Délmagyarország, 1948. szeptember (5. évfolyam, 200-225. szám)

1948-09-28 / 223. szám

Megérkezett a 4i. hadifogoly­szerelvény •swkh13h wnlmlwat V. é»í_ 223. színt. hhhnumm Ara ŐO fillér Szeged, 1948 szeptember 21 iíedí m Az oktatási értekezlet harcos maiatarfást követel Gero Emó elvtárs beszédével iejeződoll be az első országos értekezlet Budapest, szeptember 27. A Magyar Dolgozók Pártja első oktatási értekezlete va­sárnap délután Gerő Ernő elvtárs, záróbeszédével feje­ződölt be. — Az országos oktatási ér­dckezlbt megszervezésénél pártunk po,ilikai bizottságát ugyanazok a meggondolások vezették, amelyeket szem eiült tartolt akkor, amikor meghozta nagyfontosságú szeptember 2-iki határozatát a tagzárlatról, amikor elha­tározta, liogy eiiuditja a rendcsinálás folyamatát a pariban és ezen lulmenőleg az államapparátusban is — mondotta bevezetőül Gerő elvtárs. — Minden rendszabályok kiindulópontja a sztálini ta­nítás, hogy a szOcia is'ía társadalom nem születik meg magá­tól, liogv a szocializmus ípilóse nem ösztönös fo­lyamat, hogy a szocializ­must építeni csakis a dolgozók közös erőfeszi­lé' évol, a munkásosztály pórija vezetésével, ke­mény harcban lehet. Kiindulópontunk az a sztá­lini tanitás volt. hogy a tör­ténelmileg magukat túlélt, történelmileg pusztulásra itélt, szerepüket eljátszott osztályok maguktól nem szűnnek meg, hanem meg kell szüntetni őket. A kizsákmányoló osztá­lyok már történelmileg túlélték magukat, élet­halálharcot folytatnak fennmaradásukért és a hatalomból kitaszítva, az osztályok maradvá •nyal még Igen sokáig, te je? megsemmisülésük­ig ádáz, elkescredetl harcban újból és újból inegbi ér.ik visszaszerez­ni elveszteti hatalmukat. Pár un tat fal keli vériesnünk a ba'isö ellenség elleni küzdelemre — Mindebből következik, hogy pártunkat, amely átfej­lődés főszervezője és irányi­ló ereje, * fel kell vérteznünk a beb ő illanség elleni küz­delemre. fel kell vérteznünk politi­kailag, ideológiailag és szer­vezetileg, inert csak olyan forradalmi párt képes a szo­cializmus éiúléséré megszer­vezni a munkásosztályt, a dolgozó parasztságot, a nép milliós tömegeit, csak olyan ..forradalmi párt képes e cél szolgálalába áliiiam a népi demokrácia államhatalmát, amely helyesen látja a fejlő­dés meneiét, ismeri az osz­tályharc problémáit, viszo­nyait, előre látja az osztály­harc fokozódó kiéleződései és néni húzódik vissza, ha­nem teljes fegyverzetben elá­né megy a harcnak. Ilyen párt a marxista­leninista párt, ilyen Ilyen párttá kell ten­nünk a Magyar Dolgo­zók Pártját. Názafelnkel nem tilkojuk — Az oktatási értekezlet harcos magatartást követel a .párt minden tagjától — raondolla Gerő elvtárs —, minden pártszervezettől, de az egész paritól is az ellen­séges világnézettel, ellensé­ges ideológiával szemben. Ideje végetvetni a véde­kező magatartásnak: az ország első pártja a Ma­gva - Dolgozók Parija, - amely mint kommunista párt, nézeteit nem tit­kolja. ¥í agnéxe';ünk a harcos maíerioi-zmus kapcsolatban kijelentette, hogy az ideológiai színvonal általános emelkedésének kulcsa a jóímiuőségü mhrxi­lenini szellemben megirt, a marxizmust leninizmust a konkrét magyar viszonyok­ra alkalmazott állandó tan­könyvek. Ez az értekezlet sokkal többet jelent, mint a párloktalás ügyét, mert áltól, hogy milyen a párt ideológiai színvo­nala és összeforrottsága nem utolsó sorban függ az ország sorsa és né­pünk jövője. Amiért mi harcolunk,, az nem szűk értelemtón vett — Világnézetünk a harcos materializmus és nem szán­dékozunk behódolni a kle­rikális népbutitó ideológiá­nak. Ellenkezőleg, megköve­teljük, hogy á dialektikus materializ­mus minden határozott­ságával és minden kö­vetkezetességéve! jusson kifejezésre a hivatalos állami oktatásban, kezdve az alsó oktatástól egészeu az egyetemig. Marxi-'eninl szellem* íton mecprl tsíraönyvoket — Az oktatás minőségi szia vonatának emelésével pártkérdés, hauem országos, nemzeti ügy. Ezért nem elég az ideológiai problémákat csupán tisztázni, hanem a helvesen kijelölt feladatokat jól'végre is kell hajtani. Fogjunk össze megfontol­tan, de ugyanakkor kommu­nista-bolsevik lendülettel a2 országos oktatási értekezlet által meghatározott5 felada­tok megvalósításához. Gerő elvtársat az érte­kezlet tagjai viharosan ün­nepelték. Az értekezlet az Internacionálé eléneklésévél ért véget. (Möftséncsüitotés, nTnSstgiavifás, a szíik keresi "merszetek Esejszitoföáss is az ex^srl eriaelés a harma&k tervév tímrő ielafea Az Országos Tervhivatal most készítette el a harma­dik tervévre vonatkozóan áz iparvállalatok részlettervei­nek kidolgozásáról szóló rendeletet. Uj szempontként jelentkezik az utasításoknál a dolgozók széles tömegei­nek közvetlen bevonása az üzemi lervek elkészítésébe. A vállalalvezetőlc által készített tervet még az országos tervhivatal jó­váhagyása elölt (üzemj értekezleten kell ismer­tetni az üzem dolgozói előtt. ­Az utasítások rámutalnak arra, hogy a termelés meg­szervezésénél az egyes üze­mek termelésüket a leggaz­daságosabban előállítható cikkekre állítsák be/A beru­házások céljai: 1. a termelést gátló szűk kercszlmetszcteio meg­szüntetése és a terme­lésnek döntő szakaszok­/ ha való fejlesztése, 2. különös jelentőségű axs önköltségcsökkentés 1c­helővé leleie, .3. a minő­ség javítása, 4. az export célokra is alkalmas ter­melés növelése. A két utóbbi pont mint dön­tő és alapvétő szempont a beruházásoknál először sze­repel. Különös figyelmet szentel az utasilás a beru­házások jobb előkészítésére is. Az országos tervhivatal­nak az előbbiekben ismerte­tett rendelete a hivatalos lap szerdai szániában jelenik meg. Visinszkij az UNO előtt követelte egyver azonnali oeu Visinszkij, szovjet kiiiügymi­niszterhelyettes az UNO köz­gyűlésén mondott hatalmas be­szédében ismét világosan és fél­reérthetetlenül mutatkozott meg a Szovjetunió szilárd békepoÜ­tikája. Az atomMzottság mun­káját bírálva Visinszkij leszö­gezte, hogy v a Szovjetunió a* atom­fegyver azonnali betiltá­sát követeli, majd megállapította, hogy az USA-kormány nem hajlandó saját atomtelepeit és nyers­anyagforrásait nemzetközi el­lenőrzés alá helyezni. Hangsú­lyozta; lio,gy minden békeszere­tő nép, a kisemberek milliói felemelik szavukat az atombom­ba felhasználásának betiltása mellett. A háborús uszítók az elmúlt év folyamán mind kihí­vóbban viselkedtek s lázas fegy­verkezésbe kezdtek. Iláborus cselekményeket és támadási ter­veket dolgoztak ki a Szovjet­unió és az uj-demokráciák el­len. Ezek az urak már nem ál­talános szólamokat és jelszava­kat hangoztatnak a Szovjetunió és á népi demokráciák ellen, hanem főképpen az USA ma­gasrangu parancsnokai közül a fentemiitettek kidolgozott terve­ket hangoztatnak a szovjet vár rosok, például Möszkvánák, Ki­evnek, Odesszának, Karkoonak az elpusz títására a légierő és az atómbomba felhasználásával. A háborús uszítók aknamunkájá­nak ismertelése után Visinszkij beterjesztette a Szovjetunió le­szerelési indítványát; amelynek lényege: i 1. az öt uagyhataioin száraz'ö <tt, tengeri és lé­gierejének egy éyen bő­iül egyharmaddal való csökkentése; 2. az alom­fegyver betiltása; 3. a Biztonsági Tanács kéré­sén helttl nemzetközi el­lenőrző szerv felállítá­sa a fegyverkezés és az atomfegyver eltiltására vonatkozó rendszabá­ly olfl k eresztülvitelénetf ellenőrzésére. viiágv<sszhan3 Vis:nszUij beszédére A moszkvai rádió párizsi tu­dósítója tószámol arról a mély hatásról, amelyet Visinszkij szó­kimondó beszéde a párizsi UNO-közgy ülésén részjvevő küldöttségek kórében és azon tul az egész világsajtóban kel­lett. A szovjet külügyminiszter­helyeiles meggyőzően bizonyí­totta, liogy az amerikai külpoli­tika vezetői az agressziós erők elleni közös küzdelem vonaláról áttértek az expnnzős politikára világuralmi törekvéseik megva­lósítása érdekében. Ezzel szenT ben a Szovjetunió következete­sen a világbéke megóvásának és megszilárdításának politikáját követi az egyes országok és né­pek biztonságának, függetlensé­gének és szuverénitásának meg­óvása céljából. A moszkvai napilapok ki­emelkedő helyen (közlik Visin­szkij beszédét. A beszédhez fűzött megjegyzéseiben az Iz­vesztija rámutat: Visinszkij a szovjet hazafiak veleszületett egyenességével fáradhatatla­nul és egyben élesen megálla­pította, kik a háborús uszítók. Mindenki számára világos, hogy ta UNO szónoki emelvényén \ urna csupán Visinszkij -beszéli, hanem maga a Szovjetunió. Idegesség az ango-* amerikai iáborbsn Az UNO hétfő délutáni ülésén Clementis csehszlo­vák külügyminiszter csatla­kozott Visinszkij javas'atai­lioz. Hangsúlyozta, hogy a Keletet és Nyugatot c'vá a z 6 Í'I lló'agos vív na! a való ágbart elvá­lasztja a. hékcszerrlö né­peket azoktól, akik im­perlaT.ta és önző céljr- . kai helyezik előtért e. Bevin olyan közvetlen és nyilt támadást intézelt az Egyesült Nemzetek alapel­vei ellen, ami ti', eddig a hábo­rús tábor egyetlen szónoka sem mert megtenni. Visinsz­kij szombati nagy besző-te­re jobb híján csak szovjet­ellenes rágalmakkal tudott válaszolni. Kiderült, hogy a Szovjetunió javaslatai nagy idegességet idézlek elő ax angol-amerikai táborban. So iaa Isfván Se^Yn'ta a pussla^ifi a] vsfií?­vonalst A magyar szénbányászat eseménye volt vasárnap a piv.i­tavámi »Zgyerka János ikerak­na* és a hozzátartozó 10 és tél kilóméter bosszú Bebrits La­jos vasulvonal felavatása. A fel­avató ünnepségen megjelent és beszédet mondott Kossá István iparügyi miniszter. A termelés eredményei mutatják — mon­dotta —, hogy milyen döntó kérdést oldottunk meg az álla­mosítással, a t.zoelaUsta mun­kafegyelem bevezetésével é* a munka versennyel

Next

/
Oldalképek
Tartalom