Délmagyarország, 1948. szeptember (5. évfolyam, 200-225. szám)

1948-09-26 / 222. szám

« e« 811* A Qiasulffe-komiéity nom akarja tudomásul vennf, hogy le&zuuaziák Párizs, szeptember 25. A köztársasági tacícs csütörtök esti szavazásának eredményét pénteken éjszaka helyesbítették. A ttmácisban a kormány pénzügyi terveinek megtárgyalását magába* foglaló szavazás alapját* 137 szavazattal 134 eileaében bizalmat szavaztak a Kormánynak. A péHtekl nap folyamán ecy MRP és 4 jobboklali ellenálló visszavonta szavazatai, kijelentvén, hogv tévedés történt, mert ők eredetileg tartózkodni kívántak a szavazástól. Igy a kormányt tulajdonképpen két szavazattal leszavazták. Mindamellett Queiulle nem hajlandó lemondani és miniszterei elhatározták, .hogy nem veszik tudomásul a szavazás eredményének helyesbítéséi te? lal sinsü m Ifs'salil (Moszkva.) A közgyűlés' legu ólibi teljes ülésén lilalik szovjet megbízott javasolta.! hogy ne vitassák ' meg az úgynevezett kisközgyűléssel j a Balkáni Bizottsággal és a: Koreai Bizottsággal kapcso-j latos jelentéseket, mert eze-' ket a szerveket az UNO j alapszabályainak, semmibe-: vevésével alakította meg a ímilt ülésszak idején az Egyesült Államoknak enge-, tdelmcskcdő többség, holott' az ellenkezik az UNO elveivel. Kérte továbbá, hogy ne tűzzék napirendre az argentin javaslatot és hogy vegyék fel az Egyesült Ncmvzélck Szervezetébe azokat az államokat, amelyek a Biztonsági Tanácsban hét szavazatot kaptak, de uein kapták meg a Biztonsági Tanács állandó tagjainak valamennyi szavazatát Amikoé szavazásra került a sor, a megbízottak véleménye megoszlott. Argentína javaslatát csak a kiküldöttek fele szavazta meg az USA megbízottjának vezetésével. Huszonhat kiküldött vagv ellene szavazott, vagy tartózkodott a szavazástól. A jelenlévő közönség is észrevette, hogy a határozatokat durva nyomással kényszeritetlék rá a közgyűlésre. 1,-y lEea öt lam k'zsákmányodéi et'en briáro-ta el a Nemzeti Parasztpárt nagyszegsilll tr.sgyai értekezlete Szombaton a városháza közgyűlési termében megyei értekezletet tartott a Nemzeti Parasztpárt nagyszegedi szervezete. Ebből az alkalomból Szegedre érkezett Szabó Pál iró, országgyűlési képviselő, a Nemzett Paraszipárt országos alelnöke és Szűcs Ferenc országgyülési képviselő. Juhász János elnöki *és Marói! János megyei titkár megnyitója után Szabó Pál beszámolójában hangsúlyozta, hogy olyan termelési formál kell kialakítani, nmelvhe a dolgozó parasztság belefér minden vágyával cgvütt, de nem térnek bele azok a tőkések, akik falun Is kizsáínnányolKéí sil m'qm repksftvilágcsucs Budapest, szeptember 25. A nemzetközi repülőszövetség értesítette az országos magyar repülőegyesületet. hogy ' az egyesület moaeiíező osztálya vezetőjéüei, Benedek Györgynek két ujabb viI&gcsHCsereifmétrjét elismerte. Az egyik a vízi gumimotoros repülömodeli 29 porc lö mp időtartammal, « más-ik a lti kilométer 450 méteres távolság repülési világcsúcs. x BrUitins ékszerekért igen • magas Arat tizet Fischer ékszerész. Klauzál-tér 3. Ják a parászlsá^ol, 1 Szűcs Ferenc az NPP országos vezetőségének határozatát ismertette és rámutatott arra, hogy a munkásE

araszt szövetséggel kelt arcot indítani az agrárdemagógia ellen a szövetkezeti mozgalom érdekében. Császár Balázs országgyűlési képviselő javaslatára ezután határozati javaslatot fogadtak el,, amely kimondja, hogy ' az Ipari munkássággal és annak nártjáraL a Magvar Dolgozók Párt. Í

ávai szoros együttreöíöílésse! Igyekeznek e!8re vinni a narcot a kapitalista e|-ők, a nagygazdák, kulákok, Talamínt fegyvertársaibi, a falun lévő reakciós kocsmárosok, kereskedők, kupecek, ve,It csendőrök, katonatisztek és béíislózott tisztviselők ellen. Elhatározták, hogy harcolnak a reakció szővelkpzetellencs támadásaival szemben. A Nemzeti Parasztpárt nagyszegedi megyei érlekez lete a munkás-paraszt szövetségnek ujabb állomását jelenti és biztosítékát nyújt ja annak., hogy a dolgozó parasztság és az ipari munkásság ezentúl Szegeden is közös erővel küzd a dolgozó nép kizsákmányoló! ellen. 1 városházi dolgozók válasza 0 a Magyar Dolgozók Pártja Nagyszegedi Pártbizottságának levelére Magyar Dolgozók Pártja Nagyszer/cél PáriMzoHsúgázwi Szegőd. Aj sDélrnagyarQrszág* szeptember 1'1-t számában megjeleni, hozzánk Intézett levelükéi köszönettel pettük. Az abban fogMlakat átvizsgáltak é* agg találtuk, hogg azok az összes városházi dolgozók közös ügyét képezik. A kérdés megtárgyalását tehát a VAOSz helyi csoportjának 23-dra összehívott szakszervezett napjára állítottak be. At értekezleten megjeleld a városházi alkalmazottak S0 százaiéin. Tizenegy ériékes felszólalás keretében elhangzott kiitika és önkritika alapján a gyűlés a következő határozatot hozta: As ©HeíiUrsé* A szegedi közigazgatásban dolgozók megköszönik az elismerést és bírálatot, amelyben 6 Magyar Dolgozók Pártja Nagyszcgeétt Pártbizottsága — hozzánk intézett levelében — bennünket részertíeH Ax eüamérést azért kaptuk, rwrt felismerve a közigazgatás fontos szerepéi a hároméves terv vég" rehajtásábon, fogyatékosságainkat muiihaverseny keretében Igyekeztünk megjavítani és ebben a munkaverseuyben elsők lettünk. A btráM pedig — amely biztos kézzel mutat rS fogyatékosságainkra —támogatást jelent munkánkban. Mind ax elismerés, tívlnd a bírálat azonban kötelezettséget is jofont számunkra. Ag önblrálaUal ml fo ieílárjnk hibáinkat, amelyeknek na^y ítészét már ediftg In kócűszöbőlhettüak volna munfcalerfttet&nfcről, az Intézkedéseket fe megjelöljük, amelyekbe! a hetyí kö»igazgatást megjavítaná szándékozunk. Az elvtársak rámutatnak oíra, hogy a városvezetés munkájából hiányzik a kellő gondodé©, ax előrelátás, valamint a kidolgozott munkatervek végrehajtásának és ellen őrzésének pontos megszervezése. Elismerjük, hogy e téren vannak hibák, amelyet egyik fontos okát ebben látjuk, hogy e polgármestert ügyintézés sok szór elmerül a résxScteMiea. A részletmunka tulteaigésének következménye a munkatérnek végrehajtásában * megfelelő ellenőrzi* hiánya. Ha a közigazgatást teljes egészében megkívánjuk javítani. ugy a hfbáV lrikúszöbölését crmél a pontnál kell megkezdenünk. Heti munkatervet készítünk, amelg pontosan meghatározva a polgármester is ax ütp/os zldly vezetők között a referálást Időt. lehetővé teszi, hogg a* ügyosztály vezetők napi 10—15 perces értekezési folytassanak a polgármesterrel, etőirfa egg hivatal, vagy üzem személye* ellenőrzését. a részletmunkáknak ax ügyosztályokra való áthárítását a az ügyosztályokon belül meghonosítja a pontosság, a mindenre kiterjedő ellenőrzi* szUlcmétT®rvs2örfls6g I Eddig nem tulajdonítottunk keilö fontosságot a heti tanára MRE üléseknek, holott * városi deklő jelentős kérdések Üt kerülnek napirendre. A ianSeaülésetotéi Scsen nyilvánult meg ax ügyosztályvezetők egyrőwténéi ax önállót]anság, a feleiül ségtöl való menekülés; -így vitára a legritkább esetben kerül sor. Ennek a régi közigazgatási tiszivisclőtipusaak iskolapéldái a népjóléti üggosztoly és a helyette* polgármesteri hivatal vezetői, akik métiáa hív lak kí >régi közigazgatási gyakorlatukká]/ a szegedi dolgozók elégedetlenségét működésűk ek len. Szervezési hiba az is, hogy ax egyes ügyosztályvezetők, valamint a beosztottak között nem arányos a munka mennyiség elosztása. Ab igyekvő ör a munkát elvállaló alkalmazott túlterhelt, mig egyesek az elmúlt világ lomha munkatempóját igyekeznek tartani. KöÚ'.ezőué Mltüi tehát a tanácsülések rendszere* betartását, az ügyintézésnél a beosztottakra w vonatkozó egyént felelősség elvinek srigortt keresztülvitelét, további at ügyosztályok i* beosztottak hatáskörinek. munkakörének újbóli megállapításét, a munkaterveknek havonta előre való rtkiszi/ését és a* abban előirt manka elvégzésének htfsntíofí ellenőrzéséi. MunkafegyoSem A felekkei velő bánásmód kérdését >eu és a munkafegyelem megsrtiárdtitáLátrim mutatkosó hiányokat elismerjük. Eaea « téren ís van sok helyrohorasivalónlc. Sajnos még & közigew galáshoo a" felszabadulás után felvett munkavállalók egy részének osztályhelyzete fe — hasonlóan a régtekhes — Ms» polgári; ez a tény is hozzájárul ahhoa, hogy ködgazgatástmkbaa dolgozók között szép számmal akadnak olyanok, akii: egyéni érvényesülést, karrier-lehetőségeket és uíiszámlájitk növelését tartják elsősorban sarmdőtt Munkájuknál flesen m«ttetkozik meg a politikus gondolkodás hiánya, a rosszul értelmezett humanitás, a hamis kollegialitás, aitudy azokszor ax ellenőrzés lazulásához »:» veret. Előfordul os hogy hivatalvezetők fedezik a későn bejárók mnla*xfás,:it. Ugyancsuk politikai éret lenság mutatkozik meg a felekbe ímló fölénye* bánásmódban tx, amikor agyosek elfelejtik, hogy ma mSe n<*3 a fél van a tisztvlsetőkérk A rigt közigazgatási dolgasóknak amellett, hogg alkalmat adunk iilágmizetl átnevtésükre, a közigazgatásba manlcá* «* paraszt elemeket fokozoí&be ban kapcsolunk be. A stakvonal emelése érdekében gyakori szakiránya értekezleteket tantank- Ax udvarit*, pontoa «Mgozőkaf megfelelő elismerésben, a munkafegyelem ellen vétőket pedig — amennyiben a meggyőzé* nem használ —, szigora büntetésben riszerVjük. , , Takarékosság A városi üzemek nagyrétéinél az alkalmazónak megfeleWS politikai át nevelése hiányzik. Ax üzemvezetőség nem vizsgálta át gondosan az egyet pozíciókat. ahol caőg * múltból ót vad. tserezwtt »xrakemberek* ttfoffe.. Zíaaa gyökeresen ésasormat agg segttdnk. hogy hetenként egyegy üzemet átvizsgálunk és át" szervezünk ugy ptítttUxé. rm'iU yazdasá/t, téren, hegy * mai idők követelményeinek mtyf*. Ld fenA nép egyre saélesvbb ró tegeit kívánjuk bevonni a kőnigazgatía ellcnőrzésébo é« ire nyitásába. Ennek megfelelő*'* ax újonnan alaki'.ott th. bizen v. ság saakblzottságaü segítünk fáitivizátni, továblxá minden t íosabb ügy tárgyalásába rtt* ökat, ntin! a tárgyalt ügy?*?* érdekeit népi szerveset fe felvonjuk, A takarékosságra az. ed^iínM fai nagyobb gondot kt>ii fordififtimnk. Aa ügykezelés terüietéa eddig nagyobbára ex egyex (Vfog! láadósokboja ériünk el n.'mi megtakarttárt, dr. nem fordítottunk dög gondot c ggokt-1 utazások, tesxáftdxnk, vcTUIépkl tárok, fogatok költségeinek mey seoritáeém. Tnkarékossá:4 h.zDttsá&icnk még sok fr-rafoteffl fejUMt W. eredményea bsív fcödéat, Mrxrskarvaikjreiün k tikéfote*^ téss," ttx uptá-.ok izorgalinaxáaa, a bürokrááa letörése terén sawa végeztük ti asl a munkát, sitt— Iyet el k»Sc;t volna vé^eaniaíTovább s&i tciiát íolytatnoak a sxotvelizmuv épitéat módacvíténdL a ohk ta vereetiycíjxr? a khítítedióvét, am:sk tndafe-(átá&it, hogy ax abban résztwvökra és magsú-a a kúzósaé^ v ls mindeoképprai csak etí-^ .vxármaxha&k. „A hí^ék feoiamerésry a tebdk feUáása, beleik*. záruk efemséhs, szemügyre «rv ra a IdláA kHúszCbölététm-t módját* — />n£.i elvlárs «•*« rtni a neveiéi legfontosabb mc* iófiff. Ebben a szettembe* far padjuk a Magyar DotgoaíA Pártja Nogyszegzdl Pártbimth eáyámk h Hibáját, egétzÍJM kt őnbtrdlamnkbal és janitpJl meg köztgasgiitásunk mák&tfaiéi, hogy m fe jé manMmtt" farf járatfunk tozzA uf éárteí" dalmunk feiépHéSi hcb. Minéetk erőnkkel eme fo, xzdn*. hogy a "MurfiZr Dolyae&t Pártfám*. utmafo'áse atc&iX, hi á oarKmnhst oégrehftjt»a, IjasyaiémRÍft mcgftmisnk at orzz&j mintaszerű kűsdgerzgtrídséná fejlesszük kL Szeged, tmtt szepfeaiber 551, a szegedi városkád gatárixm dolgozók nevébe* Dóm* Itoó ' polgármester^ 14 Prózai f.yöi-gy JegyzA párttitkÉ* Coftóa len® ittámvevősé^ fŐBŐSü. " Pápai Plrwwlai irodasegéd tls*l» > irodaaltisrt , TakarmányBURDOMTH kg-kéut *0 fitteres itbam. m* lamhA tehév beik kepb**« -i Szegi dl FftJdmftvvps Safe^ rétnél. Srent MCiály-oíea 6. ! BSSlifi áivln-téri székház nasylsrmébba s értekezlet