Délmagyarország, 1948. szeptember (5. évfolyam, 200-225. szám)

1948-09-26 / 222. szám

válasza az UDP Hagy­szegedi Fárfh zsf&á­gáaak ieveléfe «. IfU 222. StftR. Ara 60 tUiér Hifii öiiiiege: mnahás-paraszt szlvetsie ^ Gépállomást avat ma Deszk. Torontói dolgozó parasztsá­gának nagy napja ez éa nagy napja egyúttal vala­mennyi dolgozó magyar pa­rasztnak. Üi korszak kezde­tét jelenti számára, igazi haj­nalhasadást A hajnait az év­ezredes sötétség után, felsza­badulást a nyomor, a kulák kizsákmányolás alól. Emiékezik is most a pa­rasztság. Látja magát, vagy erőtlen asszonyát, serdület­len gyermekét kullogni a so­vány tehénke, vagy rozzant gebe mögött, láíástól-vaku­lásiy markolni, szorítani az eke szarvát — és a vas még­is olyan nehezea hasit a földbe. Érzi hátán, vagy tal­pán a vesszőt, amely job­rrógy-ősén csattogott egykor, amikor nem akart meghu­nyászkodni a hűbérúr előtt íróija magát béresként a vé­geoíálhatátlan uradalmak földjén, amikor meggörnyedt a válla és időnek előlié sir­ba dőlt. hogy jobban hiz­lalja lila öves és monoklis­hncseszes »kenyéradőit«. akiknek tiszteletére annyit intették vasárnap a szószék­ről. És emlékszik a már fia­talon is vértől csepegő kezű. de megrcltenten szűkölő Horthy-rendszer könyörgő kiáltványára, amelyet végső megszorulIsfigában hozzáin­tézett. földet igérve: Ti vagy­tok a nemzet alapja, ti ad­tok kenyeret a dolgosnak ée dologtalannak... S emlék­szik arra, ami ezután jött: az "eladósodásra, a tömeges kivándorlásokra, a többszö­rös elnyomatásra, amikor belőle élt a földesúr, a pap. a kupec, a kulák, a bankár. Dózsa tüzes trónon végez­te. ő pedig a pokol lángjai­tól félt, amivel fenyegették, vagy ami még ennél is rosz­szabb volt, a kakastolltől. amit látott, ezért túrt. szen­vedett. Ekkor jött segítségére a munkásosztály, ez a harcos, a forradalmak győzelmes megvívására hivatott sereg. A job! á.g\ ok évszázados küz­delmének megérett a gyü­mölcse: földet kapott a ma­gyar paraszt, lehullottak a bilincsek kérges kezéről, mint sajátját simogathatja meg verítéke nyomán ki­sarjadt acélos buzakaíászt. Amikor az ősi félelem még benn gyökerezett a szegény­paraszt lelkében és nem mert földet igényelni, munkások verték 1c a "cölöpöket a mes­gyén és azt mondották: Tiétek a föld! S amikor a reakció a »jogtalanul* ki­osztott földekről kezdett fe­csegni, ismét a munkásság volt az. amely a Magyar -Kommunista Párt vezetésé­vel kivonult ós kiadta a jel­szót: Földet pedig nem adunk vissza! Igy bontakozott ki, edző­dött tncü a harcokban « Szswl, ÍMS $z«#3«rt?*í 28. Vftt&fOfp tiiifs emelése munkás-paraszt szövetség A dolgozó parasztságnak tnoat ! * :? LUK ujabb segítségre van szüksé |wÜII»Sfi!l8ft BfJYiM DlZlOSl f^k'liíendittl terSfií oÉvfArs nagy t»*sséda a Magyar Drtqortk Párti* orffságos okíafá^i ériakeslaíétn. színvonalra emelését pa­rasztságunk a maga erejé­ből nera tudta volna meg valósítani. Traktor — min­dig vágyálma volt ez a ma­gyar parasztnak. De mire gondolt, ha ezt a szót hal­lotta? Ax ő bőrén nyerész­kedő géptulajdonosra, ku Iákra, akinek soha nem fájt a feje, ha a száz holdját fe! kellett szántani. Most vég­re az övé lesz a traktor is saknltíöoa m&tf bud*f*«~ tea a Va*» sesfktvArtwia keaá&­dőö • Magyar Dolfotótfr Fa­jának onaága* otaará-i órtwwv­lete, Ax értekozktet Rajk LAraSé nyitotta mea. — A aéys dembkrsria. ssivót, kemény hardsan szök-tetS «ae®. a a szocíattzmu*i>* vesető at fa az osztályharc alján aaötettw­tik tngg, amelye? ness kiirt megksráWl Ess* as etoa rwvk Az állam, a dolgozók álla-1 olyas párt feéfw ma, amelyben a munkásosx tóly viszi a döntő szerepet, egymás ulán állít ja fel a me­zőgazdasági gépállomásokat, azért, hogy a kisparasz­tok dolgát megkönnyítse, meggátolja mindenféle ki­zsákmányolásukat azért, hogy elmaradt termelésűn­ket is forradalmasítsa és több kenyeret juttasson a dolgozó népnek, A mezőgazdaság? gépállo- iuuu< sokon konkrét formában ölt testet a gyár és a föld szövet­sége. Nehézipari munkások jönnek ki a gyárakból és mint a gépállomások veze­tői, elmennek a parasztok közé, magukkal viszik a ver­amciy IdeológUS** politikai­lag és sserveuetB*% Rgyiégaa, — mondatta. Ilyes pórt m MDP (nagy tape.) Az flötlöa* tm bnff , feladni** eJvé«zésé»li szükséges, bfagy a Busne* ÍZBHS, ioukxkranu, sssita Ilnizmir* reftektorfénvé* bon világítsunk rá a más1 megtett és előttünk útszakaszra. E» év meg txsmünket mfwfes súlyosabb hibától és tévettertffí cs biztosit ja feílődésüak«t t szocializmus feíé A fontakat esztendejében enneit as letnek te forduialol krró rfewí pártunk Ideológiai étetébta, hogy pártszervezeíflttV forra&i­nrf gyakorlatát az eddigSwflaob­kai szerveseit ebben hass* bt Marx. Engbfe, Lenta Sm SKtö­tta forradalmi eásftota. A nagy tetszéssel fo^zdnKbe­••M atto az ériekwteí *s*& m­pfcvedf poutjákésl Ráró Jó­zsef szólalt feró. & kispolgári han0«?of©k és né?efek elten Ax efafi ország* ©tóöcHfai konferenciát öe>MUv&» Ysmsok) esemény párton* éksék-w, — mondotta. StesctSi na onriálly. ax omAgbaa é* uwuad­UöbI terepen. Ezért sxűfeségwv hogy pdrtuairart fcírértezzftk • harcokra és ick&aSje* ts Ingre dozá*i saját aonúnkb&n, hsdaft üzenjünk a kispolgári hBsijra­ségesst tették « pArüígíAg U­laivüragálását A KP vezető Gioporfjitiak 4rv.U«a és a lengjrei wtmuáspárt vazetöaé­gének immár megoldott válsága intő példa :ttú séta vagyunk eléggé felvértezve Magyaromté­goo ax eltéwlj'»tJ&a«i siffnben, Ax mnnkx mcgjavilásüRsIc éa pát* tuns einiélcti sxinvojtt®> Iának fmrlfcf jeíepll anl • bízonytM követkesé lánesxcmei. ró-cseprő bajáL tanáccsal látják cl és megmutatják ne-|tálvok rwnésykedfartiKái "" ~ " """" legális harrt stkof*­latotoaek és Réseteknek • párt* senymunka szellemét. har-|ban. Ax elmítod srfaw»! cm­ci tapasztalataikat, hogyan|iés« sm etek Hfe kell küzdeni a kizsákmányol t.ók najsi-sodre, tmdytk aűMc doigo1ópaíS?srgSSbeuaS Tudaí oslta* dGTioüráüánk SeJiődéséMii megbeszélik vele minden ap-| t0(!J3Ba:SaíataÍf Magyarorszáífos böun.riti a sxocíalfeía fneeSgazdaságra való áta térést iparunk aráfeyitqf magas szjnvonata, cmcíy rövid Idd alatt gépltedhte nikávx! tátja et a w»> xőgazdaságat. Tudjuk hojy a seoriaiRri« fejlődés útjára térus a parasztság peBriU nea» lefará, de szt ís tudjuk, hogy a pa­rasztság nem fog ma^.fcól győződni a szövetkezeti rs% h<»­lyességéröl, ha rca errfii afea győzzük meg. j j Megsxllárditen! a nmnSíéso^setétó . v«zelö szerepét Minél inkább meg: riláiu dul a munkásosztály szerepe nz áramban és a kormányzatban, annál szabadabb az ut a dol­gozó parasztság egyre szélesebb bevonásához a hatalomba. szövetsé ki az utat a felemelkedés­hez. Igy döbben rá lassan a dolgozó paraszlsá^. hogy közte és a városi munkás között nincs semmi kü­lönbség, mindketten at or­szág jobb lövőjéért harcol­nak, azért a társadalomért ahol a munka valóban be­csület és dicsőség dolga. Ugyanakkor a gépállomá­sok a parasztság .kulturális felemelését is szolgálják. Rá­dió, szakkönyvtár, folyóira­tok, ismeretterjesztő- és szakelőadások állanak majd rendelkezésére, igy a gépál­lomás nemcsak a munká nál, de a pihenésnél is a dol­gozó parasztság találkozó­helye lesz. Deszken -már hétfőn fel dübörögnek a traktorok és bea é* eaért harcuk » forrói egyre inkább • nnbotiteB, X kártevés «s as egyfcis «sRÍ*eé«4» vd politikai tAttK»3d«noa<tráí4A szerve?.ése vaitátí i«p«á etatt, A MAORT ürv. * fóldnhvetéaft^yi nii'tisz»ériuinba« leleplezett szaeskfivéa, a Mbidszentyék ál­lal terrsrej-fiau rvndezelt denr.re kráciselleoes tömegtftateíésrk mulatják « halátraltéK kizsák­mányoló osxiályok elleriáQásá­nak fő formáit A sxodahsnus felépítése Magyarorszájíau as­zal áH, vagy bukik, bogy sib®­rül-e a kapitalista fejlődés ól­ját elzárni a mezőgazdaságban, sikerül-e a parasz! ságot a szneá­alista fejlődés útjára vinuL — Párluuk elméleti fdvérte­zésének alapfeltétele, hogy tu­datosítsuk és elméletöeg M­pártokból a kiz:rólunányolö talyok képviselőit eltívoli­dolgozzuk demokráciánk négy­mednduínak "a széíeThűtár- Sfejlődének hard tapasz­bá. hogy felszántsák a föl-jl^t^. ^E^Ü! f . . . , , ,, - 0 Bolsevik Párt harci tapassta­de.l az uj kenyér alá. Ünne-g^^ pe ez a harc vezetőjének, a 8 Magyar Dolgozók Pártjának 1 A köjeéppsfrssaíség de ünnepe az egész magyar! svr«rep3 népnek, amelv mai isméi gaz-| Révai elvtárs ezután raeg­dagodik, mert ujabb lépési g állapította, hogy űemoí rácián a- „ lettünk meű azon az uton l'"1 w érvényes a kapitalizmus kásosztóly vezető szerepét, ax­amelva szíctólfsta MaS-l ^ szocializmus iözáttí átmc-jUor a hatalom és a kormmr­arneiy a szocia.isia magyar g nch korsZt>kra Marx-Lenin,! znl egysége - amelyre szükség ges 7 osztály tanunk ós befotvásukat kikü­szöbölnúnk, ha sikerül n párt­marakodás helyébe a közös munkát tennünk és még in­kább megszilárdítani a mun­prszághoz vezet Körcsill László 81 örvényeit, Sztálin által rido'gozott alap- j van a szocializmus felé vezető 1 haladás érdekében — ös-zetér b títtfr pArY-midbJttWri. ífoslcoduak ezeatsm sert*. htW a relén® róveesógB* wSTtcVÁ a belső fis külső oftíAiye' < i* tflftfee: -a 3 monkósaurtály olí«« m Rj Fftgy-ekvi ^ FroaL A tnsevfefeírsv'tálj és ea HOP-nek döuli xw-ro­ne a® áfiSunhalabMaiwa é» a I»t asáry7Ji'h*ekö­leícxvii -.fg-c-í Jei©«í tet Idíclögtó vv^etésv* *« orfíágltan. ls, sn"1! mí « jéÚS-tiüíS.-tt SÜt»tK«t^ A iráma és •ra-szetitetmes fetecüzfa gSájk efleu. harc neoBcró t% irórt fclaiiitv, htnem áírómí ?e?síft»tlf. Ha BM»t íjresücKÍjüib a krrtf oot M itírtaakoa LivtM kexff euews^M Mftoíótá*to le®, áSdtor kótróÁie ves»íivt t&M elieraiiiütk. at cgyfk tat«»«»j ségpa *foo5ógfá?kkai aawtóuM tífealtxynw'ras&TvSj S as emeniófece lécewíöri'é IcCbuifeleas ejq^/ohlnröset toks-if niKctrstir bwróteteu mtaebsi**, truKv esrfdheftffod Yatt A MerBmlizmus tlktAt harckííoi váp.-izdatst pmorián vfttokí­vf rRá*irtfei?i períefin­é*i kl kell fejtosri i nstertstfatams i&tsc*­rrlL M Vei i ffprn »yö» smom harcSK-JE a m»gyar órteírarVtöfo beás hí>r/Sífctó paiitikfl«itísije'»* oégj eLte/s, T«d«'»cKao* ke®! srf­piteikbí®, bő®? Biitfe*. Icm ai te, andl mi a!k»­hsnk a jelenben. HÜnek keli iMnBnk a SsovfsíaníAho* é% Sxftáifnhsz • A erf ftejlAltoi foruiAaV feStösg börU a Síovietanié fei!3tl%«k túl, <te mintakép és péídfa rad a Scovjetimtó, euri ® irts osztály éi a r.agvbi-ítóSSff aafe Bie^á&cií-feóneJt, s anaaJw Xnntisha való áUneueUsBÍí é SzovjotiHKÓ s Idasszikux Só! ssS^a. A Sarvjtetunióben M niökötiótt és m4kö>!& ­a mu«kásor.xlá!y és « hnlndó érfe!nthiéj( nagyobb génitréia és vezére, rx embrrteéfl ténelniének legnasfvofc* úttörője: Lenin éa StíA»' iin. Hűnek kell lennünk S stos^m unióhoz és Sxtólinhorf ami jctcnti, hogy hivek va^-mili p&rtunklioz, dicsőséges harrt i-Asz*ónkhoz, amit biztos kéacd visz vezérünk, Rákosi Mát­Ezután Liró Zoltán elv'róra tario;ta meg reftrá'umát. Az országos oktat i '' letet vasürnup reggel Cof. '.3U­jók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom