harci tapasztalattal rendéIkező legnagyobb képzett­ségű vezetője. Mimikét válasz­táson Baranya megye néne .küldte az országgyűlésbe. Nős, három gyermeke van. Erdei Ferenc 1910-ben született. Makói hagy­makertész család gyermeke. Is­kolái elvégzése után részfvelt * falukutató munkáién és a Márciusi Front politikai moz­galmában. Később Budapest mellett kerfaazdaságban dolgo­zott. Á háborít alatt érőteljesen résztveit a budapesti baloldali szellemi és politikai mozgal­makban.' Munkatársa volt a Szabad Szó politikai hetilapnak. Számos szociográfiai, társada­lomtudományi és történeti ta­nulmányt Irt. Politikai és tár­sadalmi tevékenysége miatt szer is börtönbe került. 1944 őszén Budapesten résztvett a Nemzeti Parasztpárt illegális újjászervezésében, majd a fron­ton keresztül Szegedre meni, ahol Szerkesztője lett a Füg­getlenségi Front első napilapjá­nak, a Délmagyarországnak és elindította a Parasztpárt nyílt szervezkedését. Az ideiglenes nemzeti kormány megala­kulásakor belügyminiszter lett s ezt a tisztségét 1946 novem­beréig töltötte !>e. 1915 nyarán a földin üvesszövetkezetek orszá­gos központja elnöke, 1947 feb­ruárjában a NPP főtitkára lett. Elvesül az UFOSz és a FÉKOSz A Kisgazdapárt politikai bizottságának ülése Budapest, szept. 9. A Füg­gésen Kisgazdapárt politikai bi­zottsága Dobi István eluökléső­vel ülést tartott. Gyöngyösi János külpolitikai tájékoztatója után Bognár Jó­zsef időszerű belpolitikai kér­désekkel foglalkozott. Bejeien. tette a kormányban történt vál­tozásokat és közölte, hogy az MDP péntekéin estére meghívást küldött az uj Függetlenségi Front előkészítése céljából tar­tandó első pártközí értekezlet­re. Ugyancsak bejelentette, hogy pinteken egyeSQl az UFOSz és a FÉKOSz. Dobi István ezzel kapcsolat­ban foglalkozott az érdekképvi­seleti kérdéssel ós javaslatára kimondotta a politikai bizott­ság, hogy! a Független Kisgazda­párt támogatja az uj érdek­képviseleti szervet és felhívja tagjait, hogy annak munkájából vegyék ki részüket. Dohi István közölte, hogy az egyesülés nap­ján a parasztszövetség elnöki tanácsa kimondja a szövetség feloszlását. Súlyos kritikát gya­korolt a szövetség központjá­nak múltbeli politikai és gaz­dasági magatartása és tevékeny­sége felett, ami indokolja fel­számolását Felszólította a Kis­gazdapárt tagjait vegyendk részt az egyesülés folytán lét­Ve jövő uj szervezet munkáié­ban és szerezzenek ott maguk­nak megbecsülést

Next

/
Oldalképek
Tartalom