Délmagyarország, 1948. szeptember (5. évfolyam, 200-225. szám)

1948-09-22 / 218. szám

söbrós, íjmí? wrvptoober 12. Üf!l.!hmit rí! í5bsj1g I VraRGia KP a kizsi f«Si rre mwm Párizs, szeptember 21. A Manrthc ct Moscllc megyé­ben kedden 30000 sr.én­munkás és 12 000 bánvász Kzünielle bc a munkát. Ton­louscban a fémgvárak mun­kásai figyelme/lelő szt rák­ba léptek. A CGT központi bizottsága kedd délelőtti . endkivüli illésén elhatároz­ta, hogv péntek" dén 'án 4—6 óráig országszerte ti gyei­fneziető sztrájkol rendelnek el. A keresztény szakszer­vezetek csatlakoztak u moz­e.ilomliofc­Oucloe nylialkoxata A Kommunista Párt nevé­) on Duclos nyilatkozatot ol­vasott fel a francia nemzet­gyűlés előtt A nyilatkozat­í ;n a KP leszögezi, hogy a fiost lörvénybeiklatott ren­ó le'ek után. amelyek rend­kívül súlyosan érintik a dói­ig r.6 osztályokat, « i kormányzó pártok többsége ki szerelné ma­ját vonni az általános választások ítélete alól. Z köztársasági tanács meg­v'rjlására> vonatkozó válasz­tod törvény voltaképp meg r arja szünletni az áltnlá­r >s szavazati jogot és a tá­ré ő gsvutleisták kezére, ját­t Mii a második nemzetgyű­lést. Felmérve az adott hély­zrtet. a KP ngy véli, hogy tlr a községi választások c-.sk részleges jellegűek, ptégis al'ra'mnt sdnnk arra, hogv ítéletet mondjon a a nép a nemzetellenes politikáról, amelyet a mostani kormány a «Ja­ullclsták támogatasával folvtaL A KP titkársága felhatal­tn izza parlamenti csoport­ját, hogv a községi vátasztá­S c megtartását kővetclie 1 18 októberére. t tjahb fus'sxfn provo­káció Boriinben Gertin, szeptember* 21. A tv ilini városházán kedden ttiabb provokáció történt a nyugati hatalmakkal eevütt­íhűködő párlok részéről. A Városi lanács gazdaságpoli­tikai bizottságának a téti Éré.űkségprogram iigyét kel­jeit volna tárgyalnia. A szo­A'bónfa flrivozótio m 100 éves honvédségei Budapest, szeptember 21. Rriso Themelko vezérőr­nagy, albán nemzetvédelmi miniszterhelyettes az albán nemzeti hadsereg meleg üd­vözletét küldte a magyar honvédségnek 100 éves Tenn íí úsa alkalmából Az üdvöz­lő táviratra Pálffv Gvörgv tábornagy, a honvédség fő­f, „vélnie válaszolt. ciáldcmokrata és a polgári bizottsági tagok minden in­dokolás nélkül azt inditvá nyozlák, hogy a bizottság vonuljon át a város brit öve­zetébe 4s ott tartsa meg ülé­sét. Ezt a teljesen alaptalan javaslatot a szocialista egy­ségpárt tagjai természeteser ellenezték és igy az ülés eredménytelenül végződ "tt. A szocialista egvségpárt tagjai megbélyegezték n szociáldemokrata é? n polgári tagok felelőtlen magatartását, aminek következtében n tél' szükségprogrnmot nem lelte tett letárgyalni. Mettóllf ex éiet Párizsban Párizs, sz.ept. 21. »PárIz? élete megbénult* — ezzel a főcímmel jelentek meg ked­den délben a párizsi lapok. A villamosvonat leállt, a for­galom menbéntitt és ezzel megbénult maga Párizs'is. A közszolgálati alkalmazottak, az elektromos- és gázmüvek dolgozói folytatják tárgyalá­saikat a munkaügyi minisz­tériummal. Ha a tárgyalá­sok nem járnak végleges eredménnyel, akkor pénte­ken ismét általános sztrájk •esz Franciaországban SzmhtiM m us'mw tarifa meg sz ÜOF eüső orszéps öMslásl értekezletét Az MDP országos oktatási osztálya szeptember 2ő-én és 26-áu tartja a vas- és fém­munkások székházában első országos oktatási értekezle­tét. Az értekezleten részt­vesznek a meghívott me­gvet. városi, kerületi és nagy­üzemi párltltkárok és okta lási meghízottak A pártok tatás jelentőségéről Révai József képviselő, a pártok­tatás döntő feladatairól Biré Zoltán, az országos oktatási osztály vezetője tart elő­adást. .: Igy élnek Kalmár Lász'ó professzor besrámol hollandiai fapaszfalatalróij A MARSHALL-TERV ORSZÁGÁBAN A közelmúltban zajlott le Amszterdamban a filozófiai rilágkongresszus. Mayaror­szágot dr. AlexÜ* Ggörgy knltaszállamlíHcár, dr. Boga­rast Béla, dr. Fenyő István, dr. Kalmár lAszXÖ professzo­rok ts Gondos László bajai szabad művelődés* fel&melő képviselte Kdmár nrofesz­s-or a ssrgcd' tndöfnánnegye. temen ad elő és a matemati­kai logika egyik kiváló ma­fi Délmagyarsrszág fer tffcapá^ázafa a szGvíel film szegei üsnepl he!ín A Délmagvarország vasár­napi számában részletesen beszámolt az október 2-án kezdődő és 9-én végződő szovjet film budapesti és szegedi ünnepi hetéről. En­nek a nagyszabású filmün­nepélynek keretéhen ngv a fővárosban, mint Szegeden a legkiválóbb orosz filmek kerülnek bemutatásra, Igv a Belvárosi Mozi ok­tóber 1-én bemutatja az Orosz kérdést, október 2-án az Expressz szere­lem etroü flboet'és októ­ber 3-án a Sztálln-dijas Harmadik csapás ctmü pomnás orosz filmet. A Délmagyarország a sze­gedi filmünneppel kapcso­latban elhatározta. hogy filmpálvázatot ir kí a három orosz filmre és a pályázaton a Délmagvarorscág minden olvasója részt vehet, aki a maid annakidején a lapban közólt szelvénnyel együtt beküldi bármelyik. vagy akár mind a három Kimre vonatkozó kritikáját, 1 Az I. dijat nvert kriti­kát í.őő forinttal jutal­mazzuk: fi. dtf lük fo­rint. III. d!j 59 forint, öt vigaszdíjnak öt- érté­kes könyvét osztunk ki. Imerika Srányifoffa a MAORT vezetőinek szabofázsát Budanest. szeptember 21. A MAORT sznbotázs-ngyé­ben a nyomozás megállapí­totta. hogy júniusban P p~> Fimoiti Amerikába rendelte a Standard OH Company és ott kapott utasításokat, hogy mi­ként csökkentsék a ma­gyarországi olajterme­lést. Hogy szabotázsa a ma­gyar hatóságok előtt rejtve MEGHI\fáj maradjon, visszatérése után névlegesen nyugdíjazták, de valójáhan megtartották főta­nácsadónak és a háttérből ő irányította a szabotázsak­ciókat. Ugvanigv nyugdíjaz­ták A bel Bódogot, másik bi­zalmi emberüket. Binder Bé­láról, a MAORT temetési osztályának vezetőiéről ki­derült, hogy fasiszta tevé­kenysé "éért nemzetvédelmi keresztet kapott A daross Eltelem volt tulajdonosa „J a C A** kéri S-e >ed kSzőnséeéneb „ pártfogását aj éttermében a FHSZEK vendéqlöben Ko&sutb-utca 19. A Szegedi H'déntéó Munkások szeptember 25-én, szombaton es e 3 órai kez­d8tel műsoros szíir«ti bála*! rendednek Ujszeceden a Tóth vendéglőben! Táncretgeilq! Hiáfg^melaq'felek. Beiéoódij 2*50 Ft | Szeged város kőzSnsgét ar "retet tel várja a Rendező bizottság fl gyürorSzági képviselője. Ha­satérése ulán beszámolt mun­katársunknak hollandiai ta­paszlalalatról. a '— Amikor a repülőgéppel Hollandia fölé érkeztünk — beszélte el Kalmár profesz­szor — előszór a földek szép zöld egyformasága tűnt fel. Azt hittük, hogy valami egé­szen fejlett bolgárkertésze­tet müveinek itt az embe­rek és csak amikor leszáll­tunk, láttuk, hogy minden­felé hatalmas pázsit terül el, mintha vetőgéppel vetet­ték volna be. Mondhatjuk, hogy az egész Hollandia ilyen belterjes nagy legelő Az volt az érzéssünk, hogy komoly mezőgazdasági élet nem is folyik a földeken, csak ilyen luxusgazdálko­dásra rendezkedtek be. En­nek a magyarázata az, hogy a hollandok teljesen a gyar­mataikra építették fel életü­ket. Eddig a gyarmati ki­zsákmányolásból szereztek maguknak annyit, hogy ott­hon azt termelhettek, ami­hez kedvük volt. Ma már azonban minden holland be­vallja, hogy a gyarmatokkal bai van és minél előbb ha­talmas gazdasági .változást kell végbcvinniök, ha azt akarják, hogy megéljenek a földjükből. Bchét a fiyarmalohhal! A gyarmati kérdés megol­dásának azonban legfőbb akadálya az imperialisták politikájában rejtik — foly­tatta Kalmár professzor. — Többekkel beszélgettem, fő­ként tisztviselőkkel, taná rokkal, akik kijelentették, hogy ők és velük együtt a holland nép nem akar há­borút a gyarmatokkal és meg is tudnának békés uton egyezni a malá jokkal, de az amerikaiak nem hagyják őket, mert akkor csökkenne a fizetésképességük és Ame­rika kevesebb haszonhoz jutna. Hollandiát egv elszegé­nyedett grófhoz hasonlíthat­juk, aki elvesztette a vagyo­nát és két lehetőség áll előt­te: vagy egyelőre szerényen él és dolgozik, vagy pedig kölcsönt vesz fel. Hollandia az utóbbit választotta. A Marshall-kö'csönhőz folya­modott és feladták függet­lenségüket^ szabad fejlődé­süket. " 4 Jellemző például, hogy a* ország éppen a Marshall­terv következtében szinte teljes passzivitás!b» vonult vissza. Iparuk rendkívül fej­letlen, mégis húzódoznak az iparosodás gondolatától, mert aizt mondják, hogy ez csak az amerikai tőke befo­lyását növelné az országban. Mindemellett a várt jólét sem következett be a Mar­shall-kölcsőn ulán Hollan­diában. < Minden jegyre megy náluk és alig hitték el, hogy Magyarországon viszont minden szabadon kapható, Mngvaroiszágról az ameri­kai imperialisták azt a rém­hírt terjesztették el. hogy éhínség van és atigt lehet kapni valamit. Ezzel szem­ben Hollandiában, a Mar­shall-terv egyik országában, amely híres tehenészetéről, a tejet, tejtermékeket, vajat, -sajtot csak jegvre adják. De jegyre kapható minden más egyéb Is, igy természetesen a lius, zsír. cukor, kenyér, toiás. sőt még a teasülemé­nyek, cukorkák, kávé. kaknő és a cigaretta ls. A textilfé­léket pontra adják. F.gv év­ben száz pontot kapnak és egy öltöny ruha 50 pontba kerül. Még egy zsebkendő­ért is két pontot vágratf le. A kenyérfeiadag jelenleg 25 deka ugyan, de semmi­féle mpnkásnótjegv nincs, ugy hogy a dolgozók legna­gyobb része erősen éhezik1. Kivándorlást láz Jellemző, hogy ilyen álla-: potok mellett a holland nép többségének jóformán sem­miféle, vagy nagyon sötét clkénzelése van jövőjéről. Legtöbben ugy látják, hogy a gyarmatokat el fogjákf veszteni. Sok embernek ax a> véleménye, hogy leg­alább 2—3' millió holland­nak ki kell vándorolnia az országból. Még azt is kér­dezték, hogv Magvarország­ra lehet-e kivándorolni. Igy fest tehát közelről na az ország, ahol a népi erők felszabadítása helyett Mar­shallék állítólagos segittégé­re próbálnak támaszkodni... Szerdán este záru! & zegedi azdas tás és Vásár La Daeiáüosás meliettl /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom