Délmagyarország, 1948. szeptember (5. évfolyam, 200-225. szám)

1948-09-28 / 223. szám

.5 r L M A G T A R O n S Z t G Egy üzem, ahol mindenki olvassa saw esmandíáb, mit (atittífok a pári központi lapjából Kedd, 104.8 s>rcp4cnhef 28. & fsózzyxr munkásai Október 1-éa indul meg orxcftgosxn a Szakid Nép-agilárió, wnetynek indokait ér, főbb **empon!jrJt Révai elvtárs már Aiíi jicífe /Százezrek kenyere> tsav.il vezércikkében. Szegeden ipea sok tennivaló van ezen a téren. már akadnak követendő példák, llven példát nyuj! k gázgyár munkásság®. At étel melleit: Szabad Nép Ebédidő a gázgyárban. A tnnnkásoK szőtlouul kanalazzák a levest, mindegyikük tányérja lelőtt a Szabad Nép aznapi pélKL'sJvá Pivő Lajos elvtárs, gépkí szint:- h abzsolja a betűket, majdnem torkán nkad a falat. — Mindennap elejétől végéig üolvasnrb — mondja, — nincs twne e-jy sor sem, amely ne érdekeibe1 ná a munkásember*. Ide ez üzembe kapjuk, el só tsr/bnd pcrccmbeu átfűlöm, de marad belőle mindig estére is. — fin kezdetben ugv pondot, tsm —• szólal meg mellette ülő fivére, p.'ivó Ferenc, — hogy •Jég :» helyi pártlapot is olvasbí. jjgy gor.delom, ebből is fcSndent megtudok, hiszen cnjgwn, mint szegedit, csak adolszegedi vonatkozása érdcíwI. Azután egyszer keremlw tarélt a Szgbad Nép. Betáthogy ez szemben a szelére! nem budapesti lap, haországos, tehát nemcsak R pesti, Iiancm minden magyar fossokásíink olvasnia kell. Tanv.tjatok elvtársalt! Imiét öccse vesz! át a szót. — Mondtam neked mrndfg, bngv a Déhnagyarwrxág. amely im ejted l eseményekkel ls foglalöem adhat annyi helyet jbs országos jelentőségű' pártt kérdéseknek. Ezért kell mind a "Ailt hmot járatot A Szabad Nép <,Mem annyira hírközlő, mint a ÍJfiMkózpont szócsöve. Olyan ez, (Bsfeti katonáiknál a raplpa*»mcs, mindenkinek minden Heggel meg kell hallgatnia, kütSsP-en nem birtja aznapi fel•datót teljesíteni Megérkezik Botárai Antal ls « vasesztergályos műhelyből. A* egész üzemrész példányait ta>z-a magával és kiosztja: a Wnnkósok között — Tanuljatok, elvtársak I — mondja és maga is kezébe vesz a#v lapot. A Szabad Népből mindennap ujat és cjat tán\ifemV. amit tudnunk is kell, ha oem akarjuk, hogy félrevezessessek bennünket és helyt akarunk állni, mint osztályunknak ís élcsapatának, * pártnak hü képviselői. Feííanri/om t mi sz éicsopof — Élcsapatot mondtam — feszi hozzá mosolyogva. — TudJjáiok, elvtársak, hogy nemrégen még nem ts láttam tiszt fin abbén a kérdésben?' Amikor mejielent a Polliik?! Bizottság Ssatérozata, csak néztem a beSttkeb de nem Igen értettem, ini • jelentősége. Azután elolvastam Révai eb-társnak ezzel kapcsolatos vezércikkéi. Egyvwipásra világosan megértettam, mi az 8z élcsapat, miért reá szükség, honnan fejtegeti veszély pártunknak ezt • jellegét. Megtanultam résen tenni és megtanultam harcolni veszély ellen, leleplezni o JSártban megbúvó karrieristákat. A Szabad Nép tehát nemcsak azért tanit, hogy tudjunk, dc azért is, hogy cselekedni tudjunk. A rnunkaversetty irányítója A munka versenyre terelődik a szó. Itt nyomban közbeszól Varga ftajos III. elvtársi, a gyári munkaverseny propagandavezelöje, egyébként irodai segédmunkás. — Az országos mnnlaverseny híreit, eredményeit honnan máshonnan tudnók meg, ha nem a Szabad Népből? A szegedi munkást az is érdekli, hogyan termel a győri vagy miskolci. Ez a lap állandóan figyeli, bírálja, irányítja a munkaversenyeket. Szakcikkei fontos szempontokat közölnek, hasznos példákkal, így az önköltség, a selejt csökkentésérc votmlkozólcg. A Szabad Nép tudatosította a munkásságban azt is, hogy milyen szükséges a nehézipar fejlesztése. Kritika, önkritika Kerékpáron érkpzik meg Takács István elvtárs, villanyszerelő, — Még valami fontosra megtanít a Szabad Nép — siet bekapcsolódni a beszélgetésbe. — Kritikára és önkritikára. A nap inint nap megjelenő észszerű, épit6 bírálatok, a pártszervezetek, üzemek, tőmegszervezetek önkritikái, amelyekben őszintén feltárják a hibákat, kielemzik azok okait és módot keresnek kiküszöbölésükre: igy tanuljuk meg mi is, hogy a mások és & magunk munkáját kritikai szemmel nézzük, állandóan harcoljunk gyengeségeink, hibátok ellen mind szakmailag, mind politikailag, de ugy is mint magánemberek. Ezzel használunk, a pártnak, a termelésnek, embertársainknak és az egész országnak is. Igy gondolkodnak egy üzem munkásai, ahol megértették a Szabad Nép olvasásának jelentőségét. A példa megvan és bizonyára rövid időn belül nem lesz egy szegedi dolgozó sem, akinek ae lenne mindennapi kenyere a párt központi lapja. A szegedi népi O lyanok számára, akik nem ügyelték kellő elmélyedéssel az ifjúsági élet alakulását, meglepetéssel hatott, az MDP politikai bizottságának határozata a NéKOSz helyzetéről, majd Révai elvtárs beszéde a NéKOSz kommunista aktívájának értekezletén. Mindkeltőnek azonban szükségszerűen be kellett következnie és megnyugtató aa a tudat, hogy a NéKOSz vezetői túlnyomó többségükben helyes önkritikái gyakorolták, elfogadták a figyelmeztetési és elindultak a helyes ulow Most válik csak igazán lehetősége annak, hogy betöltsék azt a hivatást, amelyet a Magyar Kommunista Párt nyomban az induláskor kitűzött a népi kollégisták elé: r,Kovász legyetek a magyar ifjú. Ságért vivőit harcban tt Nálunk ugyanis nehéz körülmények között indult meg a mozgalom és hosszú időn keresztül csak a munkásosztály és a dolgozó parasztság támogatását élvezte. Sokan egyenesen ellenségesen szemlélték az induló fiatal mozgalmai, igy a jobboldali szociáldemokraták és a kisgazdapárt egyes köreiben is. Ez azután bizonyos elzárkózoltságot eredményezett a kollékisták részéről, mintegy politikai antitoxint váltott Já belőlük. A baj ott kezdődött azonban, amikor ebből a merev magatartásból később sem engedtek, holott a politikai veszélyeztetettség már megszűnt és a helyzet alakulásával elzárkózásra már nem lelt volna szükség. A kollégisták maguk is, ha vészt ís vettek pás tmozgalcmban legtöbbször nem egyénenként vettek részt a munkában, hanem valósággal a kollégium egyegy darabját, egy-egy -közösségét igyekeztek oda átvinni. Túlságosan, megmaradlak tehát n szül: kollégiumi körben. Ebből fejlődött M Szegeden is a •NéKOSz öntudat* túltengése és Így a munkás és paraszlifjuság szervezkedését, mozgalmait túlságosan felülről nézett kritikával fogadták, segilő támogatás helyett. Ez alól csak egyes alkalmi esetek a kivételek, amikoris inkább a paraszlifjuság vidéki szervezeteinek nyújtottak segítséget, különösen » Móriczkollégium tagjai. Szegedi viszonylatban éppen a munkástfjuSág problémáit ismerték meg legkevésbbé a népi kollégiumok diákjai, t ÍJ enéző magatartást tanúst, tottak általában az egyetemi és középiskolás diákmozgalmakkal kapcsolatban is. Ezen a téren viszont az Apáthy kollégium mutatott fel viszonylag jobb eredményt a többiekkel szemben. Magához az egyetemi és középiskolás . tanulmányokhoz való viszonyuk is ilyen — kissé lenéző volt. Legtöbben ugy tartották,^ hogy többet tudnak tanú'nC ha a kollégiumok nevetési programjába kapcsolódnák bele rendszeresen, mintha az előadásokra járnak• Igy adódtak azután az óramulasztások és előfordult, hogy több éves egyetemi tanulmányt otthagyva, könnyeblien elvégezhető karra iratkoztak át. A szociális összetétel nem volt egészséges Szegeden sem. A kö. zépiskotás kollégiumokban 5060 százalékban voltak a parasztok gyermekei, a többi inkább értelmiségi és kispolgári volt. Még a jlegproletárabh* jellegű kollégiumban is: a Móricz Zsigmond-ban csák 20 százalék volt 5 kollégiumokról munkáis származású. A városi muukásszülök gycltnekeivcl való felfrissiiés tehát sehol nem történt uaeg. M egáilapithatjuk, hogy X szegedi népi kollégiumok vezetőinek is, sokat kell helyrehozniok. A vezetők azonban valamennyien helyesléssel hallgatták végig Révai elvtárs építő kritikáját. Nem szabad azonban arról sem megfeledkeznünk, amit Révai <^víárs beszéde Végén mondott,' hogy uz N'KOSze ban természetesen több volt a jó. mint a rossz.< Ez a megállapítás igen biztató, annál is inkább, mert az idei munka már az uj szellemien Indult meg. Nagy ütemben megkezdő* dött Szegeden a kollégisták ideológiai képzése. Megkezdődte* á /fejlágitó* előadások minden kollégiumban, amelyek felszámolják a népi romantikus-Ideológiát, megismertetik a diákokat a parasztkérdéssel éa a szóvetkezeti mozgalom problémáival. Ezek az előadások nem különülnek el a MEFESzben és a pártszervezetekben folyó élőadásoktól, hanetn azok elmélyítését szolgálják és a kollégistákat szeminárium vezetésére teszik alkalmassá A. középiskolás kollégiumok bekapcsolódása a Diákszövetség munkájába jóval intéruávebbé válik. A Diákszövetség városI vezetőségével egy ö t tmük doa márts megtörtént a leni 't' 3 kollégisták bekapcsolása. Munkájuk alapos elvégzését a kollídum vezetősége és aktívája is ellenőrzi Az egyetemista kollégiumok tagjai h söntéképpen * nagy tnlenzivifással kapcsolódnak bele a MF.FESz munkájába, Eddig ott inkább csak — látszólagos — politikai irányiló szerepet játszottak. Ezentúl a mozgalom munkája is sokkal inkább a karhoz kapcsolódik és igy a kollégisták is szakmai, vezetők, tanulókörök irányitól, — és ezen keresztül valóban politikai irányítók is lesznek. Kedvezően formálódik inir a szociális összetétel is. Külöa dolgozó szakkolégium nJakull Szegeden: a Bem tábornok népi kollégium, amelyben anmnkásszármhazősuate 25 százalékot tesznek ki. Az orvostanhallgatóid szakkolégiumában: az Apálbybanis javult a munkásság, százalékszáma, mert az Órooskarra jelentkező munkásfiatalokat ebbe a kollégiumba irányították. A» üzemek felé fordul most, a népi kollégiumok fiatalsága. Ugyanakkor a parasztszármazísú népi kollégisták a paraszti termelési rend uj problémáival* a parasztság jövőjének uj alakulásával ismerkednek meg él az uj társadalmi életnek lesznek szószólói falujukban és más falvakban is. A NéKOSz fiataljai tehát Szegeden is rá'émek a helyes útra, megerősödve Indulnak neki az uj tanévnek. Részt vállalnak ezentúl a demokratikus tömegséervezelek munkájában, kiépítik kapcsolataikat a munkáséi parasztifjuság felé, a kommunista kollégisták pedig jói' munkát folytatva a NéKOSz-on belül, képviselik és érvényesitik a párt Irányvonalát. Biztosak vagyunk benne, hogy igy valóban kialakul a munkásosztály gyermekeiből, a dolgozó kisparasztok fiaiból, lányailtól az uj magyar szellemi dolgozóréteg, amely a népből jött ég a népet akarja szolgálni. Ii eszi lersasiést versepffsee &!He! Jid^Ovssszsvefkezeíeket naev isszstsee! lataSiaazzáfc Budapest, szeptember 27. A MOSíK felhívja a fóldmüvesszővetkezeteket, hogy indítsanak versenyt tagjaik kőzött a kővetkező; szempontok figyelem bevételével: minél több szövetkezeti tag szántson állami mezőgazdasági gépállomás és szövetkezeti traktörok segítségével, minél több szövetkezeli tag tisztítsa meg vetőmagját az állami gépállomás és a szövetkezeti szelektorok segítségével, a szövetkezeti tagok a műtrágyát a szövetkezet utján sze rezzék be. A szerződéses ter melésre kijelölt 800 község íöldművesszövetkezetc ver senyezzen abban, hogy mi nél több dolgozó parasztot szervezzen be a szerződéses termelésbe. Az őszi termelési versenyben kitűnt föld müvesszövetkezetek tagjait a kormány nagy ősszeggel, il tetve természetbeni-juttatással jutalmazza. » A szovjet iilm győz — az amerikai film bukik M. Kalatozov, a Szovjetunió helyettes filmügyi minisztere rendkívül érdekes cikket irt arról, miképpen fogadják külföldön a szovjet filmeket — A szovjet filmnek — irja Kalatozov — a cannesi, velencei és locarnoi versenyen alkalma volt megmérkőzni a tőkés országok filmjeível. A hollywoodi filmekkel óriási reklámot csináltak az amerikai filmeknek. Megmozgatták Európa és Amerika összes reakciós újságjait, filmcsillagjaik vendégszereplésével fogadásokat és banketteket rendeztek. 2000 film közül választolták ki azokat, amelyek szerintük a legjobbak. Mégis semmi sem menthette meg őket a bukástól. A! szovjet film győzött. A versenyek feltárták az nj haladó, demokratikus filmművészet helyzetét. Ez a szovjet film közvetlen hatására született meg'. A szovjet imperialisták, gzovjetbarátnak éppen nem mondható politikája. A reakciós sajtó minden eszközzel megkísérli elfordítani a népek ro konszenvét a SzovjetuniőtóL Azonban rosszakaratú beállítások nem elégségesek ahhoz, hogy az egészséges, józan értelem ellen küzdjenek. Egész Európa a szovjet filmek hatása alatt áll és még Erié Jollington amerikai fimdiktátor is, aki a közelmúltban Prágában megnézte a Szibériai föld regénye cimü filmet, igy nyilatkozott: »Ha az oroszoknak sikerül komoly mennyiséget termelniük az ilyen szines filmekben, ez a minőség reális veszélyt jelent a hollywoodi filmre nézve.« • A szegedi közönség a szovjet filmek hetének ünnepén saját szemeivel győződhetik meg a legmagasabb müfiimek sikerét még a reak- vészi fokon álló szovjet eiós lapok is kénytelenek] Mm gyártásáról, voltak elismerni. A méltányos hang azonban hamar megváltozott. A változás oka az angol és amerikai Raíikülö*. feőrSntíöá, |jdrti!SZ5!5Ü Ére'í Szcüszárdy bírü&áSstű! kcrász-stlcrs 3.