Délmagyarország, 1948. szeptember (5. évfolyam, 200-225. szám)

1948-09-30 / 225. szám

Csütörtök, 1948 srept; 30. DF.LYÍ A GV AftORSZAK A szük keresztmetszetről Napjainkban sokszor talál­kozunk »a szük keresztmetszet* kifojeaéssdL Ez a fogalom szo­rosan a termeléssel van kap­csolatban és valamely gazda­sági cél eléréséhez szükséges tényezők között felmerülő a-árylalanságot jelent. P Idául, ha a vasiparban fo­lyó ermeljésben bizonyos gépe­ke' zeretnénk előállítani és eh­hez megfelelő mennyiségű vas, a vasérc hevítéséhez szük­séges koksz, gépeket megmun­káló felszerelések rendelkezé­sé kre állanak, azotjban nincs r .1 ondő kohó, akkór itt szök ke esztmetszelről beszélhetünk. A imnelés leszűkülését a kohó hiánya idézi elő. Ha B rfpő­(níriádtíin van megfelelő tversanyag, vannak feldolgozó g('; ek, viszont egy olyan lát­szó,lag jelentéktelen segédanyag, mint a varrófonál hiányzik, az * sz cipőtermelés korlátozó­dik. A termeié ben rtt szfikke­e* átmetszet a fonálnál van. A g 'dasági élet csatornái egy bi­zonyos ponton behorpadnak és s tarmclés Mbontakozátál ez R ho padás — a szük keresztmet­szet — akadályozza. A kapita­li' v gazdálkodásban a szük kr esztuaeszete! rendszerint ídékosan teremlik meg. A ei; ibészKésher srükséges var­ró fvnalat gyártó tőkésnek, — k ülönösen ha a piacon egyedül van — előnyös, hogy áruját ke­rt- ék. A termelést csak a lcg­szíkséftesebb mértékben fokoz­t hogy kevés áraiért magasabb p fitot érjen él A szük keresztmetszet a ter­mi ő eszközökön kívül az encr­y<.\ a nyersanyag és a munka­erő vonalán ís jelentkezhefik. A tervgazdálkodásnál a szük ke esztmetszelek kiküszöbölésé­re törekszenek. NézziVa meg, hogy állunk a szük keresztmet­tu. 'eb kéixlé.stVcI i tnagvar ipar (cré* A n»:i világháborúban W .u'jti' k megrongálódlak hid. Í iink eh iraztultak, göndiilő ál­itnánvnnk alig maradt. A ma­gvir gazdasági életben a közié­Ír1 lésnél teli át szűk volt a ké­re ztmetszet. Gyakorlatilag ez azt eredményezte, hogy 1945­Isen Budapesten igen magasak. Voh ik az élelmiszerárak, vi­ásont a vidék egves távoleső ré­szein egészségtelen árubőség ÓBoit elő. Ezért volt az »Arc­fcsd a vasút felé* mozgalomnak, fc közlekedésiig? helyreállításá­nak döntő súlya gazdasági éle­tünk fejlődésében. A második világháború után hiányos volt szcnterinelér fink is. Közlekedésünk és iparunk hely­reállítására tehát ezt a szénnél jelentkező szük keresztmetsze­tet kellett kitágítani A széncsa­tát dolgozóink megnyerték és ez ujabb lökés voli a gazdaság élet fejlődéséhez. iparunk jelenleg még né­hány helvea mutat szük ké­rész, metszetet. Termelőeszköze, ink állományához és munkás­lé: szimunkhoz viszonyítva ke­vés a kokszunk és vasércünk. Ennek oka, hogy kokszot is, vasércet is küllőidről kell be­hoznunk. viszont csak annyit hozhatunk bc, amennyit meg tudunk fizetni kivitelünkkel. Fa­iparunk is meglehetősen fejlett, üzemcink kapacitása sokkal na­gyobb, mint amennyi nyers­anyagot rendelkezésükre tu­dunk bocsájtani. Tehát a fa­ipari nyersanyaghiány ís külke­reskedelmi vonatkozású. A há­ború folytén állatállományunk tőnk-ement ezért bőriparunk is szük keresztmetszet. Ennek el­lenére a hároméves terv első évében a bőripar érte el a leg­nagyobb tulteljesilraényt. Ezt állatállományunknak a remélt­nél erőteljesebb gyarapodása okozta. Szük a keresztmetszet még a szappan gyár Iában, nyerspamutnál, a gyapjú kendergyártásnál, a hengerelt árugyártásnái fs. A textilipar­ban pamutfonő orsónk száma kevés. Emiatt szövőszékeinket nem tudtuk kellően foglalkoz­tatni. Érdekes, hogy országos ér­dekből maga a kormányzat is idézhet elö szúk keresztmetszc tct. Papírgyáraink rengeteg eel lulózct használnak fel. Ezt ne­mesvalutáért kellene behoz­nunk. A papírgyártás teljes ki­használása viszont nem elsőren dü életszükséglet, ezért takaré­kossági szempontból a celluló rebchozatalt korlátozzuk hároméves terv első évé­ben a fenti keresztmetszetek már jelentősen tágultak. A pa­muifonó orsókkal kapcsolatban a felállított áriam! fonóda gyö­keresen változtatott a helyze­ten. A marónátron gyártásban is. hiányok mutatkoztak, a ta­vasszal félállított uj márónát­rongyár a hiányt megszüntette. Iparunk pillanatnyi szük ke­resztmetszetei két tényezőből táplálkoznak végső soron: egy­részt a még mindig számottevő magánszektorból, másrészt kül­kereskedelmünk helyzetétől Még nem viszünk kl annyi árut, hogy a kivitt áruk ellenértéké­ből fedezhessük belső Szükség­leteinket. Az utóbbinak szintén két oka van: a mult évi aszály erősen megcsanpantotta kivitelre fel­használható k'szleteinket, amá. sik pedig, hogy. még mlndiig elég drágán termelünk. Az olcsó termelés titka szinte kizárólag az anyaggal való takarékossá­gon és a munkateljesítmények növelésén múlik. Az első tervesztendő komoly javulást hozott Átlag husz szá­zalékkal növeltük teljesítmé­nyünket és lépéseket tettünk az anyagtakarékosság terén is. Ha végrehajtjuk a most folyó öt­hónapos részletterveket — mind a teljesítmény növelése, mind az anyagtakarékosság terén, — akkor nemzetgazdaságunk szük keresztmetszetei folyó évi de­cember végéig már eltűnnek. Nemzetgazdaságunk az elkö­vetkezendő évben tehát az ed­diginél sokkal nagyobb fejlő­désnek és sikereknek néz elébe. N. L Tanul, harcol, felvilágosit, élenjár a terme­lésben, segiti munkástársait, példát mutat II pártmunkás A párttagság gerince — a pártmunkások gárdája, Min­den tagnak ugyan részt kell vennie a pártmunkában, de a legfele 'ősségiéijerebb feladatok elvégzése a pártmunkásokra vár. A pártmunkások Intézménye fokozottabban biztosítja a Párt élcsapat fellegét. A Pohtttcai Bizottság határozatának végrehajtása során fe­lülvizsgálják a pártmunkások tevékenységét is. tesznek, akik­től megvonják az igazolványt, lesznek, akiket visszaminősíte­nek, sőt ki is zárnak, hiszen annál, akibe a Párt fokozottabb bizalmát helyezte, kisebb mulasztás is súlyosabb hiba. A jó, himtásuknnk valóban megfelelő pártmunkások felé kell, hogy forduljon mind a tagok, mind a pártmunkások fi­gyelme. Nekik kell példát mutatniuk a pártmunkában és a termelésben egyaránt a megnóvekedeit feladatok idején. £e?fogzfts Jástr ité aa« emeli es&ftVe a lesét (Ifosí vásárolta • b szemüveg keretét mélyen leszállított áron a 47 éves S4NDBEPG cégnél Sr^chenyi-tér i7. A Szegedi Kendcrfonőban dolgozik Keresztes Jánosné. A harmincas évek derekán került nz üzembe. Osztályöntudata, harcos kiállása munkástársai­nak ügyéért már az első idők­ben összeütközésbe sodorta az üzem veze'őségével. A háború kitörése után rendszeresen hallgatta a moszkvai rádiót és figyelmeztette mühelytársait, de az üzem többi dolgozóját is, ne üljenek fel a nácik hazug­ságainak, H magyar nép helye egyedül a szabadságukért har­coló nemzetek táborában le­het. Az üzem katonai parancs­noksága ezért többszőr megfe­nyegette, nem egyszer megver­ték, a rendőrség is üldözni kezdte. Amikor a várudvaron a munkásságnak le kellett tennie az esküt, hogy többet dolgozik a háború győzelmes befejezé­séért, nem emelte fe! a kezét, megtagadta az eskütételt. Ek­kor is sulvosan bártalmazlák. Hadbíróság" elé állították, elitél­ték, azután természetesen ki is tették az üzemből. A felszabadulás után az MKP tagja lett és már az első napok­ban bekapcsolódott a pártmun­kába. Ideológiai felvilágosító munkától kezdve a plakálra­gaszlásig minden munká' vál­lalt. Visszakerült az üzembe, ahol 114 szavazattal szakszerve, zeti bizalmivá választották. Az­óta kádermegbizott ls lett és lelenleg ax üzemi háromszög titkára. A fcarda b«h pySzi eaya'jsal... Ennyi az, amit Keresztes elv­társnő a nyujtógép fülsiketítő zúgása mellett elmond magá­ról. Közben egyik keze állan­dóan a gép karján van, amely az árvalányhajszinü kendersza­lagot a hengerekbe gyűri. Csak ugy hull ruhájából a kóc, amint sarkonfordul és üres hengerért szalad, de közben még vissza­kiált: — Ne haragudjon, elvtárs, de munkaversenyben állok/ Beszél helyette más. Tokaji elvtárs, üzemi párttitkár el­mondja, hogy Keresztesné egyéni versenyt folytat a másik két nyújtón dolgozó munkás­nőveL A cél először az volt, hogy 8 óra alatt annyit termel­jen gépével, amennyi az előfo­nót 16 órára való munkával Látja eL A karda azonban sok­szor nem tudta ilyen iramban anyaggal ellátni a nyujtógépé­ket, ezért heti 48 óra helvett 56 órát dolgozik, a hét első négy napján tiz órát, a másik kettőn nyolcat. Igy is az elő­fonó 96 munkaórára való anya­got kap. Keresztesné jelenleg\ teljesítménye 180 százalék. Byáraa't ssaaefásye Míihelylársnőinek felcsillan a szeme, amikor róla esik szö. — Az Ica? Gyárunk szemefé­nye f — mondja róla Krizsán Győrgyné elvtárs. — Annakide­jén könyörtelenül harcolt nz üzemben agitáló jobboldali szo­ciáldemokraták ellen, gyűlölték is eléggé... Minden szakszer­vére'!, üzemi pártgyülésen, mű­helyértekezleten, pártmunkás© gyűlésen felszólal, hosszan, ér­telmesen magyarázza az esemé­nyeket és azt, hogy mit kelt tennünk. Ráveszi á többieket is, i hogy hozzászóljanak. Int ben- ] nünket, hogy tanuljunk, jelent- j kezzünk szemináriumra, köz­ben 6 maga is tanul, alapfokú : szemináriumot már végzett. • most készül középfokúra. Pét. j dát mulat felénk, pártmunkások felé is. Közbeszól Bónus Jánosné is, aki a másik nyujtógépen dolgo­zik: — Kéthly Anna alsóvárosi beszéde után 6 ismertette meg velem, mi az opportunisták de­magógiája és hogy a Kommu­nista Párt a haladás Igazi mo­torja. Később nap mint nap magyarázta az üzem bei* az MDP programjának jelentősé­gét. Megtanultuk tőle. hogy nem elég tagdíjat fizetni, pártmunkát is kell végezni. A párt nagy ak­ciói idején, mint az iskolák ál­lamosításakor, házilag ís járt agitálni és bennünket is felvilá­gosított a reakció suttogó pro­pagandájával szemben. Leg­utóbb a tagzárlat jelentőségét és a Párt élcsapat jellegét ma­gyarázta meg nekünk. Eíöra a Szabad ütőért GelcZ Miklós, az előfonó se­gédmüvezelője, egyébként üze­mi Ifjúsági párttitkár igy véle­kedik róla: — Első és legfőbb párfmun­leásunk• A legiobb munkatárs éS igen jó hatással van nemcsak) a műhely, hanem az üzem min­den dolgozójára, hiszen a ter­melésben Is élenjár és megmu­tatja, hogy a jó párttagnak el­foglaltságán tul is kell tudnia időt szakítani a pártmunleára. Bár kevés iskolát végzett miml csodáljuk politikai éleslátását, következetességét. Éten jár « Szabad Nép-agpáclóban is. Dobó Jánosné a harmadik nyujtógépen dolgozik. Ezt mondja : — Mint párfonlcivüli, csodá­lom azt a kitartást és buzgó­sá'tof, amit Keresztesné a mun* kában tanusit és azt, hogy ugyanakkor a pá-tnak is tud dolgozni. Gépe egy pillanatra nem áll le, ha egy valoni el­akad, azonnal kicsavarja a csapágyakat és villámgyorsan kiveszi az anyagot, nehogy kör­bavesszen. A következő pilla­natban már indul Ls a gép. A szó szoros értelmében harcot folytat a másodpercekért Vasámvp ross a fca)«*<ia"*c Balogh II. Sóndorné, aki szin­tén pártmunkás, elmeséli, hogy vasárnap Keresztesné Sá ;vári­utca G. alatti lakásán járt. A ba­rátságos kis lakás tiszta­ságban ragyogott, da ő má- nem volt otthon, hajnalban kelt. ta* karfiolt, elment egyik betegen fekvő, többgyermekes műhely- * társához és este 7-íg mosott számára. Nem ritkaság ez Ke­resztesnénél, amellett, hogy . háztartást vezet és lakását is példásan rendbentartja, mindig jut ideje másokon is segíteni. Már mindenki hazament. Ké­részié* elvlársnő még ott át! a gép melleit. Mosolyog. Délután szakszervezeti gyűlés, este párt­munkásértekeztet, másnap tag­gyűlés, na meg a Szabad Nép­kampány. Meg aztán a szom­szédasszonynak is segíteni k-(1 a vacsora főzésnél, mert az rosszul érzi magát. Nem baj. Mindenre jut Ideje• Kelt. hogy jusson, a pártért, az ors-ágért. Kóvesdl László „k? mfií? ssy 500.000 ff-ss Jünvereműnvt ara'lnf, ha vesz osztálysorsjegyet Szabad Nép Szabad Nép sajtó felelősei csütörtökön, agitációs kampány ad­minisztrátorai, szerve­zői, a kerületi, üzemi és hivatali pártszervezetek 30-án este 8 órakor a Kálvintéri székházban jelan'enek meg! m^mbbmbmmbbmmmbubbmmhabbmmbm Szakszervezeti összvezeteségí összftzeml bizottsági, összbizahnL szakmai vetet ős égi tagok éa propaganda felelősök részére értekezlet október 1-én, péntek** délután 6 órakor 9 Gzakszervezcfi székházban. MegMoaé* Utdwk

Next

/
Oldalképek
Tartalom